Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-23 / 68. szám

m tt"' 1911 március 23 DELMAGYARORSZAG És végre még egy pénzügyi, nem jelentéktelen előny: az ái!am például három millió hold földért hatszáz koronával ezernyolcszáz millió járadékot emittálna és ez összeget mondjuk huszhuszonöt éves részletekben a földek kisbirtokosaitól visszakapná, évente mintegy hetven-kilencven milliót. Ez főimentené nemcsak uj kölcsönöknek a külföldön való fölvételétől, hanem föltéve, hogy a Dreadnoughtok divatja nemsokára megszűnik, eladósodásunkat a külföldön nagy mérvben megszüntetné. Mindez pedig nem utópia, a lehető legreálisabb terv, amelynek kivitele föltétlenül lehetséges. Vajha találkoznék hivatott államférfiú, aki ezt erős kézzel és akaraterővel megvalósítja; elmondhatnánk róla, hogy nálánál hazáját jobban még senki sem szolgálta. A képviselőház ülése. — Lukács László beszéde. — (Saját tudósítónktól.) Egy nappal ismét közelebb jutott a befejezéshez a költségvetés részletes vitája. Ma Lukács László pénzügyminiszter szólalt föl ós beszédében teljesen megvilágította azokat a kérdéseket, amelyedet félreértettek vagy félremagyaráztak s 'eljesen fölfedte azokat az előnyöket is, /'melyeket nem akartak egyes hangok észrevenni, de amely előnyök okvetetlenül bekövetkeznek. Érdekes volt Lukács László beszédének az a része, amely a kisemberekre vonatkozott. A tegnapi képviselőházi vita alkalmával Ugyanis azt a kijelentést tette egyik képzelő, hogy a kormánynak valahányszor K'nzre van szüksége, ráveti magát a" kisemberre. Ezt a bombasztikus, de naivul lear- j hetetlen vádat már a tegnapi ülésen visszaél- | Utasították a képviselők, ma pedig a pénzügyminiszter egyszerűen hivatkozott arra, u°gy a vádat megcáfolják a tények, mert altár a törvényes intézkedéseket tekintjük, pár azt a tendenciát, amely a kormányzaton érvényesül, akár azt, hogy a progresszió miének érvényesítésére törekszünk, be kell '•^mernünk, hogy Magyarországon tényleg a ugjobb dolga a kisembernek van. .Válaszolt Lukács László azokra a kijelentekre, amelyek a flottafejlesztés miatt bekötött költségek miatt hangzottak el ós megjegyezte, hogy a kiadósok nem impro"áktiv kiadások, mert legnagyobb részük ország iparának ós kereskedelmének, I 'át az ország lakosságának térülnek meg. '4,kács László eme kijelentése is nyilvánuló, legföljebb egyes, úgynevezett ellenzéki tngok nem tudtak róla," csak azért, hogy Jmnzéki színezetű beszédet mondhassanak. , 0 mert épen ilyen dolgokba kapaszkodnak , e.le ós ellenzékieskednek ilyen nyilt titok *°t'ül, épen emiatt válik értéktelenné be,2.e(jük, mint ellenzéki beszéd, ilyen kerékét0' gáncsoskodás miatt halad gyorsabban .megvalósulás felé minden egyes törvényJ4vaslat is, mint most a költségvetési. j, ^él tizenegykor nyitotta meg az ülést Kabos ^pc alelnök. . Elolvasták az olasz kamara elnökének távválaszát arra az üdvözlő táviratra, melyet 0| képviselőház tegnap intézett a kamarához az királyság egységositósének jubileuma alfából. A távirat szövege a következő: Berzeviczy őekszcellenciájának, a képviselőház elnökének Budapest. ^képviselő-kamaránk el lévén napolva, meg ösm állhatom, hogy Önnek — biztos tudatában sz°s kéDviselőtársaim együttérzésének — ki ne fejezzem legnagyobb köszönetünket a magyar képviselőház testvéries rokonérzete megnyilatkozásáért. Mélyen meghatva szavai által, melyek megszilárdítják az országaink közötti, a történet által megszentelt barátságot, képviselőtársaim nevében is kifejezem az önök nemes hazája mindig gyarapodó jólétére irányuló legfőbb óhajtásomat. Marcora, az olasz kamara elnöke. A Ház óijenzéssel fogadta és jegyzőkönyvbe iktatta a táviratot. Bikády Antal interpellációt jegyzett be a füldmivelésügyi miniszterhez intézett interpellációról a Békés vármegyébe küldött tenyészállatok kiosztása körül elkövetett visszaélések tárgyában. A Ház ugy határozott, hogy délután két órakor tér át az interpellációra. (Törvényjavaslatok.) Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a Budapest székesfőváros által kótszázhetvenmillió korona erejéig fölveendő kölcsönről. Hegedűs Kálmán a munkásügyi bizottság nevében jelentést tett a nők éjjeli munkáját szabályozó törvényjavaslatról. Solymossy Ödön báró, mint a véderőbizottság előadója, a genfi egyezményről szóló törvényjavaslat kinyomatását és napirendre tűzését kérte. (Az időjósló barát.) Huszár Károly (néppárti) szólt a költségvetéshez, aki a nagy adóterhek leszállítását sürgette, mert az egyre halmozódó államadósságok gazdasági összeroppanással fenyegetik az országot. Hogy ezek az adósságok igy halmozódhatnak, annak az az oka, hogy a többségnek nincs vezérlő elve, egységes meggyőződése, csak az elmúlt kormány bűnein ópit, szinte uzsorása annak az undornak, amelyet a nemzet a volt kormány iránt érez. A kormánynak és pártjának éreznie kell, hogy egy áthidalhatatlan óceán választja el a nemzet többségétől. Hasonlít a parlament egy időjósló házikóhoz, ahonnan, ha szép idő van, egy vénasszony jön ki, ha csúnya az idő . . Egy hang jobbról: . . . egy barát jön ki ! (Zajos derültség.) Huszár Károly: Addig nem lesz áthidalható a képviselőház és nemzet közti ellentét, mig a választójogot meg nem reformálják. Egy hang a jobboldalon: Kijött a barát a házból! (Derültség.) Huszár Károly: Befejezésül citálta Prohászka püspök egy beszédét, amely azt mondja, hogy a néppel nem bánhatunk ugy, mint eddig bántunk. Minthogy nem látja e szempontok érvényesülését, nem fogadja el a javaslatot. Schuller Rezső (munkapárti szász) Huszárral szemben vitatta, hogy országunkra nézve a választójog kiterjesztése nem jár azokkal az előnyökkel, mint azt előtte szóló hangoztatta. A nép még nem elég érett ahhoz, hogy a politikai jogok reá kiterjeszthetők legyenek, az eddigi arisztokratikus rendszerrel pedig a reform össze nem egyeztethető, mert fából vaskarika lenne. A nemzetiségi kérdést illetőleg konstatálni kell, hogy a nemzetiségi érzésnek minálunk különféle fokai vannak. Némelyeknél alig jut kifejezésre, másutt tömegeket olyan mórtékben hat át, hogy kifelé egységessé teszi őket. Az ebben rejlő erőkre tekintettel kell lenni, nehogy összeütközés jöjjön létre az állam és a nemzetiségi erő közt. Ilyen összeütközés esetén azonban kétségtelen, hogy az államé a fölény. (Ugy van! a jobboldalon.) Elfogadta a törvényjavaslatot, mert a kormány iránt bizalommal viseltetik. (Helyeslés.) Az elnök tiz percre felfüggesztette az ülést. (Lukács László beszéde.) Szünet után Lukács László pénzügyminiszter állott föl szólásra. — Figyelemmel kisértem — úgymond — a költségvetés tárgyalását ós azt tapasztaltam, hogy olyan kérdések is fordultak elő, mint a nemzetiségi, választójogi ós ipari kérdések, melyekhez hozzászólani nem erzem magam hivatottnak. Szorosan a tárgyhoz tartozó kérdés kevés merült föl. Nem szükséges bővebben foglalkoznom azzal a tegnapi állítással, hogy valahányszor a kormánynak pénzre van szüksége, ráveti magát a kisemberre. Ezt a vádat megcáfolják a tények, mert akár a törvényes intézkedéseket tekintjük, akár azt a tendenciát, amely a kormányzatban érvényesül, akár azt, hogy a progresszió elvének érvényesitósére törekszünk, be keli ismernünk, hogy Magyarországon tényleg a legjobb dolga a kisembernek Van. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha mindezeket a tényeket figyelembe veszszük, akkor be kell látnunk, hogy ez a vád önmagától megdől. A mai nap folyamán megint találkoztunk egy váddal, amely azt mondja, hogy a kormány ebben a költségvetésben adóemelést kontemplál. És fölsorolja azokat a többleteket, amelyeket az egyenes adóknál vár. A képviselő ur azonban összo téveszti az adóemeléseket az adók természetes fejlődésével. Giessmein képviselőtársam fölhozta az alkohol elleni védelmet, de csak általánosságban beszélt és nem jelölte meg azokat a speciális intézkedéseket, amelyektől sikert lehet remélni. Ez nem speciális magyar betegség, küzdenek ellene az összes müveit államok, de hogy ezek az intézkedések megváltoztatják-e, jobbá teszik-e az emberiséget, azt garantálni senki sem tudja. A haditengerészeti és a közös hadügyi költségekot szintén többen szóvá tették. Hogy ezek mennyiben szükségesek, azt ő most nem hivatott megállapítani, azt megállapította már az arra illetékes országos bizottság, amelynek határozatait őfelsége is jóváhagyta. A közös kiadások nagyságában döntő tényező a monarkiának politikai helyzete, a szövetségesekkel szemben vállalt kötelezettsége ós az ezekből folyó haszonnak biztosítása ós nagyon természetesen a nemzet teherviselő képessége. A kormány ezeket a szempontokat tartotta szem előtt, mikor a flotta fejlesztéséhez hozzájárult. Ezek azonban nem improduktív kiadások> mert legnagyobb részük az ország iparának és kereskedelmének ós ezek révén az ország lakosságának térülnek meg. Nem igaz tehát az ellenzéknek az az érvelése, hogy ezek kidobott milliók. Beszéde további folyamán a pénzügyminiszter adatokkal bizonyítja, hogy az elmúlt öt esztendő ilyennemű kiadásai alig rúgnak kevesebbre, mint a most következő öt évre előirányzott tételek. Többen kifogásolták, hogy a telepítésre vonatkozó tétel az idén kimaradt a költségvetésből. Ez azért történt, mert a telepítési törvény még nem készült el s igy végrehajtásának anyagi eszközeiről sem kellett gondoskodni. A kormány azonban nem ejtette el a telepítési akció tervét. Foglalkozik a kormány a kivándorlás orvoslását célzó intézkedésekkel is. Beszámol a Háznak a mult év pénzügyi eredményeiről. Mig 1909-ben 149 millió korona hiány mutatkozott a bevételek rovására, 1910-ben viszont 83 millióval volt kedvezőbb a bevételek mérlege s 58 millióval kevesebb volt a kiadás 1910 végén az összes hiány már csak öt millió volt az 1909-iki 149 millióval szemben. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Az államháztartás helyzete most olyan, mint a lábbadozó betegé, tul van ugyan a krízisen, de még vigyázni kell rá. Kéri g költségvetés elfogadását. (Elénk éljenzés, taps és helyeslés a johboldalon.) Lengyel Zoltánnak az idő előhaladottságára való tekintettel a Ház megengedte, hogy beszédét holnap mondhassa el. Bikády Antal terjesztett elő interpellációt az Orosházán az állami tenyészsertések kiosztása körül elkövetett szabálytalanságok miatt. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter megígérte, hogy megvizsgáltatja a dolgot s orvosolja az esetleges hibákat s akkor majd végleges választ ad. Az ülés fél kettőkor végződött. Bojkottált szerb osztályfőnök. Belgrádból jelentik: Spalajkovics Miroszláv dr osztályfőnököt a kormány Szófiába küldi követnek, miután Pétervárra nem nevezhette ki az orosz kormány ellenzése miatt. Belgrádban lehetetlen volt maradnia Spalajkovicsnak, aki a külügyminisztérium első osztályfőnöke, egyszerűen azért, mert az osztrák-magyar követség tagjai a szó szoros értelmében bojkottálták őt. Ennek a bojkottnak tudvalevőleg az az oka, hogy Spalajkovics a Masaryk-BilléTb&n meggyanúsította Forgách János gróf osztrák-magyar követet. Canalejas és a Vatikán. Madridból jelentik : A kamarában a Sazaberry karlista képviselő interpellációja ügyében megindult vita folytatása során Felin képviselő, a karlista-párt vezére, tiltakozott az olasz királynak spanyol ezredtulajdonossá való kinevezése ellen. Szóló