Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-22 / 67. szám

34 DÉLMAGYARORSZAG 1911 március 19 lentésót, mely a hadra kelt seregek sebesültjeinek gyógyításáról szóló genfi egyezmény becikkelyezésére vonatkozik. — A munkásügyi bizottság a nők éjjeli munkájának beszüntetéséről szóló kereskedelmi miniszteri javaslatot tárgyalta s általánosságban és részleteiben el is fogadta. Mindössze két stiláris módosítást tett rajta és az érvénybelépés napjául 1912. január elsejét tűzte ki. Ittas őrjárat részeg őrmestere. - Halál a bünietés félelme miatt. (Saját tudósítónktól.) Ugyanazon az éjszakán, melyen a budai utászkaszárnyában egy őrmester lelövette a kaszárnya őrét, a szegedi 46-osok laktanyájának is véres szenzációja volt. Természetesen a titkolódzás hétpecsétje alatt igyekeztek tartani az eset részleteit, melyek azonban ennek dacára világosan állnak előttünk. Két megszökött katona előkeritésére kiküldték az őrjáratot, amely kötelességének teljesítése helyett leitta magát s mikor a részeg patrult az egyesbe akarták küldeni, az őrjárat vezetője, Nikotin őrmester szolgálati revolverrel agyonlőtte magát. Az eset részletei ezek: A 46. gyalogezred kórházából vasárnap délután megszökött két közlegény. Szerelem betegjei voltak s a vasárnap délután, bakák gyönyörűségeinek ideje, kiugrasztotta őket még a betegágyból is, hogy egy kicsit elbolondozzanak a „városban". Perhács hadnagy, a kaszárnya ügyeletes tisztje, telefonon megtudta a szökést s kiküldte Nikolin Pétert, a 7. század őrmesterét egy káplárral, egy őrvezetövel és két közlegénynyel: keressék a két szökevényt és hozzák be őket. Tiz-tiz darab éles töltényt vittek magukkal s félhatkor elindultak. Perhács hadnagy kiadta nekik a parancsot, hogy negyed kilenckor, ha nem találják is meg addig a szökött katonákat, otthon legyenek. Nikolinék elmentek. Persze a Rókusra. Mert a Rókus vasárnap délután a maga tiztizenöt korcsmájába csőditi a mulatni vágyó katonákat ós a fehércselédeket s az alkohol ós a szerelem gyújtogatja ott a vért ezekben a fiatal, ösztönös teremtésekben. Az alkoholnak és leányszemeknek gyújtogató, igéző ereje okozta végzetét az őrjáratnak is. Mogfeledkeztek szökevónyhajszolásról, kaszárnyáról, parancsról, mindenről s fegyveresen, bornyuban leültek mulatozni egypár korcsmában. Odahaza a kaszárnyában Perhács hadnagy, aki hasztalan várt rájuk kilenc óráig, egyik-másik hazatérő legényt kérdezgette az őrjárat felől s azok meg is mondták, liogy ebben meg abban a korcsmában látták a patrult. Azonnal utánuk küldötte a készültséget. Nikolinék azonban már nem voltak Rókuson s a készültség nólkülök jött vissza. Perhács hadnagy jelentette ekkor Krausz Adolf főhadnagynak, az ezredügyeletes tisztnek, hogy ő maga megy a készültséggel a részeg őrjárat keresésére. Krausz főhadnagy a kaszárnyába hajtatott s ott vette hirót annak, hogy Nikolinék a Londoni-kőrúton mulatoztak, de már a Rigóutcán keresztül megindultak a huszárlaktanya felé. Ekkor elhatározta, hogy ö maga fogja el az őrjáratot. Browning-revolverrel a kezében, ment elfogni a négy embert, akiknél negyven éles töltés volt s akik részeg fővel akármelyik pillanatban halálát okozhatták volna. A huszárlaktanya táján utolérte őket, erélyesen rájuk szólt s a részeg- őrjárat, melyben már ekkor megszólalt a lelkiismeret ós a félsz, szó nélkül ment a kaszárnya elé. Odabenn lefegyverezték a négy embert s Krausz főhadnagy intézkedésére az egyesbe akarták vezetni őket. Nikolin őrmester egy óvatlan pillanatban megfordult, visszaszaladt a főépülot felé, a századának egyik szobájába. Ott elővette szolgálati revolverét, s abban a pillanatban, mikor az őrvezető és egy közlegény, akik őt keresték, betoppant, Nikolin földhöz vágta az égő petróleumlámpát. Az nagy csörömpöléssel összetört és elaludt. A két készültségben ember világosságot gyújtott s megadásra szólitotta Nikolint, aki követte őket, de az udvaron levő nagy fa alatt kirántotta inge alól szolgálati revolverét s a torkába lőtt. Nyakán jött ki a golyó és a mellette jövő közlegény kezét is megsértette. A dörrenésre összefutottak a kaszárnyabeliek. Nikolin párat vonaglott, aztán végzett vele a halál. Bevitték a csapatkórházba, kedden délelőtt fölboncolták s még délután el is temették. Ceremónia nélkül, ridegen. Ahogy öngyilkost szoktak temetni, aki különben ebben az esetben igen súlyos büntetés elől menekült a másvilágra, mert vasárnapi vétségével szabálytalanságainak egész litániáját tetézte. A katolikus kör elnökavató ünnepélye. — Csernoch János és Gerliczy Ferenc Ls ró ünneplése. — Glaíifelder Gyula nyilatkozata. — (SWfát tudósítónktól.) Nagyon impozáns ünnepélyre készül a közeli napokban Szeged legtöbb tagot számláló és igen agilis egyesülete : a Szegedi katolikus kör. Vendégül látja ugyanis falai közt nagynevű fővédőjót, a volt csanádi püspököt, Csernoch János dr-t, akit a felség és a pápa kitüntető figyelme épen a napokban emelt a kalocsai érseki székbe. Az érsek azért jön ez alkalommal Szegedre, hogy március 25-én rósztvegyen az oltáregyesület ünnepélyén és szentbeszédet mondjon a belvárosi templomban, továbbá, hogy ünnepélyes fölvételt tartson az ifjúsági kongregációkba s hogy eszközölje a nővódőegyesületbe három patronesse fölvételét. Ezt az alkalmat aztán arra használja föl a katolikus kör vezetősége, liogy az érsek fővédőjével beiktattassa állásába a kör újonnan választott világi elnökét, az országos katolikus mozgalmak egyik főoszlopát: Gerliczy Ferenc bárót. Az ünnepélyes beiktatásra nem csupán a puszta véletlon nyújt alkalmat, hanem az is, hogy március 25-ón három esztendeje annak, liogy a kör életre kelt. Az uj elnök beiktatása egy választmányi díszülésen fog végbemonni, amely március 24-őn este hat órakor fog a kör helyiségében lefolyni. Ezen az ülésen Csernoch János kalocsai érsok fog elnökölni s megjelennek azon a választmány összes tagjai. A kör fővédőjót ez alkalommal Jászai Géza apátplébános fogja üdvözölni, a fölavató-beszédet pedig az érsek mondja, amelyre az uj elnök fog válaszolni. A külsőségben is impozáns választmányi ülést társasvacsora — halpaprikás — követi este nyolc órakor a kör helyiségében, amelyen a tagok közül számosan vesznek részt, főleg azért is, mert ez a társaság az elnök beiktatásán kivül ünnepli a kör fővédőjót is érseki kinevezése alkalmából, egyben podig fövódői minőségébon bucsut vesz tőle, bár tőle egészen el nem válik, mert ezután metropolitája lesz az egyházmegyének. Az ünnepi vacsorára moghivja az egyesület Szeged város tanácsát is. A banketre szóló aláirási iveket ma küldte szét Lippay György dr, tanár, a kör főtitkára. Az iveket hivatalonkint a választmány egyes tagjai tartják, aláirni lehet azonban akár a főtitkárnál, akár pedig a kör fekete tábláján kitett iveken is. Érdekessége lesz e fényesnek Ígérkező estnek, hogy azon hölgyek is résztvehetnek. Az uj csanádi püspök, Glattfelder Gyula valószínűleg még a tavaszszal, a pünkösdi ünnepek előtt eljön Szegedre. Érdekesen nyilatkozott Glattfelder püspök most az egyházi kérdésekről, Szegedről, a nemzetiségi kérdésről és programjáról. A nyilatkozata érdekesebb részeit itt közöljük: — Arra a kérdésre, hogy Szegeden püspökséget állitsanak föl, megjegyzem, liogy érthetőnek találom a Alföld szivének ilyen aspirációit. Ha Szegeden azok az anteakták megvalósulnának, amelyek egy uj püspökség kreálásához szükségesek, igy például a fogadalmi templom fölépülne, azután lépéseket tennének a káptalan fölállítása iránt, akkor meg volna a természetes utja annak, hogy Szeged ilyetén óhaja teljesülhessen. Egyelőre természetesen csak előmunkálatokról lehet szó. — Mi méltóságod véleménye Temesvár és Szeged versengéséről? — kérdezték az uj csanádi püspöktől. — Az a véleményem, hogy nem kell versenyezni, mert lehet eredményeket produkálni versengés nélkül is. Itt van például Szeged és Temesvár közös óhaja: főiskola fölállítása. Gyönyörű, szép gondolat Temesvárnak technikát adni; magam is szerotném, ha Temesvár ezen óhaja megvalósulna és mindent elfogok követni, hogy szókvárosom megkaphassa a főiskolát. Természetes az is, hogy Szegednek törekvéseit jóindulattal és szerotettel fogüm fölkarolni. Igyekezni fogok egyházmegyém nagyobb városaiban minél gyakrabban megfordulni, mert ugy vcloni, hogy helyes, ha a püspök társadalmi mozgalmuk középpontjában áll. — Milyen állást foglal el méltóságod a Délvidéken is jelentkező nemzetiségi kérdésben ? A főpásztor mosolyogva válaszolt: — Főpásztori kötelességeimhez képest bármily anyanyelvű híveimnek lelki igényeit minden tekintetben ki fogom elégíteni és a hivőkkel igyekezni fogok minél többet érintkezni. Szeparatisztikus törekvéseket, vagy izgatást semmi szin alatt sem fogok eltűrni. Határozottan fogok föllépni az izgatókkal szemben. Mert én ebben a kérdésben tréfát nem ismerek ós azt akarom, liogy a magyar nemzeti állameszme minden vonalon épségben maradjon és érvényesüljön. — Mint az egyházmogyo főpásztora, mindenekelőtt a lelki szükségletek kielégítésére kívánok súlyt fektetni. Fontosnak tartom, liogy az egyesületi élet továbbfejlesztessék. Általában arra fogok törekedni, liogy a modern lelkipásztorkodás olveit minden téren keresztülvigyem. Sem időt, sem utat nem fogok kímélni, hogy mindenütt személyesen lehessek jelen ós ma" gam működhessek közre. Elődöm, Csernoch Já" nos érsek ur működése nekem jó támpontokat nyújt, ugy, hogy e téren nincs mit módosítanom és mindenben az ő nyomdokain haladhatok tovább. Uj liiizaái'iilási pör. Zárai lapok közlik, hogy Raguzában nagyszabású hazaárulási pör fog megindulni. Az ügyészség állítólag súlyosai' terhelő bizonyítékokat szerzett a szerbek elle" ós Mitrovic dr tartortiánygyülési képviselő is nagyon kompromittálva van. nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. részére egesz eure hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::