Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-21 / 66. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG 1911 március 19 len, hogy ezért a támadásért neki az éle tóvel kell meglakolnia. Pusztulnia kell, mert a klasszikus iskolai szempontjai igy kívánják. A szociális szempontok azonban más­ként, emberibben bíráljak az ilyen Szalma István­féle gonosztevők cselekményét. Szerintem Szalma István nem lehet tökéletes észjárású, nem lehet normális, hanem határozottan morál insanity-ben kell, hogy szenvedjen. Az a határtalan és meg­magyarázhatatlan bátorság, amelylyel a ke­gyelmet visszautasította, arra mutat, liogy nem tökéletes ember. Ha én lettem volna például az egyik esküdt, nem Ítéltem volna el. A pozitív iskola szerint a gaztettet elkövető ember bűnét nem megtorolni kell, hanem a gonosztevőt meg kell javítani, át kell nevelni. Ahoz, hogy az életet elvegyük, semmi jogunk sincs, — sem nekünk, sem senkinek a világon. A pozitív iskola szerint figyelemmel kell ki­sérni a bűnös életének körülményeit, változását, átalakulását, tekintetbe kell venni a milliót, amelyből kikerült s amelyben gonosztevő váit és latba kell venni a pszichológiai megfigyelé­sek eredményeit is. Azt, hogy Szalma István eirnebelileg terhelt-e vagy sem, az orvosi véle­mény sohasem tudná hajszálnyira konstatálni, ez csak tisztán a lélekbúvár föladata lehet. Vannak emberek, akik az ő belső, abnormális világuknál fogva, nem tehetnek mást, minthogy gyilkolnak. Szalma István esete is beigazolja ezt. NAPI HÍREK Kifosztottak egy falut. — A közvilágítás: egy petróleumlámpa. — (Saját tudósítónktól.) Nagyszabású betörő­banda garázdálkodott a napokban Tisza­szentmiklós községben. Egy éjszakán tizen­két kisgazdának a lakását fosztották, rabol­ták ki s a kisgazdák közül néhányan emiatt teljesen tönkrejutottak. A betörők épen a legszegényebb emberek házát látogatták meg, mert a község gazdagabb lakóinak portáját fegyveres őrök őrzik. A betörő banda nagyon könnyen dolgozhatott: a falu­ban minden éjjel teljes sötétség uralkodik, egyetlen petróleumlámpája van csak s az is a községháza előtt pislákol. Pedig ötezer ember él liszaszentmiklóson. Részletes tudó­sításunk a páratlan esetről ez: A Délvidéken már napok óta nagy sikerrel működik egy nagyszabású betörőbanda, amely következetesen lakásokat fosztogat ki. Temes­várott, Pankotán, Nagybecskereken ós számos délvidéki faluban történtek betörések, legutóbb pedig Tiszaszentmiklóson jártak a banda ki­küldöttjei. Mert bizonyos, hogy a betörők való­ságos szervezetet alkotnak s előre megállapított terv szerint azokat a városokat, falvakat sze­melik ki, amelyekben a közbiztonság a leg­gyöngébb lábon áll. Tiszaszentmiklóson pedig ebben a tekintetben ugyancsak ázsiai állapo­tok vannak. Világítás nincs, a csendőrök nem vigyáznak semmire, őrjárati szolgálatot soha­sem teljesítenek, még nyomozni se igen men­nek ki. A gazdag és uri portákat ezért külön erre a célra alkalmazott őrök őrzik. A szegény em­bernek ellophatják az utolsó párnáját is, amint a mostani fosztogatásnak is nagyrészt a falu legszegényebbjei estek áldozatául. Hogy a csendőrség miért nem törődik sokat, sőt sem­mit a közbiztonsággal, az is érthető. Inkább névleg csendőrök ők, mint tényleg. A község választja őket, minden évben hatot, falubeli szegényekből, akik annyira el vannak kese­redve a sorsukon, hogy más foglalkozás hiján beállanak csendőrnek. A betörőbanda a fosztogatásokat persze éjjel követte el Tiszaszentmiklóson. Legelőször a köz­ségi biró, Tyirity Uros lakásába hatoltak be, ahonnan az összes ágynemüeket és minden egyéb elvihető holmit elloptak. Azután Fischer Ignác lakását fosztották ki, majd Wagner Juli­anna, Konrád, János, Kiss István, Hoffmann Hugó, Ablaka József, Derék Péter, Klein Sala­mon, Popovity Dusán házából vittek el gazda­sági szerszámokat, élelmi szereket és ruha­féléket. A legérzékenyebben Weisz Vendelt, a falu egyik legszegényebb földmivesét károsította meg. Az összes ágyneműét és ruháit, sőt még azt a targon­cáját is ellopták, amellyel egész télen át a kenyerét kereste. Kamenik Tódor-házából szin­tén sok holmit loptak el a betörők, akiket Ka­menik epen akkor vett észre, amikor azok már menekülőben voltak. Revolverből utánuk is lőtt néhányszor, de egy golyó sem talált s a betö­rők megfutottak a sötétségben. A sok összelopkodott holmit a Tiszaszent­miklós alatt fekvő rétre vitték, ahol kocsi várta betörőket. Reggelig aztán ugy eltűntek, hogy a tiszaszentmiklósi „csendőrség'' bottal üti a nyo­mukat. Annyi kitudódott, hogy a tizenkét be­törést legalább huszonnégy tettes egyszerre kö­vette el, mert mind a tizenkét lakásban tizen­egy és tizenkét óra között jártak. A csend­őrök nyomozásának ez az eredménye azonban aligha segit valamit annak a néhány szegény embernek a sorsán, akik most koldusbotot kénytelenek a kezükbe venni. — Kitab Edét letartóztatták. Vasár­napi számunk szóles körben feltűnést keltő cikket közölt a gyilkossággal vádolt, de szabadon bocsátott nagyteremiai nábobról, Knab Edéről. Cikkünk azzal a konklúzióval fejeződött be, hogy Knab Ede ujabb letai*­tóztatása elmaradhatatlan. Mint lapunk zár­takor értesülünk, Knab Edét hétfőn letar­tóztatták. — Kossuth Lajos halála napja. Esztendő tavaszodásán való örömünkbe fönséges gyász orgonája bug bele március huszadikán : aki a mi tavaszunkat hozta, vérbefojtott, de föltámadt tavaszát. Kossuth Lajos ezen a napon hunyta álomtalan álomra szemeit. Magyar szivek ezen a napon a gyász ós kegyelet érzéseivel állják körül az ő sirját és megáldják a nagy halottat, a mi szabadságunk föltámasztóját. A Kossuth­gyászbói az egész ország kivetto a maga részét, különösen Budapest. Vasárnap délután impo­záns gyászünnepélyt rendezett a főváros lakos­sága a Kossuth-mauzoleum előtt. A gyászünne­póly keretében lelkes szónoklatok kíséretében helyezték el a szebbnél-szebb koszorúkat. Sze­geden az evangélikus templomban gyászisten­tisztelet volt, egyebekben sajnálattal kell konsta­tálnunk, hogy Kossuthoz méltó arányú gyász­ünnepségek az idén nem voltak nálunk. — Teleszky államtitkár. Mint a Budapesti Tudósitó értesül, a király Lukács László pénzügy­miniszter előterjesztésére Teleszky János dr, államtitkári cimmel és jelleggel fölruházott mi­niszteri tanácsost a pénzügyminisztériumba való­ságos államtitkárrá nevezte ki. Teleszky egye­lőre adminisztratív államtitkár marad. — Oblátli Lipót arcképe. A szegedi Lloyd­társulat megfestette elnökének, Obláth Lipót­nak arcképét. Az arcképet a tavaszszal fogják ünnepiesen leleplezni. — Ajáiulék a városnak. A szegedi tavaszi képkiállitáson a szegedi Csongrádi Takarék­pénztár megvette Magyar Manhiemer Gusztáv Bolgár-kertészet cimü kópét. A takarékpénztár most arról értesítette Szeged város hatóságát, t hogy a képet a városi képtárnak adomá­nyozta. — Wimmer Fülöp előadása. A szegedi magántisztviselők egyesülete ismeretterjesztő előadásai során március 22-én este kilenc óra­kor az egyesület Külcsey-utcai helyiségében Wimmer Fülöp, egyesület az elnöke „A népszámlá­lás eredménye ós a kötött birtok" cimen elő­adást fog tartani. Tekintettel a közérdekű tárgyra, vendégeket szívesen lát az egyesület. — Földrengés. Máramarosszigetről je­lentik, hogy Máramarosmegyében erős föld­rengést éreztek a szombatról vasárnapra vir­radó éjjel. A földrengés négyszer ismétlődött. A második rengés oly erős volt, hogy többen kies­tek ágyukból, a falról edények, képek estek le. A földrengés különösen a falvak népét ej­tette nagy rémületbe. Szaplonca község­lakossága az utcára menekült és ott imád­kozott, hogy a baj elvonuljon felőle. Mára­marosszigeten több uri család is a szabadba menekült. A legerősebben az Iza és Tisza közelében lakók érezték a földlökést. — Halálozás. Hétfőn temették el Burg­hardt Andort, az Első Magyar Általános Bizto­sító Társaság fiatalon elhunyt tisztviselőjét, akinek koporsóját nagy számban kisérték ba­rátai ós ismerősei az utolsó útra. Az Első Ma­gyar Általános Biztositó Társaság tisztikara Horváth Jenő főtitkár vezetésével teljes szám­ban megjelent a temetésen. Nevükben a bú­csúztató beszédet Grün Imre mondotta el. — A Madácli-iitcni iskola. A szegedi városi mérnökség bejelentette a tanácsnak, hogy a Madách-utcai polgári iskola teljesen elkészült. A tanács hétfői ülésén elhatározta, hogy fölir a kormányhoz, hogy vegye át az iskolát. — Az állam épiti a Duna-Tisza­csatornát. A Duna—Tisza-csatornát az állam a saját üzemében fogja megépíteni és hogy a magánvállalkozás minden erőlködése, hogy ez a nagyszabású ópitkezós egyesek vagyon­gyarapítására szolgáljon, végleg meghiusult. A csatorna épitése költségét, ötven-hatvan millió koronát, öt-hat évre fölosztva a költ­ségvetésbe fogják beállitani és ideiglenesen a pénztári készletekből fogják fedezni az első kiadásokat. A törvényjavaslat a legrövidebb időben a törvényhozás előtt lesz. — Szegedi tornászok győzelmei. Két ujabb győzelemmel dicsekedhetnek vasárnap délután óta a Szegedi Atlétikai Klub jeles tornászai. Egyiket Nagyváradon aratták, ahol Szeged, Kolozsvár, Nyíregyháza és Nagyvárad legkiválóbb tornászai találkoztak s a szegedi versenyzők voltak azok, akik a közönség érdeklő­dését leginkább lekötötték fegyelmezettségük­kel és gyakorlataik preciz kivitelével. A ver­senyt a szegedi tornaegyesület mintacsapata nyitotta meg plasztikus fabot-szabadgyakorla­taival, valamint a lőgyakorlatok képezték a verseny leghatásosabb részét. A fényes ered­mény elérésében a legnagyobb érdem Révész János tornatanárt illeti, aki ritka törekvéssel igyekezett a résztvevő tornászokat kiképezni. Áz egyéni versenyszámok szegedi győztesei a ma­gas nyújtón első Herczeg István,második Ökrös Já­nos, a korláton ugyancsak az első dijat Herczeg István, mig a másodikat Ökrös János vitte el 15 versenyző közül. A sulydobásban Váradi Imre, a függeszkedésben Dekker Béla lettek győztesek. Megemlítjük, hogy a Nagyváradi Sport-Egyesü­let vezetői tornászainkat ritka vendégszeretet­ben részesítették. 2: 0 goalaránynyal győzött vasárnap a Szegedi Atlétikai Klub a budapesti Kéve Sport-Egyesület ellen. Hogy nagyobb goal­arányt nem érhetett el a SZAK, az a Kéve nagy javulásán kivül annak tudható be, hogy az első félidőt csaknem végig tiz emberrel ját­szotta. — A városi párt márciusi ünnepe. A sze­gedi városi párt márciusi ünnepet rendez pén­teken este nyolc órakor a Haggenmacher-sör­csarnok külön termében. Az ünnepi beszédet Pap Róbert dr, a városi párt alelnöke tartja. s !! ü részére egész éure hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::

Next

/
Thumbnails
Contents