Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-18 / 64. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 március 18 Csekonics Sándor gróf jegyző fölolvasta a kép­viselőháztól felküldött ujonclótszám- ós ujonc­megajánlási javaslatokat, melyeket a főrendi­ház a miniszteri jelentésekkel együtt vita nél­kül elfogadott. Elfogadta a központi statiszti­kai hivatal 1911-ik évi munkatervét is. Elnök az ülést fél hatkor bezárta. Az osztrák bankbizottság ülése. Bécsből jelentik: Az osztrák bankbizottság pénteken ülést tartott, amelyen Mayer dr pénzügymi­niszter kérte az eredeti bankjavaslatok elfoga­dását ós a módosítások elvetését kifejtette, hogy a módosításokba lehetetlen belemennie, mert az eddigi javaslatokat is a legnagyobb áldozatok árán öltöztették mostani alakjába. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Március 18, szombat: Lotti ezredese. Páratlan VJ-°S bérlet.) „ 19, vasárnap d. u.: János vitéz. „ 19, „ este : Halasi Mariska vendég­felléptével Sasfiók, dráma. (Pá­ros a/j-os bérlet.) Parasztok. (Fővárosi munkatársunktól.) Igen érdekes uj tehetség feltűnéséről beszélnek most sokat a Magyar-szinházban. Vajda László, aki az uj ember darabját, a Parasztok cimü négyfölvouá­sos drámát, rendezi, a legmelegebb elismerés­sel magyarázza a benfenteseknek a darab szép­ségeit és Beöthy László, a szerencsés felfedező, örvendezve dörzsölgeti a kezét, hogy ismét egy értékes talentumot nyert meg a magyar, sőt nem lehet tudni: esetleg a külföldi színpad számára. Súlyos ós véres sorstragódia a fiatal szerző, Barta Lajos darabja. A hangja egészen uj, a darabja alakjai egy mély szociális perspektíva hátterén mozognak. A mai magyar paraszt hely­zetéről mond igen sok érdekes dolgot Barta és amit mond, annak roppant éles és ötletes megfigyelések adnak szint. Voltaképen a földéhség körül fox-dul meg a darab. Sok szó esik azonkívül az egykéről is a Parasz­tokban. Egy fiatal parasztgazda a főalakja a drámá­nak. Ez megházasodik és a fiatal asszonyt oda­hozza a nagyapja házához. De a nagyapa rideg, kellemetlen, fukar, vén parasztember és ki­boszantja a fiatal párt a házából. Erre Sándor — igy hívják a gazdát — elköltözik feleséges­tül az asszony apjához, a kovácshoz. A követ­kező fölvonás a kocsmában játszik. Ott vesze­kesznek a kovács, meg a nagyapa, a vén Szujkó. Egyszerre csak beront a Szujkóék másik leá­nyának az ura, Beremenyi és ölre kapva oda­vágja közéjük Sándort. Rajtakaptam a felesé­gemmel, — ordítja. Sándor föltápászkodik és eloldalog. Csakugyan hibás. Hogy, hogy nem, csakugyan megtörtént: egy öntudatlan pillanat­ban elszédült. Most két napig bujdosik a szé­gyen után. Mikor visszajön, elkezd tárgyalni a Beremenyi-család Sándorékkal. A megcsalt férj visszaveszi az asszonyt, de adjanak két negyed földet. Szujkó kétségbeesetten ragaszkodik a földjéhez és nem ad. Végre is a kovács jön Sándorért ós hazaviszi. Az utolsó fölvonásban a kovács pénzt mutat Sándornak, ez nyul utána, a kovács félreérti, összekapnak és a dulakodásban Sándor meg­fojtja az apósát. * Ilanakoék második estélyc. Négy kicsi japánok csodálatos művészetét másodszor lát­tuk pénteken este és megint teljes volt a gyö­nyörűségünk. Nem értettük azt a nyelvet, amelyen beszéltek, nem értettük a humoruk, az örvendezésiik, szerelmük és haragjuk frezo­lógiáját, (csak sejtjük, hogy finom, szí­nes, egészen keletij de a játékuk, a mimi­kájuk mindezen keresztül belehelyezett a két kis dráma hangulataiba: éltük, amit a négy színész csinált a színpadon. Hanako megint brilliáns volt. Amikor meghalt szegény Otake, aki olyan groteszk módon topogott be elénk ós akinek tiz-tizenöt perc múlva olyan könyörtelen tragikum szalasztott kecses mandulaszemére vórködöt s összecsapódott a függöny, éreztük, hogy ez a két este olyan kulturesemóny volt, amilyen­hez ritkán jutunk Szegeden. Akik sze­mükre vetik a japánoknak az érdemeiket: bizarrságukat és primitívségüket, azoknak le­gyen az ő hitük szerint, de az egész európai színjátszás ezekből fejlődött s nagy pillanataiban (most ilyen pillanatot él) visszahajlik feléjük min­den hogy ugy mondjuk művészi ateizmus tévedé­seiből. Graciózus, szépen hazudó, kokettóriájá­val ós halálával lelkünket megfogó játékáért Hanakonak még sokszor fogunk köszönetet mon­dani, amikor ő már a fölkelő nap országában beszélget rólunk furcsa européerekről. * A szinügyi bizottság ülése. A szegedi szinügyi bizottság ma délután tartott ülésén Gaál Endre dr elnökön és Bárdoss Béla osztály­jegyzőn kivül Csernovits Agenor, Szmollény Nándor, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp, Ujj Jó­zsef dr bizottsági tagok ős Almássy Endre mű­vezető-igazgató voltak jelen. Engedélyt kapott a művezető a kóristáknak jutalomjáték rende­zésére. A jó madarak előadását a bizottság tagjai egyhangúlag kifogásolták, mire Almássy igy védekezett: — Berlinben Reinhardtnál kétszázszor ment ez a darab. Weiner Miksa előtt még ez sem tette jobbá a szomorú végre jutott énekes bohózatot, a bi­zottság több tagja pedig kételkedett a Rein­hardt-fólo kombinációban. Majd a szegedi szí­nészet uj századának történetírója meg fogja állapítani, hogy a Reinhardt vagy szegedi szín­ház publikuma a jobbizlésü ós hogy hol adták valóban A jó madarakat: Berlinben vagy Sze­geden. De ennek megállapítása nem ránk tar­tozik, a szinügyi bizottság ülésén pedig egyéb nem igen történt. * Szimfónikus hangverseny. A szegedi honvódzenekar a szokott ambíciójával készül Fichtner Sándor vezetésével az idei évad utolsó szimfónikus hangversenyére. A koncert műso­rán klasszikusok: Mozart, Haydn, Beethoven egy-egy müve, aztán Wagner és Csajkovszki szerepelnek. Szegedi hangversenyen Csaj­kovszki-szerzemőnyt ezúttal először adnak. A hegedűszólót egy jeles zeneakadémiai hallgató, Istók Barnabás játsza. * Az Ördög századszor. A VigszinházSan szombaton kerül színre századszor az Ördög, Molnár Ferenc világhírű vígjátéka. A szenzációs sikerű magyar darab bemutatóját 1907 április tizedikén tartották meg és ilyformán négy év­nél rövidebb idő alatt éri meg a ritka jubileu­mot, amely eredeti magyar vígjátéknak még alig jutott osztályrészül. Kevéssel a vigszinházi premier után tudvalevőleg a külföldön is meg­ismerték Molnár Ferenc müvét. Zacconi az olasz városokban aratott vele diadalokat és Európa ós Amerika leghíresebb művészei versengtek az Ördög szerepóért. Akárhány eset volt, hogy egy-egy városban egyszerre két színházban is játszották, mint például Szentpótervárott, Prá­gában, Newyorkbau egyszerre nyolc színházban is adták, még pedig angol német, zsidó-zsargon, olasz nyelven, egyik színházban pedig mozgó­fényképeket mutattak be az Ördögről. Norvég, dán, holland, cseh, lengyel, román, horvát nyel­ven is játszották az Ördögöt és elkerült a darab a délafrikai és ausztráliai gyarmatokra is. Az összes előadások száma jóval meghaladja a háromezret. A kulturvilág nagyobb városaiban a Vígszínház rendezése szerint játszották az Ördögöt, amelynek címszerepét egy előadás ki­vételével nálunk mindig Hegedűs Gyula ját­szotta. Jolánt két eset kivételével mindig Var­sányi Irón adta. Fenyvesi Emilt is csak egy estén kellett helyettesíteni. * Pcthes Imre Szegeden. Pethes Imre, a Nemzeti Színház kiváló művésze, a jövő héten két estén át vendégszerepel Szegeden. A Hamlet­ben és A makrancos hölgy Petrucció szerepé­ben lép föl. * Betyárnóták. Pozsár Antal, az ismert nevű népdalszerző Betyárnóták cimen dalfiizetet adott ki. A csinos kiállítású füzetben két pompás nóta van: Süvölt a szél, sötét az éj ... és Tisza partján van egy kis ház ... A füzet ára egy korona hatvan fillér s Stark Nándor buda­pesti zenemükereskedőnél rendelhető meg. Rádium a magyar földön. — Kincset találtak a Tátrában. — (Saját tudósítónktól.) Két krakkói tudós szen­zációs eredményű kutatást végzett a Tátra galíciai lejtőin. Tudományos észleletek alapján arra következtettek, hogy különösen a koszcielic­kai völgyben dus rádium-erezetek vannak. A próbálkozás nem volt hiábavaló, megfeszített munka után meglepő mennyiségű szurokórcet találtak, amelyből technikai uton állítják elő a rádiumot. Ez a rendkívüli sugárzóerejü elem valóságos kincs, egy gramja milliót ér s eddig csak Csehországban találtak. Azt lehet mon­dani, hogy a világnak csak brilliánsban van annyi kincse, mint rádiumban. A nagyszerű fölfedezés értéke még szenzációsabbá válik előttünk, magyarok előtt, ha tudjuk, hogy a magyar Tátrában is találtak rádiumot. Egy krakkói tudós jelentette ki ezt ma a Délmagyar­ország fővárosi munkatársa előtt s hozzátette, hogy a magyar föld kincsének kiaknázása vé­gett a krakkói egyetem fölhívást intéz a ma­gyar kormányhoz. Nem lehet kételkednünk Morozenitz dr-nak, a krakkói egyetemi kiváló ásványtani professzorának szavaiban és azt hisszük, hogy a kissármási földgáz után a tátrai rádium beláthatatlan értéke fogja gaz­dagítani az országot. A galíciai kutatásokról Morozenitz Zsigmond krakkói egyetemi tanár igy nyilatkozott: — A hir igaz. Zakopane környékén a magas Tátrában rádiumtclepekre bukkantunk. De nem­csak a galíciai hegyek közt, hanem magyar területen is, körülbelül három kilométernyire a mi határunktól a magyar Tátra felé. A rádium­erek ép oly dúsaknak látszanak, mint a cseh­országi Johanngeorgstadtban. Kutatásainkat még nem fejeztük be. A krakkói egyetem na­gyobb apparátussal aknázza ki most a terüle­tet, ahol mórhetetlen kincsek hevernek a föld mélyébon. Föl fogja szólítani az egyetem a ma­gyar kormányt, hogy a Tátrában kezdje meg a kutatásokat. Reméljük, hogy a magyar kormány ép ugy értékeli a tudományos vizsgálódást, mint az osztrák kormány ós haladéktalanul el­rendeli a kutatást, amelynek nagy apparátussal kell történnie. Bősen János dr, aki Morozenitz dr-al együtt kutatott ós Krakkó egyetemén az ásvány- és növénytan tanára, ezt mondotta: — Én is megerősíthetem, amit Morozevitz kollégám mondott. Találtunk rádiumot, de bő­vebben nem nyilatkozhatom. Most Bécsbe me­gyek és jelentést teszek a kormánynak kutatá­saink eredményéről. Hogy ennek a fölfedezésnek milyen tudo­mányos értéke van és micsoda uj lehetőségeket ujit meg, arról egy hires szakember a követ­kezőket mondotta a Délmagyar ország munka­társának: — Abban az esetben, ha tényleg egy gazdag rádium-vegyületet találtak, megszűnik az at állapot, hogy országunknak legeslegelső és leg" gazdagabb tudományos intézetei kísérletezhet­nek a rádiummal. Hogy a rádium még miuó csodákra képes, azt épen ennek a sokkal szó" lesebbkörü tudományos vizsgálódásoknak kell megállapítani. Mert rádium-kisérlotek eddig <s történtek, eredmények eddig is voltak, az eZ' után következő kutatások célja lesz a rádium csodahatását minél inkább fölhasználni. Ez a fontos: a rádium olcsóbb lesz, aifl1 csak megkönnyíti azokat a tudományos kísér­leteket, amelyek segítségével az orvostudo­mány ós a kémia már is jelentős eredmény0" ket ért el. A magyar területeken a kutatás Magyar Földtani Intézetre vár.

Next

/
Thumbnails
Contents