Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-17 / 63. szám

A; SÍSFFIÖB 6 DÉLMAGYARORSZÁG Í911 március 188 1911 március 17 SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi miisor. Március 17, péntek: Bérletszünetben 50 %-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán szín­társulatának vendégjátéka és v Robin orvos szinmü. „ 18, szombat: Lotti ezredese. Páratlan i/a-os bérlet.) „ 19, vasárnap d. u.: János vitéz. „ 19, „ este : Halasi Mariska vendég­felléptével Sasfiók, dráma. (Pá­ros 2/j-os bérlet.) Japán darabok, japán szinészek. Megdöbbentően nagyok ezek a kicsi japán szinészek. Hanakó asszony jött el Szegedre társulatával ós bemutattak két japán szín­darabot. S bemutatták a japán szinmüvészetet. Nyugati országoknak azt a bizakodását, hogy az európai művészi ágakat a japáni művészet beoltása megtermékenyíti, tökéletesiti ós fino­mítja nálunk is, ők is igazolták. A lélek, a tökéletesség, a színskálák és a teljes érzés játszása a japáni színészet. Gyö­nyörűen igazolták, födték föl ezt Hanakóék. A japáni darabok mesevázát már ismertették a szegedi újságok, majd a színlapok. Első im­presszióra az tűnik föl az európai és a benn­szülött szemnek is, hogy mennyi gyilkosság van ezekben a darabokban. És Hanakóék mai játszásában ezt már nem hibának láttuk, ha­nem kiválóságnak. Alkalomnak arra, hogy a végsőig fokozott lólekküzdelem, tragikum teljes pompájában kibontakozhassék. Az Otake cimü, másodiknak adott drámát részletezzük kissé, a telt szinház közönsége elé tárt drámai szépségek miatt. A dekoratív munka a függöny szétrebbenése után megkapja a lel­ket és rabul nyűgözi. Csupa impressziók kel­nek, szinte minden testatommal figyelőkké leszünk. Megjelenik nesztelenül, tipegő gyerme­kességgel japáni asszony, tavaszi viráger­dők szinei ragyognak a testén összefogott ki­monón. Csönd. Napsütés forrósága terjed. Mo­noton gongütések búgnak, idegessé teszik a figyelmező lelket. Majd üres lesz a szinpad, másik kicsi japáni nő jön, zöldruhás testén ha­talmas, hófehér lepedőbe gyömöszölt terhet visz. És ahogy a törékeny virágtestével küzd, hogy erösebb legyen, hogy elcipelje a ráerő­szakolt terhet, — az erőlködésében, a muszáj­teljesitésben, a verítékében és dühöngő fáradt­ságában benne nyög a japáni nők minden szenve­dése, minden kicsinyesség ellen való küzdelme. És amikor a szolganő (Hanakó asszony játsza) az ébenfa pipereláda elé ül és úrnője ruháiba bújik, jó tiz percig egyedül játszik, él a színpa­don, minden pillanatban megérezteti, hogy az életet játsza s hogy játszik az életért. Minden pillanatban él, örvend, mint a kövérkés, piros gyermek, elszomorodik, mint a meglepett nö­vendék, fölsóhajt, mint a haláltól félő hajadon, a távolba üzen a szivével, mint hajnalba csapó éjszakán a kerti virágok. Mindig uj szin, mindig uj öröm, mindig uj fájdalom. És amikor később az őt félreismerő szerelmese följajduló szóval, piros rózsákkal megüti, — mintha a mi szi­vünkre ütöttek volna. S amikor a szerelmes szivü, ékes ruházatu férfi rárohan s teljes, bru­tális erejével leszúrja : pillanatra elfelejtettük, hogy színházban néztünk színpadra. Ránk tá­mad valami ösztönszerű kiáltás : Ezek a kicsi japánok megdöbbentően nagyok ! Tanulmányokat kellene irni a japán szinészek művészetéről. Hangsúlyozni kellene játékuk, előadásuk szépségeit. Lelki gyötrődésük nagy­szerűségét. Életmegfigyelósük finomságait. Min­denben a stilusszeretetüket. Ezt mind hang­súlyozni, hozzájuk méltóan föltárni kellene. A japán szinészek között különösen Hanakó asszony művészete ragadta el a közönséget. Valósággal ünnepelték őket. A két japán dráma között Premary egy fel­vonásos vígjátékát, Robin orvost játszották el a szegedi szinház tagjai. Nyárai Garrick szinész szerepében elsőrangú alakítást adott. Várnai Janka bájos és szép, Lugosi jó volt. A japán szinészek pénteken újra vendégsze­repelnek Szegeden. 41 A szinügyi bizottságból. A szegedi szin­ügyi bizottság pénteken délután öt órakor ülést tart. * Bemard Shaw — színigazgató. Bemard Shaw, aki valamikor mint újságíró és színi­kritikus indult el pályáján, azután mint dráma­író és a paradokszonok barátja tette nevét világhírűvé, most egy uj fordulóhoz ér: London­ból jelentik, hogy Shaw a legközelebb már — színigazgató lesz. Átveszi a londoni Little Theatre igazgatását. Shawnak a vállalkozásá­ban két társa is losz: Granville Barker és John Galsworthy. Tábornok és lókereskedő. — Lázár Frigyes pöre. — (Saját tudósítónktól.) Súlyos gyanúval illette két évvel ezelőtt Glascr Arnold bécsi lókeres­kedő Lázár Frigyes honvédtábornokot. Egy beszélgetés folyamán, amelyet Rohr Ferenc lo­vag táborszernagygyal Bécsben folytatott, el­panaszolta, hogy azért nem tudta lovait a ma­gyar királyi honvédségnek eladni, mert a bécsi Schlesinger-cég feltűnő drágán vásárolta meg Lázár Frigyes tábornok két lovát s a tábornok révén a Schlesinger-cég nyerte el a szállítást. Rohr Ferenc lovag Glaser gyanúsítását azon­nal közölte Lázár tábornokkal, aki erre rágal­mazásért följelentette a bécsi lókereskedőt. A bécs-lipótvárosi járásbíróság tárgyalta az ügyet s Glasert, aki nem is jelent meg a tárgyalá­son, rágalmazásért két hónapi fogházra Ítélte. Az itőlet ellen Glaser igazolással ólt, amely­nek a biróság helyt is adott. A lókereskedő erre kijelentette, hogy bizonyítani akarja vád­jait s e célból kérte Baumfeld Lajos dr, buda­pesti ügyvéd, Franki Ignác lóügynök, Zimmer Alajos százados, Jobban József főállatorvos, Jekelfalu sy Lajos, volt honvédelmi miniszter, Klobucsár Vilmos báró táborszernagy és Hazai Samu honvédelmi miniszter, mint tanuk kihall­gatását. A bécsi járásbíróság elrendelte a bizonyítást s a megnevezett tanuk kihallgatása végett a budapesti büntető járásbíróságot kereste meg, ahol Bóló járásbiró mára idézte meg a tanukat. A kihallgatáson a panaszos tábornokot Fried­mann Kálmán dr ügyvéd képviselte, a vádlott Glaser Arnold lókereskedő képviseletében pedig Visontai Soma dr ügyvéd volt jelen. Az első tanú Jobban József katonai főállat­orvos volt, aki a következő vallomást mondta jegyzőkönyvbe: — Az 1909. évi pótlovazás alkalmával én, mint bizottsági tag Lázár tábornok társaságá­ban elmentem lovak vásárlása végett a Glasner és Jacobsohn céghez. Ott azonban nagy nehe­zen csak három lovat tudtunk venni, mert ennyit találtam csak megfelelőnek. EgyáltaU n azt tapasztaltuk a lovakon, hogy borssal, ütleg­gal és lármával föl voltak izgatva. A tábornok több izben vissza is vezettette a lovakat, hogy megnyugodjanak. Én mint szakember, a prepa­rálást észrevettem. A tábornok nem igérte és nem is Ígérhette, hogy a lovakat a cégnél fogja bevásárolni, mert nem is tudhatta a szükséglet nagyságát. Az iskolának egész szükséglete 14—18 lónál nem tesz többet. A tábornok azt mondta, hogy odamegy lovat vásárolni, ahol a leg­jobb anyagot kapjuk, mert lekötve semmi irány­ban nem vagyunk. Ezt a kijelentést abizottság Gla­ser és Jacobsohn előtt tette. Lázár tábornok a lóvásárlásnál nem tett oly kijelentést, amely­lyel a Glaser és Jacobsohn-cóg tisztességét érintette és igy ócsárolta volna. A lovakat a legnagyobb körültekintéssel vásároltuk, mert fajióról volt szó, ilyenek pedig az országban csak pár helyen találhatók. Lázár tábornok a ló vásári ás alkalmával kijelentette Glasernek ós Jacobsohnnak, akik kórték, hogy adjon el a /saját lovaiból, hogy arra való tekintettel, hogy most szolgálatban van, addig, mig ebben a hivatásban eljár lovaiból nem ad el a cégnek. A tanuk kihallgatását folytatni fogják. Tavaszi dolgozatok. 1. föladvány: írjatok le egy tavaszi napot Szegeden! Kidolgozás: Egy tavaszi nap több is van, és nem tudom, melyiket kell leirni és disznóság, nemtudom leirni senkiéről, mert a Misák Gyuri­val is összevesztem és a Polák Makszi is öt glikkert kér de én csak négyet akartam adni és most tesék nekem irni a tavaszi napról és irjam le a tavaszi napot Szegeden. No ná, majd Szatymazon írom le. És különben is most na­gyon szép lehet csigázni, csak azt nem tudom, hogyan lehet az emberekkel csigázni, mert a Pali elszökött a múltkor este a színházba és éjei dühösen mondta, hogy ezok az Almásiók megint elcsigáztak engem, olyan rosszul ját­szottak és ón gondolom is hogy rossz játék lehet az mikor az embert ütik mint a csigát ós pörögni kell neki direkt. Külömben furcsa is az az egész szegedi szinpad, mert mikor a jappánok jáccanak, akkor nekik megy el a ked­vük az élettől és a hasukba böknek és mikor az Almási jáccik, akkor direkt az apámnak megy el a kedve az élettől és nem bökheti hasba a direktort mert a múltkor is azt mondta, de én nem tudom, milyenek a szi­nészek, mert én mindig a Polák Makszi nővé­rét nézem, mert ón őtet imádni óhajtom, mert én is akarok verseket irni és csak nőhöz le­het verseket irni. Ja igaz, tegnap azt mondta a tisztelendő ur, hogy szamár vagyok, pedig nem is igaz, én csak azt kérdeztem tőle, hogy min teremtették a világot, mert apa mesélte, hogy a Kassban direkt arcon teremtették a kis Paculka urat ós az örömébe mingyárt azt énekelte, hogy a bihari határszélen, pedig nem is a liatárszélin, hanem a szája szélin ütötték meg. És mos mór úgyse lesz semmi a tavaszi napból, pedig tudnék irni va­lamit, de hátha nem ülik, mert tegnap láttam a gyöpmestert a korzón és nem volt nadrág­szoknyában, hanem szép drótos bottal sétált és aszt kérdeszték tőle, mi a kutyát keres a korzón és ő nemfelolt, mert ő direkt nagy ur és nem is lát minden kutyát, csak ón láttam egyet, ketten voltak és az egyik bakot akart ugrani, de nem tudott jó svungot venni és egy úr is aszonta, hogy tavaszodik és mit nevetett ő azon, hogy tavaszodik? És aról is kelene irni, hogy mit ugrálnak ezek a házak mindig, az egyik is majnem rámesett a rókuson, már ezek nem szégyelik nappal is düiöngeni vagy olyan szegények, hogy direkt földhözragadnak, mert ezt olvastam a szegényekről Jókajiban? Jeszus, csöngetnek és mos mit fogok fülen­teni a tanár úrnak, mert nem irtam sémit és csak gondolkoztam és azt nem szoretik a ta­nár urak, mert aszt mondják, nem azért járok iskolába ős fő a tanterv, máskép nem leszel akadémikus. Rip. Kina meghátrál. A Tiniesnek jelentik Pekingből: A kinai kormány az orosz jegy­zék következtében engedékenységre hajlandó és a háborús veszedelem el fog múlni, azon­ban Kina a Pétervárra küldendő válasz­jegyzékben követelni fogja az 1881. évi szerződés kereskedelempolitikai rendelkezé­seinek módosítását. Uj választói törvény Portugáliában. Lisz­szabonból jelentik: A hivatalos lap tegnap esti száma hozta nyilvánosságra a választói reform­javaslatot, amely még sok vizet fog zavarni. Az egész sajtó tüzel a törvényjavaslat ellen, amely alapjaiban ingatja meg az ősi alkotmányt és reakciósabb, semmint volt a monarchia választási rendszere. Különösen elkeseredett a hnngulat Oportóban.

Next

/
Thumbnails
Contents