Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-16 / 62. szám

1911 március 12 DELMAGYARORSZÁG 177 L Rovott multu községi jegyző. — A csanádmegyei közigazgatás botránya. — (Saját tudósitónktól.) A magyar közigazgatás tekintélyének öregbítését egyáltalán nem segíti elő az a botrányos állapot, amely a csanádmegyei Mezőkovácsházán uralkodik most. Egy ottani nagyiparos, Róth Salamon báboruba keveredett Harsányt Gyula mezőkovácsházai jegyzővel, aki a hivatalos aparátus igénybevételével ezer apró tüszurással igyekezett tudtára adni az iparosnak, hogy a községben az isten után egyenesen a jegyző következik. Harsányi Gyula ellen hosszú idő óta folyik fegyelmi eljárás amiatt, mert elősegítette, hogy a járásból tömegesen vándorolhassanak ki a polgárok Amerikába. A közvélemény csodálattal látja, hogy a jegyző fölöttes hatósága vonakodik ítéletet hozni ebben a fegyelmi ügyben. Tóth Salamon sok adattal szolgált a hatóságnak e fegyelmi vizsgálat során; többek között azt is bebizonyította, hogy Harsányi Gyula közokiratot hamisított, rovott multu ember és mint ilyen nem viselhet köztisztviselői állást, nem lehet egy község értelmiségének vezetője. Miután Harsányi teljes erejével s nagy müfölháborodással tiltakozott ama vád ellen, hogy ő büntetett egyén, Róth beszerezte róla nzt az okmányt: A gyulai kir. törvényszék fogházfelügyelőségtől. Törzskönyvi kivonat. Harsányi Gyula elit éltről. bc >«l te •O t. LO u 0> +H E >3 m •a N O SE o fc. « ® £ © © •E •a m I b lO -IÁ I'S M M •2 ° a •© p > O C3 O O .K N UQ >o © •3 > O X> "S •g-d E «> be o © o J JA © •a N © M T3 tO u -o a W •d a k. o n© IO t-i 13 C W c 10 M © s Sg 00 .© 2 +3 d © -H TH M 05 2 *>» T-I 0 d ® oo be — 3 d K Oh S 2 13 "3 s >> sa be CQ 13 M "© .S -d a xi be o b •rH ÖS ©5 © •E •H © « £ «3 b a '3« AE O d oo N ©I ©I E a ae © 00 © C 13 FFL E >o j3 b © .o « u © 13 g « e L-G •SS > 2 •© © 2 * 35 -1 D E •d "5 © 05 00 -Í.2 2 *© d B _ -d IÍŐS 'S 3 ti © d N > be 3 I-J •< I OO CO 05 00 » 5© 00 A nagyiparos egyben kérto Kövér főszolgav'r<5t» hogy rendelje el Harsányi nevének a ro0tf rnultuak lajstromába való fölvételét. A Kabiró a ' " " " ' ' 11" KÉRELEMNEK 15 e 8sJ0lgabiró a következő végzőssel tett eleget fJÖ-1911 kig. A gyulai királyi ügyészség enV^'elügyelője átküldi Harsányi Gyula volt Í6ív lakos. jelenleg mezőkovácsházai községi V8<> törzskönyvi kivonatát. Végzés. A törzskönyvi kivonatnak másolatban csatolása mellett utasítom Mezőkovácsháza község elöljáróságát, hogy a törzskönyvi kivonat adatait a községnél vezetett rovottmultuak nyilvántartásába vezesse át és annak megtörténtét hivatalunknak nyolc nap alatt jelentse be. Miről Mezőkovácsháza község elöljárósága és Róth Salamon mezőkovácsházai lakos, — aki a törzskönyvi bejegyzést kérte, — jelen végzéssel értesíttetnek. Mezőkovácsháza, 1911. február 17. Kövér, főszolgabíró. Ke a kinos viszály nem nélkülözi természetesen a humoros epizódot se. Róth Salamonnak a leánya menyasszony, a jövő hónapban lesz az esküvője. Minthogy Harsányi jegyző egyúttal anyakönyvvezető is, tehát Róth azzal a kérelemmel fordult Jakabfy csanádmegyei főispánhoz, hogy rendeljen ki leánya esküvőjéhez egy nem rovottmultu anyakönyvvezetőt. A főispán még nem felelt erre a beadványra. A közigazgatás természetében rejlik, hogy Róth Salamonéknál esetleg majd már a keresztelőre is készülődnek, amikor megérkezik a döntés az anyakönyvvezető ideiglenes kirendeléséről. Még egyet: a mezőkovácsházai községházán egy adóügyi irnok működik, akit sikkasztás miatt jogerősen vád alá helyeztek. A törvény ugy rendelkezik, hogy az ilyen embert hivatalából föl kell függeszteni. Harsányi azonban nem engedi el az adóirnokot. A bojtorjánok tudvalevőleg erősen ragaszkodnak egymáshoz. Családirtás Szolnokon. — Vért kiuánt a nyomor. — (Saját tudósitónktól.) A budapesti postástragédia, Molnár József szörnyű családirtása hasonlóan vérfagyasztó formában megismétlődött Szolnokon. A postás szerepébe ezúttal egy vasutas ugrott be, Szép Mihály nevezetű negyvenkét éves fütő, aki most a szolnokmegyei közkórházban, halálos ágyán hörgi a rettenetes mementót: — A nyomor ... a nyomor ... és as idegek! Nem bírtam tovább. A nyomor ós az idegek, ez a két kinzó szörnyeteg hatalmas kést adott a vasúti fütő kezébe. A késsel kivégezte a feleségét ós halálra sebezte önmagát. Öt kiskora gyermekét a véletlen mentette meg az elkeseredett, megzavarodott ember vérszomjától. Vasárnap éjszaka történt a borzalmas eset, de Szolnokon csak mára eszméltek a rémségekre. Az Újvároson, kétszobás viskóban lakott Szép Mihály nyugalmazott államvasuti fütő a feleségével és öt gyermekével. A legidősebb leánya tizennyolc éves, a legfiatalabb gyermek hat esztendős. Vasárnap este nyolc és kilenc óra között nyugodtan megvacsoráztak, a legszebb egyetértésben, ami általában jellemezte a szegényember dsaládi életét. Vacsora után a család pihenni tért. A gyermekek a belső szobában feküdtek le, a házaspár — szokás szerint — a konyhában. Tiz óra tájt rémes sikoly hallatszott a konyha felől. Szép Juliánná, a tizennyolc éves ragyogó szép hajadon kirohant a szobából, gyertyát gyújtott és borzalmas látvány tárult eléje. Az anyja véresen feküdt a földön és szaggatottan hörögte: — Fiam, leányom, gyertek apatok megöl! . . . A férj a hörgö asszony fejére borult, oldalába hatalmas kés volt szúrva és nem volt már annyi ereje, hogy a kést kihúzza. Előrohant a szobából a fiu, a tizenhét éves Szép Balázs és kihúzta a konyhakést halálosan sebzett apja oldalából. Sorra eljöttek a többi gyermekek is, velőtrázó jajgatás, sikoltozás támadt, összefutottak a szomszédok és a nagy szornyüködés közben egyelőre elfelejtettek orvost hivni. Mikor Hasitz Henrik dr, orvos megjelent, az asszony már halott volt. Jött a rendőrség, fölvették a jegyzőkönyvet és konstatálták, hogy Szép Mihály egy negyven centiméter hosszu késsel többször a felesége hasába szúrt és addig vagdosta, mig az asszony össze nem rogyott, o maga szintén hasba szúrta magát többször, ugy, hogy a belei kifordultak. A halottat bevitték a kórház halottas kamrájába, a férjet, pedig a betegszobába. Eifélre bezárult az újvárosi viskó kapuja ós odabenn öt kiskorú árva törölte föl a vért és borult zokogva a földre hevenyészett ágyra, ahol kiszenvedett az édesanyjuk és halálra sebezte magát az apjuk. A rémes éjszaka előzményeiről többféle verzió kering Szolnokon. Valamennyi megegyezik abban, hogy a házasfelek példás családi életet éltek, a családfő nem ivott, nem kártyázott, csak a családjáért élt, illetve nyomorgott csekély hatvan korona nyugdijából. A véres estén is korán hazakerült ós sorra csókolta a gyermekeit, akiket rajongásig szeretett. Vasárnap este enni kértek a gyermekek a jóságos apától. A felesége a kérő szóra sírásra fakadt, a férj pedig betemette arcát és igy sóhajtozott keservesen. Majd éliesen lefeküdtek s megtörtónt a gyilkosság, az öngyilkosság. A rendőrség még a rémes éjjelen kihallgatta a kórházban a családirtó vasutast. A rendőrkapitány előtt sirva beszólt, szaggatottan fájdalmas kitörésekkel. — A nyomor vitt rá, — mondta. — Ezelőtt két évvel sulyos idegbajom miatt nyugdíjaztak és azóta hatvan korona havi nyugdíjból tartom el a családomat. Éheztünk, nyomorogtunk. Nem birtam tovább. A gyermekeimet, feleségemet halálosan szerettem ós fájt, hogy éheztek. Vasárnap se tudtunk enni adni a gyermekeknek. Ezen annyira elkeseredtem, hogy végrehajtottam a szörnyű tettet. Utolsó szavai zokogásba fúltak. A halálosan beteg ember folyton sir, ha az orvosok kérdezik, nem felel és megszeretne halni, mert a sírban engedelmet akar kérni a feleségétől. Nem engednek be hozzá senkit, még a gyermekeit sem, mert nagyon izgatott. A Délmagyarors?ág munkatársa beszélt a szolnokmegyei közkórházzal, ahol a következőket mondták: — Eddig ugy látszik, hogy Szép Mihály sebe nem halálos. Ha komplikációk nem állanak be, fölépül, még pedig hamarosan. Folyton sir, nyilatkozatokat nem tesz, borzasztó hatással van rá a szörnyű eset. — Szegény feleségem, drága gyermekeim ! — ezt hörgi, ha néha megszólal. És sir, sir, zokog egyre. — Különben — mondták a kórházban — a beteg állapota kielégítő'. Valószínű, hogy operációra sem lesz szükség. A szegény áldozatot tegnap temették óriási részvét mellett. Öt árva borult a koporsóra ós ott volt az egész város. Valószínűnek tartják, hogy a súlyosan idegbajos ember pillanatnyi elmezavarában követte el a véres tettet. Azóta föleszmélt és megbánta. De már késő. A fekete hantok ráborultak egy sirra . . . A bankjavaslat az osztrák képviselőházban. Bécsből jelentik: A bankjavaslat még a bizottsági tárgyalásokon sem esett át s csak különösen siettetett tanácskozás folytán lehet majd a bankbizottság abban a helyzetben, hogy a javaslatot még húsvét előtt elintézze. Azt, hogy mikor fogják a bankjavaslatot az alsóházban elintézni, még egyelőre nem lehet kiszámítani, mert a kormánynak igen nagy nehézségekkel kell megküzdenie, hogy az ujoncjavaslatokat s a költségvetési provizóriumot tető alá hozza. Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógy móddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget. Hövid idő alatt bámulatos eredmény tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, sápkor, sárgaság, angolkór, vizkórriál, csuz ós köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhelyinél/: Szeged, Káró Jósika-utca Hi. szám alatti saját házában. — Kemlelési ülő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—12-ig. .