Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-15 / 61. szám

164 DELMAGYARORSZAG 1911 máreius 12 séges a fönntartás tárgyilagossága is, amely a régiekben is talál fönntartásra érdemeset bizonyos az is, hogy a forradalmakat nem az ujitók, hanem azok teremtik, akik az élet természetes fejlődésének útjába akarván állani, az uj életet erőszakos kitörésre kényszeritik. Az 1848 március 15-ét megelőző reformküzdelmek épugy visszanyúlnak 1811-ig, mint ahogy az 1711-iki szatmári békekötés ideje is azt az időpontot jelzi, amikor a liberálizmus és konzervatizmus, folytattak egymással élethalál harcot mindenütt a liberálizmus diadalával. 1711, 1811, 1911 három századnak a küszöbét mutatják s megállapítható ezekből a dátumokból, hogy minden századnak meg van a maga érlelő ereje, hogy nemzedékek kiélvén bizonyos koreszméket, az emberi szellem és tudomány egy-egy század alatt olyan ujabb problémákat tol előtérbe, amelyek megoldást követelnek. A népjogok kiküzdéséért folytatott nagy szellemi harc megindult már 1800 elején s forradalmakra vezetett, mignem hazánkban a márciusi események megteremtették a népalkotmányt. De ez a népalkotmány nem tökéletes és épen abban a vonatkozásban, amelyért született, tudniillik a demokráciához, a néphez való vonatkozásában annyira tul élte magát, hogy annak tovább fejlesztése elől immár kitérni nem lehet. És amidőn ezt mindenki fölismeri és közeledik a gyakorlati megoldás ideje, ugy látszik mintha Dessewffv Aurél szélső konzervatív fölfogása ejtené hatalmába társadalmunk sok kitűnőségét. Ebben még nem lenne baj, de igenis baj van abban, hogy ez a konzervatív fölfogás nemcsak agresszívebb, mint maga a haladást kívánó uj korszellem, hanem valóságos kulturforradalom jelenségeit tünteti föl abban a vonatkozásban, amely a modernizmus ellen folytatott harc eszközei közé a vallási célok védelmét is bevonta. Én nem tudom megérteni, hogy mért lehet és mért kell a modern haladás ellen a vallás zászlója alatt háborút folytatni, holott a társadalom gondolkozásának úgynevezett modern irányú átalakulását nem a vallás-erkölcsi gondolkozás, hanem a tudomány vívmányai s az ennek alapján kiképződött uj gazdasági érdekharcok idézték föl. Ez a mai nap a magyar népatkotmány megszületésének emlék ünnepnapja s ha o napot nemcsak emlékünnep gyanánt, hanem a nemzet jövendő fejlődését parancsoló kötelesség gyanánt ránk hárító utmutatónak tekintjük, akkor minden polgár teljesíteni fogja a reá háramló kötelességet s részeseivó válunk mindannyian a nagy történeti életcél megvalósításának: a nemzeti függetlenség kivívásának. Ehhez a békés nemzeti munkához első és elengedhetetlen föltétel azonban az egymás lelkiismereti és meggyőződósbeli függetlenségének tiszteletben tartása s a vallásosság jelentőségónok igazi fölismerése. Balassa Ármin dr-t beszédének egy-egy frappánsabb részlete közben is elragadtatással éljenezték a párt tagjai, a beszéd után pedig gratulációkkal halmozták el. Ezután a második hivatalos szónok, Perjéssy László, a kereskedelmi ós iparkamara agilis titkára, tartotta meg meggyőződéssel teljes, mindvégig nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatott beszédét. A beszéd a következő: (Perjéssy László beszéde.) — Igen tisztelt uraim ! Azután a magas szárnyalású ünnepi beszéd után, amelyet Balassa Ármin dr úrtól hallottunk, csak igen röviden kivánok fölszólalni. Balassa Ármin dr beszédében méltatta az újjászületett Magyarország legigazibb és legszabadelvübben mégalkotott programját, hangsúlyozta ennek a mai ünnepségnek a jelentőségét. Méltatta, hogy 1848 március 15-ike Magyarország újjászületésének és az uj magyar nemzet megalkotásának születési napja és rámutatott arra a küzdelemre, amely a konzervatív és a liberális eszmeáramlatok között évszázadokon keresztül tartott. Mi mindnyájan ismerjük ós tudjuk azt, hogy a Deák Ferenc az 1848-iki országgyűlésen összefoglalta azokat a demokratikus elveket, amelyek a a nemzet jobbjainak szivében éltek. A haza bölcse 1867-ben megvetette az újjászületett Magyarország alapját, fejlődésének alapföltételeit, ugy, hogy tulaj donképen Magyarország jövő fölvirágzásának alapföltételeit az 1867-iki törvények alkotják. Az ő bölcsesége megmutatta azt az utat, amelyen a királynak és a nemzetnek egyetórtőleg haladni kell. Ettől az úttól eltérni nem lehet és habár egyes hangzatos frázisok hangjai rövid időre gyökeret vertek, mégis bebizonyult, hogy csak a 67-iki törvény alapján lehet Magyarországot kormányozni. Deák Eerenc országát most egy komoly, erős és Magyarország gazdasági fejlődését biztosító kormány vezeti, amely eltekint mindennemű frázistól, kizárólag Magyarország jövőjének biztosítása végett minden mellék tekintetektől tartózkodik, anélkül, hogy a népszerűség hajhászásával érné el munkájának eredményeit. Csak arra tekint, hogy a gazdasági Magyarország jövőjót biztositsa ós csendes, kitartó ős becsületes munkával vigye előbbre a nemzetet. Én ezen a társadalmi összejövetelen a magyar királyi kormány tagjaira emelem a poharamat és önökkel együtt kiáltom: éljenek a kormány tagjai! Viharos lelkesedéssel éltette a párt Perjéssy László beszédére a kormány tagjait. Percekig tapsolták az illusztris szónokot is, akivel a jelenlévők sorra poharat kocintottak. Néhány percig tartott a lelkes ováció, azután Pálffy Dániel gyáros beszólt: (Pálffy Dániel beszéde.) A hangzatos ígéretek kora — kezdte beszédét — már lejárt, megszűnt. Beleolvadt egy nagy éjszakába ós ezekkel az Ígéretekkel együtt eltűntek a dicső lovagok is. Kibontottuk mi, a nemzeti munkapárt tagjai a lobogót, hogy megkezdődjék a becsületes munka korszaka, melynek nyomában ezalatt a rövid idő alatt is konstatálhatjuk, hogy az ipar, kereskedelem és az egészséges pénzügy nagy arányokban fejlődik. Kívánom, hogy ez az állapot továbbra is ugy fejlődjék, mint ahogyan kezdődött. A munkapárt programja a szegedi pártvezetőség kezében olyan kezekbe van lefektetve, amelyek nem csalhatnak ós olyan szilárd alapúak, hogy azok nyomában az egészséges fejlődésnek csak folytatódni és fokozódni kell. Nemcsak azért, mert ennek a pártvezetősógben minden föltétel megvan, ami a kormányzás föltóteleihez szükséges, hanem azért is, mert a párt életképes és mert ebben a pártban tömörül Magyarország értelmisége. És mikor erre az értelmiségre hivatkozom és arra a vezetőségre utalok, amely szilárdan áll a helyén az elvhüsóg legnemesebb fegyverével, főleg említem azért, mert ennek a vezetőségnek a kezében látom pártunk jövő sorsát és fundamentomát. Ezek közül a vezetők közül Lázár György dr, királyi tanácsosra, Szeged város polgármesterére emelem poharamat, aki mintaképe a párthüségnek és aki már igen sok embernek nyújtott követésre méltó példát komolyságával és politikai meggyőződésével. Erre a bennünket bátorító, lelkes és kitartó politikai tiszta prototípusra ürítem a poharamat. Éljen Lázár György dr! A nagy tetszéssel fogadott beszédre zajosan tört ki a lelkesedés Szeged polgármestere mellett, aki meghatottan köszönte meg a párttagok lelkesedését. A hivatalos szónoklatok ezzel befejeződtek volna, amikor a zaj elcsöndesedése után Schwarz Rudolf egyszerű ós keresetlen szavakban kifejezte, I hogy végül ürítse a poharát mindenki a párt kiváló elnökére, Rósa Izsó dr-ra és a pártnak egy másik oszlopos tagjára, Jászai Géza apátplébánosra. Rósa Izsót, valamint Jászai Gézát is bensőségesen ünnepelték a párttagok. A bankett belenyúlt a késő éjszakába ós a legvidámabb hangulatban ért véget. A jelenlevők nagy tömegéből a következők neveit jegyezhettük föl: Lázár György dr, polgármester, Rósa Izsó dr, Jázsai Géza, Fluck Ferenc, Wimmer Fülöp, Cserö Ede dr, Back Bernát, Atzél Géza, Bokor Adolf, Rosenfeld Nándor, Gróf Árpád dr, Somogyi Szilveszter dr, Szalay József dr, Sólyom Gyula, Balassa Ármin dr, Balassa József, Palócz László, Pásztor József, Jung Péter, Simkó Elemér dr, Weiner Miksa, Pálffy Dániel, Koós Elemér, Perjéssy László, Perjéssy Mihály dr, Gaál Endre dr, Leitner Vilmos, Fényes Marczel, Ujj József dr, Rainer Mór dr, Szécsi Ede, Szakács József, Kovács József dr, Kiss Arnold, Eisner Ignác, Tóth József, Eisenstadter Róbert, Felszeghy Ferenc, Uray Zoltán, Ziffer Alfréd dr, Fogel Antal, Rév Lajos, Singer Kornél, Szalay Károly, Maiina Gyula dr, Árkövy, Bodó, Kotányi, Winkler Sándor dr, Korniss Béla dr, Engel Sándor dr, Becsey Bernát, Rózsa Mihály, Völgyessy János, Schwarz Rudolf, Hofímann Ignác, Vig Sándor, Buchwald Tivadar és még nagyon sokan. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Szinházi műsor. Március 15, szerda: Aranylakodalom, látványos szinmü (Páros *l,-os bérlet.) „ 16, csúf örfö/c: Bérletszünetben 50 ° 0-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán színtársulatának vendégjátéka és Robin orvos szinmü. „ 17, péntek: Bérletszünetben 50°/0-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán színtársulatának vendégjátéka és Robin orvos szinmü. „ 18, szombat: Lotti ezredese. Páratlan '/3-o8 bérlet.) „ 19, vasárnap d. u.: János vitéz. „ 19, „ este : Halasi Mariska vendégfelléptével Sasfiók, dráma. (Páros '1,-os bérlet.) * Fodor Ella nem játszik. A szinházi iroda ma kommünikét tett közzé. Ezen ne csodálkozzék senki, megteszi ezt máskor is a szinházi iroda. De ebbe a kommünikébe ma sajtóhiba csúszott, olyan, amelyet a legjobb akarat mellett is gyanús szemmel kell néznünk. Azt mondja ugyanis a szinházi iroda, hogy az Aranylakodalom holnap esti előadásán Katalin szerepét Fodor Ella játsza. Hát ez tévedés és fölötte csodálkozunk, hogy nem volt, aki megmondja a szinházi irodának, hogy ki játsza ezt a szerepet, hogy ennek megfelelően jól és hűségesen informálhassa a közönséget. Ugy hiszszük, hogy a művezető nagyon jól tudta, hogy ezt a szerepet nem Fodor Ella játsza, a nyilvánossággal való legnagyobb hazárdjáték volt tehát, hogy ilyen kommünikét adott ki. A maihoz hasonló esetleges ujabb tévedések ellen eleve is óvást emelünk, ez sértés az ellen a művésznő ellen, aki nem játszik, az ellen, aki játszik, azok ellen, akik a színházba elmennek és azok ellen, akik majd otthon maradnak. * Előadás Rostandról. Ábrányi Emil költő tiszteletére vasárnap este hirdetett Cigányszerelem helyett Sasfiók kerül szinre a szegedi színházban. A darab forditója az előadást egy Rostandról és müveiről szóló konferansszal vezeti be. A Sasfiók címszerepét a még mindig beteg Tóvölgyi Margit helyett ez alkalommal Halasi Mariska, a szabadkai szinház hősnője játsza. ERNŐ REDŐNY-, ESSLIN6ENI JAL0USIA NAPELLENZŐ- ÉS VÁSZ0NREDÖNY-GYÁR ===== BUDAPEST IZflBELLfl-UTCA A7. SZ. = TELEFON 23—85. —