Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-12 / 59. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 március 17 1911 — IV agy földrengés. A Balkánon ismét katasztrófát idézett elő a földrengés. Egy Ssalonikiből érkezett távirat szerint tegnap éjszaka a Dsrida tó mellett lévő Starovában erős földrengés pusztított. A rázkódások olyan hevesek voltak, hogy több ház összeomlott és két ember meghalt. A nép nem mert megmaradni házaiban ós sátrakban tanyáz. — Vizsgálat a temetőcsősz ellen. A közönség köréből egyre több panasz hangzik el a szegedi római katolikus temetőcsősznek, Berta Ádámnak durva bánásmódja s egyéb viselkedése miatt. Megszokott dolog, hogy a közönségtől a megszabottnál nagyobb dijakat szed, igy a Dankó-szoborbizottsággal is csúful összetűzött, mikor az az ekszhumálásórt követelt s a megengedettnél háromszor nagyobb dijat nem akarta kifizetni. Sirok gondozása cimén is alaposan megfizetteti magát, de hogy menynyire ért a gondozáshoz s mennyire törődik vele, azt a temetőnek Szegedhez nem illő elhanyagolt kinézése tanúsítja. A temető utjai gyomosak és sárosak, a csőszlakás körül pedig szemétdombok és ólak éktelenkednek. A csősz ittas állapotban gyakran a legdurvább módon bánik a közönséggel. Nemrégiben Kovács Mártonnó temetésén a koporsót beejtette a sirba, ngy, hogy az fölfordulva zuhant a mélységbe, a csősz pedig, a gyászoló közönség megbotránkozására, istenkáromló szitkokba tört ki. Elbizakodottságában a temetőbizottság intézkedéseit sem respektálja s a temető szépítése céljából nemrég létesített temetői kertészet ellen valóságos hajszát inditott. Annak alkalmazottjait szidalmazza, fenyegeti, veje pedig a sirgondozással foglalkozó segédkertószt tegnap minden ok nélkül tettleg is bántalmazta. A temetőbizottság, hogy o tarthatatlan állapotokon segitsen, utóbbi ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a csősz ellen szigorú vizsgálatot indit s ha a közönség köréből több panasz érkezik, a csőszt állásából elmozditja. A bizottság csak az Írásbeli panaszokat veszi figyelembe, melyek a temetőbizottság cimére, a belvárosi rómaikatolikus plébániára intézendők. — A sorsüldözött II cini ami-család. Kemény téli napok voltak még, amikor a Délmagyarország munkatársa fölkereste a szegedi Mező-utca 4. szám alatt levő nyomortanyán a soktagu, éhező Heimann-családot és fölhívtuk rájuk a jótékonyszivü emberek figyelmét. Már akkor leirtuk azt az irtózatos nyomort, amelyben a család élt és ól még ma is, a családfő, Heimann Miksa kivételével, aki pénteken éjjel a szegedi közkórházban tüdővészben meghalt. Már akkor, amikor a lakáson: egy teljesen üres, butortalan, nedves pallóju ós penészes falu szobában meglátogattuk őket, előre látható volt, hogy a tüdővész bacillusai fogják megőrölni az egész családot. A konyhában, amely olyan nagy, mint egy vasúti fülke, hatan szorultak össze: apa, anya és négy aprógyermek, akik közül a legidősebb csak négy esztendős. Valamennyien a hideg földön alndtak, nem volt egy ócska ruhadarab, amelylyel didergő testüket betakarhatták volna. Nem volt abban a „lakásban" egyetlenegy edény, egyetlenegy evőeszköz, pohár, vagy tányér, semmi — semmi. A Délmagyarország cikkére aztán megindult az adakozás. Valamicske pénzt összeadtak a jótékonysági egyesületek, az emberbarátok, annyit, hogy a család épen ment volt az éhenhalástól. Butoruk azonban nem volt egyse. A tüdövészt legelőször is a családapa, Heimann Miksa kapta meg, de beteg lett a család többi öt tagja is. Heimann Miksa a szegedi kórházba került, néhány hétig megvivta a halálküzdelmet s a csata ma éjjel dölt el a halál javára. Pedig ez az ember jobb sorsra volt érdemes. Németországból való, ahol több évig ujságiréskodott. Már akkor nagy nyomorral küzdött az egész család s Heimann betegségbe esett. Másutt próbált enyhiteni a család során, városból-városba, országról-országra vitte a feleségót és négy apró porontyát és igy kerültek el Szegedre is. Ez a végső stációja volt a szegény Heimannak, mert a halál elébe állt. Pedig törekedett munkát kapni, szívesen akart elvállalni ügynöki teendőket is, de mindhiába, mert a betegsége odaszorította a Mező-utcai nyomortanya férges, dohos és jéghideg padlójához. Kórházba került, elpusztult s az ő egyedüli személyére nézve a halál igazán csak megváltás lehetett. De nem az a kezeit tördelő, megroppant feleségre és a négy apró porontyra nézve, akikre, ha nem könyörülnek rajtuk a gazdagok ós jószivüek, a legborzalmasabb, legkegyetlenebb pusztulás vár. Heimann Miksa temetése vasárnap délután három órakor lesz a zsidó egyház szertartása szerint. A temetés a szogedi szentegyesület költségén történik. Nemes cselekedetet müveinek azok, akik az özvegy és a négy árva apróság nyomorának enyhitósóhoz valamivel hozzájárulnak. — A siketnémák javára. Sokak emlékezetében él még az a hangversenynyel egybekötött táncestély, amelyet a szegedi uri leányok a mult évben a siketnómák intézetében az intézet javára rondoztek. A kitűnően sikerült estélyt az idén megismétlik s a mult évi rendezőség már is nagyban buzgolkodik a kabarómüsor egybeállításán. A jótókonycélu táncestély április elsején lesz a siketnémák intézetének nagytermében. Jegyek ifjabb Árvay Sándornál és Wilhelm Ella nőipariskolai tanítónőnél kaphatók. — A kissármási földgáz. Székelykocsárdról jelentik: A fővárosból a kolozsvári nagygyűlésre lerándult társaság az éjjel külön vasúti kocsikban Kissármásra utazott, hogy a helyszínén tanulmányozza a földgázt. Kissármás ötven kilométernyire van csupán Kolozsvártól, de a vasút nagy kerülőt tesz s közel százötven kilométert fut be, amig Kissármásra jut. A társaságban részt vettek: Sándor János volt államtitkár, Heltai Ferenc gázgyári vezérigazgató, Coppony Traugott országgyűlési képviselő és még néhányan. A társaságot Böhm Ferenc királyi főmérnök kalauzolta. Lassan, döcögve ért a vicinális Kissármásra, ahol az állomáson lekapcsolták a társaság külőnkocsijait. Az egyik ujságiró igy irja le a helyszínen szerzett impresszióit: — Gyönyörű, napsugaras tavaszi időben érkeztünk az erdélyi Mezőség középpontjára. A távolból tompa dübörgés hangját hozta a szél az állomásra. Bizonyos csalódást éreztünk, hiszen menydörgésszerü robajt vártunk. Böhm Ferenc királyi fömórnök, a földgázkirendeltség vezetője megmagyarázta, hogy három kilométernyire vagyunk még a gázkuttól, do ködös időben a zaja tiz kilométernyire is hangzik. Csakugyan fokozott mórtékben erősbödött ti hang, amint közelebb jöttünk a kúthoz, ahol egy kis faház tetejéről néhány méteres kürtő oly mennyiségben ontja a gázt, hogy szemmel is látható. A nagy sebesség a hőmérséklet a fagypont alá szorítja s a levegő pára alakjában csapódik vissza a csőre. Böhm Ferenc főmérnök ós Somulka Nándor mérnök nagy előzékenységgel magyarázzák, hogy mily szerencse, hogy a föld mélyében levő nagymennyiségű gá/t levegőmentes zárórótegek borítják. És hogy megközelítően sem lehet megállapítani a mennyiséget, amig a gáztartó-terület nagyságát nem ismerjük. A főmérnök parancsára kinyitják az oldalszelepet. A gáz komprimálva tör ki a szelep nyilasán. Hiába tettünk vattát a fülünkbe, hiába fogtuk be fülünket, egy-két pillanatnál tovább nem bírtuk ki a rettenetes dübörgést. Szemünkkel intünk, hogy zárják el a szelepet. Egy kereket megforgatnak néhányszor és megszűnik a zaj. A főcsövön, a kürtőn sustorogva illan el a gáz. Ekkor elzárják a kürtőt is. A földben elzárt hatalmas erő azonban nem hajlandó tűrni, hogy ha már egyszer sok ezeréves rabságából fölszabadította az emberi tudomány, újra visszaszorítsák a föld méhébe. Néhány pillanat alatt több négyszögkilométer területen forrni kezd az egész mezőség. A talajvíz ezer ós ezer helyen bugyborékol elő. Tízezer apró szökőkút működik egyszerre, hol kisebb, hol nagyobb erővel. A viz sietve csinál utat s a gáz rostává lyukasztja a földet. És ameddig a szem ellát, föl-fölbukkan a világos kékszínű füstoszlop. A gáz nem hajlandó tovább a földben maradni. Amint megnyitják a vezetéket, egyszerre megpihen a föld s a gáz újra a kürtőn át ömlik a levegőbe, hatalmas zúgásával elriasztva közeléből az embei't. A kuttól Veszprémig Antal főszolgabírónak néhány száz méternyire lévő majorságába ment a társaság. Veszprémy birtokán már munkába fogták a nagy erő parányi részét. Tiz centiméter átmérőjű cső szállítja a földgázt a birtokra, ahol tóglaégetósre használták föl. Do a kiégetett téglákról látszik, hogy nem igen számoltak ennek az aránylag szük csőből kiömlő gáznak fütő erejóvei, mert nemcsak kiégette, hanem meg is olvasztotta a téglát. Gyönyörű látványosság volt, amikor a cső végén kiömlő gázt meggyújtották. Öt méter hosszú élénk vörös seinn lángnyelv csapott ki a cső szájából s tiz méternyire sem lehetett megközeliteci a nagy hőségtől. — A marokkói lázadás. Tangerből jelontik: E hónap nyolcadikán Fezből elindult futár elbeszélése szerint egy seriffi mehalla, amelyet a szultánhoz hü törzsek támogattak, e hónap hetedikén a lázadókat Soefat hegységnél megverte és megtizedelte. — Szakelőadás ős kiállítás. Á Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyesületének szegedi helyi csoportja 25-én, szombaton a Munkás-otthon nagytermében (Laudon-utca 22. szám) a Könyvnyomdászok Szakköre támogatásával nyomtatvány-kiállitást és ezzel szakelőadást rendez. A szakelőadást Pollák Simon, a budapesti Világosság-nyomda igazgatója tartja. A kiállítás megnyitása délelőtt tiz órakor történik, a szakelőadás pedig tizenegy órakor lesz. A kiállítást délután négy óráig mindenk i megtekintheti. A megtekintés teljesen díjtalan. A kiállítást este tánccal egybekötött társasvacsora követi. Egy teriték ára 1 korona 60 fillér, amely áll marhapaprikás ós turóslepónyből. Á társasvacsorára előjegyzések a rendező-bizottságnál ós Németh István vendéglősnél eszközölhetők. — Vasárnapi előadások. A munkások vasárnapja kát órakor délután lesz a felsőkereskedelmi iskolában. — Németh József bajai főkertész vasárnap délután négy órakor a felsőkereskedelmi iskola földszint baloldali termében ingyenes előadást tart a zöldségtermelésről. — A cukorrépatermelős gazdasági hasznáról Martens Caesar, a mezöhegyesi cukorgyár igazgatója vasárnap délelőtt tizenegy órakor a városháza közgyűlési termében előadást tart. — Elfogott katonaszökevény. A rendőrség a Szeged-állomáson letartóztatott egy gyanús viselkedésű fiatal embert, aki minden uniformis elől feltűnően bujkált. Romániába szóló vasúti jegyet találtak nála s amikor kérdőre vonták, elmondta, hogy Vőneki Pálnak hívják s a szegedi 5. honvédgyalogezred közlegénye. Megunta a katonaéletet s Romániába akart szökni. A dezentort átadták a katonai hatóságnak. — Elfogták n Központi Bank tolvaját. Gyékényesről táviratozzák, hogy ott a csendőrség letartóztatta a szegedi központi bank tolvaját, Aranyos Tóth Sándort, aki tudvalevőleg ezer korona értékű pénztári jegyet lopott. Á m- hatóságilag engedélyezett ~m Kész férfi- és gyermekruhákban VEGELADAS HOLTZER DÁNIEL = Széchenyi-tér. Zí