Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-11 / 58. szám

1911 március 11 DELMAGYARORSZAG Modell kostümök Modell felöltők Angol kostümkelmék Blous különlegességek Pongyola újdonságok Uj szabású alsószoknyák megérkeztek divatáruházába. Készséggel küld a czőg mintákat e lap előfizetőinek. § Nyilvántartják az elitélteket. Székely Ferenc igazságügyminiszter rendeletet intézett Szeged város törvényhatóságához, amelyben közli a szegedi törvényszékhez, illetve szegedi királyi táblához intézett azt a rendeletét, hogy mindazon elitéltek neveit, akiket hivatalvesztésre Ítéltek, a biróságok kötelesek az illető elitéltek illetőségi helyével közölni, illetve a polgármesteri hivatalnak is bejelenteni, ahol az elitéltek részére külön nyilvántartás vezetendő. Az igazságügyminiszter szóbanforgó rendelkezése a jövőben kizárja a lehetőségét is annak, hogy a hatóságoknak ne legyen tudomásuk a körzetük területén lakó elitéltek megbüntetéséről, amely eddig bizony elég gyakorta előfordult. A jövőben azonban nyilvántartásba kerülnek a városnál az elitéltek és a rubrikákban mindaddig ott fognak szerepelni az illető elitéltek nevei, ameddig a kiszabott büntetésük le nem telik. § A hid karfáján. Pataki Ferenc és a cimborái a szegedi Domonkos-féle korcsmában jól beszeszeltek. Amikor eleget fogyasztottak a különféle borokból, neki indultak a sötét éjszakának és vigan ordítozták: — Túlsó sor, túlsó sor . . . És tényleg a túlsó sorról fenyegette őket a a veszedelem, mert ott cirkált Rácé Mihály szegedi rendőr. Mikor a jókedvű legények a nótázásban ott tartottak, hogy: — Túlsó soron esik az eső . . . Akkorra Rácz Mihály sem volt már a túlsó soron, hanem a legények között állt és csendre intette Őket. A legények el is váltak egymástól ós csöndesen ballagtak hazafelé. Csak Pataki Ferenc zúgolódott a beloavatkozás ellen. Pataki a közúti liidon keresztül Újszeged felé tartott. A rendőr lassú lépésben utána ment. Pataki, ugy a hid közepe táján, fölmászott a hid karfájára ós már-már a Tiszába zuhant volna, ha Rácz Mihály oda nem ugrik hozzá és le nem ráncigálja a telegráfdrótok közül. Ebből parázsverekedós keletkezett. Patakj mindenáron vissza akart mászni a hid karfájára és gorombáskodott a rendőrrel. Hatéság ellen va!ó erőszak miatt vonta pénteken felelősségre a szegedi bfintetőtanács a légtornászó legényt. — Öngyilkos akart lenni? — kérdezte az elnök. — Akart a pokol. — Hát akkor mit keresett a hid karfáján ? — Be voltam csipve, aztán passziózni akartam egy kicsit. — Magának az ilyen passziózás? — Ugy gondoltam, hogy az, de nagyon be voltam rúgva. A szegedi büntetőtanács, tekintve, hogy Pataki be volt rúgva, a hatóság ellen való erőszak vádja alól fölmentette. § Az apácai apagyilkosság. A saját fia által elpusztított Zalai Szabó Antal csanádapácai földbirtokos holttestét, mely az orosházi temetőben van eltemetve, a szegedi törvényszék még januárban ekszhumálta s a hullarészeket felküldötte az országos bírósági vegyészeti intézethez megvizsgálás végett. A vizsgálat, mint annak idején közöltük, szenzációs eredménynyel járt. A bullában nagymennyiségű arzént találtak a bírósági szakórtőkjjós igy kétségtelenül megállapítást nyert, bogy Zalai Szabó Antal mérgezés folytán halt el. A tettességgel gyanúsított fiu, Szabó Mihály, most már hónapok óta a szegedi Ügyészség fogházában ül, miután minden igyekezete ós fondorkodúsa dacára sem sikerült magát a gyilkosság vádja alól tisztázni. A szegedi ügyészség szakadatlanul folytatta a vizsgálatot, moly most annak megállapítására irányult, hogy az elhunyt földbirtokos felesége tudott-e a gyilkosságról s hogy ő is bűnös-e benne ? Ofy súlyos bizonyítékok merültek föl az asszony ellen, melyek kétségtelenül megállapították bűnösségét. Ezért az ügyészség távirati megkeresésére az orosházi csendőrség a napokban az özvegyet is letartóztatta és bekísérte a baitonyai járásbíróság fogházába. § Vince a kantinpénzzel. Hodács Antal szegedi pékmester junius havában megfogadta boltiszolgának Kocsis Vincét. A jó megjelenésű, jó modorú fiatalembert, később pénzbeszedői teendőkkel megbízta. Kocsis Vince ugylátszik csak ezt várta, mert már az első alkalommal becsapta a gazdáját. Hodács a negyvenhatodik gyalogezred kantinjába is szállított póksüteményeket, Kocsis ezt az alkalmat saját céljaira ugy használta ki, hogy a kantinban a pénzt fölvette, de gazdájának nem adta oda, hanem azt hazudta, hogy nem fizettek. Ily módon harmincnyolc korona és hatvannyolc fillérrel károsította meg gazdáját. Hodács törvény elé állította a jómadarat, hol sikkasztás vétsége miatt indult meg ellene az eljárás. A szogedi büntetőtanács a gyanútlan pókmester nagy bámulatára fölolvasta, hogy Kocsis Vince rovottmultu csavargó és hogy háromszor volt már lopásért büntetve. Most is daróc rab ruhában jött el a büntetötanács elé. Kocsis Vincét, miután a sikkasztás vétsége beigazolást nyert, a szegedi büntetőtanács egy évi börtönre és három évi hivatalvesztésre ítélte. § Orvul, a gyerek miatt. Döme József kiskundorozsmai földmives azzal vádolta Döme Imrét, a szegedi büntetőtanács előtt, hogy az egy fejszével hátulról ugy fejbe verte, hogy a feje több helyen beszakadt és súlyos sérülésével több héten át ágyban feküdt. Döme Imre azzal védekezett, hogy azért ütötte meg Döme Józsefet, mert az meg az ő gyerekét verte meg minden ok nélkül. A vallatás során kiderült, hogy Döme Imre hátulról, orvul támadta meg Döme Józsefet. — Nesze ezt a gyerekemórt kapod — kiáltással támadta meg, a mit sem sejtő embert. A szegedi büntetőtanács egy évi börtönre Ítélte az orvtámadót. KÖZGAZDASÁG (—) A városok Jegybank-részvénye!. Érdekes hir érkezik Nagyváradról. A város törvényhatósága Kurleander Ede dr indítványára a tegnapi közgyűlésen elhatározta, hogy negyven darab Osztrák-Magyar Bank részvényt vásárol és hasonló akcióra szólitja föl a városokat, hogy ezáltal a közös-bank vezetésében a magyar városok befolyást nyerjenek. Kétségkívül elismerést érdemel az a törekvés, hogy a magyar városok — ép ugy, mint pénzintézeteink — beleszólhassanak a jegybank dolgába. Csakhogy, gyakorlati oldalról nézve a dolgot, a jegybankrészvények fiksz kezekben vannak, a piacra alig kerül áru és igy nagy áldozatok árán lehet csak szerezni ezekbői a különben sem fényesen kamatozó részvényekből. Másrészt az, hogy ha egy ilyen akciónak hire megy, tartózkodásra készteti az esetleges éladókat. Szóval a városok drága pénzen keveset kamatozó részvényeket szereznek be, amelyekkel azért mégsem lehet jelentékenyen erősiteni a magyarok pozícióját a közgyűlésen, egyszerűen azért, mert nem kerülhet sok részvény uj kezekbe. (—) A kecskeméti gnzdugyalés. A Magyar Gazdaszövetség idei országos nagygyűlése, amelyet Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter elnöklete alatt junius 21-én Kecskeméten tartanak meg, nagyszabásúnak és sikerültnek Ígérkezik. A nagygyűlés, amely a mult években Palicson ós Nyíregyházán több ezernyi gazda részvételével folyt le, előreláthatólag felülmúlja méreteiben az eddigi gazdagyüléseket. A nagyülós alkalmából, amely különösen az alföldi földmivelö nép helyzetének a javításával foglalkozik, a gazdák megtekintik Kecskemét mezőgazdasági és szociális intézményeit. Kecskemét városa átiratban fejezte ki Darányi Ignácnak, a szövetség elnökének afölötti örömét, hogy a nagygyűlést a Gazdaszövetség az idén Kecskeméten tartja. (—) Előadás » zöldségtermelésről. Németh József bajai főkertész s országosan ismert szakember március tizenegy és tizenkettedikén, szombaton és vasárnap délután négy órakor a szegedi felsőkereskedelmi iskolában ingyenes előadást fog tartani a zöldségtermelésről, a helyes palántanovelésről és a többiről. Kívánatos, hogy ezeken az érdekes előadásokon a gazdasszonyok is nagyobb számmal jelenjenek meg. (—) A sarkad! cukorgyár és egy uj vicinális vasút. A sarkadi cukorgyár építési munkálatai nem a leggyorsabban folynak, ugy, hogy az eddigi jelek szerint a gyárral az év vége előtt semmiesetre sem fognak elkészülni. A gyár építésének kapcsán megoldásra kerül Békés és Sarkad között egy uj vicinális vasút kiépítésének kérdés is. Tudniillik a cukorgyár igazgatóstga, egyes érdekelt községek- és termelőkkel karöltve,'fölkérték az aradi egyesült gazdasági vasút igazgatóságát, hogy épitsen az emiitett viszonylatban egy vasutvonalat, moly elsősorban a teherforgalmat szolgálná és csak másodsorban a személyforgalmat. Hir szerint a vasút igazgatósága a kérésnek meg fog felelni. (—) Ösztöndíjuk. A kereskedelemügyi miniszter Mária Valéria főhercegnő születésének emlékezetére Voigtlönder Frigyes alapítványából származó ösztöndíj kamataira pályázatot hirdet. Az alapítvány kamataiból két egyenkint 1100—1100 koronás ösztöndíjat alakított. Az ösztöndijakat képesítéshez kötött ipart üzö, szegényebb sorsn, érdemes, szakmájukban kiváló és józan életű olyan kezdő fiatal, magyar honos iparosmesternek, vagy mühelyi berende*zés, illetve annak tökóletosbitése "céljából, vagy forgótőke gyanánt, akik atyjuk iparát MT HATÓSÁGILAG ENGEDÉLYEZETT KÉSZ FÉRFI¥ÉöELlÍASH0LTZER és gyermekruhákban DÁNIEL ÉirulÉí Széchenyi-tér.