Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-10 / 57. szám

6 János száz, Nátly Józsefné tiz, Popper Ferenc öt, Zichermann Mór öt, Salamon Gyula dr kettő, Szigeti dr kettő, Engelsmann Károly kettő, Fényes dr kettő, Árvay Sándor egy, Gaál Józsefné egy korona. Összesen százbarminckorona.De még a legtöbb helyen kint vannak a gyüjtőivek, amelyekre rájegyzett összegből minden valószínűség szerint impozáns ezüst koszorú telik ki. Külön meglepetést tartogat Erdélyi Kálmán számára az Erdélyi-banda, a zenevilág több tagja, s a vendéglősök és kávésok egyrósze. — Nyilatkozat. A sipisták cimen cikket közölt a Délmat/yarország vasárnapi számában Paál Jób, a lap munkatársa. Bizonyos, hogy a cikkbe az elmondott sok igazság mellett egy tévedés is csúszott, amit azonban maga Paál Jób igazított helyre a Délmagyarország mai számában. Ennek ellenére ma három ur nyilatkozatot tett közzé az egyik helyi lapban, amelynek helyreigazító célzata Paál Jób nyilatkozata után szerintem fölöslegesnek, támadó hangja pedig teljesen szükségtelennek mutatkozott. Igazán senki sem gondolhatta, vagy gondolhatja, hogy a Ivass kitűnő Laci bácsija vagy Miklósa, a Belvárosi Józsija, a Tisza dőrék Popper bácsija és a többi kávéház akármelyik derék és fáradozó pincére a sipisták táborába tartoznék. Amennyiben ilyen föltevés Paál Jób cikkébe belemagyarázhatódott, azt ő maga helyreigazította. Ennek ismételt hangsúlyozását a lap szerkesztési érdekében szükségesnek tartom. Nyilvánosságra hozom ezúttal, hogy Dávid Sándor ur, a szegedi pincéregyesület elnöke ós Burgliardt Lajos ur, az egyesület titkára Paál Jób nyilatkozatával ezt az ügyet elintézettnek tekintették. Végül a nagyképű hangon tartott nyilatkozat nem hogy az összes magyarországi pincérkartársak nevében, de még a szegedi pincérek nevében sem íródott. A sértő kifejezésekórt a bútor urakat Paál Jób a biróság előtt felelősségre vonja. Pásztor József, a Délmagyarország felelős szerkesztője. — Vörlieiiyjárvány Szabadkán. Szabadkán vörheny dühöng hetek óta. A betegek befogadására négy ágy szolgál mindössze a rozzant, szük kórházépületben, az egyik ágyban pedig lábtól-fejtől egyszerre négyen fekszenek. A szabadkai főszámvevő kimutatta, hogy harminchatmillió a város vagyona és csodálatos módon mégsem telik egy uj kórházra. Mi lesz itt a fenyegető nagy járványok idején ? — Egy a művészet Lázárjai közül. A rohanó kulturában, a művészet gyönyörűséges héroszi diadalmaskodása nemcsak a lobogó lángú, ezerfényü üstökösök tündöklő utjának eredménye. Részt vettek ebben a herkulesi munkában a fénytelen kis csillagok, a művészet Lázárjai is. Pedig ezek de sokan vannak. Ezerszerte többen, mint azok, akik fónynyel repülnek bele a kqltura szférájába és fénynyel is múlnak el. Fényes sáv jelöli munkájukat. A művészet Lázárjai, hisz ezek is művészek, érzik, értik, tudják mi a szép, de hamarabb lehullnak, minthogy ki is fejezhetnék csudás mély érzéseiket. Kuszált hajú, lerongyolt ruháju, sápadt kópü ember jött most Szegedre, rengő vitustáncos kezében koldusbotot szorongat. Neugebauer József festőművész ez a koldus, züllött ember. Ecset helyett koldusbotot szorongat jobbja, már nem a szinek zenéje, a világitás, a clair obseure csudás szinfóniája izgatja, hanem a pálinka, a spiritusz. Munkájával, melylyel valamikor beleordított a világba, követelte a sikert, a csengő aranyakat. Ma már kér, könyörög, zörgö, kopogó rózfillérekért kunyorál. Szegedre is azért DELMAGYARORSZÁG jött: kérni, kunyorálni, koldulni. Valamikor régen — talán két-három évvel ezelőtt — tombolva követelt ez az ember, de csak rövidlétü üstökös volt, olyan volt a fénye, mint a görög tüz, mikor elmúlt, pedig hamar elmúlt, akkor vették észre, hogy csak kén, szón ós salétrom az egész. Neugebauer József erre kóborolni, kéregetni kezdett a magyar vármegyékben. Igy került most Szegedre, ahonnét Nagyváradra ment. Szegeden azért járt, mert átutaztában minden községben köteles kolduskönyvót láttamoztatni. A művészet Lázárja, most gyalo ; járja be a magyar falukat, krajcárokat könyörög ki a zsebekből, hogy azután narkotizálja magát pálinkával és ugy visszaálmodhassa a régi szép időket. — ítélet a Haverda-pörbeii. A lvuria első büntetőtanácsában Vavrik Béla elnök ma délután egy órakor hirdette ki Ítéletét a Haverda-féle gyilkossági bünpörben. A budapesti esküdtbíróság, mint ismeretes, Haverda Máriát gyilkosság büntette miatt mint fölbujtót tizenkét esztendei, Jánossy Aladárt tiz évi és Vojtha Antalt nyolc évi fegyházra Ítélte. A Kúria az összes semmiségi panaszokat részben elutasitotta, részben visszautasította és ezzel megerősítette a budapesti esküdtbíróság ítéletét. A terjedelmes megokolás egyenként foglalkozik a semmiségi panaszokkal és megállapítja, hogy azok minden irányban alaptalanok. Az a körülmény, hogy a szegedi vádiratot a budapesti esküdtbirósági tárgyalás elején fölolvasták, nem semmiségi ok, inert, bár ez fölösleges volt, nem szolgált a vádlottak kárára. Helyesen járt el az esküdtbíróság elnöke, mikor Jánossy előző vallomásainak és a nagy memoárnak fölolvasását megtagadta, mert ezt az elnök hatáskörébe utalja a törvény. Az orvosszakértők véleménye ellen irányult panasz szintén alaptalan. A kérdések is a törvénynek megfelelően voltak megszerkesztve, mert az esküdtek a lefolytatott bizonyitó eljárásból tisztán látták, hogy mire kell felelniök. Az enyhitő 92. szakasz nem alkalmazására alapító semmiségi okot sem lehetett Vojthára és Jánossyra alkalmazni, mert az a körülmény, hogy Jánossy egy nő befolyása alatt állott, Vojtha pedig büntetlen előéletű, nem olyan nyomatékos enyhitő körülmény, hogy enyhébb büntetést lehessen kiszabni. — Az utolsó vacsora. Rettenetes bűntényt födöztek föl — mint Bukarestből táviratozzák — Golaestiben, Jassynek a külvárosában, Costandache közsógtanácsost a felesége, ennek a szülei és az asszony fivére meggyilkolták. Az asszony mindenáron megakart szabadulni a férjétől és szüleit is megnyerte annak a tervnek, hogy férjét tegyék ei láb alól, mire atyja, Stann néptanitó, hogy a tervet végrehajthassák, vejét meghívta vacsorára. A vacsorán Costandachet annyira leitatták, hogy az asztalra hajtotta a fejét és elaludt. Az asszony ekkor petróleumot öntött férje fejére ós meggyújtotta, ugy, hogy a szerencsétlen ember rettenetes kinok között elevenen elégett. Az asszony szülei ós fivére most a holttestet darabokra vagdalták, a fejet és a lábakat a Pruth-folyoba dobták, a holttest többi részeit pedig az udvaron elásták. Mindez három nap előtt történt. Kedden éhes kutyák kikaparták az elásott hullarészekot, mire a bűntény napfényre került. A meggyilkolt feleségét, szüleit és fivérét letartóztatták. Eleinte konokul tagadtak, de később, amikor látták, hogy a tagadás ugyso használ, mindent töredelmesen bevallottak. — A parancsnok fia. Salzburgban Gellert Károly vasúti állomásfőnök egy kávéházban ült baráti körben, mikor eléje toppant egy dult arcú fiatalember és revolvert szegezett mellének. A kávéházi vendégek fölugrottak és arÍ911 március lü talmatlanná tették a támadót, akiről megállapították, hogy arlshausoni Freund Róbert, elcsapott vasúti tisztviselő, Bécs városa egykori katonai parancsnokának fia, aki Gellert Károly állomásfőnökben üldözőjét látta s azért akarta megölni, mert állítólag miatta vesztette el állását. A salzburgi állomásfőnök azt mondja, hogy Freund Róbert már három évvel előbb a villachi állomásra korült, neki nem volt vele dolga s szabálytalanságok miatt bocsátották el a szolgálatból. A rendőrségen olyan gyanúsan viselkedett arlsliauseni Freund Károly, hogy meg fogják vizsgálni elmeállapotát. Nagyon valószínűnek látszik, hogy üldözési mániában szenved. — Portugál vasutasok sztrájkja. Madridból jelentik: Az lmparcial lap szerint a portugál vasúti alkalmazottak a spanyol határhoz ós a Salamancába vezető vonalon sztrájkba léptek. — Ujabb mozgószinhtiz-kataszti'ófa. Londonból jelentik: A mult heti mozgófénykópszinházi katasztrófa minden borzalmával tegnap itt megismétlődött. A sok mozi között van egy Alexandra nevű mozgó is, amelyben naponként legalább kétezer ember élvezi az előadást. A tiz órai esti előadáson, amikor körülbelül hatszázan mulattak a vetített képeken, tört ki a veszedelem. Kigyulladt egy film, lángok csaptak föl s olyan rémes gyorsasággal harapóztak el, hogy egy-két perc alatt elborították az egész nézőteret. És pillanatok alatt teljes lett a pánik. Százan meg százan törtettek, menekültek, bukdácsoltak egymás hátán a kijáratok felé s nem volt kimélet. A többi máiismeretes. A rémes tolongásban másfélszázán sebesültek meg igen súlyosan és életveszélyesen s eddig a halottak száma tizennégy.. — Sztrájk a varietében. Párisból jelantik, hogy nagy botrány volt ott a minap a. Casino de Paris nevü varietében. A függöny fülliuzása sokáig késett, a zenészek újra eltávoztak a már elfoglalt helyeikről s a közönség csak mozgóféuykópeket láthatott. Csakhamar kitudódott, hogy a szinház alkalmazottai általános sztrájkba léptek. A közönség ekkor visszakövetelte a belépődijat s minthogy az igazgató még' mindig nem mutatkozott, összetörték a székeket,, letépték a dekorációkat s mindent kivittek a. teremből, ami csak elmozdítható volt. A rendőrök számos embert letartóztattak, de egynek a kivételével valamennyit szabadon bocsátották. Közben az igazgatóság alkudozásba bocsátkozott a személyzettel, de eredmény nélkül, mert, kiderült, hogy a napi pénztárt kevéssel az előadás megkezdése előtt lefoglalták. A mulató egy angol társaságé, amelynek egyébként Franciaországban semmi törvónyos létjogosultsága nincsen. A helyiség kapui most egy ideig zárva maradnak. Az igazgatóság, hir szerint,, hatezer frankkal tartozik a személyzetnek s az említett napon a kórt háromszáz frank részfizetést megtagadta. Ezért tört ki a sztrájk. — Méreykeverűk. Amsterdamból jelentik r A szomszédos Harlemeerben tegnap haldokolva vitték a kórházba a kis mezőváros egy gazdag földbirtokosát, Hoges Houtot. Az orvosok mindjárt észrevették rajta, hogy arzónikummal megmérgezték. Harlemeerben menten szárnyrakelt a pletyka. Gyanúsnak tetszett, hogy Hoges Hout birtokos szomszédjának, Van Enternek hat hót előtt hirtelen halt meg a felesége. Akkor is mérgezést konstatáltak, de nem merték a dúsgazdag Van Entert gyilkosság gyanújába keverni. A falusi pletyka vezette nyomra a rendőrséget. Széltében beszélték, hogy Van Entert ós Hoges Houtnét gyöngéd szálak fűzik egymáshoz. A hat hét előtt elhunyt asszony holttestét ekszhumálták és most már kétségtelenül bebizonyosodott a mérgezés. Letartóz•7 Jisprag" =£= inoven a villamos HÉ