Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-08 / 31. szám
2 DELMAGYARORSZÁG 1911 februárp " hogy a Héderváry-kormány még ezt sem cselekedte. Budapesten végezte tárgyalásait. Azt a vádat, hogy egy kormány külső állam pressziőja alatt cselekszik, nem szabad csak ugy könnyű szerrel megkockáztatni. Elvégre is a szabad és független magyar nemzet tagjai vagyunk valamennyien és mindannyiunk becsületére van bizva, hogy ezt a nemzetet le ne kicsinyítsük. De nem lehet érdeke senkinek, aki az ország érdekeit a párttusák fölé helyezi, az sem, hogy Magyarországnak kipróbált szövetségesünkhöz való jó viszonyába méreganyagot keverjen. Magyarország és a német birodalom kölcsönös rokonszenve a két nép lelkében mélyen gyökerezik. A kölcsönös szimpátiák ápolása csak hasznunkra válhatik. És ha Németország szívesen látja szövetségese katonai erejének megnövekedését, avagy örül rajta, ha nagy hajóstársaságai szerződést kötnek, amelyből természetesen üzleti hasznot remélnek, ez nem lehet ok arra, hogy az ilyen, egyedül érdekeink alapján létesítendő intézkedésektől elálljunk. De nem szolgáltat okot arra sem, liogy csupán ezért, más valaki egy minden körülmények között kizárandó befolyásolást szimatoljon. Jakabffy és Mímcthy államtitkárok Lúgoson. Lúgosról jolontik: Jákcibffy Imre ós Némethy Károly belügyi államtitkárok Keinle ós Viczián miniszteri titkárok kíséretébe ide érkeztek ós tegnap délelőtt Medve Zoltán főispán, Issekutz Aurél alispán és Jakabffy Elemér dr, országgyűlési képviselő társaságában megtekintették az újonnan épült .megyei szegényházat és közkórházat ás az intézményiek vezetői előtt fiiegXJfégedósüknek és tetszésüknek adtak kifejezést. Este az államtitkárok, kíséretükkel együtt rósztvottek Medve Zoltám főispán nagyszabású estélyen. bői rajzoltam, aki nem is tudta, hogy egy egész életsors kópét tárja föl előttem. O csak ezt a tragédiát mesélte el nekem, hogy mint lett anyává és a reggeli szürkületben mint vánszorgott kórháztól-kórházig, de sehol be nem fogadták. Ugy találta összezsugorodva egy ápolónő, akinek kegyéből mégis ágyba került, d« meg kellett ígérnie, hogy majd nála bérel lakást ós varr neki. Mily kevés, mily banális eszközök kellenek ahhoz, hogy ezt a Vörösházban lejátszódó tragédiát megrajzoljam. Michel Bine nyers, cseh parasztleány volt, nálam szolgált. A szeretőjót elvitték katonának és ezalatt jövedelmező viszonyt tartott fönn előbbi gazdasszonya fiával, aki ezt az egészséges liaisont a leghatározottabban istápolta. Zsurokon, uzsonnákon szeretnek ilyen dolgokat mesélni és hallani. De vájjon a csevegő hölgyek közül ki gondol azokra a súlyos jelenségekre, amelyek az ilyenféle pikáns dolgokkal kapcsolatban vannak ? A kéjnőt én nem figyeltem meg munkájában. Azokat a festett tolakodó nőszemélyeket, akik éjjeli ja férfiakba csimpaszkodnak, én nem ismerem, ép ugy nem, mint a többi polgárasszonyok. De ismerem az utat, amelyen odajutottak. Látom a kezdetet. Látom a gyermekségétől megfosztott proletárgyermekeket, a társadalom ellen soha ki nom haló elfojtott gyűlölettel, látom a kis munkásleányokat, az órákat adó tanítónőket, nevelőnőket, akik szomjúhozzák a fényt, eleganciát, szentiA képviselőház ülése. — Általános bankvita végén. — (Saját tudósítónktól.) A bankvita, mint általános vita: haldoklik. Következik a részletes bankvita. Talán negyvennyolc óra múlva, amikor e sorok megjelennek, már a részletes bankvita kezdésének hajnala következett el. Rendkivül fontos mozzanatnak tartjuk az általános bankvita befejeződését, mert hisz e vita során igyekeztek minél hevesebben, minél hosszasabban is támadni a Khuen-kormányt. És az ellenzéki támadás a parlament működése, a munkaprogram zavartalan továbbvégzése ellen is irányult. A magyar nemzet Ítéletét, a kialakult helyzetet akarták megtámadni. És hogy az általános bankvita vége következett már el, e jelenségben benne van az ellenzék legújabb, obstruáló kudarca. Ezek után ujabb bizalommal, megelégedéssel nézünk a magyar parlament munkája elé, amelyuek során a bankkórdós részletes vitája következik. Igaz, hogy egyes ellenzéki hangok máris bejelentik, hogy a bankvita mint részletes, kétszer olyan hosszú ideig is eltart, mint ameddig az általános vita tartott. Ezt azonban tartózkodással kell fogadni. Mert az általános vita során könnyebb fölszólalni, mint a részletes tárgyalásnál. Az általános vita szószólói — tanulság szerint — mindenről beszélnek a legtöbb esetben, csak arról nem, ami a kitűzött tárgy. Ellenben a részletes vita során elmaradnak az ilyen délibábos kalandozások. Megemlítjük még, hogy már csak Andrássy Gyula gróf holnapi beszédét várják érdeklődéssel ós valószínűleg már holnap a záróbeszédekre is rákerül a sor. Zárószó joga illet huszonnyolc képviselőt, akik közül körülbelül tizen élnek a zárószó jogával. A záróbeszédek valószínűleg egytől-egyig rövidek lesznek. A mai ülés negyedtizenegykor kezdődött. Elnök: Návay Lajos. Az elnök megemlékezik Luby Géza haláláról. A ház jegyzőkönyvben örökíti meg az elhunyt képviselő emlékét. Elnök: Következik a bankvita. (A banJcvita.) Szebeny Antal (Kossuth-párti) elégedetlen a közös bank működésével, mert az nem siet a mentalizmust, élvezetet. Láttam ezeket a fiatal nőket, amint az ötkrajcáros tánchelyeken és a külvárosi bálokban vágyakozva dőltek a férfiak karjaiba, láttam, amint a muzsika, ez az édes, otthoni hangokkal átszőtt zene vérüket fölizgatja ós vágyra tüzeli. Flirt, féktelen beszéd, sima, de mámoros érintkezés — merev fejbiccentéssel: ez a jónevelósü, féltékenyen őrzött 'eányoknál szokásos. A szenvedélyt óvatossággal: nem ismerik a Práterben. Mily gyakran hallgattam csöndes nyári éjeken a férfiak ostromát, a nők védekezését. — Gyere ki . . . Na, ne légy bolond . . . — Nem mók! — Tudod . . . — Ugyan ne beszólj, nem vagyok én csirkefogó . . . Fiatal vér, prátermuzsika, pázsitos liget. Ebben pusztulnak aztán el. Gyakran ültem egy prágai bormérésben. Szép, fiatal leányok szolgáltak ki. Az ember nem is sejti, mily gyorsan kész az alku ezekkel a leányokkal. Idegen nők előtt meg sem mukkannak. Hidegen válaszolnak ós eltűnnek. De ha nincs idegen nő, akkor a legszilajabb vfdámság járja ... Jól tudták, hogy mi mifélék vagyunk. De engem soha egy szóval meg nem sértettek . . . Lármásak, vadak voltak, néha érzelgősek, épen ugy nem leplezték pénzvágyukat, mint türelmetlenségüket, hogy minél előbb eltűnhessenek a bársony függöny mögött . . . Szép, fiatal jószágok, a távolban a Vörösház vár reátok. Néha csodálatos dolgok történnek. kisember támogatására. Németországban a bank tárcája igen sok száz márka körüli váltót tartalmaz, a mi bankánk azonban szabadulni óhajt ezektől a kis személyi váltóktól. A bank jelzáloghitel helyett a rövidebb lejáratú személyi hitelre térhetne. A készfizetések fölvétele elé annyi akadály van gördítve, hogy a kormány minden biztatása ellenére sem lehet annak bekövetkeztetését remélni. Nem fogadja el a javaslatot. (Helyeslés a baloldalon.) Ráth Endre (Justh-párti): A bankvita sivár egyhangúságba fullad, mert nincs a parlamentben párt, amely őszintén megmondaná, miben áll a helyzet. A munkapárt nem akarja bevallani, hogy jogunk van az önálló bank fölállításához . . . Ilosvay Lajos : Épen mi mondjuk ? (Derültség. Zaj.) Batthyány Pál: Miért nem vonják le a konzekvenciát? Ráth Endre : Hiába beszélnek devizáról, dividendáról, a bank nem szakértők ügye, hanem a magyar hazafiságé. (Helyeslés a baloldalon. Jobbról gúnyos derültség.) A hazafiságó, amely közgazdaságilag is gyarapodnék az önálló bank által, mert látjuk Romániában, hogy mire képes a nemzeti bank tőkéje. Annyi tehertétel nyomja országunkat, a kivándorlás olyan mértékben emelkedik, hogy föltótlenül át kell térnünk más gazdasági alapra : az önálló jegybankra. (Ugy van a baloldalon.) De mint minden egyénnek megvan az eszménye, amely után törekszik, a nemzet számára is kell lennie egy ilyen ideálnak, amely nem más, mint a függetlenség. (Helyeslés a baloldalon.) Antal Géza beszédével polemizál. Nevetséges az az érv, hogy a közös bank domborítja ki Magyarország önállóságát ós a magyarság érdekeinek az felel meg a legjobban. A közös bank az egyetlen terület, amelyen Magyarország önállósága érvényesülhet, nem szabad tehát erről lemondani. Nem fogadja el a törvényjavaslatot, ellenben határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a bank a szabadalom meghosszabbításának ellenértékéül köteleztessék husz millióban kontemplálni a mezőgazdasági hitel összegét. (Itónay Jenő.) Az elnök: Szólásra következik? (Zaj.) Fölkiáltások a baloldalon : Szünetet! Szünetet ! Szinyei-Merse jegyző: Rónay Jenő! Rónag Jenő (munkapárti) Ráth Endre fölfogását a mezőgazdasági hitel kérdésében merésznek tartja. Ami a kivándorlást illeti, ehez a közös banknak vajmi kevés köze. Igen sok kivándorló azért megy Amerikába, mert a kalandvágy üzi, nem pedig, mert a bankkamatláb főlszázalékkal magasabb. — Elképzelhetünk nyomorúságos viszonyok A tulajdonosnő, a felejthetetlen, okos Nelly, egy éjjel, amikor két kis gyermekem arcképét mutattam meg neki, — aggodalmasan a fülembe súgta: — Kérem, asszonyom, ne mutassa a képeket Fricinek, mert ha meglátja, egész éjjel nem dolgozik. Fricinek egy kedves kis gyermeke volt a messze Berlinben — se szép, gyöngédlelkü leány szomorú történetét is belefoglaltam a Skarabeuszba. És igy beszélhetnék még órákhosszat és tudásomnak minden csodáját igy bizonyíthatnám kicsi, száraz tényekkel. Igy keletkezett az én könyvem. Nos és még azok számára, akik még mindig nem akarják megérteni, hogy csak a formák sokfélék, de a lót lényege az egység, — meg akarom mondani, hogy hangokat transzponálni, zenei gondolatokat transzponálni: ez a költészet. Hiszen lehetne még egyetmást beszélni az alkotás mélyebb titkairól, az összepontositott akarat erejéről, az intuíció rejtelmességéről, ami talán nem más mint egy gazdag, kimunkált anyagból álomszerüleg fölelevenített emlékezés. — Mert semmi sincs ugy elrejtve, hogy ki ne derüljön, semmi sem annyira titkos, hogy meg ne tudhassuk. Amit a sötétben müveitek, az napfényre kerül és amit füleitek hallanak, azt prédikáljátok a háztetőkön . . . És ez minden bölcsességnek a vége.