Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-01 / 26. szám

1911 január 29 DELMAGYARORSZAG 357 ártatlanul meggyanúsított kiváló igazgatónak teljes elégtételt kell szolgáltatni. * A hódmezővásárhelyi botránynak ezek a részletei, azonban korántsem valamennyi részlete. Van ott még egyéb dolog is, azok­ról azonban majd legközelebb esik szó. Harcias hangulatok. — A tengerészeti albizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) A delegáció tengeré­szeti albizottságának mai ülésén nagy fel­tűnést keltett Miklós Ödön interpellációja, amelyet a hadügyminiszterhez intézett. Miklós Ödön Chiari osztrák admirálisnak két olasz lapban megjelent nyilatkozata ügyé­ben interpellált, amely nyilatkozatok szerint Olaszország és a monarchia között annyira kiélesedett a helyzet, hogy az összeütközés elkerülhetetlen s ezért kell siettetni a flotta­program kiépítését. Miklós interpellációjára Montecuccoli válaszolt. Határozott választ azonban nem adhatott, mert autentikus szö­veg Chiari nyilatkozatáról nem került még a kezei közé. Az ülésről a következő tudósításunk szá­mol be: A közös ügyek tárgyalására kiküldött orszá­gos bizottság tengerészeti albizottsága ma dél­után öt órakor ülést tartott. Az elnök meg­nyitván az ülést, bejelenti, hogy mielőtt az ülés tárgyára térnének át, Miklós Ödön bizottsági tag interpellációt terjeszt a hadügyminiszter elé. Miklós Ödön fölszólalását azzal kezdi, hogy távol áll tőle minden agresszivitás, de a had­ügyminiszter, aki közjogi állásában felelős a hadvezetőség minden szervéért s igy a tenge­részeti közegekért is, nyilatkozzon Chiari osz­trák admirális kijelentésének ügyében. Chiari admirális két olasz lapban azt a nyilatkozatot tette, hogy siettetnünk kell a flotta-program kiépitését, mert elkerülhetetlen az összeütközés Olaszországgal, mely ellenséges magatartással viseltetik a monarchiával szemben. Már a mult delegáció üléseiben minden eféle híreszteléseket visszautasított a tengerészeti parancsnok s most sem tartható helyén valónak, hogy az ilyen kijelentések minden elintézés nélkül ma­radjanak. Mindannyian elvárjuk, — úgymond — hogy a tengerészeti parancsnok ezeket a híre­ket a kellő értékükre szállítja le. Ezek a hirek alkalmasak arra, hogy a kedélyeket esetleg feleslegesen alarmirozzák, ami pedig csak káros befolyással lehet az Olaszországgal való szövet­séges viszonyból eredő barátságra. Miklós azzal végzi beszédét, hogy Chiari admirális ügyét meg­torolatlanul hagyni nem szabad. Az interpellációra Montecuccoli azonnal vála­szolt. Kijelenti, hogy Chiari nyilatkozatairól tudo­mása nem volt s autentikus szöveg nem is áll a rendelkezésére. Lehet, hogy az, amit Miklós Ödön mondott, két olasz lapban jelent meg, de valószinü, hogy azokat a nyilatkozatokat tenden­ciózusan állították be. Ha pedig a beállítás va­lónak bizonyul, az eljárást mindenesetre meg­fogja indítani. Egyébként — mondja Montecuccoli — itt privát nyilatkozatról van szó, amelyre a hadvezetőségnek semmiféle befolyása nem volt. Montecuccoli válasza után Chorin Ferenc be­szélt. Csatlakozik Miklós Ödön beszédének ama részéhez, mely azt mondja, hogy a tengeri költ­ségvetésünk tekintetében magunkat más álla­mokkal össze sem hasonlíthatjuk. Kifogásolja, hogy a flotta-program kidolgozásánál nem vol­tak tekintettel az ország teherviselésére. Kér­dezi, nem volna-e lehetséges a flotta-program kiépitését egy-két évre kitolni csak azért, hogy az ipari részesedés arány szerint történjók. Ezután Batthyány Tivadar gróf szólalt föl. Utal arra, hogy Magyarország közgazdasága még kezdetleges stádiumban van s nem képes összehozni még annyit sem, amennyi a külön­böző kívánalmakat és igényeket hamarosan kielégítené. A flotta-programot ezekkel szem­ben nem tartja indokoltnak. Beszéde további részében polemizál Miklóssal és Chorinnal. Mezőssy Béla hozzájárul Batthyány gróf ha­tározati javaslatához. Szükségesnek tartja egy flottatörvóny megalkotását. Utána Khuen-Héderváry miniszterelnök szó­lalt föl. A kormány — úgymond — a flotta­programnak más jelleget, mint partvédelmi jelleget, nem tulajdonit. Az azután, hogy a vé­delem offenzív, vagy deffenziv formában történ­jék-e, a taktika kérdése. Emellett a kormány az ország közgazdasági érdekeit is szem előtt igye­kezett tartani s e tekintetben csak a három­száztizenkótmillió erejéig vállalja a felelősséget. Erre azonban föltótlenül szükség van tengeré­szetünk szempontjából, mert ebben a tekintet­ben az összes nagyhatalmak megelőznek ben­nünket. A flotta-program kiópitése lesz az első alkalom arra, hogy a tengerészetünk terén eszközölt kiadásaink közgazdasági téren ellen­szolgáltatást nyernek. Minthogy hadügyi politikánkat Európa régóta ismeri, most is hitelt ad nekünk, hogy ezeknek a hajóknak a megépítése legkevésbé sem fogja kombinációiban zavarni. A fedezet kérdésében pedig kijelentette a miniszterelnök, hogy felelősségük teljes tudatában gondolták meg, hogy mit vállalhatnak a jövő financiális helyzetére való tekintettel. Amikor a javaslatok — úgymond a miniszterelnök — az országgyűlés előtt fognak feküdni, módjában lesz a kormány­nak a teljes megnyugtatás megadása, ami nem­csak kötelessége, hanem legfőbb akarata is. Khuen-Héderváry után ismét Montecuccoli szólalt föl. Sajnálatát fejezte ki, hogy nem vá­laszolhatott Miklósnak ugy, amint válaszolni akart, de nem ismeri jól magát az ügyet. Han­goztatja, hogy a flotta-program csak rövid épitési program, természetesen nem minden cél nélkül. Végül Batthyány Tivadar gróf beszólt még röviden s ezzel a mai ülés véget ért. Folytatását szerdán délután öt órára halasz­tották. Rabkenyér. — Részletek a nagyváradi ügyészség fogházából.— (Saját tudósítónktól.) A nagyváradi királyi ügyészség fogházának orvosa, Grtísz Meny­hért dr most készítette el jelentését a fog­ház mult évi állapotáról. A rabkenyéren való tengődésnek, a fogházban uralkodó nyomorúságos, sokszor borzalmas állapotok­nak és a foglyok testetrágó betegségeinek szomorú adatait tartalmazza ez az orvosi jelentés. Elég a jelentésnek csupán azt a pontját idézni, amely azt mondja, hogy az ügyészségi fogház valóságos tipusa annak, hogy milyen ne legyen egy fogház. Alig hisz­sziik, hogy volna még Magyarországon, sőt Európa bármelyik államában olyan fogház, amelynek a lakóit, csak azért, mert egy megtévelyedett cselekedettel összeütközésbe kerültek a törvényparagrafusokkal, éheztes­sék az állam nevében, a fogházigazgatóság, vagy kicsoda. És annál vérlázítóbb az ilyen statisztika, mert napról-napra ujabbakkal tetéződik, nap-nap után kitör a néprétegek­ből egy-egy halálos sóhaj, mely a magyar nyomor megdöbbentően sötét, már nem is ázsiai, hanem embertelen képeit tárja a sze­münk elé. Tehetetlen, vergődő sóhajtás érzik ki a nagy­váradi fogház orvosának a jelentéséből. Rémes képeket mutat a jelentés arról, hogy a királyi ügyészség fogházában csaknem éhen halnak az emberek, mert az élelem kevés, ami van is, az rossz, egészségtelen és élvezhetetlen, a kenyér, amelyet szintén csak igen kis mórtékben jut­tatnak a foglyok kezeibe, borzalmasan rossz, ellenben a svábbogarak ritkán hiányoznak be­lőle. A fogház lakói — mondja a jelentós — sokkal súlyosabb büntetésben részesülnek, mint szabadságvesztésben, mert a szabadságon kivüt elvesztik egészségüket is és egész életükre bete­gekké válnak. A bacillusoknak dúsan termő pa­radicsoma ez a hely, ahol csak egy napig kell tartózkodni s bizonyos, hogy a fogoly besze­rez magának egy örökké tartó köszvényt, vagy egy még annál is súlyosabb tuberkulózist. A foglyok kőzött különösen a tuberkulózis szedi állandóan áldozatait, ugy, hogy a foglyok a korai elmúlás gyilkos csiráit szívják be napról­napra magukba s ha ki is szabadulnak a fog­házból, már ez sem segit rajtnk semmit, mert a kiszabadulás után csaknem kivétel nélkül igen rövid időn belül mind elpusztulnak. A cellák vastag falait évszázados nedvesség itatta át, ugy, hogy a vakolat nem marad meg a kövön. A zárkák szűkek, * sötétek, dohosakés bűzös levegőjüek, mert a szellőztetés teljes lehetetlenség. A levegő sűrűn telitve van a gyilkos miazmákkal. A padozat majd egy mé­terrel alább fekszik az udvar szintjénél, ennél­fogva a padozat állandóan rothadt. Grósz Menyhért dr, fogházorVos pontos szám­adatokat sorol föl a mult évi megbetegedések­ről, amelyeknek a száma már a kétezerötszázat is meghaladta. A gyomorbetegek számát pon­tosan meg sem lehet állapítani, mert ezek mindennap tömegesen jelentkeznek, körülbelül ezerötszázra tehető a gyomorbetegek száma. Gége és légcsőbajban hétszázkilencvenöt, tüdő­vészben hetvenkettő, tüdővérzésben ötvenhét, tüdő­gyulladásban ötvenhárom fogoly betegedett meg! Ezek az állapotok nem uj keletűek, de most már tűrhetetlenekké váltak. Ezeket az állapo­tokat sürgősen orvosolni kell, még pedig gyöke­resen és radikálisan. Teljesen uj, egészséges és modern berendezésű fogházra van szükség — mondja a nagyváradi ügyészség fogházorvosa... NAPI HIREK — Görgey. Budapestről jelentik: Görgey Artúr az éjszakát nyugodtan átaludta ós friss hangulatban ébredt. Délelőtt tiz órakor fölkelt az ágyból és jól fűtött szobájába ment, ahol egy karosszékben ülve, jókedvűen fogadta az orvosait, akik a javulás ellenébe teljes nyugal­mat ajánlottak az ősz tábornoknak. Egészen frissen, derűsen beszélget el környezetével, aggodalomra semmi ok sincsen. — A verseci megyéspüspök kitünte­tése. A hivatalos lap mai száma közli: — Ő császári és apostoli királyi felsége 1910. évi december 10-ón kelt legfelső el­határozásával legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott, hogy Zmejanovics Gábor verseci görögkeleti szerb megyéspüspök a szász Albrecht-rend I. osztályú csillagos középkeresztjét elfogadhassa ós viselhesse. — A hivatalos lapból. A király dunaföld­vári Halász Sándor dr, miniszteri tanácsos, postatakarókpénztári igazgatónak a Lipót-rend lovagkeresztjét, bellusi Baross Géza miniszteri tanácsosi cimmel fölruházott miniszteri osztály­tanácsos, postatakarékpénztári aligazgatónak a harmadosztályú vaskorona-rendet, Horváth Jó­zsef főszámtanácsosnak a királyi tanácsosi cimet, Urbányi János és Henisch Győző főszám­tanácsosoknak a Ferenc József-rend lovag­keresztjét ós végül Radványi János altisztnek a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Tanári kinevezések. A közoktatásügyi miniszter Pilisy Géza szegedi állami főreál­iskolai, Mayer Márton szegedi állami főgimná­ziumi és Verő Leó dr szegedi állami főreáliskolai helyettes tanárt a kilencedik fizetési osztály második fokozatába rendes tanárrá nevezte ki. — Halálozás. Kövessy Gyula szeged városi nyugalmazott tanitó, hétfőn este hatvanöt éves korában meghalt. Temetése szerdán délután lesz, a Felsőtiszapart 6. számú házból. A halot­tat a Deszkás-temetőben helyezik örök nyuga­lomra. Halálát özvegye, két gyermeke, két test­vére, három unokája ós nagyszámú rokonság

Next

/
Thumbnails
Contents