Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-01 / 26. szám

1911 január 29 DELMAGYARORSZAG 357 ártatlanul meggyanúsított kiváló igazgatónak teljes elégtételt kell szolgáltatni. * A hódmezővásárhelyi botránynak ezek a részletei, azonban korántsem valamennyi részlete. Van ott még egyéb dolog is, azokról azonban majd legközelebb esik szó. Harcias hangulatok. — A tengerészeti albizottság ülése. — (Saját tudósítónktól.) A delegáció tengerészeti albizottságának mai ülésén nagy feltűnést keltett Miklós Ödön interpellációja, amelyet a hadügyminiszterhez intézett. Miklós Ödön Chiari osztrák admirálisnak két olasz lapban megjelent nyilatkozata ügyében interpellált, amely nyilatkozatok szerint Olaszország és a monarchia között annyira kiélesedett a helyzet, hogy az összeütközés elkerülhetetlen s ezért kell siettetni a flottaprogram kiépítését. Miklós interpellációjára Montecuccoli válaszolt. Határozott választ azonban nem adhatott, mert autentikus szöveg Chiari nyilatkozatáról nem került még a kezei közé. Az ülésről a következő tudósításunk számol be: A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság tengerészeti albizottsága ma délután öt órakor ülést tartott. Az elnök megnyitván az ülést, bejelenti, hogy mielőtt az ülés tárgyára térnének át, Miklós Ödön bizottsági tag interpellációt terjeszt a hadügyminiszter elé. Miklós Ödön fölszólalását azzal kezdi, hogy távol áll tőle minden agresszivitás, de a hadügyminiszter, aki közjogi állásában felelős a hadvezetőség minden szervéért s igy a tengerészeti közegekért is, nyilatkozzon Chiari osztrák admirális kijelentésének ügyében. Chiari admirális két olasz lapban azt a nyilatkozatot tette, hogy siettetnünk kell a flotta-program kiépitését, mert elkerülhetetlen az összeütközés Olaszországgal, mely ellenséges magatartással viseltetik a monarchiával szemben. Már a mult delegáció üléseiben minden eféle híreszteléseket visszautasított a tengerészeti parancsnok s most sem tartható helyén valónak, hogy az ilyen kijelentések minden elintézés nélkül maradjanak. Mindannyian elvárjuk, — úgymond — hogy a tengerészeti parancsnok ezeket a híreket a kellő értékükre szállítja le. Ezek a hirek alkalmasak arra, hogy a kedélyeket esetleg feleslegesen alarmirozzák, ami pedig csak káros befolyással lehet az Olaszországgal való szövetséges viszonyból eredő barátságra. Miklós azzal végzi beszédét, hogy Chiari admirális ügyét megtorolatlanul hagyni nem szabad. Az interpellációra Montecuccoli azonnal válaszolt. Kijelenti, hogy Chiari nyilatkozatairól tudomása nem volt s autentikus szöveg nem is áll a rendelkezésére. Lehet, hogy az, amit Miklós Ödön mondott, két olasz lapban jelent meg, de valószinü, hogy azokat a nyilatkozatokat tendenciózusan állították be. Ha pedig a beállítás valónak bizonyul, az eljárást mindenesetre megfogja indítani. Egyébként — mondja Montecuccoli — itt privát nyilatkozatról van szó, amelyre a hadvezetőségnek semmiféle befolyása nem volt. Montecuccoli válasza után Chorin Ferenc beszélt. Csatlakozik Miklós Ödön beszédének ama részéhez, mely azt mondja, hogy a tengeri költségvetésünk tekintetében magunkat más államokkal össze sem hasonlíthatjuk. Kifogásolja, hogy a flotta-program kidolgozásánál nem voltak tekintettel az ország teherviselésére. Kérdezi, nem volna-e lehetséges a flotta-program kiépitését egy-két évre kitolni csak azért, hogy az ipari részesedés arány szerint történjók. Ezután Batthyány Tivadar gróf szólalt föl. Utal arra, hogy Magyarország közgazdasága még kezdetleges stádiumban van s nem képes összehozni még annyit sem, amennyi a különböző kívánalmakat és igényeket hamarosan kielégítené. A flotta-programot ezekkel szemben nem tartja indokoltnak. Beszéde további részében polemizál Miklóssal és Chorinnal. Mezőssy Béla hozzájárul Batthyány gróf határozati javaslatához. Szükségesnek tartja egy flottatörvóny megalkotását. Utána Khuen-Héderváry miniszterelnök szólalt föl. A kormány — úgymond — a flottaprogramnak más jelleget, mint partvédelmi jelleget, nem tulajdonit. Az azután, hogy a védelem offenzív, vagy deffenziv formában történjék-e, a taktika kérdése. Emellett a kormány az ország közgazdasági érdekeit is szem előtt igyekezett tartani s e tekintetben csak a háromszáztizenkótmillió erejéig vállalja a felelősséget. Erre azonban föltótlenül szükség van tengerészetünk szempontjából, mert ebben a tekintetben az összes nagyhatalmak megelőznek bennünket. A flotta-program kiópitése lesz az első alkalom arra, hogy a tengerészetünk terén eszközölt kiadásaink közgazdasági téren ellenszolgáltatást nyernek. Minthogy hadügyi politikánkat Európa régóta ismeri, most is hitelt ad nekünk, hogy ezeknek a hajóknak a megépítése legkevésbé sem fogja kombinációiban zavarni. A fedezet kérdésében pedig kijelentette a miniszterelnök, hogy felelősségük teljes tudatában gondolták meg, hogy mit vállalhatnak a jövő financiális helyzetére való tekintettel. Amikor a javaslatok — úgymond a miniszterelnök — az országgyűlés előtt fognak feküdni, módjában lesz a kormánynak a teljes megnyugtatás megadása, ami nemcsak kötelessége, hanem legfőbb akarata is. Khuen-Héderváry után ismét Montecuccoli szólalt föl. Sajnálatát fejezte ki, hogy nem válaszolhatott Miklósnak ugy, amint válaszolni akart, de nem ismeri jól magát az ügyet. Hangoztatja, hogy a flotta-program csak rövid épitési program, természetesen nem minden cél nélkül. Végül Batthyány Tivadar gróf beszólt még röviden s ezzel a mai ülés véget ért. Folytatását szerdán délután öt órára halasztották. Rabkenyér. — Részletek a nagyváradi ügyészség fogházából.— (Saját tudósítónktól.) A nagyváradi királyi ügyészség fogházának orvosa, Grtísz Menyhért dr most készítette el jelentését a fogház mult évi állapotáról. A rabkenyéren való tengődésnek, a fogházban uralkodó nyomorúságos, sokszor borzalmas állapotoknak és a foglyok testetrágó betegségeinek szomorú adatait tartalmazza ez az orvosi jelentés. Elég a jelentésnek csupán azt a pontját idézni, amely azt mondja, hogy az ügyészségi fogház valóságos tipusa annak, hogy milyen ne legyen egy fogház. Alig hiszsziik, hogy volna még Magyarországon, sőt Európa bármelyik államában olyan fogház, amelynek a lakóit, csak azért, mert egy megtévelyedett cselekedettel összeütközésbe kerültek a törvényparagrafusokkal, éheztessék az állam nevében, a fogházigazgatóság, vagy kicsoda. És annál vérlázítóbb az ilyen statisztika, mert napról-napra ujabbakkal tetéződik, nap-nap után kitör a néprétegekből egy-egy halálos sóhaj, mely a magyar nyomor megdöbbentően sötét, már nem is ázsiai, hanem embertelen képeit tárja a szemünk elé. Tehetetlen, vergődő sóhajtás érzik ki a nagyváradi fogház orvosának a jelentéséből. Rémes képeket mutat a jelentés arról, hogy a királyi ügyészség fogházában csaknem éhen halnak az emberek, mert az élelem kevés, ami van is, az rossz, egészségtelen és élvezhetetlen, a kenyér, amelyet szintén csak igen kis mórtékben juttatnak a foglyok kezeibe, borzalmasan rossz, ellenben a svábbogarak ritkán hiányoznak belőle. A fogház lakói — mondja a jelentós — sokkal súlyosabb büntetésben részesülnek, mint szabadságvesztésben, mert a szabadságon kivüt elvesztik egészségüket is és egész életükre betegekké válnak. A bacillusoknak dúsan termő paradicsoma ez a hely, ahol csak egy napig kell tartózkodni s bizonyos, hogy a fogoly beszerez magának egy örökké tartó köszvényt, vagy egy még annál is súlyosabb tuberkulózist. A foglyok kőzött különösen a tuberkulózis szedi állandóan áldozatait, ugy, hogy a foglyok a korai elmúlás gyilkos csiráit szívják be naprólnapra magukba s ha ki is szabadulnak a fogházból, már ez sem segit rajtnk semmit, mert a kiszabadulás után csaknem kivétel nélkül igen rövid időn belül mind elpusztulnak. A cellák vastag falait évszázados nedvesség itatta át, ugy, hogy a vakolat nem marad meg a kövön. A zárkák szűkek, * sötétek, dohosakés bűzös levegőjüek, mert a szellőztetés teljes lehetetlenség. A levegő sűrűn telitve van a gyilkos miazmákkal. A padozat majd egy méterrel alább fekszik az udvar szintjénél, ennélfogva a padozat állandóan rothadt. Grósz Menyhért dr, fogházorVos pontos számadatokat sorol föl a mult évi megbetegedésekről, amelyeknek a száma már a kétezerötszázat is meghaladta. A gyomorbetegek számát pontosan meg sem lehet állapítani, mert ezek mindennap tömegesen jelentkeznek, körülbelül ezerötszázra tehető a gyomorbetegek száma. Gége és légcsőbajban hétszázkilencvenöt, tüdővészben hetvenkettő, tüdővérzésben ötvenhét, tüdőgyulladásban ötvenhárom fogoly betegedett meg! Ezek az állapotok nem uj keletűek, de most már tűrhetetlenekké váltak. Ezeket az állapotokat sürgősen orvosolni kell, még pedig gyökeresen és radikálisan. Teljesen uj, egészséges és modern berendezésű fogházra van szükség — mondja a nagyváradi ügyészség fogházorvosa... NAPI HIREK — Görgey. Budapestről jelentik: Görgey Artúr az éjszakát nyugodtan átaludta ós friss hangulatban ébredt. Délelőtt tiz órakor fölkelt az ágyból és jól fűtött szobájába ment, ahol egy karosszékben ülve, jókedvűen fogadta az orvosait, akik a javulás ellenébe teljes nyugalmat ajánlottak az ősz tábornoknak. Egészen frissen, derűsen beszélget el környezetével, aggodalomra semmi ok sincsen. — A verseci megyéspüspök kitüntetése. A hivatalos lap mai száma közli: — Ő császári és apostoli királyi felsége 1910. évi december 10-ón kelt legfelső elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Zmejanovics Gábor verseci görögkeleti szerb megyéspüspök a szász Albrecht-rend I. osztályú csillagos középkeresztjét elfogadhassa ós viselhesse. — A hivatalos lapból. A király dunaföldvári Halász Sándor dr, miniszteri tanácsos, postatakarókpénztári igazgatónak a Lipót-rend lovagkeresztjét, bellusi Baross Géza miniszteri tanácsosi cimmel fölruházott miniszteri osztálytanácsos, postatakarékpénztári aligazgatónak a harmadosztályú vaskorona-rendet, Horváth József főszámtanácsosnak a királyi tanácsosi cimet, Urbányi János és Henisch Győző főszámtanácsosoknak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét ós végül Radványi János altisztnek a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Tanári kinevezések. A közoktatásügyi miniszter Pilisy Géza szegedi állami főreáliskolai, Mayer Márton szegedi állami főgimnáziumi és Verő Leó dr szegedi állami főreáliskolai helyettes tanárt a kilencedik fizetési osztály második fokozatába rendes tanárrá nevezte ki. — Halálozás. Kövessy Gyula szeged városi nyugalmazott tanitó, hétfőn este hatvanöt éves korában meghalt. Temetése szerdán délután lesz, a Felsőtiszapart 6. számú házból. A halottat a Deszkás-temetőben helyezik örök nyugalomra. Halálát özvegye, két gyermeke, két testvére, három unokája ós nagyszámú rokonság