Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-05 / 29. szám

6 DÉjLMAGYARORSZÁG 1911 február 7 tétel azonban rövid idő múlva, talán még a jövö héten megtörténik. Mádi-Kovács a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Az ülés ezzel véget ért. A Vöröskereszt közgyűlése. — Gerliczy báróné székfoglalója. — (Saját tudósítónktól.) A magyar szent korona országai vöröskereszt egyesületének szegedi választmánya szombaton délután tartotta évi rendes közgyűlését, a városháza bizottsági termében. A közgyűlésen Gerliczy Ferencné báróné, született Fejérváry Gizella báróné, a most megválasztott uj elnöknő elnökölt, akit küldöttség hivott meg az ülésbe és aki rövid székfoglalóban igórte, hogy lelkesedéssel fog munkálkodni az egyesület javán. A közgyűlés nagyon népes volt. Megjelentek: Worzikovszky Károlyné társelnöknő, dr Lázár Györgynó, dr Rósa Izsóné, dr Raskó Istvánné, Aigner Károlyné, Röhr Jakabné, "Meskó Antalnó, Vajda Sándorné, Heeger Gyuiáné, Ratkovics Károlyné, Balogh Józsefné, dr Reiner Mérné, Brecher Albertnó, Veress Károlyné, Vajda Imréné, Politzer Gózáné, Kiss Mórnó, Benedikt Ferencné, Harz Lajosné, továbbá Veress Károly társelnök, Lázár György dr, polgármester, Taschler Endre főjegyző, Somogyi Szilveszter dr, főkapitány, Pálfy József dr, árvaszéki elnök, Hauser R. Sándor, Szmollény Nándor, Vajda Béla, Weinor Miksa, Lövész Antal, Eisenstein Jakab dr, Rósa Béla, Turcsányi Imre dr és Hackmann utászszázados. Veress Károly nyugalmazott kúriai biró, az egyesület társelnöke nyitotta meg az ülést. Üdvözölte a megjelenteket, ismertette a tárgysorozatot. Fölkérte azután Raskónó, Meskóné és Rósánó úrnőket, hogy hívják meg az ülésbe Gerliczy Ferencné bárónét, az uj elnököt. Gerliczy bárónét lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés. A bájos báróné elfoglalta az elnöki széket, megköszönte a kitüntetést, hogy elnökké választották ós kijelentette, hogy lelkesedéssel, ambícióval, nagy munkakedvvel és minden tehetségével oda fog törekedni, hogy az egyesület ügyeit előbbre vigye. A báróné beszédét lelkes éljenzés fogadta. Titkárrá egyhangúlag Szmollény Nándort választották meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Raskó Istvánné ós Meskó Antalné úrnőket kérték föl. A választmány egyharmadrészének lejárt a mandátuma. A közgyűlés a kilépő választmányi tagokat újból megválasztotta, a Szegedről eltávozott Kreybig Károly helyébe pedig Hauser Rezső Sándort választották be a választmányba. Szmollény Nándor bemutatta az évi jelentést, melyet tudomásul vettek, a pénztári jelentéssel együtt, melyből kiderül, hogy az egyesületnek 21.906 korona 68 fillér vagyona van. Az ápolónői intézmény szervezéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Worzikovszky Károlyné társelnöknőnek, azután pedig hölgybizottságot küldtek az ápolónők elhelyezésére. A bizottság tagjai: dr Raskó Istvánné, Meskó Antalnó, Kiss Mórné, Vajda Sándorné,' Vészits Lajosné és Somogyi Szilveszter dr főkapitány. 'Ezzel az ülés véget ért. Itt emiitjük meg, hogy a szombati napon megérkeztek a Vöröskereszti egyesület szegedi választmányának betegápolónői Nagy Ferencné, Lestanszky Mária ós Pap Karola nónék. Szombaton már látogatásokat tettek az egészségügyi hatóságnál. A város pedig ismét egy intézménynyel gyarapodott. Sokan vannak a jobbmódu emberek kőzött, akiket súlyos betegség látogat meg, ápoló családtagjaik vagy nincsenek, vagy kimerülnek a meg nem szokott betegápolásban. Aki hasonló helyzetben már volt, az tudja csak igazán, hogy milyen végtelenül nyomorultnak, elhagyottnak érzi magát ilyenkor az ember. Ezen a hiányon óhajt segíteni a Vöröskereszt egyesület szegedi választmánya, mikor saját költségén egyelőre három teljesen kiképzett intelligens beteg ápolónőt állított Szeged város szolgálatába. Egyelőre csak próbaként. Ha kevésnek bizonyul, számukat a szükséghez képest szaporítani fogja, ha pedig nem veszi őket igénybe a közönség, ugy félév múlva megszűnteti az egyesület ezt az intézményt. Worzikovszky Károlyné urinöt illeti az elismerés ezért az uj intézményért, az ő törhetetlen hite és meggyőződése vitte ezt keresztül. Aki az ápolónők szolgálatát igénybe óhajtja venni, Eisenstein Jakab dr-hoz, az egyesület főorvosához kell fordulnia, ugyan onnan kívánatra nyomtatott tájékoztatót is kap. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Február 5, vasárnap d. u.: A falurossza, népszínmű. „ ö, „ este: A kis lord. „ 6, hétfő: Cigányszerelem. „ 7, kecld: Cigányszerelem. „ 8, szerda: A testőr. „ 9, csütürtök: A zsába. „ 10, péntek: Rip van Winkle. „ 11, szombat: A halhatatlan lump. (Bemutató.) „ 12, vasárnap d. u.: Gül baba. „ 12, „ este: A halhatatlan lump. „ 13, hétfő: A halhatatlan lump. „ 14, kedd: A sárga liliom. (Bemutató). „ 15, szerda: A sárga liliom. „ 16, csütörtök: A tévedt nő. (A jótékony nőegyesület estélye, Sándor Erzsi fölléptével.) „ 17, péntek: A sárga liliom. „ 18, szombat: A cigányszerelem. „ 19, vasárnap d. u.: A szabin nők elrablása. ,, 19, „ este: A cigányszerelem. * A kis lord. A művezető-igazgató irtózik az irodalmi értékű darabok megvásárlásától, operettekkel, kétes értékű drámákkal és vígjátékokkal vigéckedik tehát. A kis lord-ban — ma este játszották — föl-fölcsillan valami, amit poézisnak lehetne nevezni, ha a szerző tudná, hogy amit ir, azt poétikusnak érzik ós nevezik a hozzáértő és érző emberek. De Burnett ur, a kiváló szerző ezt nem tudja, ép azért a poétikus és drámai részeken rendszerint átsiklik és a selejtes, lapos részeknél időzik tovább. Igy unalmasabb és mesteremberiesebb. A darab különben is egy szerepórt íródott, amelynek, csak külsőségei vannak. A mese, az emberek csupa asztalos munka, de olyan asztalosé, aki tud politúrozni. A darabhoz alkalmazkodott a rendezés. Hogy lehet ilyen snaszszul bebutorozni a hatalmas Dorincourt gróf lakását. A hanyagság netovábbja, hogy egy Angliába Amerikából érkezett levelet felbontva adnak a játszó kezébe. Aki igy rendez, megérdemelne egy kis tengeri betegséget. A szinészek teljes igyekezettel azon voltak, hogy elfogadhatóvá tegyék a darabot. Hogy ez nem sikerült, azért még színházi törvényszék elé sem állíthatók. Várnay Janka, a kis lord, okos, édes kis kölyök volt. Ennek a szerepének eljátszásába vitt talán eddig legtöbb melegséget. Az első énekszámnál némi lámpaláz fogta el, de már a harmadik strófánál szilaj is mert lenni. Gyönyörű virágkosarat és nagyon sok tapsot kapott. A többiek közül Csiky László ós Pesti Kálmán nyújtottak a legjobbat. A színlap ismét hibás, többet kellene gondolni vele. * Beöthy és a Magyar Szinliáz részvénytársaság. Tizenkét óv előtt, mikor megalakult a fővárosi Magyar Színház, ötvenhat darab tizezer korona névértékű részvényeket bocsátottak ki és a részvények tulajdonosai voltak a Magyar Színház urai. Ők diszponáltak a szinház fölött, ők adták azt bérbe előbb Zoltán Jenőnek és azután Beöthy Lászlónak. E részvényesek ma délelőtt telefonon, kocsin, de mindenesetre izgatottan keresték föl egymást ós igy konstatálták a kellemetlen tényt, hogy többé nem urai a Magyar Színháznak, mert a részvények többsége többé nem az övék. Ugyanis Beöthy László, a Magyar Szinház bérlő igazgatója ismeretlen és gyanút nem keltő megbízottjai utján megvásárolt az ötvenhat közül harmincegy darab részvényt egészen csöndben, sőt titokban, mig a részvényesek között az a hir terjengett, hogy Küry Klára akarja a színházat megvásárolni, ezenkívül Bölönyiró'l, a volt kolozsvári intendánsról is beszéltek. Most, hogy Beöthyé a részvények nagyobb fele, többé nem titok az ügy ós a Magyar Szinház részvénytársaság ezentúl csak Beöthyn keresztül rendelkezhetik a színházzal. * Magyar szinészek német színpadon. Számtalanszor ismételt igazság, hogy a német színházak tagjainak legalább huszonöt százaléka magyar származású. Kiszámíthatatlan az a veszteség, amely a magyar művészetet ily módon éri. Maga Reinhardt Miksa, a berlini Deutsches Theater nagynevű igazgatója is magyar ember. És nem éri be azzal, hogy ő pártolt el tőlünk, de ahányszor társulatával Budapesten vendégszerepel, fedez föl fiatal tehetségeket ós viszi magával. Igy szerződtette BartU Mihály Elemért, a Vigszinház iskolájának növendékét, aki azonban hamar megunta a német kosztot és hazajött. Annál erősebb gyökeret vert az emiitett iskola egy másik növendéke, Mátrai Ernő, aki máris jelentékeny sikerek után tette ismertté a nevét Berlinben. Most pedig arról értesülünk, hogy egy Lehel Gábor nevű tizenkilenc éves fiatal színész, akit Reinhardt nemrégiben vitt ki magával, tőle elpártolva, a bécsi Burgtheaterhez szerződött. Egyelőre csak epizódszerepeket fog játszani, de máris szép jövőt jósolnak neki. Szeged gyáripara a mult évben. Irta Szabó Gyula, kereskedelmi és iparkamarai másodtitkár. — A szegedi gyáripar mult évi fejlődéséről igy ötlet szerint sok konkrét adatot elmondani nem lehet. Uj alakulások nem nagyon voltak, de az egész országban hasonló volt a helyzet részint a politikai viszonyok miatt, részint azért, mert az állami iparfejlesztési akció uj irányitója: Hieronymi Károly még nem jelölte meg azokat a kereteket, melyek a jövőben zsinórmértékül szolgálnának az állami támogatás körül. — Még igy is beszámolhatunk néhány jelentékeny ipartelepnek gyárvállalattá való átalakulásáról, mint például a Kertész-féle zárgyár igen jelentős fejlődéséről, valamint a bőriparosok termelő szövetkezetének határozottan jelentős gyárvállalattá való átalakulásáról. Néhány malom is épült s ami az idők jele: tudok négy-öt asztalos műhelyről, melyek gépberendezéssel tökóletesbitették üzemüket. Ezek egyikemásika, például a Körmendy Mátyás-féle asztalos műhely máris határozottan gyár, a többi pedig azzá lehet rövidesen. — A gyáripar fejlődésének megítélésénél egyébként sokszor nem az a leglényegesebb, hány uj telep létesült. A meglévők fejlődése : sokszor lényegesebb. E tekintetben a mult év sok eredményt mutat. Elsősorban a szegedi kenderfonógyár és a magyar len- és kenderipar telepén fejlődtek ujabb beruházások s a termelés fokozódása révén. Nagy munkaalkalmuk volt a fürészgyárainknak s a téglagyárainknak is abból eredőleg, hogy rendkivül sok volt az ópitkezés. A dohánygyár üzeme is jelentékenyen bővült, mely szintén örvendetes különösen a munkások szempontjából. Fejlődtek a P/ Ifi- ós Kecskeméti-féle vasipari telepek is és sok más vállalat. Az emiitett gyárak üzemének ez a fejlődése munkásfoglalkoztatási szempontból — az év eredményét tekintve — értékelhető legalább is annyira, mintha több uj kisebb gyár alakult volna. Példának hozom csak föl, hogy az óv vége felé alakult uj cipő-, csizma- és papucsgyár létesítése már nem volt nyereség, mert hamarosan megszűnt. — Az elmúlt években kezdeményezésekbon nem volt hiány s a város is nagy előzékenységet mutatott ezek iránt. Sajnálatos, hogy a viszonyok több megérlelt ós számos oldalról kedvezménynyel biztosított kezdeményezés megvalósítását lehetetlenné tették. Igy a már csaknem az épités megkezdéséig előrehaladt petroleumfinomitó gyár létesitése egyik amerikai petróleum-vállalat rendkivül erőszakos terjeszkedése miatt esett el létföltételétől. Tervezve volt egy óriási teksztilgyár is, melyhez osupán