Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-26 / 47. szám

18 DÉLMAüYARORSZAG 1911 február 26 A boldogtalan szerelem. — Egg bécsi tudós előadása.— (Saját tudósitónktól.) A szerelem valami­kor a költök és művészek dominiuma volt. A poéta volt a szerelem leghivatottabb dalos apródja, a lírikus ezerféle változatban éne­kelte meg a szerelmet, az epikus, a dráma­író a lélek rejtek utain kutatott, feltárta, mi­képen fogant meg, mint nőtt hatalmas szen­vedélylyé, hogy áldást, szerencsét vigyen az emberéletbe, vagy pedig romlást, halált okoz­zon. A filozófus ellenben, bár tekintete min­dent átfogott, egyetlen pillantásra se mél­tatta a szerelmet. Kicsinek, söt kicsinyesnek Ítélték, nem tartották filozófushoz méltónak a szerelem témáját. Schopenhauer volt az első spekulatív gondolkodó, ki a bölcselet kritikai szempontjából foglalkozott a szerelemmel. Hires munkájában: A szerelem metafizikájában a gondolkodás körébe vonta a leghatalmasabb emberi érzést, amelyről a felhők között tró­noló filozófusok szemérmesen megfeledkeztek. A filozófia tehát súlyos gondatlanságot kö­vetett el, amelyet a nagy német gondolkodó tett jóvá, az ő érdeme, hogy a szerelem — „filozófiaképes" lett. Az emberi agy eddig is sokat töprengett a szerelem problémáján, de még ma is különö­sen érdekes és izgató, ha egy-egy filozófus a szerelem rejtélyeit teszi mélyreható tanulmány tárgyává. Ez magyarázza meg azt a páratlan érdeklődést is, amelylyel Swoboda Hermann dr bécsi egyetemi magántanár élőadását fo­gadta a császárváros közönsége. Mi a boldogtalan szerelem ? Ez volt Szwo­boda előadásának a cime s a halgatók között sokan lehettek, akik azt várták, hogy az elő­adó a szerencsétlen szerelem analizisén és diagnózisán kivül — a gyógymódokat is ismer­teti. A professzor mellőzte ugyan a tárgynak ezt a kétségkívül pikáns részét, mindazonáltal előadása rendkivül érdekes és vonzó volt. Gondolatmenetének lebilincselő volta éppen ötletének gazdagságában, eredetiségében rej­lik. Érdokes és sajátságos szempontból fogja föl az életuntságot, amelynek oka a boldog­talan szerelem, a költő, a művész szerencsét­len szerelmét és a zseni szerelmét. A ritka érdekességü értekezés, amely irodalmi és mű­vészeti körökben szenzációt keltett, ez: Öngyilkos szerelmesek. Ha a szerelmes párok, az egyesülésük elé gör­dülő akadályokat nem tudva leküzdeni, halálos szomorúsággal panaszkodnak sorsuk mostoha­sága miatt, a világon mindenütt napirendre tér­nek fölöttük, mintha az ó dolguk teljesen rend­ben volna. Ha azután csakugyan a halálba me­nekülnek szegények, akkor következik a rosszaié fejcsóválás. A szerencsétlen szerelemből elkövo­tett öngyilkosságot általában esztelennek tart­ják, a legjobb esetben exaltált érzékenységnek, holott nagyobb bölcseség rejlik benne, mint min­denben, amivel az ember fájdalmát csillapíthatja. Mert mit jelent lényegében az igaz szerelem? Az élet meghosszabbítását a halálon tul. Mindaz a munka, fáradozás, energia, amit az ember arra fordit, hogy az életét biztosítva, kellemessé széppé tegye, eltörpül az élet legnagyobb célja mellet: utódainkban élni tovább, megélni testünk, vérünk újjáéledését a gyermekeinkben. A hal­hatatlanságnak több módja van: a művész, a költő müveiben él tovább, de a legteljesebben az utódok viszik tovább az életet. Ez a titkos, lappangó, de mindennél erő­sebb életcél teszi, hogy a szerencsétlen szerel­mes szenved, gyötrődik s ha kétségbeesésében eldobja magától az életet, ezzel azt dokumen­tálja, hogy magasabb szempontból tekintve reá nézve semmi értéke nincs többé. A szerencsét­len szerelmesek öngyilkossága tehát teljesen ön­tudatos. Ha valaki huszonegy éves korában reménytelenül szerelmes, ez még nem jelenti azt, hogy egész életére meg van fosztva az utódok lehetőségétől. — Tény az, — mondotta Swoboda professzor, — hogy az embernek évtizedok múlva szület­hetnek utódai, de az életnek alig néhány évé ben van meg annak a lehetősége, hogy ivadé­kunknak saját karakterünket adjuk át. Kuta­tásaimnak eredmónyekópen mondhatom, hpgy a nem sikerült házasságok fölött éppen abban a korban bánkódnak leginkább az emberek amikor a legerősebb annak az esélye, hogy ha­sonló gyermekeik szülessenek. Különös képes­sége az embernek, hogy megérez bizonyos dol gokat, amelyeknek nincsen még tudatában. A legtehetségesebb gyermekek mindig abban az dőben születnek, amikor a házasfelek között a kapocs a legszorosabb volt. Már most, ha te­kintetbe veszszük, hogy valaki az életének ilyen kedvező, soha többé vissz nem térő körülményét látja elveszve, érthető a boldogtalan szerelmesek kétségbeesése. Van más ellenvetés is. Azt mondhatná valaki: A boldogtalan szerelmes könnyen találhat más élettársat. Pedig a legritkább esetben nyugtatja meg a rokonok ós jóbarátok tanácsa. Hiszen egy szerencsétlen házassággal nemcsak ezt az életet tesszük tönkre, hanem az utódainkban való halhatatlanságunkat is, tehát ezt az életet, amelynek meghosszabbítása a házasság, a szere­lem legfőbb célja. Az előadó végül arra a követ­keztetésre jut, hogy a boldogtalan szerelmesek, ha öngyilkosságot követnek el, nem a halál által veszítik el az életet, hanem meghalnak, mert az életet már elvesztették. A nők idegessége. Elmondta: Jakabné Tiáez Hanna dr. Az idegesség leggyakoribb oka a vele szüle­tett diszpozíció. Az ideges szülök gyermekeinek nyolcvan százaléka már betegen jön a világra, A nők különösen a nevelés hibája miatt válnak beteggé, mert a szülők nem törődnek a leányok velük született gyengeségével, ugyanolyan taní­tást és nevelést adnak nekik, mint a fejlettebb fiuknak, de emellett megkövetelik, hogy nőies­ségüket, nő voltukat sohase tagadják meg. A szellemi túlterhelés — amely egyik főoka az ide­gességnek— szintén a két tipusu nevelés hibája. A szülő a pályaválasztás kérdésénél nem veszi figyelembe leányának képességeit, pedig, külö­nösen a tudományos pályák, most annyira túl­zsúfoltak, hogy még az erősebbok is nehezen érvényesülnek. Az erőtlenek is küzdeni akarnak, de nem birják a versenyt, később már csak be­teges ambíció sarkalja őket, idegeiket tönkre teszik s belebetegednek a munkába, a tanulás­ba. Napról-napra növekszik ezeknek a szeren­csétleneknek a száma. Már régen tul vagyunk azon, hogy a nők emancipációját önzetlen küzdelemnek tartsuk. A történelem, a gyakorlati élet már régen be­bizonyította, hogy a nők felszabadítása egyszerű gazdasági követelés. A huszadik század, a gépek százada lassankint az embert is géppé teszi. A lateinerosztály folyton és aránytalanul növek­szik, még pedig a szubad foglalkozások terhére. Ilyen munkára a nő természettől fogva elsőrangú munkaerő. Nem a testi erő ós az ész hiánya okozza azt, hogy a leányok erősebb munkát nem tudnak elvégezni, hanem velük született lelki gyöngeség, a komplikált, törékeny ideg­rendszer. Ehhez járul a nő nevelése. A férfi vá­laszthat pályát, a nőt erőszakolják. A leányt a lemondásra tanítják, az asszony erős emberi vágyakat érez. A szülők azonban nem nevelhetik asszonynak a gyermeküket, mert soha se tudják, hogy férjhez megy-e? A leány nagy tragédiája, hogy egy nap alatt lesz asseonyá s nem csoda, ha ez az átváltozás na­gyon megrázza idegrendszerét, A szekszuális élet helyessége az asszony egész­ségének legfontosabb alapja. A család külön gazdasági szempontjából ugyan kellemesebb az egyke rendszer, de inkább költsük a pénzünket gyermekekre, minthogy az idegorvosnak adjuk. A boldog asszonyok között sokkal kevesebb a megrongált idegzetű. Ámbár a mostani ferde felfogású társadalom olyan súlyos terheket ró a társaságbeli asszonyra, hogy alig tudja kiméin1 idegeit. A sok bál, látogatás, zsúr méreg az egészségnek. A családban a nőt a munka ment­heti meg. Az idegorvos munkája azonban legtöbbször kimerül abban, hogy arra tanítja meg az asszo­nyokat, hogy érzelmeikről és vágyaikról saját maguknak számoljanak be. Az öntudatra jutott kritika és a józanság a legerősebb fegyver az idegesség ellen. Ismerjék meg a nők saját ma­gukat. Egy 4 középiskolát végzett fiatalember = felvétetik. Cim a kiadóban. Sebők Mihály vitahüii Szeged, Valéria-tér. hus- és paprikapiac. Előnyös bevásárlási forrás építőmester és épít­tetőknek mindennemű építkezési vasáruk­ban, úgymint: vasgerenda, kötővas, kapcsok, szegek, vasalás, kályhák, tűzhelyek és min­dennemű épitkezésikellékek; saját érdekük­ben kérem meggyőződést szerezni. Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudo­mására hozni, hogy Földes Izsó úrtól, hol több éven keresztül mint szabász működtem, kiléptem és a mai kor igényeinek megfelelő' uriszabó-üzletet TILL FRIGYES UR! DIVATCZABÓ nyitottam Szeged, Gizella-tér 5. szám alatt, hol dús raktárt tartok ugy belföldi, mint külföldi angol szövetekből. A nagyérdemű közönség b. ' pártfogását kérem. '1 '' -—:— £ í W

Next

/
Thumbnails
Contents