Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-25 / 46. szám

1911 február 85 DELMAGYARORSZÁG •J 5 3 A Tisza Lajos-körut rendezése. Irta Pillich Kálmán. A mult évben a Tisza Lajos-köruton belőlI városrész végleges rendezése s aszfalt-burkolattal való ellátása Kiemelte a belvárost régi alakzatából s ezzel Szeged rohamos fejlődése, közutcáink csinosodása erősen előrehaladt. A mult évi belváros utcai rendezése most már orőson követeli, liozy á Tisza Lajos-körut szintén rendeztessék s cziránti miniszterüeg elfogadott aszfaltozása kötelességévé tette hatóságunknak, hogy ez évben kellő és alkalmas időben a nagy munkálat végre is hajtassak. Sajnos, vagy tévedésből, vagy elhibázásból már a kezdet kezdetén hatóságunk a rendezésre vonatkozólag időt vesztett, amennyiben február huszonegyedikére voit kitűzve az aszfalt munkálatokra vonatkozó ajánlatok beadására a batáridő, de, mert szabályszerű tizenöt napi határidönék a hirdetmény meg nem felelt, ujabb hirdetménynyel március tizennegyedikére tüzetett ki. Ha a verseny-hirdetmény véletlenül eredménynyel fog jáini,már akkor is a vállalatnak szerződésszerű kiadása április hónapban történik meg. E késodclemmol azután a munkálat befejezése majd megint december végéig kitolatik, pedig tudjuk jól, bogy jó aszfalt munkálatok csak a nyári szakban hajthatók végre. A Tisza Lajos-körut — burkolatának s gyalogjárdáinak végleges rendezése még összefügg több mellékkérdéssel is, — mik végleg még máig sem oldatlak meg, pedig ezek a mellék, munkálatok mielőbbi tervszerű keresztülvitele csak kora tavaszszal eszközölhetők. Ilyen fontos mollékkérdóst képez a jelenlegi négy fasor meghagyása, vagy a meglévő öszszes fák kiszedése és uj fasorok alkotása. Azután a Tisza Lajos-körut legforgalmasabb helyén kereszl eztetik a Gizella-térrel,. annak rendezése az ott létesítendő parkocskák terveinek az elkészítése még mind bátra van, pedig hogy ez a nagy aszfalt munkálat, ha az egész Tisza Lajos-körut vonalán egész a vizmü telepig bogy egyszerre még ez évben keresztül vitessék, műszakilag is nagyon kívánatos. Sajnos, törvényhatóságunk és városi tanácsunk a-Gizella-tór rendezését és kiépítését az 1911. évi végrehajtandó kövezet készítési munkákból kihagyta. Szeged város tanácsa a közkertészeti bizottságot utasította, hogy tegyen javaslatot, miként kellenék a Tisza Lajos-körut fásitását keresztül vinni, mert a fasorok rendezését már a jövő hónapban tényleg keresztül kellene vinni, hogy a fásítás az aszfalt munkák megkezdése előtt be legyen fejezve. A közkertészeti bizottság most erős vizsgálat alá vette a Tisza Lajos-körut jelenlegi fásitását a jó kép'? Az előzőbben mondottak után erre csak egy választ adhatok, leírni vagy szabályokat állítani arra nézve, hogy milyen legyen a jó kép, lehetetlen. A jó képben a művész érzése kell, hogy szóljon a miénkhez, lélek a lélekhez. A képnek öntudatlanul kell hatnia, éptigy mint a természet öntudatlanul hat a művészi érzékű szemlélőnek esztétikai élvezetet kell, hogy okozzon, olyan gyönyörűséget, melynek okával nincs is tisztában. Ha egy kép előtt először meg kell gondolnunk; ez a kép jó, mert a szinek ilienek egymáshoz, mert a világitás ilyen meg ilyen, mert az ecsetvonások biztosak, stb. szóval ha előbb a művész mesterségbeli készségét kell méltányolnunk, hogy a képet elfogadjuk; akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kép ügyes munka, dé nem műalkotás. Mindenesetre azt követeljük a művésztől, bogy mestersége technikájának teljesen ura legyen,, hogy érzését minden rendelkezésére álló technikai eszközzel kifejezni tudja. S.áját művészi érzékünket pedig legkönynyebben ugy fejleszthetjük, ha a festészet mestermüveinek vezetése mellett másoknak művészi érzé ót vizsgáljuk és a természetet megfigyelve, avval egybevetjük. Ezennel áttérek pozitive térre, a németalföldi festészet megbeszélésére. A németalföldi művészet első virágkora alapitól H. és J. van Egeck müvei bemutatásával fogom következő előadásomat megkezdeni. és négy sorban létesített faültetményeit. Alapos helyszíni vizsgálat éá kölcsönös vélemény nyilvánítása után a közkertészeti bizottság azon véleményének,adott kifejezést, bogy a Tisza Lajos-körut. fásitáéa és aszfalt munkáinak ez évbeni keresztül vitelénél elsőrangú szükségletnek tartja a Gizella-tér rendezését és kiépítését is, ezért, oly véleményt terjesztett be. a város tanácsához, hogy bár a Gizella-tér burkolása nincs föl vére ezévi burkolási munkálatok közé s hiányzik ahoz a költség is,dacára ennek, a mérnöki hivatal által megkészített Gizella-tér rendezési tervezetet jónak tartja s javasolja annak végleges burkolattal való ellátását vagy az 1912-ik évi kövezósi program terhére, vagy esetleg a Tisza Lajos-körutnak, a pénzügyi palotától a Takaréktár-utcáig elnyúló szakaszának elhagyásával, ebből megtakarítandó költségeire építtessék ki. A közkertészeti bizottság alapos megvizsgálás, erős vélemények nyilvánítása után abban állapodott meg, hogy a Tisza Lajos-körut öszszes fáit még március elején, ki kell szedetni, a négy fasor helyett csak két újra ültetett fasor helyeztessék el, még pedig az utca nyolc méteres gyalogjárdáiban a kocsiut-burkolat, szélétől 1.50 centiméterre s a fásításhoz celtiszek használtassanak a pénzügyi palotától egész a segiíö Boldogasszony-sugárutig; A Demke-palotától ós a városi főgimnázium épületétől ki a Tiszáig a jenlegi négy sor faültetvény hagyassák meg, de a Demke-palota oldalánál is a két fasor szcltiszekkel ültettessék be a jelenlegi lovagló ut azonban parkok utaihoz használni szokott apró szemű kavicscsal sétauttá alakíttassák át. A kertészeti bizottság a Tisza Lajos-körut jelenlegi fásitását nem tartotta meghagyhatónak, mert a jelenlegi idősebb fák már túlélték magukat; azután a négy fasorrendszer a nyolc méteres szélességű aszfalt gyalogjárda keretébe nem illeszhető. Kimondotta a kertészeti szakbizottság, hogy a jelenlegi akácfák már részint túlélték magukat, részint faestetü által tönkre van téve. A platánfák legnagyobb része további fejlődésre képtelen ós a javaslatba hozott az utca egyik oldalán létesítendő egyes fasorokba be nem illeszthető. Az uj fasorokat uj helyekre, tehát jó talajba kell elhelyezni és a jelenlegi fák kiszedése nem most eszközöltetik, hanem az aszfaltjárda elkészítése utáni időrf, annak kiszedése nagy költségbo korülne ós a régi fák hlyeire ujakat ültetni célt tévesztett munka volna. A kertészeti bizottság által adott szakvélemény alapján eszközléndő fásítás már néhány év múlva a Tisza Lajos-körutat egyöntetűvé oly impozánsé tenné, ami városunknak díszére válnék. A nagyközönség keretében talán ellenvélemények merülnének föl, a fapusztítás miatt, legtöbb esetben ily vélemény azért merülne föl, mert az uj fásítási tervezetet nem ismerik. Ezért a közkertészeti bizottság a város tanácsa elé azzal a véleménynyel terjesztette be javaslatát, hogy még a februári folyamatban lévő közgyűlésre terjeszsze be saját véleményében, hogy azután március hóban keresztül vihetők legyenek az aszfaltozási munkák megkezdése előtt. Ha Szeged város hatósága a-Tisza Lajos-körut kiépítését ós fásitását ez év tavaszán megkezdve, ez évben kiépíteni akarja, azt csak a Gizella-tér rendezésével és kiépítésével együtt szabad keresztül vinni, — hogy az egész építkezés egyöntetűen oldassák meg ós mert a Gizella-tér kiépítése az ottani nagy vasúti idegen forgalom folytán is elsőrangú szükségletet képez. , Ha a város tanacsa a kertészeti szakbizottság véleményét elfogadva a februári folytatólagos közgyűlésre póttárgykónt beviszi és a végleges határozat roegbozatik, az esetben a Tisza Lajos-körut• ez évben keresztül viendő fásítás és burkolással oly impozánsa teheti belvárosunkat,. bogy .az. 1914Jk évre tervezett szegedi országos kiállítás alkalmával fejlődésnek induló négy éves faültetvéöyekkel.diszitett Tisza Lajos-körntra és a rendezett Gizella-térre büszkén mutáthátnnk rá várósnnkba érkező vendégeinknek. Ámde ma már a tizenkettedik órában vagyunk, érezze át hatóságunk a gyors elhatározás szükségességét s tegye lehetővé egy közgyűlési határozat meghozatalával, hogyg városi kertészetünk már március hónapban a Tisza Lajoskörut fáinak kiásatását s a javasolt tervezet sprint, yaló befásitósát keresztülvihesse. A képviselőház ülése. — Részletes vita más hiján. — (Saját tudósitónktól.) Pénteken még a banjkstatutumokról folyt a vita és habár most már bizonyos, hogy a jüvő héten tul nem terjed a bankvita, nem lehet tudni, hogy aí: újoncokról szóló javaslatok és az ujabb indemnitás tárgyalása meddig fog tartani. Tófiy, hogy érdeklődés egyáltalán nincs és ha időnként nem csinálna kázust az ellenzék valamely jelentéktelen incidensből, ugy a. teremben soha se tartózkodnék senki sem. Néha azonban akad egy-egy kis vihar, amelyet négy-öt ember csinál. Féltizenegykor kezdődött az ülés. Elnök: Berzeviczy Albert. Az elnök jelenti, hogy Hazai Samu honvédelmi miniszter benyújtotta losonci fhegbizólevelét. (Éljenzés a középen.) Napirend előtt Polónyi Dezső szól az osztrák házalótörvónyről. (A részletes bankvita.) A részletes bankvita mai első szónoka Lovászy Márton, akinek fölszólalása körül tegnap délután nagy vihar tört ki, amely zárt ülést is provokált. — Lovászy beszédében széles alapon foglalkozott a bankstatutumokkal. Kívánja, hogy a kisebb papírpénz helyett aranypénz kerüljön forgalomba, hogy igy Magyarország is részesüljön az aranykészletben. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza a házszabályokhoz kért szót ós kifogásolta, hogy a részletes vita során eddig sem az előadó, sem pedig a miniszternek e célra a Házba rendelt szakközege nem adott fölvilágositásokat a képviselőknek. Az eínök annak a nézetének ad kifejezést, bogy a házszabályok kétszáztizennegyedik szakasza csak a jogot biztosítja a nevezetteknek arra, hogy fölszólaljanak, de kötelezettséget ez irányban nem hárít rájuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza tudomásul veszi a magyarázatot. A törvényjavaslat nemzeti szerencsétlenség, amelyet elfogadni nem szabad. (Helyeslés és tnps a baloldalon.) Holló Lajqs a miniszterelnöknek ama kijelentése ellenére, hogy meggyőződésből semmiféle módosítást el nem fogad, módosítást nyújt be, amely abban áll, hagy a bankalapszabályok 83. szakaszában „törvényes érepónz" kifejezés helyett a „törvényes aranypénz" kifejezése alkalmaztassák: Mielőtt megindokolná, szükségesnek tartja fölemelni szavát az ellen, hogy az országgyűlésnek ne legyen joga megváltoztatni egy törvényjavaslatot, mert a pénzügyminiszter ezt nem akarja. (Ügy van! a baloldalon.) A déli szünet előtt Ábrahám Dezső beszólt még az alapszabályok 83. szakaszához. Wickenburg Márk gróf előadó a módosítások mellőzését kérte. A Ház ezután a cikkelyt változatlanul elfogadta, (Hock megkövette a Házat.) Szünet után az elnök bejelentette, hogy Hock János, ügyében a mentelmi bizottság meghozta határozatát, A bizottság erről szóló jelentését Darvai Fülöp előadó terjesztette a Ház elé. A jelentés hivatkozik arra, hogy a napló tanusága szerint Hock tegnap folyton zavarta a Ház tanácskozását és olyan közbekiáltásokat használt, melyek az elnöki tekintélyt mélyen sértették s. viselkedésével renrtenciát tanúsított az elnökkel szemben. A mentelmi bizottság ezen az alapon*, azt javasolja a Háznak, hogy rendelje el, hogy Hock János tegnapi viselkedéséért kővBSf® meg a. Házat. (Élénk helyeslés a jobboldalon). Az "elnök ezután, fölolvastatta Gfyőrffy Gyulának, a mentelmi bizottság kisebbségi előadójának jelentését. Eszerint* Höck Jánost az elnökség- megakadályozta abban,- hogy a házszabályok címén szólás jogával élhessen s igy arra kényszeritette, hogy jogát folytonosan követelje. Az elnök rendreutasitását senki és Így Hock János sem hallhatta s igy az elnöki intézkedés ellen renitenciát sem tanúsíthatott. Ezért az ügynek a bizottsághoz történt utalása is tárgytalan. GyŐrffy Gyula fölszólalásában azt hangoztatta, hogy voltaképen az elnök lépte tul jogkörét és sértette meg a házszabályokat, mikor Hocknak ismételt kérésére sem adta meg a