Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-24 / 45. szám

1911 február 22 DELMAGYARORSZAG 9 Koloz váry Sándor 67 Tóth Fcronc 30 Mayer István 10 szavazatot kapott s igy az einök Kolozsvári) Sándor megválasztását publikálta. A közgyűlést pénteken délután négy órakor folytatják. x A város hirdetési bérlete. A tanács árlejtést hirdetett és lártott a hirdetési bérletre, mely eddig Tschökkel Hermán vállalata volt. Több ajánlat érkezett be, de a tanács megint Tsehökkcl Hermant helyezte a bérletbe. OGAK Lukács Imre fogmiiterme a berlini fogtechnikán oki. kópesitve CseMIs-ulci 1. Síécünyi-lár sarai Prosnilí-iiái. TÖRVÉNYKEZÉS Hatszázezer koronás pör. (Saját tudósítónktól.) Érdekes bünpörrel foglalkozott csütörtökön a szegedi királyi Ítélőtábla büntető tanácsa. Egy du-gazdag ivánkai gazda állott a tábla előtt és csalárd bukás bünteti ével vádolták. Körülbelül nyolcszázezer korona vagyona van é> mégis c-alárd bukás miatt vádat emelt ellene a nagybecskereki királyi törvényszék. Perinác Dragomirnak hivják a vádlottat, aki a vádirat szerint, bár tudta, hogy fizetésképtelen lesz, még sem elégítette ki a hitelezőit, hanem a pénzt elrejtette. Perinác vagyona ugyanis csupa ingatlanokból áll s az őszszel, hogy intenzivebb gazdálkodást fejthessen ki, a torontál-szécsányi párdányi és módosi takarékpénztáraknál mintegy százötvenezer korona kölcsönt vett föl. A bankok nemsokára ugy értesültek, hogy Perinác csődbe jut ós pörösitették a követeléseiket. Valami volt ugyan a dologban, mert Perinác birtokainak nagyrészét eladta, de hogy a pénzt hová helyezte, azt nem mondotta meg senkinek. A megmaradt birtok épen födözte a hitelezők egyrószének a követeléseit, de akadtak más hitelezők is, akik pört indítottak Perináe ellen. A nagybecskereki királyi törvényszék beigazoltnak találta, hogy Perinác bár csődbejutásáról tudott, nem fizette ki a hitelező bankokat, hanem elköltötte a pénzét. Ezért az elsőbíróság Perinácot egy évi börtönre Ítélte. Fölebbezés folytán a szegedi tábla elé került az ügy. A vádlottat Legény Sándor dr, módosi ügyvéd védte, aki kimutatta, hogy Perinác közvetlenül a csőd kimondása előtt hétszázezer korona vagyonnal rendelkezett, mig a passzivák összege hatszázezer koronát tett ki. A büntetőtanács egész napon át tárgyalta ezt a bonyodalmas ügyet, Ítéletet azonban nem hozott, hanem elrendelte a bizonyítás kiegészítését. § „Megfojtom a bestiát". Párisból jelentik : A xnönbrisoni esküdtszék előtt egy ötvenöt éves özvegyasszony állott vádlottként, aki megölte bátyjának vejét, mert kegyetlenül bánt vele és elakarta üldözni a házból. Az esküdtek vétkesnek mondták ki a boldogtalan parasztasszonyt, de egyben tekintetbe vették az enyhítő körülményeket és a törvényszék busz évi kényszermunkára itélte a gyilkos nöt. Az Ítélethirdetés után izgalmas jelenet történt. A parasztasszony fölugrott és hirtelen hurkot vetett az ügyész nyakába, aki vádbeszédében halált kért a vádlott fejére. A biróság ós az esküdtek ugy meg voltak lepődve, hogy meg sem moccantak. Az elitélt a hurokkal lerántotta a földre az ügyészt és ugy fojtogatta, hogy már hörgött. Rikácsolva kiáltotta : — Te fogsz meghalni, bestia! A törvényszék elnöke volt az első, aki fölocsudott meglepetéséből és segítségére sietett az ügyésznek. Aztán berohant több börtönőr. Kiszabadították az ügyészt, az elitóltett pedig vasra verték. Még akkor is dühöngött: — Megfojtom a bestiát! KÖZGAZDASÁG A kamara ülése. (Saját • tudósítónktól..) A szegedi kereskedelmi és- iparkamara csütörtökön teljes ülést tartott, melynek tárgysorozatán több jelentős ügy szerepelt. Szarvady Lajos elnök az elnöki jelentések során több közérdekű kereskedelemügyi miniszteri rendelkezést ismertetett s több oly leiratot, mely válaszul érkezett a kamara előző fölterjesztéseire. Ezután Perjéssy László titkár, a kamarai iroda működéséről számolt be titkári jelentésében és Szabó Gyula másodtitkárral együtt referálta az ülés tárgyait. Ezek között elsősorban Thék Endre kamarai levelező-tag indítványát, hogy a kamara kebelében iparfejlesztő bizottságot alakítsanak. A teljes ülés kimondotta, hogy az iparfejlesztés ügyében a kereskedelemügyi miniszter vezetése alatt közelebb tartandó tanácskozás anyagával együtt fogja tárgyalni az indítványt. A kereskedelemügyi miniszter leirata, mely a hazai kézmű és kisipar állami támogatása ügyében követendő eljárás megbeszélésére országos kamarai értekezlet összehívását jelzi, — örvendetesen vette tudomásul a kamara s az ankéten való részvételre Szarvady Lajos elnököt ós Perjéssy László titkárt küldötte ki. A földmivelésügyi miniszternek a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló rendelet revíziója tárgyában kelt leiratára terjedelmes s igen behatóan indokolt véleményt tett magáévá a a kamara és bővebben foglalkozott ennek során a Szeged termelőit és kereskedőit közelebbről érintő cikkek (paprika, tarhonya, tej, zsir) forgalomba hozatalát érintő kérdésekkel. Véleményt szolgáltatott még a kamara Kerény község házalást tiltó szabályrendelete ügyében, egy zentai újonnan létesítendő zálogüzlet kölcsöndija s óvadékösszegének megállapítása tárgyában, egy szegedi, egy zombori s egy szabadkai végeladási engedélykérés ügyében, végül az építőiparban tapasztalt visszaélések megszüntetését célzó nyolcrendbeli szegedi kihágási ügyben. Pártoló fölterjesztést határozott el a teljes ülés a temesvári társkamara kérelme ügyében, hogy a vidéki vasúti gócpontok környékére is hasonló menetdijmérsékléseket léptessenek életbe, mint ez Budapestre vonatkozóan tapasztalható. Azonkép pártolta a teljes ülés a temesvári kamara azon fölterjesztését, melylyel az uj mértókhitelesitési törvény némely intézkedéseinek átmeneti időre való felfüggesztését tárgyaló rendelet érvényét meghosszabbítani kéri. Megválasztotta még a kamara a törvényhatósági ipartanácsok tagjait s megalakította a kamara szakbizottságát. Végiil több segélykérést intézett el. (—) Szeged tflzkdrbiztositAsa. A város az Adria biztositó-társaságnál biztosította az ingatlanait, de a miniszter megsemmisítette ezt a határozatot. Az Adria 3071 koronás számlát nyújtott be a városhoz, de a számvevőség ezt az összeget 2088 koronára redukálta, mert a társaság százalékos engedményt tett általában is, meg akkor is, ha a biztosítás esetleg hat évre szól. A tanács ragaszkodik az engedményhez. (—) A haltenyésztés föllenditése. A földmivelésügyi miniszternek azt a rendeletét, hogy a községeket és közbirtokosságot nemkülönben magánosokat államsegitségben részesiti, ha mesterséges haltenyésztéshez kezdenek, nagy érdeklődéssel fogadták. Az országos halászati felügyelőség egyre-másra kapja az érdekes bejelentéseket, hogy mesterséges halastavak vannak keletkezőben. Az érdeklődóst mutatja az is, hogy a gazdasági egyesületek csoportos kirándulásokat rendeznek tagjaik részére egyes halgazdaságok megtekintésére. REGÉNY AZ ELET HÍDJA — Angol regény. — (50) Irta Gerard Dóra. — Csak rövid ideig van még rá szükségem — válaszolt a másik, akin meglátszott, hogy már roppant szeretné folytatni a munkáját. -— Kérem, Mr. Walletj én miattam csak ne tessék vele sietni. Önnek sokkal több jussa van a könyvhöz, mint nekem . . . — A másiknak haragos, csodálkozó pillantására meg igy válaszolt: — Meglepi, hogy tudom a- nevét ? Bár nem fizettem elő a Sport és Színpadra, néha mégis a kezembe került. Ez talán megmagyarázza a dolgot. A napbarnított arcon rögtön barátságosabb kifejezés jelent meg. Ugylátszik, még a tigrisvadászok sizvében is akad egynémely lágyabb részlet. Grierson boldog vigyorgással észlelte, hogy a bókok ellen nincsen vértje az Indiát megjárt férfiúnak. — Annál hamarabb boldogulok — mondta magában az orvos. — Ja, látta a lapban? — felelt Mr. Wallet. Félig szégyenlősen, félig boldogan mondta e szavakat: „Csak a barátaim unszolására adtam oda a fölvételeket". — De okosan cselekedtek, amikor unszolták. A nyilvánosság megkívánhatja, hogy tudomást szerezzen az ilyen tettekről. Megvallom, hogy amióta elolvastam ezt az interviewt folyton arra vágytam, hogy megismerhessem. — Sportember ön? — kérdezte Mr. Wallet és kétkedve mérte végig a doktor alakját. r- Nem én. Más mágnes vonz kérhetetlenül az olyan hajdani indiai felé, amilyen ön. Wallet arcán megint csupa leplezetlen csodálkozás jelent meg. — Talán volna szive* ezt megmagyarázni. — Kérem. Csak itten nem, mert még kiteszik mindkettőnknek a szűrét. A szomszédok már kezdtek is nyugtalankodni, mindenkit zavart ez az állandó suttogás. — Hány órakor tetszik elmenni? — Pont tizenkettőkor. — Ha nincs ellenvetése, találkozzunk a kijáratnál, amikor tizenkettőt üt az óra. Rendkivül lekötelez, ha kegyes lesz megengedni, hogy egy kis darabig elkísérjen. Csak ennyi időre van szükségem, hogy magyarázattal szolgáljak. Addig is hadd mutatkozzam be. Evvel kivette tárcájából a névjegyét és átnyújtotta az ülő urnák. A kártya anyaga, a betűk minősége határozottan sejttette, hogy a tulajdonosa számottevő ember. Csak annyi állott rajta, hogy Algernon Ch. Grierson, még a „doktor" is hiányzott. Wallet nagyon előzékenyen felelt, miután megnézte az elébe tett papirost. Pontosan tizenkettőkor megvárom a kijáratnál. Most már roppant udvariasan kezdett tárgyalni. — Valami jegyzet után kezdett kutatni, nemde ? — Nom találom őket ; ugylátszik másfelé rejtőznek. Néhány perccel később Mr. Ballsnak ujabb kérdésére kellett válaszolnia. — Az az ur a B. polcok végén? Ja, az Grierson doktor, egyike legnevesebb orvosainknak. Utóbbi időben mindennapi látogató. — Szóval nem ugratni akar, — tűnődött Mr. Wallet. Most már a bizalmatlanság utolsó maradéka is eltűnt; sietve ment vissza a helyére és kettős buzgalommal látott neki a munkának. Az óra még el sem verte a tizenkettőt, araikor a két férfi a muzeum lépcsőjén találkozott. — Tudom, különösnek találja a viselkedésemet — kezdte a mondókáját Grierson, aki eddigre tervét a legaprólékosabb rész-