Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-24 / 45. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 Vihar a házban. — Návay és az ellenzék. — (Saját tudósitónktól.) A képviselőházban ma volt a harmadik zárt ülés a bankjavaslat tárgyalásának megkezdése óta. A zárt ülést viharos jelenetek előzték meg. A mai ülésen Návay Lajos alelnök elnökölt. Mikor a Justh-párt Návayt az elnöki székben megpillantotta, minden intézkedést megtett az esetleges összecsapás alkalmára: névszerinti szavazást ós zárt ülést kérő iveket készített. Ismeretes az a kiélesedett viszony, amely az ellenzék és Návay között van s amelynek következtében Návaynak egyetlen elnökösködése sem múlik el összecsapás nélkül. Déli egy óráig semmi incidens sem zavarta meg a tárgyalás nyugodt menetét. Ekkor azonban a következő eset történt. Mikor Polónyi Géza a második pontra vonatkozó fölszólalását befejezte, Návay kérdést intézett a Házhoz, kiván-e még valaki fölszólalni ? A szélsőbaloldalon Lovássy Márton szólásra állt föl, de Návay ezt nem vette észre s nyomban a kérdés föltevése után a vitát berekesztette. Irtózatos zúgás és tombolás támadt erre a baloldalon. A Justh-párti képviselők fölugráltak helyükről s a padot verve, szidalmazták Návayt. A munkapárt egy-két percig némán szemlélte a baloldal tombolását, de aztán szörnyű zúgással fordult ellene. A teremben olyan kavarodás és oly harsogó lárma keletkezett, hogy percekig semmit se lehetett érteni. A Justh-párt első padsorában fölugrott Hock János s kezével az elnök felé csapkodva, az általános kiáltozást túlharsogva kiabálta: — Velünk nem fog erőszakoskodni! Nem engedjük jogainkat! Egy liang a jobboldalon: Levesszük azt a reverendát! Hock ezután még tovább is kiáltozott s magából kikelve fenyegette az elnököt ós Návay felé kiáltozott Batthyány Tivadar gróf, Batthyány Pál gróf, Barcsay Andor, Mádi-Kovács János ós Polónyi Dezső is. Návay Lajos folyton rázva a csengőt, a szörnyű zajban kérdést intézett a Házhoz, hogy tiszteletlen magaviselete miatt kivánja-e, hogy Hock Jánost a mentelmi bizottsághoz utasítsák? Az elnök húsznál több képviselő kérésére zárt ülést rendelt el. Héderváry gróf miniszterelnök a vihar hirére Lukács pénzügyminiszterrel együtt sietett a terembe. A folyosón Dániel Gábor mondta el nekik a történteket. — Előre kicsinált dolog volt az egész — mondotta Dániel ingerülten, — hiszen Polónyi Dezsőnél készen volt az iv. Ez már igazán nem járja, hogy előre fölkészülnek a botránycsinálásra. A miniszterelnök s a pénzügyminiszter maga is ugy nyilatkozott, hogy a Justhpárt a jelek szerint előre kitervezte a vihart s ezt az eljárást most, már komolyan megfontolóra kell venni. Hock János ügyét a mentelmi bizottság jelentése alapján holnap fogja tábgyalni a képviselőház. Uránia JSE- Színház Kallov- m-m Hlier-IIMIa. Ma, pénteken, február 24-ón: 1. Ischia szigete, látványos. 2. Kecsege ur fogorvos, humoros. 3. Orvos dilemmája, dráma. 4. Kirándulás a kormányozható léghajón. 5. Pifkevadászaton, humoros. 6. Kutyahűség, dráma. 7. Szerelem tudománya, komikus. 8. Rabszolganő, nagyhatású dráma. Keitfele bs!u Ml és kilenc Érakor. Ai Uránia laletaám 327. Perjéssy Mihály dr előadása. — A büntető paragrafus és a fiatal bűnösök. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi jogászegyesület csütörtökön este hat órakor Kray István Ítélőtáblai elnök elnöklésével fülolvasé-ülést tartott, amelyen Perjéssy Mihály dr, ítélőtáblai biró szerepelt az uj büntető novelláról szóló folytatólagos előadásával. Ezúttal a büntető paragrafusnak a fiatalkorú bűnösökre vonatkozó rendelkezéseiről volt sző, amelyek itt-ott hiányosak. Perjéssy hatalmas judiciummal fejtette ki a törvény szerkesztőinek, Balogh Jenő dr, államtitkár ós Vajkó Pál kúriai biró intencióit és gyakorlati tapasztalatok alapján is logikus magyarázatokat adott a homályosabb rendelkezéseknél. Az előadást fokozott érdeklődéssel kísérte a szépszámú, túlnyomó részben jogász hallgatóság. Örömmel állapitható meg, hogy az uj büntető novella szigorúbb intézkedéseket tartalmaz a fiatalkorú bűnösökkel szemben, mint amilyenek a régebbiek voltak. Ennek oka az, hogy a túlzásba vitt humanizmus nem a legüdvösebb hatást tette és nem a legkedvezőbb eredményeket szülte. A tizenhat éven felüli korban már megvan az értelem és erkölcsi fejlettség. Az ebben a korban lévő fiatalkorú bűnösök megdorgálása aljgha jár eredménynyel. A büntetés kiszabásának az legyen az irányadó, hogy milyen a fiatalkorú bűnös egyénisége, milyen körülmények között él ós mekkora hajlandóságot mutat az erkölcsi züllés felé. A büntető novella tizenhetedik és tizennyolcadik szakasza a büntethető fiatalkorúakkal szembon alkalmazható intézkedéseket tartalmazza. A fölolvasásból szószerint közöljük az alábbi rendkívül érdekes részletet, amelyben Perjéssy a szegedi törvényszéknél, járásbíróságnál és rendőrségnél fiatalkorú bűnösökre kirótt büntetéseket hasonlítja össze a budapesti hasonló közegeknél hozott büntetésekkel. — Nem lesz érdektelen azoknak az adatoknak a megismerése, amelyekből kitűnik, hogy bíróságaink mily arányban alkalmazták az uj rendszer első óvóben a Novella 17. §-ában fölsorolt intézkedéseket. — Sajnos — adataink erre vonatkozólag még hiányosak, — de mégis, mivel alkalmunk van bemutatni a budapesti büntető törvényszék és járásbíróság, a helyi törvényszék, — járásbíróság, rendőrség adatait, — kétségkívül tanulságosak. — A budapesti adatokat Markos Olivér dr, ügyvédjelölt ezidő szerint tudtommal az egyedüli pártfogó tisztviselő közölte a következőkben : — A budapesti királyi törvényszéknél az 1910. évben 364 fiatalkorú állott a biréság előtt. Megszüntették az eljárást 33 esetben ; fölmentő ítéletet hoztak 17 esetben és a Büntető novella 17. §-a szerinti „intózkedés"-t rendelték el 314 fiatalkorú ellen. Ez utóbbiakból megdorgáltak 30 fiút, 3 leányt, (9.07 százalók), próbára bocsátottak 97 fiút, 5 leányt, (28.02 százalék), javitó nevelésre Ítéltek 56 fiút, 14 leányt, (19.23 százalék), fogházra ítéltek 98 fiút, 10 leányt, (29.67 százalék), elzárásra 1 fiút (0.32 százalék). — A budapesti járásbíróságnál 415 fiatalkorú ellen tettek érdemleges intézkedést (Büntető novella 17. §.). Ezek közül megdorgáltak 106 fiút, 19 leányt (30.12 százalék), próbára bocsátottak 104 fiút, 28 leányt (31.81 százalék), javitó nevelésre ítéltek 76 fiút és 27 leányt (24.82 százalék), fogház ós elzárásra 43 fiút, 12 leányt (13.25 százalék). — A szegedi törvényszéknél a mult évben 94 fiatalkorú ellen alkalmzták a Büntető novella 17. §-a szerinti intézkedéseket. Ebből megdorgáltak 18 fiút és 5 leányt (23), (24.73 százalék), próbára bocsátottak 30 fiút és 3 leányt (33), (35.48 százalék), javitó nevelésre Ítéltek 14 fiút ós 4 leányt (18), (18.28 százalék), végül fogházra Ítéltek 17 fiút és 3 leányt (ezek közül 1 asszony) (20), (21.61 százalék). — A szegedi járásbíróságnál a bíróság elé került 391 fiatalkorúból csak 86 ellen tett az eljáró biró érdemleges intézkedést. Ezek közül megdorgált 62-őt (72.09 százalék), próbára bocsátott 6-ot (0.69 százalék), javitó nevelésre ítélt 2-őt (0.23 százalék) és fogházra itólt 16 egyént (19.77 százalék). — Végül a szegedi városi rendőrség gyakorlatából annyit tudok, hogy a rendőrség 89 fiatalkorú ellen alkalmazott intézkedést s ezeket mind dorgálásra itélte ós pedig ezek közül 58-at cselódügyi kihágás, 13-at a közrendószeti szabályrendeletbe ütköző kihágás és 13-at egyéb kisebb sulyu kihágás miatt. Ha a birósági adatokat összehasonlítjuk, ugy azt látjuk, hogy a dorgálás arányszáma jóval nagyobb a szegedi törvényszéknél, mint a budapestinél (itt 24.73, ott csak 9.07 százalók), valamint sokkal nagyobb a szegedi járásbíróságnál is, mint a budapesti járásbíróságnál (itt 72.09, ott csak 30.12 százalék). — Nagyobb a próbára bocsátottak száma is Szegeden a törvényszéknél, mint Budapesten (itt'35.48, amott 28*02 százalék), ellenben a szegedi járásbíróságnál feltűnően kisebb, mint a budapestinél (itt 0*69, amott 3181 százalók). — A javitónevelés arányszáma a két törvényszéknél majdnem egyenlő (18*28 és 19*23 százalék), ellenben a két járásbíróságnál az eltérés igen nagy, mert a szegedi csak az esetek 0 23 százalékában, mig a budapesti az esetek 24*82 százalékában alkalmazta azt. A fogház arányszáma meglehetősen azonos, a szegedi tőrvényszéknél 2161 százalók, a budapesti törvényszéknél 2967 százalék; a szegedi járásbíróságnál 19*77, a budapestinél pedig 13 25 százalék. — Ezekből az adatokból elsősorban azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a járásbírósághoz tartozó ügyekben az enyhébb intézkedések a gyakorinbbak, amiből azt kell következtetnünk, hogy a bűncselekmény súlya mégis csak sok esetben befolyásolja a bírót az intézkedések kiválasztásában s ezt a gyakorlati igazságot nem is lehet elvitatni. — De levonhatjuk azt a tanulságot is, hogy a mi bíróságaink a budapestiekkel szemben, sokkal gyakrabban alkalmazzák az enyhébb intézkedéseket (dorgálás, próbára bocsátás). — Ennek az lehet a Szegedre nézve előnyös indoka, hogy itt a bíróság elé kerülő fiatalkorúak nem oly romlottak, mint a budapestiek, ezekkel szemben nincs oly sokszor a szigorúbb intézkedésre szükség, — de az Is lehet az oka — hogy a mi bíráink az enyhébb fölfogás hivei. Én ugy vélem, hogy a dorgálás arányszáma nálunk, különösen a járásbíróságnál kissé magas és ebben, ha nem tévedek szerepe van, az eljáró biró általános ismert jó szivének is. Én azonban azt óhajtanám, bogy ezt, a kizárólag erkölcsi büntetést kivételesebben kellene alkalmazni, a mi bíráink is különösen a tizennyolc évük felé közeledő s durvaságra a hatóság iránti tiszteletlenségre, duhajkodásra hajlammal biró ifjainkkal szemben. — A próbára bocsátás tekintetében pedig épen a járásbiró úrral értek egyet, aki azt nagyon kivételesen alkalmazza s a törvényszéknél is azt óhajtanám, hogy a próbára bocsátottak száma redukáltatnék. A mi tanyai viszonyaink mellett, alkalmas pártfogók és pártfogó tisztviselő hijján, amellett felette hiányos és nagyon megbizhatlan információ mellett ez az intézkedés felette problematikus. — Érdekes, de szomorú, hogy a fiatalkorúak közül aránytalanul sok Budapesten 82*70 százalék, Szegedon mintegy 57 százalék lopás miatt kerül a bíróság elé s hogy az ezzel rokon orgazdaság is jelentékeny számban fordul elő, ugy, hogy a vagyon elleni bűncselekmények az esetek 80—90 százalékát teszik. Én azt remélem, hogy a javitó nevelés és a javitásra berendezett fogházbüntetések helyeB alkalmazásával e baj orvosolható lesz. Nálunk a tolvaj ifjak legtöbbje ellen dorgálást és próbára bocsátást alkalkalmaznak, igy a törvényszéknek tizenegy esetben dorgálást, huszonnégy esetben próbára bocsátást, a járásbíróságnál huszonhét esetben dorgálást, öt esetben pedig próbára bocsátást. Készséggel elismerem, hogyja Jfiatalkoru természetében rejlik a bírvágy ós hogy sok esetben egyszeri megtévelyedós, könnyelműség a lopás szülőanyja s ilyenkor helytelen a tulszigor, de épen mert ez nem sporadicus eset és mert félő, hogy enyhe intézkedések mellett ez a betegség ragályszerüen terjed, kívánatos volna a novella által is kontemplált ós a javítást, mint legfőbb célt szolgáló nem túlzott, de igazságos és az ifjukoru javára szolgáló szigor. Az előadás anyaga a mai fölolvasással még nem merült ki. A befejező rósz a jövő héten, csütörtökön kerül sorra s ugyanakkor vitaszerü fölszólalások is lesznek a jogászegyesületben.