Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-02 / 27. szám

1911 február 2 DELMAGYARORSZAG 11 % ? 5 í «. í ft Jóság, ár és súlyra . kell a szappan összehasonlításánál és ? bevásárlásánál ügyelni. A világ egy # í 5 4 • * i Í i f * * * s « ? ! 1 i « a szsppana sem éri el a szarvas szappanát minden jó tulajdonságában, tiszta^ ságiban, mosóképességében, lágyságá^ ban és olcsóságában. « r I I Kiállítási tanulmányok. (Saját tudósítónktól.) Minden kiállítás sorsa már a tervezéssel megvan pecsételve. Ez kü­lönösen az országos kiállításokra vonatkozik. Eddigi kiállításaink, ugy a legutolsó szegedi, mint a zentai és makói kiállítások már a ter­vezés hiányossága miatt sem érhették el azt a szinvonalat, melyet a külföldi kiállítások sem­mivel sem több anyagi áldozattal, a tervezés alapossága mellett oly könnyen elértek. Ez a dolog ugy' értendő, hogy a külföldi kiállítások tervező-bizottsága a legnagyobb körültekintés­sel és szakértelemmel a garmadába hordott óriási anyagot ugy helyezte el, hogy az már az elhelyezés miatt is impozáns látni valót nyújtott. Továbbá az anyag megválasztása szakemberek által törtónt, nem pedig a sze­mélyes érdekeket szolgálta. Az anyag célszerű megválasztása ós impo­záns, szakszerű elhelyezése, nemcsak a közön­ség, tetszését és érdeklődését hivatott fölkel­teni, hanem a kisiparosok anyagi érdekeit is szolgálja. Tulajdonképen ez is a célja a kiállí­tásoknak. Ezt a célt a kiállítás természetesen csak ugy szolgálhatja sikeresen, ha az alap­föltételek megvannak. Úgymint a tervezés he­lyessége, az anyag megfelelő elrendezése, ez pedig ugy érhető el, ha nagy látókörű, tapasz­talt szakszerű emberekre bízzuk a tervezés elkészítését. A szegedi kiállítás terveit nem ismerjük, de szakemberek véleménye alapján megpendítjük azt a tervet, mely a kisiparosok érdekeit szol­gálná és igy mindenesetre közelebb vinné a kiállítást a tulajdonképeni célhoz. Ez a terv: egy állandó iparcsarnok építése lenne, mely a kiállítás érdekei mellett, az ipartestületeknek, az iparpártoló szövetségnek is időleges helyet nyújtana. Hány kisiparos találná itt meg boldogulását? Különben eklatáns példa erre a Budapesti Ipa­rosok, mely ugyszólva missziót teljesít. Sze­gednek lenne erre elég közönsége ós az idegen­forgalmat is növelné. A közeleső községek kö­zönsége szivesen szerezné be itt szükségleteit, ahol természetesen ízléses minőséget olcsón vehetne. A szegedi kiállítás területének kérdése, ha jól tudjuk, megoldásra vár. Különben is ez a kérdés nem. lényeges. Bárhol lesz is a kiállítás, a sikert csakis a tervezés dönti el. Szegednek vannak kitűnő, elismert kiállítás rendezői, szakemberei. Faragó Ödön tanár, kül­földön is számtalan sikert ért már el, a kiál­lítás rendezésben, vagy Raffay László tanár, kinek rendkivül finom Ízlését, a kiállítás ren­dezésben, különösen a bútoriparban föltétlenül érvényre kellene juttatni. És még sokan, kik tapasztalatait és intelligenciájuk révén hivatva vannak, hogy a szegedi kiállítás sikerét bizto­sítsák. Az iparcsarnok fölállítása ós a szakférfiak közreműködése biztosan meghozná az óhajtott sikert. (—) Föloszlott a német gyufakartell. A német fogyasztó közönségnek öröme van Föloszlott a német gyufakartell. A bomlás oka az volt, hogy a kivül álló gyárak, melyek a kontingens tizennyolc százalékát gyártják, nem voltak hajlaqdók a termelésüket redukálni. (—) Kitűntetett gazdasági munkások. A földmivelésügyi miniszter Szunyi József, Bakó József, Nagy András és Nyáry József szegedi gazdasági munkásokat, illetőleg cselédeket, száz-száz korona jutalomban és elismerő ok­levélben részesítette. Lázár György dr, polgár­mester február negyedikén délelőtt tizenegy órakor adja át, meghívott közönség jelenlété­ben, a négy embernek a jutalmat ós buzditó beszédet intéz hozzájuk. Az öreg cselédeknek aranyakban adják át a száz-száz koronát. (—) A vadvizek levezetése. A szegedi alsótanyákon a madarásztói vadvizek sok kárt okoznak. A külterületi mérnökség most elkészítette a vadvizek elvezetésére vonat­kozó terveket ós költségvetést. A vadvizek levezetése hatezernyolcszáz koronába kerül. Ezt az összeget a tanács legközelebbi ülésén folyósítani fogja. (—) Ármentesitő társulati közgyűlés. A szárazéri ármentesitö-társulat február harma­dikán délelőtt véleményező, délután pedig köz­gyűlést tart, a városháza bizottsági termében. ( ) Állatlorgalmi korlátozások. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter most ki­bocsátott rendelete szerint a ragadós száj- és körömfájás fönnállása miatt tilos a szarvas­marhák, juhok, kecskék és sertések Magyar­országba való behozatala a horvát megyék számos járásából. Ugyancsak több horvátországi járásból a sertésvósznek megtörtént elhurcolása miatt tilos a sertéseknek Magyarországba való behozatala. Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? Newyork-kávéház. KitllnÖ = r" II Ű C A D ""1 Szombaton és .,„,„„„„ I 1H t B U Ki I vasárnap két cigányzene. I I eisadás :: Állatkert Frankfurtban, természetes fölvétel. — A drótnélküli táviró által megmentve, dráma. — Őnagy­sága szakácsnét keres, humor. — Pali mint bank­hivatalnok, humor. — Egynapos király ság, dráma. — A hipnotizőr, humor. — Marco Visconti, szines dráma. Hetenként négyszer nj műsor t Vasárnap, hét­lön, szerdán és szombaton. Hideg buffet. Silves pártfogást kér Palkovits Andor, Newgork-kánés. REGÉNY AZ ÉLET HÍDJA — Angol regény. — Irta Gerard Dóra. (32) VASS Kossuth Lajos-sugárul, a tűzoltó-laktanya mellett. Mozgókép Szinház :: Csütörtökön, február 2-án: 1. Oristán, természetes. 2. Julcsa mindenes, humor. 3. A rendőr fia, remekül színezve. 4. A megfoghatatlan tolvaj, humorbs. 5. Méhészet, természetes. 6. A jó tanulság, dráma. 7. Automata, humoros. 8. Arab zászlószentelés, eredeti fölv. 9. A rendőr másolata, humoros. 10. Nelly farmja, nagy dráma. Az előadások kezdete szombaton este 7 és 9 órakor Vasárnap délután 2-től folytatólagosan 11-ig. Helyárpk i L hely 70 fill. IL hely 50 fin. m. hely 80 Ml. Katonák, diákok és gyermekek: 1 hely 80 fül. II. hely 20 AH: Ili hely l*>tfl«ét. — Épen, mert rejtelmes sok mindent rejthet még magában. Egyetért azokkal a tudósokkal, akik szerint a morál insanity nem kell, hogy már a születéstől fogva je­len legyen, hanem baleset következtében is fölléphet. — Teljesen osztom ezt a fölfogást. — Talán emlékszik még, hogy beszéltem arról a betegségről, amelybe Lamont doktor menyasszonyának halála, azaz öngyilkossága után esett? Ide figyeljen, most következik a java. Azok közül akik ma Londonban él­nek, csak egymagam ón ismertem őt a be­tegség előtt. Igy csak én tudhatom, hogy nem az az ember kelt föl a betegség után az ágyból, aki hetek előtt beledőlt. Addig a csapásig intelligens, jókedvű, gondtalan me­dikus volt; amikor fölépült, a haja derese­dett ós a szemében láng égett, az a láng, amely a mai napig nem aludt ki belőle. A csapás nem törte meg a legkevósbbó sem. Talán soha sem tudjuk meg, micsoda finom elváltozások mentek végbe az agyában az alatt a hat hót alatt; csak a boncoló kés volna a megmondhatója. Kijelentem ós helyt állok a kijelentésemért, hogy addig a láng­ész is csak szunnyadt benne. A betegsége előtt a lelkészpályára is mutatott hajlamot, a betegsége után vad rajongással volt orvos; küzdeni akart a betegség elien, mint ahogy lovagok sárkányba kivánták döfni a lánd­zsájukat. — És most ón elhigyjem, hogy mind a többi, a huszonhatos és a tizennégyes igy ... de nem, hiszen a tizennégyes él, ejeven, jól érzi magát. Grierson gyorsan odafordult kartár­sához. — Hogy el ne felejtsem, szeretném ha holnap elkísérne oda. A kis leány anyja azt izente, hogy baj törtónt, ugy nézem, elájult a kicsike. — Lehet, hogy nincs ennek semmi jelen­tősége. — Lehet, de győződjünk csak meg róla. Emiitettem ugy-e bár, hogy a családban epi­lepszia fordult elő több izben? — Grierson —kiáltott föl Dörfl heves iz­galomban — miért nem szólt soha senki ember fiának ezekről a dolgokról? — Mert bizonyos, pénzzel is kifejezhető értékkel bir rám nézve az a fölfogás, hogy egyszerű vagyok, hogy nálam ki van a négy fertály. Érti ? Hiszen maga fiatal, élénk a fantáziája ós még nem egészen biztos afelől, nem volna e számomra a kényszer­zubbony a legalkalmasabb ruhadarab. Nézze, London visszhangzik ennek az embernek a

Next

/
Thumbnails
Contents