Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-19 / 41. szám

1911 február 19 DELHAGYARORSZAG 11 VI. Pénztárszámla: Egyenleg 1909 dec. 31-én . . Bevétel 1910. évben . . 111,934 K 01 f 10.657,510 K 99 f összesen Kiadás 1910. évben . . . Egyenleg 1910 dec. 31-én . Pénztári forgalom VII. Váltóüzlet forgalmú : Bevételek és kiadások 1910. 674,329 K 10.769,445 K — f 10,677,078 K 38 f 92,366 K 62 f 21.334,589 K 37 f évben 982 K 90 f 55,489 K 64 f 56,472 K 54 ft összoe forgalom 66.054,663 K 45 f Mint a bemutatott zárszámadásokból kitűnik az 1910. évi nyereményegyenlege o) az 1909. évről áthozat . . b) keresetűnk 1910. évben összesen . tesz ki, melynek hovaforditására nézve a következő alapszabályszerü javaslatot ajánljuk: Tartalékalap 5% • • 2,774 K 50 f Tartalékalap kicgészitése 2,011 K 50 f 4,786 K — f Igazgatóság 13% Felügyelő-bizottság 2% . . . Választmány 4% Tisztviselők . . Jótékonycél . . Szelvények beváltására h 12 korona 7,213 K 70 f 1,109 K 80 f 2,219 K 60 f 2,303 K 30 f 800 K —f 36,000 K-f 54,432 K 40 f 2,040 K 14 ft A fennmaradó 1911. űzletévre átvinni ajánljak. Ezen javaslatunk elfogadása eeetén az 1910. évi 20-as számú oeztalék-azelrényt 1911 március 1-től 12 koronájával helyben pénztárunknál, Budapesten pedig a Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság főpénztáránál váltj uk be. A mostani t. közgyűlést hivatva van lejárt tagságok folytán 5 választmányi tagnak 3 évre megbízást adni. Ezt avval a megjegyzéssel terjesztjük elő, hogy az alapszabályok vonatkozó intézkedései szerint a volt tagok újra megválaszthatók. Midőn ezekben jelentésünket előterjesztjük, — ismételjük, hogy mint eddig, ugy ezentúl ís oda fogunk törekedni, hogy az intézet érdekeit a közönség érdekeivel ós igényeivel ősszhangzásba hozva, városunk közgazdasági fejlődését hathatósan szolgáljuk és t. részvényeseink megelégedését kiérdemeljük. Mindezek után kérjük a t. közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni, javaslatunkhoz hozzájárulni és ugy a felügyelő-bizottság részérő, mint részünkre a felmentvényt megadni méltóztassék. Szeged, 1910 december hó 31. Am igazgatóság. A szsgeíii csekktulajdonosok. (Saját tudósítónktól.) Mostjelsnt meg a postatakarékpénztár csekk- és klearing-forga'mában résztvevő számlatulajdonosok harmincegyedik jegyzéke. Miután ebből is következtetni lehet némileg az egyes városok kereskedelmi forgalmára, érdekes o statisztikai összehasonlítás. Kitűnik, hogy Magyarországon a vidék teljes elhanyagolásával mily óriási mértékben protezsálják az állam és társadalom a fővárost, micsoda roppant különbség van a kereskedelmi forgalom tekintetébon Budapest és a vidék közt. A vasúti tarifa és közlekedési idő, utak, államsegély, hivatalok és a többi, városfejlesztő igen fontos tényezők mind kizárólag Budapest nek kedveznek, — természetes, hogy a kereskedelem is ennélfogva elenyészően csekély a vidéken. Budapestnek 5120 előfizetője van a jegyzék szerint, utánna nincs vidéki magyar város, ahol legalább háromszáz előfizető volna. Budapest utén Pozsony következik 260 előfizetővel, azután jön Temesvár 230, Szeged 228, Nagyvárad 209 Kassa 161, Arad 160, Debrecen 159, Győr 144, Fiume 129, Miskolc 119 és Szabadty 79 elöfize' 20-tól kezdve tövéi * ' { ptoztárimkníf. Mindenesetre az előfizetők száma egyik komoly mértéke a forgalomnak és bizonyos ebből kitűnik, hogy a jegyzékben Szeged a jé részben agrikultur város sok merkantills jellogű várost megelőz az előfizetők sorában és ez joggal engodi megállapítani, hogy kereskedelmi életűnk sok tokintetben van olyan, mint Pozsony kivételével bármelyik nagy városé. Érdokes még megemlíteni, hogy a postatakarókpénztár előfizetői között Bécs 4480, Prága 322, Triest 220, Brünn 161, Grác 125 előfizetővel szerepel. (—) A Hódmezővásárhelyi Központi T» knrékpénztár, mely intézetnek a tartalókala pókkal együtt egymillió hetvenezer korona a részvénytőkéje, fehruár hó 19-én, vasárnap dél előtt tiz órakor rendes évi közgyűlést tart. Az igazgatóság a közgyűlés elé a kővetkező jelen test terjeszti elő: Tisztelt közgyűlés! Intézetünk 1910. évi mérlegét ós flzleteredmóny számláját és ezzel kapcsolatosan jelentésünket a lefolyt XXXIX-iki üzletévről a következőkben terjesztjük a t, részvényeseink elé: Kihelyezéseink a lefolyt üzleti évben mint egy 600.000 koronával emelkedtek. Ezzel szem ben betétállományunk a hetibetótekkel együtt 400.000 korona, visszleszámitolásuak pedig 700.000 korona emelkedést mutat. Azonban visszleszámitoláeunk ily nagymérvű emelkedése csak átmeneti jellegű, amennyiben ez év első napjaiban nagyobb lejárataink lóvén, azoknak fedezéséről még december végén gondoskodtunk s azért mérlegszámlánk vagyon oldalán a társ intézeteknél elhelyezett betéteink pénztárkész Jetünkkel együtt félmillió koronát tesznek ki Megjegyezzük még e helyen, hogy visszleszá mitolásunk — ha kihelyezéseink 1911. évben is oly mérvben emelkednek, mint a lefolyt üzleti évben — túlhaladná váltótárcánk 50%-át ós ez által intézetünk mobilitását veszélyeztetné. Azért nagyobb kölcsönöket ez évben vidékre egyáltalábnn nem jkivánunk folyósítani és fősúlyt helyezünk holybeli kölcsönök ápolására. Ellentétben mérlegszámlánk forgalmának^emelkedósével az ez évben elért tiszta nyereségünk 18.000 koronával csökkent, holott rendes körülményék között a forgalom emelkedése egyenes arányban áll a tiszta nyereség emelkedésével. Már az 1909. és 1910. évi nyeresógszámlánk összehasonlításából megállapítható, hogy az elmúlt évben 6000 koronával több leírást kellett eszközölni, mint az előző évben, dacára, hogy az év folyamán mintegy 4000 koronát irtunk le különböző kamat számlán. Régóta húzódó perek nyertek a mult évben befejezést, amelyeknél követeléseink csak részben találtak fedezetet. Nagyban befolyásolta tiszta nyereségünk csökkentését a pénzviszonyoknak az óv utolsó negyedében beállott feszültsége. Mig az Osztrák-Magyar bank rátáját 1%-kal felemelte, addig mi a kihelyezéseink után a kamatot egyáltalában nem, vagy csak a -legkisebb mér tőkben emeltük. Per alatti követeléseink után a kesett kamatokat vagyonnak nem vettük fel és ezzel a a peres követeléseinknél esetleg beállható veszteségek fedezésére latens tartalékot kívántunk 'e Ezek "előre bocsátásával az évi tiszta haszon felosztást a következőkép javasoljuk : 1909. évi nyereségáthozat 2230 95 Ez évi tiszta nyereség 75121 15 77652 10 tio/avn - . Ebből alapszabályaink értelmében levonandó : 5% a tartalékalap javára 3% a nyugdijalap javára 10% az intézet ügyvivői jutalékára . . Marad a t. közgyűlés zésére Ebből adassék: Jótékonycólra .... Tiszteletdíjakra. . . . 1000 drb részvény után oszt. á 60 korona . 375606 225366 7512 12 13521 84 rendelke335" 1020" 600006413026 61355 — g a maradvány 2775*26 ^ZZ^SrSndínfhogy Méltóztassék ha MeIvé ,Bk február kezdve 60 koronával váltassanak be Jelentjük továbbá, hogy intézetünk ügyésze, Kun Miksa ur állásáról lemondott s helyét igazgató-választmányunk dr. Halász Manó ügyvéd úrral töltötte be, aki működését 1911. január hó l-ével kezdte meg. Egyben jelentjük a t. közgyűlésnek, hogy egy vidéki kölcsönvevőnél ez időszerint egy tételben 132000 koronával ós egy tételben 35219 38 koronával vagyunk érdekelve, azonban akként, hogy ezen érdekeltségünket vezérigazgatónk az igazgatóság, vagy biriló-bizottságnak előzetes fölhatalmazása nélkül létesítette. A 132.000 koronára részbeni fedezetül szolgál egy ugyanilyen értékű ingatlanra ezen követelés erejéig első helyen bekebelezett zálogjog, mig a többi rész és a 35.219 38 korona kölcsönösszeg adósnak egyéb vagyonából és as intézetünknél fizetendő haszonbér követeléséből remélhetőleg teljes összegében fedezetet fog találni. • Ez irányban a szükséges intézkedéseket már megtettük s remélhetőleg sikerülni fog az intézetet a károsodástól megóvni. Vezérigazgató ellen ezen alapszabályellenes viselkedése miatt fegyelmi eljárás indíttatott ós egyben inlózetünk vezetésével átmenetileg Bőhm Sámuel nyug. vezérigazgató ur bízatott meg. Ezzel befejezvén az elmúlt évről szóló jelentésűnket, felkérjük a t. Közgyűlést, hogy előterjesztett indítványainkat elfogadni és a vezérigazgató kivételével az alulírott igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a szokásos felmentvényt megadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 1911 február 8. Az igazgatóság: Barta Imre s. k., K. Kenéz Péter s. k., Kovács József s. k., Németh Lajos s. k., Sleiner L. József s. k., F. Tóth István s. k. (—) Leszállították a német kamatlábat. Berlinből jelentik: A birodalmi bank a leszámítolási kamatlábat négy ós fél százalékról négyre, a lombard-kamatlábat pedig öt és fél százalókról ötre szállította le. (—) Erdővásárlás. A hírneves lalasinci és berzovai (volt Seidner-féle) kincstári mészbányákat, valamint a hozzátartozó dorgosi és zabálci tölgyerdőket a lippai főerdöhivataltól megvette Holczer és Kelemen cég 806.000 koronáért. (—) Gazdasági előadások. Szombaton este nagy érdeklődés mellett tartotta meg a felsőkereskedelmi iskolában Valihora István királyi telekkönyvvezető előadását a telekkönyvről. Az előadást Fzépszámu közönség hallgatta végig, amely tetszésének adott kifejezést. Vasárrap délután ugyancsak a kereskedelmi iskolában Vékes Imre, a szegedvidóki méhészegyesület elnöke, a méhtenyésztésröl tart bemutatásokkal egybekötött előadást. A mindenkor délután négy érakor kezdődő előadásokat bárki díjtalanul hallgathatja. (—) A szegcdi piaci árak. Szombaton, a szegedi piacon igy alakult az egységár: Hizott liba darabja 12—16, sovány liba darabja 6—7, sovány kacsa darabja 3-50, csirke egy pár 2-40—4-—, pulyka kilója 130, krumpli kilója 0-6—0-7, gyökér kilója 018, sárgarépa kilója 018, torma kilója 120, foghagvma kilója 0 44, vöröshagyma kilója 010, marhahús sütni kilója 1-76, marhahús levesnek kilója 160, marhahús paprikásnak kilója 144, borjúhús eleje kilója 2 20, borjúhús hátulja kilója 2'40, sertéshús kilója 1-90, zsír kilója 190, juhhus kilója 1-20, tej literje 016—0 30, tojás darabja 0 8—0 0, fehérkenyér kilója 0 26, barnnkenyér kilója 0 22, disznó élő súlyban I. rendű 132, disznó élő súlyban II. rendű 124 korona. Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? n lesjobb Beszerzési forrflsa: JUTKOVICS GÉZA ía- ÉS szénífc KÖSSÉ immu n. íztm TefeWn este. : fa nffWsltmpTanrml szvntien.) : Ttíetín f&B