Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-19 / 41. szám

üiilár 1911 február 19 DELHAGYARORSZAG 197 kat. Meghonorálták azt a tudományt, amivel ők nem birtak; szóval, Szabó Xavér Ferenc sonestilusa mások partitúrájában megtalálható. Az 5 opuszai pedig, számra néhány száz. ott fokÖ8znek ismeretlenül, garmadával hagyatékában. Pedig nálunk nom ismert, hatalmas zeneművészet van bennük. Éddig a leleplezés, amoly elvonja egy öreg, elkeseredett, alkoholizmusba kényszeritett ember dolgozószobája ajtajának függönyét: tessék, ez a görnyedten éjszakázó ember, ez telo van isteni zenével, mestere és poétája olyan zenének, aminőt megtapsolt sarlatánok nem tudnak produkálni, ha belefeszülnek is s ezt az embert a szinpad, a koncert-terem ragyogó fónyőzőnéböl idekényszeritik a szegény lámpása elé, elrabolják olőle a tapsokat, nem engedik hozzá a zonére szomjas lelkeket, neki idegen partitúrákba kell kényszeríteni szellemét, neki gazdagság maszkját kell festonio a zenei szegények özztövér arcára és napszámba kell robotolnia ahelyott, hogy világot hóditana. Közben nyomorognia kell, közben hatvan esztendő* fejjol kétszer a Dunának kell mennie s á mellőztetés, az elkallódásra vagy a logszomornbb dicsőségre: a poszthumus érvényesülésre való kárhozottság tüzes infernóját kell gázolnia mindhalálig. Ugy-e sznbad, ugy-e lehet, ugy-e kell ezen elkeaoredni ós valahogyan föllázadni, háborogni ós keresni valakit, valamit, akivel, amivel ezért verekedni kell, akin, amin ezért bosszút kell venni ököllel, jupiterien villámszóró ököllel? Üres elmélkedés. Hideg, rotorika. Ami meleg, izzó elkeseredés benne, az leviharzik az idegpályáinkra egynéhányunknak s a Szabó Xavér Ferencek tovább robotolnak ós az ,érdemes" nagyságok elé tovább szórják marokszámra babért. Most már az is hiábavaló lesz : folfe dezni a Szabó Xavér Ferenc hagyatékát. Nem ér az most már semmit. Pontot tett a halál az élete siralmas mondatának a végére, őt Beethoven-gyászinduióval belemuzsikálták a menyországba, ő most már nem gyönyörködhetik a maga dicsőségében, elégtótelében ós nem adhat neki impulzust, ujabb ihletet, fejlődóst az elismerés az európai zenekultúrába való eleven bekapcsolódás. Ez kellett volna neki, ezt akarta, ezt órde melte és ezt nem kapta meg. Nem is kaphatja már. ő mindörökre a rövidebbet húzta azokkal szemben, akik ós amik eltorlaszolták az útját emberekkel ós viszonyokkal szemben. A bitangság ott van, hogy ilyesmi megtörténhetett, s ha már egyszer megtörtént, nem lehet rajta segiteni. Most már csak csöndes szomorúsággal lehet megállapítani — nem, ne kiáltsunk nagyot, szilajharagosat, — hogy a kegyetlen szivü szatirikus, az élet elkövette azt a keserűen rossz és vérlázitón igaz szójátékot: a muzsika muzsikja. S mikor nagyhangú patrióták ugy leszavalják a külföldet, a külföldi kulturát s az odahúzódó magyar zseniket, gondoljuk el csöndesen, hogy azt a szójátékot megint Magyarországon követte el az idézett szatirikus, az élet. Cavallero. — Ferenc József-város. Érdekes indítvány érkezett a mai napon Szeged város polgármesteréhez, a februári rendes havi 'közgyűlés elé leendő terjesztés végett. Faj ka Lajos dr, szegedi ügyvédjelölt, a város törvényhatósági bizottságának legfiatalabb tagja tette az indítványt, melynek az a célzata, hogy Szeged belvárosa, a Tisza Lajos-körxiton belőli városrész Ferenc József-városnak neveztessék el. Az indítványozó a népszámlálás eredményében lát az elnevezésre aktualitást, mert a város száztizennyolcezer lakosa a királynak köszöni, hogy a város a hullámsirból kiemelkedett. A fiatal városatya indítványának a sorsa elé érdeklődéssel néz a város közönsége. — A szegedi fogadalmi templom. Schulek Frigyes udvari tanácsos, műegyetemi tanár, a szegedi fogadalmi templom tervezőjének a templom ópitósére vonatkozó részlettervei ma megérkeztek Szegedre, a költségvetéssel együtt. Este Szegedre érkezett Schulek tanár fia: Schulek János és építésze : Holtzer Henrik is, akik a beteg mester helyett vasárnap tárgyalást folytatnak a fogadalmi templom tervén, a régi templom lebontása és a legközelebbi teendők dolgában a polgármester ós a főmérnökkel. — Elhalasztották a sorozást. Hazai Samu honvédelemügyi miniszter leiratban értesítette Szeged városát, hogy az idei fősorozást a hadügyi kormány elhalasztotta. A miniszter tudatja, hogy a sorozás ujabb idejét április elsejéi ól tnájus harmincegyedikéig állapítja meg. Addigra remélik ugyanis az ujoncjavaslatok törvónyhozásilag leendő megszavazását. — Dalol Apponyi. Az amerikázó ellenzék leghosszabb tipusa, Apponyi Albert gróf megtartotta a tengerentúl első előadását és gyönyörűen dalolt bő forrásból előbuggyanó körmondatokban világbókérői, népek ós fajok küzdelmeiről ós ki győzné leirni, még miről. A hosszujáiatu gróf beszédében persze az volt a legnagyobb esemény, ha megtalálta egy-egy körmondata után a pontot. És a grófot megtisztelték azzal, hogy senki nem vette komolyan. Igen, hisz egy magyar munkásnak milyen keserves a sorsa a kanadai bányában, ez legalább érdekesebb valamivel, mint Apponyi Albert magas céje. Érdekes aztán, hogy Apponyi beszéde nógyszázkilencvennyolc és fél sor. Amikor a gróf a párisi Maiin-ben elhelyezte egyik orátori remekét, soronkint száz frankot fizetett. Csak. Ennek a beszédnek egyszeri közlése és a halhatatlanságra való átadása negyvenkilencezernyolcszáz frankba kerül, akár Párisban, akár Newyorkban. Vegyük ebez aztán, hogy Apponyi dalolását kábelen juttatták át Amerikából Európába. Vájjon mennyibe kerülhetett igy? Vájjon hány Amerikában sínylődő magyart segíthetett volna ebből a kis zsebpénzből dalos Apponyi? Miért nem beszólt erről négyszázkilencvennyolc és fél sort Apponyi Albert gról? Kinevezések. A kereskedelmi miniszter Szilágyi Viktor dr, miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, Darányi Ferenc dr, miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá, végül Czvet- - > a— J-Zonállrííli TTlinicKt.Ari SOffédlogaimuzuu mi... kovits Lajos dr, fizetésnólküli miniszteri segéd fogalmazót fizetéses miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki. — Az elégedetlen tanítók. Levelet kaptunk a szegedi tanítóktól, akik épen most panaszkodnak a Pesti Napló-ban és azt mondják beküldött levelűkben is, hogy rossz a helyzetűk. EJhisszük nekik mi is, mindenki, sőt azt hiszszük, az a városi tanács is elhiszi, amely ellenük talán túlságosan agresszív hangon beszélnek. A városi-tanítóknak rossz a helyzetük ós ugy irnak -nyomoruságukról, mintha körülöttük csupa jólét, bőség terpeszkednék. Ugyan kérdezzék meg azt a polgármestert, akivel nincsenek megelégedve, hány valóban nyomorgót kell elutasítania, mert az a pár korona is hiányzik, amivel a nyomor ilyen legszélső ösvényén, kuporgókat segélyezi a város. És kérdezzék meg a tanácsot — hiszen benne látják minden bajuk főforrását — hogy megelégedett-o a helyzotével ? Mi azt hisszük, hogy nem. Jogosnak ós gazságosnak találunk minden kenyérharcot, de nem tudjuk helyeselni minden fegyvernek '„„ „„un REDÖKV, ESSLINfiENI MA NAPRONA ERNu használatát. A tanítók nevében beküldött soroknak azonban nem e miatt nem adunk helyet most, hanem a miatt, hogy azok a sorok, amelyeket hozzánk beküldtek, már megjelentek egyik fővárosi lap szombati számában, a Délmagyarország pedig tul van már azon, hogy más újságban megjelent sorokat, — még ha panasz is az és szivossógből kérik a közlését, — átvegyen. Megjegyezzük a levélre, hogy kifejezetten számos sérelmüket mondják el a •tanítók, amelyek nagy része már vagy itthon, vagy a minisztériumban orvoslást nyert. Fölösleges tehát, hogy a vitába vegyitsék ós ezzol a helyzetet még jobban elmórgesitsék. A leghatározottabban helytelenítenünk kell azonban azt, hogy a tanítók a tanácsnak az ellen az akciója ellen izgatnak, amelylyel az a szegedi, belterületi városi iskolák államosítását akarta és akarja ezután is, minél előbb megvalósítani. — Halálozás. Friedmann Vilmos, Szeged egyik köztiszteletben álló ismert polgára az éjjel hetvennyolc éves korában meghalt. Temetése vasárnap délután három órakor lesz. Az elhunytban Faragó Lajoa, a szegedi kenderfonógyár cégvezetője édesapját gyászolja. — A bóvlin—budapesti uj gyorsvonat. Bécsből jelentik: A Berlin és Budapest között közlekedő gyorsvonatok uj menetrendjót már megállapított ák. Az uj menetrend szerint a gyorsvonatok aste hét óra negyvennégy porckor indulnak Berlinből s reggel nyolc óra tiz perckor érkeznek Bécsbe, délben tizenkét óra ötven perckor pedig Budapestre. Budapestről délután három órakor indul el a gyorsvonat, amely reggel hét óra harmincnégy perckor érkezik Berlinbe. — Szavazás az újságírók padjáról. A képviselőházban a névszerinti szavazás közben tőrtént szombaton, hogy valaki a folyosóra liivta Hieronymi Károly kereskedelmi minisztert. A kormány népszerű doyenje a legközelebbi kijárón kisiet és ahogy egy kis ajtón keresztül két lépcsőt főihalad, az újságírók páholyában látja magát. Az újságírók nagy örömmel üdvözlik, de a miniszter nem jött zavarba. — No ha már idetévedtem, nem viszem el az álmukat. Leülök. Szólt és leült. Az újságírók megéljenzik, de az ünneplés kőzött a jegyző hirtelen a Hieronymi nevét szólítja. — Igen! — mondja a miniszter. Minden szem a miniszterre néz, az ellenzék óljenoz. — Ttyüh! ATew-mel kellett volna szavaznom. De most már futok innen, mert még nagyobb bajom is lesz, ha ittmaradok az újságírók között. — A uagyothalló regruták. A Délvidéken a katonai sorozó-bizottságoknak már néhány év óta feltűnt, hogy épen a legdaliásabb legények, akik akár huszárnak is beváltak volna, elkerülték a besorozást, mert rendre kiderült, hogy nagyothallók, sót egyik-másik egészen süket. Száz meg száz regrutát kellett visszautasítani emiatt. Mivel a nagyothallást nem bacillus okozza, ennek a furcsa epidémiának a nyitját sehogy sem tudták kitalálni. A legtöbb Ilyen nagyothalló legény a zsablyai járásból került ki, azórt Nikovicz Endre, járási rendőrfelügyelő titokban nyomozni kezdett. Amidőn hónapokig tartó kutatásának sem volt eredménye, jelentést tett fölöttes hatóságának. Igy törtónt, hogy az ügy aktái fölkerültek a honvédelmi és belügyi minisztériumokba is. Ez év elején a belügyminiszter leiratot küldött a budapesti főkapitányságnak s két ügyes detektív kiküldését kérte. A két titkos rendőr most már együtt nyomozott heteken keresztül Nikovicz Endrével s ezúttal sikerrel járt a kutatás. A detektivek jelentése fölkerült a belügyminisztériumba, amelynek intézkedésére azután letartóztatták Szubotin Cvétó mozsori kovácsmestert, mert megállapították, hogy a katonaszabaditók feje. Egész sereg ügynököt foglalkoztatott, akik a délvidéki módosabb gazdáka t rávették, hogy legény fiaikat egy kis operációIZABELLA-UTCA 47. SZ. TELEFON 23—85. v-ieem»-- zrszn