Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-19 / 41. szám

1911 február 19 DELHAGYARORSZAG 3 a legtöbb és legkínzóbb sebet. Ehez szükséges társadalmunk átalakulása, megszabadulás az államosítás és fikszfizetés felé való őrjöngő törtetéstől. De legszükségesebb és legégetőbb a vámpolitikának oly fordulata, mely alapelvül azt tűzi ki, hogy a kikészitósi eljárások nagyszabású kiterjesztése s a városainkba való élőállat behozatala által a Balkán-államok törekvései s a Nyugat vódvámai között megtalálja azt az összeköttetést, mely igaz érdekeink érvényesítését jelenti. A képviselőház ülése. — Következik a részletes vita ... — (Saját tudósítónktól) A bankjavaslat hosszú vitáját szombaton végre befejezték. A határozati javaslatok benyújtói elmondották záróbeszédeiket ós az elnök elrendelte a szavazást. Az ellenzék még egy utolsó erőszakos kísérletet tesz, hogy nyújtsa a vitát ób hir szerint minden benyújtott javaslatra névszerinti szavazást kór. Ezzel ugyan nem ér egyebet, minthogy néhány napot elrabol a parlament munkaidejéből, de hát neki ez is elég. Szombaton külinben általános figyelem mellett, Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök beszólt. Kerekon kijelentette a Ház többségének zajos helyeslése mellett, hogy a kormány igenis akarta a készfizetéseket, csakhogy ez nem tisztán tőle, hanem az osztrák parlamenttől is függ. Ha a nehézségeket, amelyek a másik oldalon találhatók le akarjuk küzdeni, akkor elsősorban egyetértő munkára van szükség. Nyilatkozott a miniszterelnök az ötödik paragrafusról is. Kijelentette, hogy ez a szakasz Magyarország alkotmányosságát legkevésbé sem érinti. A miniszterelnököt beszéde végén zajosan megéljenezték, azután pedig kezdetét vette a szavazás. A mai ülés negyedtizenegykor kezdődött. Elnök: Návay Lajos. (Interpellációk.) Az interpellációk során Ivánka Imre a Hamburgban fölállítandó mintaraktár miatt a kereskedelemügyi minisztert, Polónyi Dezső pedig az egységes magyar állampolgárság ellen Ausztria részéről intézett támadás tárgyában a miniszterelnököt fogja meginterpellálni. A Ház délután két órakor tér át az interpellációkra, miután Tóth János egy órakor megindokolja a kiegyezési akták előmutatására vonatkozó indítványát. (A* utolsó snónokok.) A napirendet még mindig a bankvita zárszavai foglalják le. Bakonyi Samut, Kun Bélát és Zlinssky Istvánt illeti meg a zárszó joga s mig az ellenség gyér soraiban a szénokok közöl csak Bakonyi jelent meg, a munkapárt igen sürün vonult föl és elfoglalta helyeit már az ölés elején. , . , . Bakonyi Samu határozati javaslata kimondatni, hogy köteleztessék az GsztraKMagyar Bank devizaüzletének központosítását megszüntetni ós azt a bécsi és budapesti iointézetek közt megosztani. A mai állapotok mellett Magyarország egyszerűen el van sikkasztva a nemzetközi pénzpiacról, pedig » devizaüzletben a mult év üzleteredmenye *eiezerhatszáakótmillió volt, vagyis olyan amelyben részesedhetünk, csak meg kell tenm » lépéseket érte. Ez az Intézkedés csak ut volna a nemzetiségi önállósághoz, amelynek egy másik utja a választójog kiterjesztése, a koalició igyekezett megtenni a szflkségos íepe seket ... Farkas Pál: Négy évig húzták a dolgati Bakonyi Samu: Ismételten olfogadásra ajanij határozati javaslatát. (A miniszterelnök beszól.) Az elnök: A zárszavakkal végeztünk. Mielőtt a tanácskozást befejeznők, a miniszterelnök u ^Iván szólni. I Héderváry Károly gróf miniszterelnök : Az ellenzék fölszólalásaira érdemben reflektáltak a munkapártiak, ugy, hogy 5 csak Hegyi Árpád fölhívására beszél (Halljuk ! Halljuk !) a politikai helyzetről. Egyik-másik politikai részét a kérdésnek csakugyan szükséges megvilágítani. Azt vetik szemére a kormánynak, hogy a készfizetések terén nem tartotta be programját. Mi igenis akartuk a készfizetéseket (Éljenzés.) és nem ok nélkül vettük ezt programunkba. Hivei vagyunk a közös banknak és kívánjuk a készfizetést. A nehézség azonban az osztrák parlamenti körökben rejlik. Aki ezeket le akarja küzdeni, egyetértéssel kell működnie a többi faktorokkal. Közös bankról vtyi szó, tehát a közös bankot fentartó másik fífisl kell megegyezni. Miután tudtuk ezt a nehézséget, azért voltunk óvatosak programunk fölállításában. Gazdasági okok kényszerítenek erre: vigyáznunk keli hitelviszonyaink megállapított voltára. A kormány rendezni akarta a kórdóst ós azt akarta, hogy a mostani javaslatban rendezzük azokat a kérdéseket, melyek a készfizetésekhez tartoznak. A Háznak nom lesz más dolga, mint rendezni. (Zajos éljenzés a baloldalon.) (Az ötödik paragrafus.) Héderváry Károly gróf: A készfizetést az osztrák parlamenttel együtt kell rendezni, mert a magunk szempontjából a kérdést rendeztük. (A munkapárt helyesel.) A törvényhozás törvényalkotó tevékenysége ezen a téren e törvényjavaslattal kimerül. Az ötödik szakasz értelmében az ügy olyan stádiumban kerül az országgyűlés elé, hogy a kormány befogja jelenteni a Háznak, hogy gyakorolja ellonőrző működését. Nem lesz többé szó a törvényalkotó működéséről, hanem csak módot akarunk nyújtani a parlamentnek, hogy ellenőrzést gyakoroljon. Az ötödik szakasz legkevésbé sem érintheli Magyarország alkotmányosságát, ez egy nagy tiszteletbentartása a törvényhozásnak. (Ellentmondás balról.) Miután a készfizetések fölvételét biztositanunk nem sikerült a másik oldalról fölmerült nehézségek folytán, azt mondják a baloldalról, hogy vonjuk le a konzekvenciát. Mi sejtve ezt, óvatosan fogalmaztuk programunkat, de vájjon egy kormány használhat-o az ügynek lemondásával. E lemondás ott nem talált volna méltánylásra, meddő maradt volna ós egy komédia látszatát keltené, ami nem méltó egy ország kormányához. (A parlamentarizmus.) Minden nehézség csak az osztrák parlamentből indult ki, ezzel szemben vessük mi föl a kabinetkérdézt? (Mozgás.) Egy osztrák kormány beleegyezett volna, de a parlament nem és akkor csak az osztrák parlamentarizmus sérelmével lehetett volna a kórdóst elintézni. Az pedig nem lehet a parlament hivatása, hogy egy másik parlamentet elnyomjon. Zlinseky István: Hát amionket szabad? (Nagy zaj. Elnök csönget.) Héderváry Károly gróf: Az osztrák parlamentárizmus ilyen tiszteletben tartása nemcsak a kedélyeket ott fogja meglágyítani de nagy lépéssel visz előre bennünket céljainkban. Mi eleget tettünk programunknak ós ezzel a javaslattal a készfizetések fölvételét siettetjük. Taps ós éljenzés a jobboldalon.) Az elnök- A vitát befejezettnek nyilvánítom. Minthogy sok határozati javaslat van benyújtva, szavazás előtt azok föl fognak olvasFer m&s'Zo 1 tán^ jegyző (olvassa a határozati javaslatokat.) (Következik a szavazás.) Az elnök javaslatot tett a kérdés föltevésére vonatkozólag. Javasolta azt, hogy a kepvise 5Wz akkor amikor a törvényjavaslatot általa7 K J nifnu-aíha egyszersmind szavazzon ívek elvi ellentétben vannak a törvényjavaslattal. Ezek a határozati javaslatok Kossuth jawai. ~ ---- Bosnyák Géza, Tüdős JáLeseB6;Sny Tivadar gróf, Egry Béla, EsterSí' mÍkÍS /róén Ráth Endre határozati avasiatai A ^öbbi husz határozati javaslat fölött "a Hál « elnök előterjesztéséhez hozzájárult. Minthogy a házszabályokban előirt követelmónyeknek megfelelően névszerinti szavazast kértek, az elnök elrendeli. Az a betű, amely a szavazast elfogja kezdeni, a Szavazás előtt az elnök tiz percre felfüggesztette dőlést, azután megkezdődött a nóvszerinH szavazás. (A javaslat elfogadása.) Szünet után Berzeviczy elfoglalja az elnöki széket ós megkezdődik a névszerinti szavazás. Ennek megtörténte után az elnök kihirdeti az eredményt, amely szerint százötvenhárom képviselő igennel, hatvankettő pedig nemmel szavazott. Távol van háromszázharminckét képviselő, a Ház tehát kilencvenhárom szótöbbséggel a részletes tárgyalás alapjául a javaslatot elfogadja. Egy óra lóvén, elnök szünetet ad. Ezután a Ház Tóth János indítványára tért át. (Tóth János beszél,) Tóth János: A körülmények arra kényszeritik, hogy inditványnyal álljon elő. Nom vitatja, volt-e Lukács László pénzügyminiszternek a megvádolásra joga, de azt kívánják, hogy minden párt tisztán lásson ebben a kérdésben. Kéri a Házat, hogy indítványát fogadja el. (A miniszterelnök beszéde.) Khuen-Héderváry: Hivatkozik azon érvekre ós elvekre, amelyeket a pénzügyminiszter a Házban elmondott már akkor, amikor Désy interpellált. Veszélyes precedensnek tarlja, hogy a Ház asztalára titkos akták kerüljenek. Ilyen precedens még nem volt. A kérdéses ügy két irányban nyert befejezést, először: amikor Dé»y interpellált, a pénzügyminiszter az interpellációra felelt és válaszát a képviselőház tudomásul vette, másodszor akkor, amidőn a pénzügyminiszter lojális módokat ajánlott föl annak a pártnak, amely o kérdésben érintve érezte magát. Az, liogy a párt nem tette magáévá és Désy sem vette tudomásul ezeket a megoldási módokat, a dolgok lényegén nem változtat semmit. Mive! másrészt a kérdés megoldást nyert ós pedig, hangsúlyozom, mindenkinek a teljes megnyugtatására, ezzel azt hiszem, hogyha egyáltalában valamely vádaskodás vagy gyanúsítás kérdése merült föl egyik vagy másik oldalon, annak a nyoma elveszett. Kéri végül a miniszterelnök, hogy a Ház térjen napirendre Tóth János indítványa fölött. Tóth János rövid viszontválaszában azt mondja, hogy inditványa nem egyéni kérdi s, hanem alkotmányos kérdés, amely parlamentáris elintézést követel. Khuen-Héderváry erre azt válaszolja, hogy a pártkórdás nem országos ügjp, ebben az ügyben pedig tulajdonkénen egy párt kérdéséről volt szó. A pénzügyminiszter Dósynek megfelolt ós egyébként is a ieglojálisabbán járt el. Nincsen szüksége arra, hogy nyilatkozzék, mert ez nem országos ügy. (Leszavazzák Tóthot!) Elnök fölteszi a kérdést, elfogadja-e a Ház Tóth János indítványát vagy sem. Húsznál több képviselő névszerinti szavazást kört, amit az elnök elrendelt. A szavazás eredménye az volt, hogy hatvanhat képviselő igennel, százharminchét ellenben nemmel szavazott. Elnök kihirdeti, hogy a Ház Tóth János indítványát hatvanegy szótöbbséggel elvetette. Ezután az interpellációkra tért át a Ház. Ivánka Imre interpellációjában sürgeti a kereskedelmi minisztert, hogy külkereskedelmünk szolgálatára Hamburgban mintaraktár állíttassák föl. Polónyi Dezső a miniszterelnökhöz intézett interpellációt azért, mert a Reichsrath az 1911. év február tizenegyedikén hozott törvényjavaslatában különbséget tesz magyar ós nem létező horvát állampolgár között. Kérdezi a miniszterelnököt, hajlandó-e ezekkel a trialisztikus törekvésekkel szemben erélyesen föllépni. Az ülés ezzel véget ért. A király és Klobucsár. A király Klohucsár lovassági tábornokot saját kérelmére fölmentette hadseregfelügyelői állásától. A Klobucsárhoz intézett kézirat igy hangzik : Kedves Klobucsár lovassági tábornok ! Szolgálati erdőkből előterjesztett kérésére fölmentem önt hadserogfelügyelői állásától, hogy mint a magyar honvédség főparancsnoka akadálytalanul szentelhesse magát sokoldalú kötelezettségeinek. Budapest, 1911. február 13. Ferenc József. A bolgár király Magyarországon. Bécsből jelentik:" Ferdinánd bolgár király Jíobnrgba utazott, hogy anyja halála napján tartandó rekviemen résztvegyen. Koburgból a király magyarc rszági birtokára utazik ós ogy darabig ott fog iY<f:ni.