Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-18 / 40. szám

1911 február 18 öelmagyarorszaö Javadalml ügy «k. Szeged város, jogügyi bizottsága szojnbaion délután Líízár György dr, polgármester «[pö&,(ésével ülést tartottv Ma a^ogOgyi bizottság vette tárgyalás s, J3ack Bgruát fjj cégnek a város ellen kÖveatBtjrám visszatérítés iránt fqlyftpiatba tett pörétjilletve a ÍÜ(ajáuit egyezséget. Miként tegnap a javadalmi bizottság, ..riia a js>g%yi bizottság; is, annak ajíiálláspoptnak az ollpgadását-.'javasolja, hogy a város' 1911 március elsejétől a'Báokmalom iparvágánya után az eddigi díjtételek felét szedje, maly esetben a eég a pőrt visszavonja. A város tanácsa tehát javaslatot tesz a februári közgyűlésnek, hosyr redukálja » felére a Back-cég kövezetvámját,' mert Igy elesik egy kétes kimonotelü pör esetlegességeitől. — A J-ókusi akoltélepek holdját a város annak idején nyolcszáz koronáért engedte át a bérlőknek, bekebelezvén azt a jogot, hogy a terület kizárólag akoltelopre használható. A jogügyi bizottság ezt a bekebelezést íöloldandónak véleményezi, ha a bérlők az akoltelepek holdja után ínég kétezernégyszáz koronát fizetnek, vagyis ebben az osotben egyéb célra Is használhatják a területeket, nemcsak akoltelep . céljára. A tanács ezt a javaslatot beviszi a közgyűlésbe. (—) Gazdasági előadások. A szegedi felső„ kereskedelmi iskola földszinti termében szombaton Valihora István királyi telekkönyvv.ezotő a telekkönyvről, vasárnap Vékcs Ixare, a Szegedyidóki Méhésszegyesület elnöke, a méhtenyésztőiről tart bemutatásokkal egybekötött előadást. A mindenkor délután négy órakor kezdődő előadásokat bárki díjtalanul hallgathatja. (—) A közlendői ssabályrendelei uiódo sitáaa. Szeged város gazdasági szakbizottsága hétfőn délelőtt tizenegy órakor Bokor Pál helyettes polgármester elnöklésével ölést tart és a városi kőzlegelői szabályrendeletet módosítani fogja, illetve a módosításra előterjesztést toae a tanácsnak. (—) Terjednek » fertőző állatbetegségek A budapesti tenyészállatvásárt a fertőző állatbetegségek miatt az idén nem fogják megtartani. Xz OMGE fenyédiáilfctvésárt rendező bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott az idei tenyószáliatvásár ügyével, a*10* beszámoltak arról az óriási méretű veszedelemről, mely állattenyésztésünket az elharapózott fertőző betegségek miatt fenyegeti. Az ülésen Jeszenszky Pál bejelentette, hogy a vásárra bejelentett anyag teljesen elégséges volna, hogy ezzel egy jó tenyészállatvásárt rendezsflnk. Sajnos azonban az összes (százhat) bejelentés közül esidő szerint csak kilenc jött olyan helyről, mely ma még véssmentes járásban fekszik. A ragadót és körömfájás még mindig terjedőben van ós az enyhébb idő beálltával meginduló mezei munka ég élénkebb forgalom a terjedést még .jobban fogja elősegíteni. Magyarország 12.564 .községe közül jelenleg ötezerötvenöt fertőzött, a zár alól fölszabadult eddig 2734 s igy csupán 4775 kézség vészmentes, mely szám azpnban rohamosan apad. Többek hozzászólása utan elhatározták, hogy a bizottság ilyen körülmények között az idei tenyészállatvásárt nem fogja megtartani. (—) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mérlege. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1910. évre vonatkozó zárszámadását a mai lapunk hirdetési rovatában közöljük. E helyütt megemlítjük, hogy ezen intézet közel egy milliárd tőkét kezel ós ŐBBzbetótei a 311 milliót; meghaladják. Az 191Ö. üzletóv 11.430,473 korona 18 filIér tiszta nyereséggel zárul ós valóságos rekordmérleg. Ezen nagyobb nyereségnek megfelelően az előző óv 160 koronás osztaléka helyett 170 korona kerül részvónyenkint fölosztásra. Az 1910. üzletóv eredménye a tőkének 23.93 %-os kamatozása. Ezen B millió össztőkéjével biró intézet jegeden May R Miksa bankcéggel vgn conwiandd tmmtíftom. (—) Szabadi-liktól* a vágóhídon. A szegedi vágóhídi hus- és vásárpénztár igazgatósága engedélyt kór a hatóságtól, hogy a vágóhíd mellett levő teiopen szalonna- ós zsiradók-szabadraktárt létesíthessen. (—) Idegen bnza a gabonapiacon. Budapestről jelentik: A búzaárak emelkedésére a külföldi búzák importlehotősége természetszerűleg nyomást gyakorol. Ez egyelőre ugyan még teljes mérvben nem nyilvánul, mert ahoz a kínálat terjedelme ugy kül-, mint a belföldi búzákban sokkal csekélyebb, do az emelkedést mégis megakasztotta és a katáridőpiacon is megállapodottság észlelhető. Igaz ugyaD, hogy vannak, akik a külföldi búzák behozatalában hausse-momentumot Játnak, mert ezzel beigazolódik, hogy a búzára szükség van, de azért kétségtelen, hogy a szerb buza* kínálata — mert egyelőre csak erről lehet szó — nyomást gyakorolhat, különösen ha nagyobb terjedelmet öltene. A mai üzletben is alkudoztak ötezer métermázsa 73 5 kilós három százalékos keverőket tartalmazó szerb búzára, mely tavasai szállításra állítólag tizenegy korona hatvan fillér három hóra és négyezer métermázsa 74*5 kilós tiz százalékos keveréket tartalmazó búzára, mely állítólag tizenegy korona tiz fillérért kelt volna el, de biztos adatok nem kerültek nyilvánosságra. Hir szerint argeutiniai buta tiroli számlára Bozen, Innsbruck állomáson tizenhárom korona negyvenöt fillér körül is kelt volna el, de minthogy ez ár.falé a dunántnli jó búzák is gravitálnak, melyek a tiroli fogyasztásnál föltétlen előuyben részesülnek és ezért nem hiszik, hogy az argentiniai eladás való lenne. Ez a hir egyébként is Bécsen át került Budapestre és célzatos is lehetett. REGENY AZ ÉLET HÍDJA — Angol regény. — Irta Gerard Dóra. Tizennegyedik fejezet. A decemberi nap pirosan tért nyugovóra emelkedő ködtorlaszban, amikor Grierson doktor kelletlen lasusággal jött lelelé a British Múzeum lépcsőzetén. Már az ellentét is bántotta; az olvasó terem egyenletes melege, világossága után idegesítette az utcán a szói a sok durva szin ós hang; Ez a szürke fátyol a pirosság előtt valami tűzvész . goromba szineivel hatott, az ember elhihetné, hogy az utca Végében legalább egy épület borult lángokba. Csinos kis idő lehet ebből estére. Grierson kedvetlen mozdulatfal hajtotta föl a kabátja gallérját. Mindig tui korán érkezett el most számára a könyvtári záróra; attól félt állandóan, hogy valami 6or, valami eldugott megjegyzés elkerülhetné a figyelmét. Minden szabad idejét a könyvek eme kincsesházában töltötte, amióta azt remélte könyvekből, ^tudományos munkákból, valahonnan tud majd egy kis ntbaígazjtqst szerezni. Landkadhatatlan dühös erólylyel kereste a magyarázatát a rejtélyes haláleseteknek, amiket Lamont ugy osztogatott, mint más orvos a gyógyulást.-Nyár óta fáradt pihenés nélkül a könyvtárban, de eddig nem tudott eredményt fölmutatni. Minden buzgalma dacára most is semmivel sem tudott többet, mint az este, amikor a parkban, a csatorna mellett először beszólt ember fiának a gyanújáról: Az utolsó négy hónap alatt megfigyelések alapján még szilárdabbá, keményebbé vált a meggyőződése, de még most is hiányzott a bizonyíték, a bizonyítéknak még az árnyéka Is. A nemtudásban, a nemismorésben késett mindaz, amire az ilyen rettentő vádat épitqni lehetne. De Grierson folytatta óriási munkáját, boldog szívósságával túrt, keresett tovább. Gondolkozni, tanulmányozni, mást ugy sem lehetett csinálni. És odaát Berlinben Dörfl is dolgozott, ahogy megígérte. Rövid idővel Kotson Polly halála után tért vissza Dörfl a minden poroszok királyának a fővárosába. .fe.kiiíSWJM&sm 'JÖŐnkónt rövid 1 leveleket küldött Griersonnak, rendesen kérdésekből állt az egész. Legtöbbször ritka, alig ismert könyvek után érdeklődött és Grierson már megszokta, hogy nemcsupán orvosi munkákról kell föivilágositással szolgálnia, hanem keleti útirajzokról, leírásokról is. Némi gyanúval, de be nem vallott reménynyel is fogadta Dörfl kérdőjeleit, ha ez a távol kelet titkos tanairól, vallási rejtelmeiről faggatta. Ennek a németnek a kópzelőtélietsége határozottan túlszárnyalta a Griersonót, ezt ő maga is kénytelen volt bevallani. Grierson saját véleménye szerint a Dörfllel való összetalálkozás fordulópontot jelentett Már maga a tény, hogy élőszóval fejezhette ki a gondolatait, egyszerre égetővé, el nem lialaszthatóvá tette a kérdést. Le kell leplezni azt az embert, aki szerelemben, hírnévben egyaránt győzedelmes vetélytársa volt, aki elkaparitott tőle mindent, ami után vágyódott. Le kell leplezni; most ez nem egy teendő a sok közül, hanem életföladat, hivatás. Pedig Grierson még más dolgok után is törte magát. Nem csupán hírnévre vágyott (a leleplezés, a szenzáció révén ismerni, dicsőíteni fogják •ilágsserte) hanem pénzre, jó sok pénzre is áhítozott. Vagyont meg csak ugy szerezhet, ha feleségül jön hozzá özvegy Bloxamnó. önmagának se akarta bebeszólni, hogy vonzódik a kövér, túlérett asszony iránt. Egyszer volt szerelmes életében, akkor is husz év előtt; az a barnaszemü, feketehajú leá,ny meg husz év óta pihen a temetőben. IIüí maradt a leányhoz, aki nem viszonozta a szerelmét, aki elment, saját kezével oltotta ki az életét. De azért, ha gyöngébb érzelmeket nem ébresztett benne se Mrs. Bloxam, se más nő, a nagy hozományt, mint 1olyant, rendkiviil hasznos és alkalmas intézménynek találta. És most újra útjába kerül a régi, azőcök vetélytárs. Ez nem lohasztotta, hanem még tüzelte dühös erélyét. Igaz, hogy a Bloxamék házába egyáltalában csak a gyűlölt vetélytárs révén jutott be. (Folytatása következik). Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Dólmagyarország hírlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Dólmagyarország hirlap- ós nyomdavállalat Szegeden. Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Egy 4 középiskolát végzett < fiatalember felvétetik. Cim a kiadóban. H Yö MIIT U Ml ? 0-tíflT* ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A .DELMftí HIRLAP- ÉS NYOMDAVÁLLALAT szeged, kbrolwfütca 15. I KOSZORÚ- ÉS CSOKOR-SZALAG FELIRATOK ARANYOZÁSÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT 'DÉLMfl6YAR0RSZJ)6' KÖNYVKÖTÉSZETE. — TELEFONSZÁM 836.