Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-02 / 27. szám

1911 február 2 DELMAGYARORSZAG 5 amelyből 8879 darab az általános herbariumba, darab a csongrádmegyei herbariumba van elhely ezve. Néprajzi osztály állománya az év elején 5189 "arab. Gyarapodás 305 darab, amiből 104 darab j adomány, 201 datab vétel gyűjtés utján. Gyűjtés folyt Szegeden, a szegedi tanyákon, Nagybecskerek környékén, Torontál-Ozorán és Vésztön. Állomány az év végén 5494 darab. Összegezés. A különböző szakok ós osztályok anyagát az év végén az alábbi számok mutatják: 1- Könyvtár 76572 darab 2- Régiségtár 23070 „ Néprajzi gyűjtemény 5494 „ Képzőművészeti gyűjtemény 298 „ ö. Természetrajzi gyűjtemény 45927 „ Összesen: 151361 darab leltári tárgy van megőrzés és kezelés alatt a két intézetben. Tömörkény István. Az Ismeretlen jótevő ezres. Harmincezer korona gyermekvédelemre. — (Saját tudósítónktól.) Mindjárt híradásunk elején megkorrigáljuk ennek a cikknek a cimétf — nem harminc-, csak huszonnégyezer korona fordítandó gyermekvédelemre, a hatezer korona pedig a majdani szegedi egyetemen ösztöndíjra. Ami egyébként nem von el a nemes cselekedet értékéből semmit, mert az a derék emberbarát, aki nem akarja magát megnevezni, hanem szerényen az ismeretlenségben kiván maradni, tényleg harmincezer koronát tett le Lázár György dr, szegedi polgármester kezeibez, aki az összeget már letétbe is helyezte, magát az eseményt pedig a következő átiratban hozta Szeged város tanácsának a tudomására: Mult hónap harmincadik napján egy jótevő, ki ismeretlen maradni kiván, négyszázalékos magyar járadékkötvényekben harmincezer koronát tett le kezeinkhez, azon célhatározással, hogy abból a város tetszése szerint alapítványként vagy adományként huszonnégyezer korona gyermekVédelemre, hatezer korona pedig alapítványként a Szegeden létesítendő egyetem kebelében ösztöndíjra fordittassék. A föntjelzett értéket ugyanaznap letétbe helyezvén, a vonatkozó letéti nyugtát azzal teszem át a tekintetes tanácshoz, hogy az egyetemi alapítványra nézve az alapítványi oklevél kiállítandó s gz a város tőrvényhatósági bizottsága által is elfogadtatván, kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztendő volna, megjegyezvén, hogy az alapítványi okirat részleteiről az alapító intencióinak megfelelő fölvilágositásokat rövid uton készséggel megadom. A gyermekvédelemre fordítandó huszonnégyezer korona érték, tekintettel arra, hogy a magyar faj főfószkét képező Tisza-Dunaközón a legújabb statisztikai kimutatások szerint a gyermekhalandóság legnagyobb — huszonkét százalék — lóvén, e kérdés megoldása elöl a város már nem sárkózhatik el, valamint tekintettel arra is, hogy e kórdós kielégítő módon Való megoldása tárgyában az államkormánynyal, az országos gyermekvédő ligával, a helybeli állami gyermekmenhely igazgatóságával, valamint a helybeli patronázs-egyesület elnökségével tárgyalásokat folytatok : további átiratomig gyümölcsözőieg volna kezelendő s a tárgyalások befejeztével lesz majd eldöntendő az is, hogy a város ez értéket adományként, vagy alapítványként kezelendi-e ? Lázár György dr, polgármester az ismeretlen mecenás szép cselekedetét nyilvánosságra hozván, kijelentette a Délmagyarország munkatársa előtt, hogy a gyermekvédelmi akciót a maga hatáskörében a legnagyobb erélylyel folyamatba teszi. Emlékeztetett a Polgármester saját újévi beszédére, melyet tisztviselőtársaihoz intézett s amelyben kifejezetten kilátásba helyezte, hogy az ország szivében, a Tisza-Duna közén lévén a legnagyobb a gyermekhalandóság: a közigazgatás élén kötelességének tekinti a gyermekvédelem elősegítését. Az ismeretlen jótevő a leghívebb munkatársa ebben a kérdésben a polgármesternek, aki társadalmi uton ezeket az ezreket jelentékenyen meg fogja szaporítani. fi bankkérdés. Elmondta: Tisza István gróf. Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt uram! Az előttem fölszólalt tisztelt képviselőtársam beszédének azon részére, melyben a bankkérdés elvi részével foglalkozott, meg fogja találni a választ beszédem folyamán. Fölszólalása többi részével nem kívánok foglalkozni, mert kerülni fogok minden a bankkérdéssel össze nem függő politikai ügyet. Csupán beszédének ama részére akarok még válaszolni, amely hangot ad annak az elcsépelt témának, hogy a mi pártunk ebben a kérdésben nem meggyőződést, hanem a hatalmi érdeket képviseli. Itt volna az ideje annak, hogy mikor komoly érdekekről van szó, hagyjunk békét ennek a régi gyanúsításnak. Hogy többet ne mondjak, a közelmúlt története nem-e bizonyította be fényesen azt, hogy akik annak idején a szabadelvű pártban és most a munkapártban vannak az ország érdekében a Ház szigorítására tett intézkedések folyamán emelt fővel buktak el és hagyták ott a hatalmi pozíciójukat. Ez idők küzdelme fölment attól, hogy hosszabban reflektáljak erre a gyanúsításra. A jelenlegi vita igazi hivatása a közvélemény tájékoztatása tárgyilagos érvekkel annak tisztázása végett, hogy a bankkérdés minő megoldása áll az ország érdekében. A kiegyezés kérdésével nem kívánok bőven foglalkozni, mert lesz erre más alkalmam. — Hangsúlyozom, hogy a többség tagjainak, akik a múltban az alkotmánypárt tagjai voltak, nincs okuk rá, hogy kényelmetlenül érezzék magukat az ellenzék szemrehányásai miatt. Erre inkább akkor volt okuk, mikor a koalíció keretei közt bizonyos engedmények árán együtt kellett haladniok a függetlenségi párttal s a rossz koalíciós kiegyezésért is inkább a függetlenségi pártot, mint őket terheli a felelősség. Közbekiáltás balról: Hát Wekerle ? — Wekerlét méltóztatott kérdezni ? Hát kérem neki egész zsenialitására volt szüksége, hogy megóvja azoktól a károktól az országot, melyek abból következtek volna, ha a függetlenségi párt szája ize szerint köti meg a kiegyezést. A bankkérdésre térve kijelentem, hogy mindig is azt mondottam, hogy a külön bankot az ország bármely pillanatban fölállíthatja, erre meg van a gazdasági ereje. A kérdésből ki kell kapcsolni a politikát. Magyarország, mikor gazdasági kérdésekben Ausztriával egyetértésben jár el, függetlenségéből ép ugy nem vészit semmit, mint mikor külföldi államokkal szerződéseket köt. A függetlenséget nem lehet az Ausztriától való gazdasági elkülönülésben keresni, inkább az ország gazdasági erejében. Ha ezt a gazdasági erősödést a közös bank jobban szolgálja, mint az önálló bank, akkor meg kell mellette maradnunk. A szabadelvű párt régi vezérei egyrészt azért voltak az önálló bank mellett, mert az osztrák nemzeti bank igazán ellenségesen viselkedett velünk szemben, máirészt, mert a sok bank rendszerének hivei voltak, anélkül, hogy a nemzeti bank koncepciója lebegett volna előttük. Elismerem Földes Béla nagy szaktudását a bankügyben. Földes volt az első tanára a nemzetgazdaságtanból. Földes elfeledkezett róla, hogy Angliában a történelmi fejlődés magyarázza a több bank rendszert, amely csak az elméletben van meg, valósággal csak az angol bank jegyei vannak forgalomban. Az amerikai Egyesült-Államokban is sok panasz hallatszik az ott divó több bank rendszer miatt. Apponyi Albert gróf kétségbevonta, hogy a közös bank a magyar hiteléletet és annak fejlődését ugy tudná irányítani, mint az önálló bank. Ez nem is lehet hivatása a jegybanknak s ezt semmiféle hatalmi szóval nem is lehet biztosítani. A jegybank föladata az, hogy ellása az ország pénzszükségletét olcsó kamatláb mellett s fentartsa a valuta paritását. — A mezőgazdasági hitel istápolását olyan mértéken, mint az ellenzéken hangoztatták, sehol semmiféle jegybank nem teljesítette, még a francia sem. Képtelenség egy jegybanktól azt is kívánni, hogy pénzét beteg iparvállalatokba fektesse és igy kockáztassa. Elég ha a bank konszolidált viszonyokat és olcsó kamatlábat biztosit, ezzel megadja a mezőgazdaság és ipar fejlődésének lehetőségét. A kamatláb kérdésében valamikor olyan leckét adott nekem Földes, amely egészen ellenkezik az ő (Földes) mostani álláspontjával. Ha fülemeljük a kamatlábat, ezzel nem növeltük a tőke termelékenységét. — A kamatlábemelkedéssel mindig és mindenütt együtt járt áz uzsora tobzódása. Földes a franciákra hivatkozott, akik a magas kamatlábat követelik. Ilyen eleven francia nincs a világon, ha volna, bizonyosan lecsuknák. — Elismerem, hogy Angliában évente tizenkétszer is változik a bank kamatlába, de ennek megvan a maga magyarázata. Földes azt mondta, hogy a bankproblémából kapcsoljuk ki a fizetési mérleget. Igen ám, de nem lehet. Frázisokkal, politikai ígéretekkel lehet igy bánni, de az. élet neveletlen, reális tényeivel nem. — A magyar közgazdaság sokkal konszolidáltabb viszonyok közt fog fejlődni a közös bank olcsó kamatlába mellett. Az ország függetlenségét is igy szolgáljuk helyesebben, ha ezt a konszolidáltságot megóvni igyekezünk. Ettől a fölfogástól nem tántorít el az a körülmény sem, hogy a készfizetések dolgában a többségnek nem sikerült egészen elérni jogos követelését. Nem tagadom le a választásokon erről tett Ígéretet, de junktimot az önálló bank és a készfizetés elmaradása közt nem állítottam föl aradi beszédemben sem, melyet annyian fejemre akartak idézni. Egyetértek Madarassy-Beck Gyula báróval abban, hogy a készfizetés dolgában nem lehet és nincs érdekellentét Ausztria és Magyarország közt. Az osztrákok közt sincs mindenki abban a bornírt fölfogásban, hogy ami Magyarországnak jó, az Ausztriának szükségképen rossz. Abban azonban, hogy a készfizetés megkezdése közömbös dolog, nem helyeslem Madarassy-Beck Gyula fölfogását. Se a német, se az angol, se a francia bank nem szüntetné meg a készfizetést, hiába tanácsolnák neki. Az ilyen fölfogás és ez a frivol hang, azt annak a komolyságnak, melylyel a kérdésnek tartozunk, az a terület, melynek nincs készfizetése, gazdasági és pénzhitelügyi szempontból inferioritásban van más államokkal. — Valóságos unikum az, hogy iit van egy állam, Ausztria, amely a készfizetést akkor sem akarja törvénybe iktatni, amikor a valóságban a gazdasági viszonyok már régen lehetővé tették. Ebben a kérdésben az egész nemzet egyformán gondolkozik. Arra a következtetésre azonban ne gondoljanak, hogy ezek után ellentétbe helyezkedek a kormány javaslatával. Büszkék lehetünk rá, hogy a modern gazdasági fölfogásban ma Magyarország vezet a monarchiában. Az osztrákok idegenkedése a készfizetéstől nem egyéb, mint a betegé a friss levegőtől. Az osztrák közvélemények és az osztrák kormánynak ez a merevsége arra indította a magyar kormányt, hogy kompromisszumot kössön, amely azonban mégis előhalaclást tartalmaz a mi követelésünk javára. Ilyen haladás az, hogy a banknak magának kell a készfizetés dolgában a kezdeményezést alkalomadtán megragadni. Biznunk kell a bankban, hogy megfelel ennek a föladatának, hisz erre saját presztízse kötelezi.