Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-11 / 34. szám

1®11 február 8 DELMAGYARORSZAG 5 Else Jerusalem Amerikában. — Az írónő három novellája. — (Saját tudósítónktól.) A szent Skarabeus világhíressé lett szerzője, Else Jerusalem asz­szony most az Atlanti-oceánon át Amerika felé vitorlázik uj, fiatal férjével. Alig tizennégy nappal ezelőtt egy nagyon csöndes, kevesektől tudott esküvő ment végbe a bécsi ágostai evangélikus templomban: az első férjétől, a gazdag bécsi gyárostól elvált Else Jerusalem, leánynevén Kotányi Elza es­küdött örök hűséget egy fiatal egyetemi ta­nárnak, akinek Bécsben embriologiai docense volt, de onnan Buenos-Ayresbe hivták meg egyetemi tanárnak. Else Jerusalem asszonynak ez a házassága szerelmi házasság volt. Közte és az első férje között már hosszabb idő óta feszültebb viszony fejlődött ki, melynek oka két nagyobbacska gyermek volt. A házasfelek békés egyetértése megbomlott, mert Else Jerusalem a gyrrmekei nevelésénél azokat az elvekot akarta követni, amelyeket már tizenhat éves leánykorában, föl­olvasó körútja alkalmával is hirdetett. Leggyö­keresebb, legszentebb meggyőződése volt Else Jerusalem asszonynak az, hogy a gyermekekot a fölvilúgosodottság szellemében kell nevelni. Szerinte a konzervatív nevelési rendszerben rejlenek a társadalmi bajok csirái s minden fonákságnak, amit a felnőttek követnek s amit az ő ferde nézetűk után a gyermekük fogékony ós ingadozó lelkébe beleoltani igyekeznek, a régi nevelési rendszer az oka. A nép alsóbb rétegeiben pedig egyenesen ebből hajtanak ki a szociális nyomorúságok és a bün penészes virágai. Minden a nemi élet körül kapcsolódik s a prostitúció, mely különösen a szegények társadalmából szakítja ki az áldozatait, ott kez­dődik, ahol titokban tartják, agyonhallgatják a természet törvényeit s nem világosítják föl a gyermekeket a nemi élet egészséges és ter­mészetellenes következményeiről. Else Jerusalem forradalmi művész egyénisége igy vált az asz­szony ós az anya legerősebb meggyőződésévé. Ez volt tehát az oka a válásnak s a férj, a gazdag gyáros bürokratikus fölfogása a gyer­mekek nevelése tekintetében nem tudott hozzásimulni a müvész-feloség elveihez, Ez idézte elő az elhidegülést s bár a gyermekek neveléséről az elvált férj gondoskodik, Else Jerusalem uj életet kezd azzal a dacos, de még sem megnyugtató tudattal, hogy hát ilyetónképen vállalja az apa a felelősséget azért, amivé a gyermekek fejlődni fognak. Else Jerusalem két esztendeig marad Buenos­Ayresben uj férjévei. Azután ismét visszatér Bécsbe, ahol a férje a bécsi egyetemen fog tanszéket vállalni. * Kezünk közé jutott Else Jerusalem Vénusz a kereszten cimü, három novellát tartalmazó és német nyelven megjelent könyvének a magyar forditása, a fordító eredeti kézírásában. A „Vé­nusz a kereszten" 1899-ben jelent meg, azóta Else Jerusalem A szent Skarabeusig nem adott ki könyvet. A Vénusz a kereszten cimü könyv­ben már fölcsillan Else Jerusalem sajátos mű­vészete. A könyv novelláinak közlését már leg­közelebb megkezdjük. A magyar-horvát pénzügyi viszonyok. Íkha ielentik> h°í?y « horvát országyyülós Költségvetési bizottságának tegnapi ülésén *tgcrsdorfer Sándor dr, aki a Horvátország és Magyarország között Jótrejött legutóbbi kiegye­" 8 alkalmával a horvát regnikoláris bizottság o "adója volt, a bizottság meghívására hosszabb előadást tartott Horvátországnak Magyaror­szághoz való pénzügyi viszonyáról. Javasolta, hogy pontosan tanulmányozzák a pénzügyi kiegyezés dolgát ós az előmunkálatot két irányban vezessék: egyrészt a bizottságban fölmerült eszme szerint a pénzügyi kiegyezéses viszony revíziója irányában, másrészt az eddigi modus szerint, hogy oly esetekben, amidőn a regnikoláris küldöttségek a pénzügyi egyez­mény revíziója tekintetében nem tudnak meg­állapodni, a horvát megbízottakat a helyzet készületlenül ne találja. Tomasics dr, bán szin­tén javasolta, hogy tanulmányt és előmun­kálatot folytassanak az emiitett két irányban. Talán sikerülni fog — úgymond — elérnünk, hogy gazdasági fejlődésünk irányítása a mi kezünkben marad és hogy az ország gazdasági ereje mindinkább szilárduljon. A bomba. — A pénzügyminiszter és az ellenzék. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma ülésén izgalmas jelenetekre és felszólalá­sokra adott okot Lukács László tegnapi nyilatkozata. Lukács tegnap tudvalevően arra figyelmeztette az ellenzéket, hogy ne na­gyon bolygassa a mult romjait, mert rajta bombák robbanhatnak föl, amelyek sokakat földre teríthetnek. Az ellenzékre szenzációként hatott Justh­nak az a nyilatkozata, hogy Lukács való­sággal ráhelyezkedett az önálló bank alap­jára, sőt szó volt arról is, hogy belép a függetlenségi pártba. Justh nyilatkozatát a jobboldal gúnyos derültséggel fogadta, a baloldal azonban szakadatlan tapssal és él­jenzéssel kisérte. Itt közöljük Lukács László miniszternek a bombákról az ülés során tett nyilatkozatát: Lukács László pénzügyminiszter: Nem szo­kott ugratásoknak felülni. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Ismeri az ilyen szisztémát és tudja, mennyi közérdek rejlik mögötte. Tegnapi beszédében nem akart senkit gyanúsítani, ezt a lapok utján is kijelentette. Fölkiáltások balról: Hát akkor mit akart? Lukács László: Azt hiszi, ez a nyilatkozat megnyugtathat mindenkit. Bombák alatt . . . Egy hang balról: Gombák voltak, nem bombák. Fölkiáltások jobbról: Micsoda szellemesség ez? Lukács László: Bombák alatt csak azt akarta érteni, hogy a múltban lehetnek még tények, amelyek nem fedik a Házban az ellenzék ré­széről elhangzott nyilatkozatokat. Ez aztán bomba módjára is hathat. Ezt akarta tegnap kifejezni. A Justh Gyula által fölolvasott me­morandum a Justhék álláspontját foglalta ma­gában. Szmrecsányinak tudnia kell és tudja is, hogy az önálló bankkal szemben mindig meg voltak a maga aggodalmai ós ebből nem csi­nált soha titkot. További ugratásokra pedig nem hajlandó felelni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Justh Gyula: Ideje, hogy a tárgyalásokról a leplet egy kicsit föllebbentse, hogy az ország végre tisztán lásson ebben a dologban. Lukács­csgl kétszer tárgyalt, még pedig 1909. nyarán ós őszén. Első izben Lukács a gazdasági önál­lóság dolgában ugyanazon az állásponton volt, mint most. Erre akkor azt felelte neki, hogy ha igy áll a dolog, további tárgyalásnak nincs helye mert az önálló bankból nem engedhet. Ő3zszel újra kezdődtek a tárgyalások, okkor leg­először is ugyanazt kérdezte a pénzügyminisz­tertől, hát most hogy gondolkozik a bankról. Lu­kács azt felelte, hogy miután látja, hogy a Ház és az ország többsége akarja a bankot, nincs kifo­gása ellene, ha az önálló bank a kormány pro­gramjába fölvétetik. Erre azt mondta a minisz­ternek, lépjen be a függetlenségi pártba. A mi­niszter azt fololte, hisz úgyis az lesz a vége, most még egyelőre nem teheti, mert azt hinnők, hogy a hatalom kedvéért lép be. Lukács később azt mondta, hogy a király őt kívánja pénzügy­miniszternek. Megjegyzendő — úgymond Justh — hogy én nem vettem volna részt a kabinet­ben. A szóló azt felelte Lukácsnak: ez nem lehet mert ő még sokkal ujabb keletű hive az önálló banknak, hogy sem a függetlenségi párt biza­lommal lehessen iránta. Egy hang jobbról: Ez magánbeszélgetés volt? Justh Gyula: Ez az ország dolga. Mikor a király előtt hivatkozott arra, hogy Lukács az önálló bank hive, a király azt felelte, hogy Lukács igenis közösbankos. Erre nem adhattam más feleletet, — folytatja a szóló — minthogy ilyen körülmények közt, sajnálatomra, nem tárgyalhatok tovább. Ez a dolog története. Ezeket mondotta Justh Gyula. Justh nyi­latkozata szerint tehát: 1. Lukács László kijelentette mindkét tár­gyalás alkalmával, hogyha az ország több­sége akarja, akkor az önálló bank érdeké­ben fáradozik. (Hogy az ország többsége nem akarta az önálló bankot, erről leg­jobban talán — Justh Gyula győződött meg. 2. Justh részt se vett volna a kabinet­ben. Dehát akkor miért csak mint kabinet­alakitási lervet igyekszik ugyanő; Justh, a Lukács tárgyalásokból bebizonyítani ? 3. Justhnak határozottan értésére adta a király, hogy hiába akarja azt végig hang­súlyozni, hogy Lukács önállóbankos, mert — Justh szerint igy mondta a király — „Lukács igenis közösbankos". Ezek derülnek ki Justh nyilatkozatából, igy Lukács László bombái egyenesen Justhot találták. Justh Gyula utóbbi szereplése és ma el­mondott nyilatkozata rendkivül kinosan érintette a Justh-párt egy részét is. Mint budapesti tudósitónk telefonálja, a Justh-párt megbomlása — Justh szereplése következtében — elkerülhetetlen. Kinosan érintette a Justh-párt egy részét a vezér­nek utóbbi időben követett magatartása, már a bankvita során való viselkedése sem tetszett pártja higgadtabb részének. Lukács bombája kétségbevonhatatlanul Justhot ta-. lálta és Justh pártjának egyik része min­den jel szerint kivál a Justh-pártból. NAPI HÍREK Négy hónapi várfogságra ítélték Muzsayt. (Saját tudósítónktól.) Muzsay János fölött ki­mondotta a katonai bíróság ítéletét. A nemrég még délceg honvódfőhadnagy, aki egy átdorbé­zolt éjszaka után halálra sebezte a bátyja sze­retőjót, a könnyelmű, léha Gábriel Rózsit, nem katona többé. Megfosztották a kardbojttól, börtönre Ítélték és Muzsay János most már majd másik pályán keresi a boldogulást. Pénteken délelőtt hirdették ki a szerencsétlen ember előtt a honvódfötörvónyszék ítéletét. Az ítélet aránylag nagyon enyhe. Olyan, aminőnek a Délmagyarország mintegy három héttel ez­előtt megjósolta azt. Nem gyilkosságban mon­dották ki bűnösnek a főhadnagyot, hanem gon­datlanságból okozott emberölés vétségében és ezért négy hónapi várfogságra és főhadnagyi rangfokozatának megtartása mellett tiszti rang­jának elvesztésére ítélték. A büntetésbe az el­szenvedett vizsgálati fogságból semmit sem vettek kitöltöttnek. Az ítélethirdetés délelőtt tizenegy órakor volt a szegedi béke-utcai hadbírósági palotában, az Ítéletet Tóth, alezredes-hadbiró hirdette ki és annál csak a katonák voltak jelen. A te­rem ajtaját, ablakát faz ítélet kihirdetése előtt kinyitották, igy akarták jelezni, hogy nyilvánosság előtt történik minden. Muzsay főhadnagyi egyenruhában, kard és föveg nélkül jelent meg. Az ítélet indokolása kimondja, hogy Muzsay tudtán kívül ölte meg Gábriel Rózsit, öntudat­lan állapotban követte el a gyilkosságot. Eny­hítő körülménynek vették, hogy maga a leány adta kezébe a fegyvert, továbbá töredelmes megbánását ós hogy a megbüntetését maga a Gábriel-család sem kívánta. Az ügygyei kap­csolatos minden egyéb bűncselekmény alól föl­menütték Muzsayt.

Next

/
Thumbnails
Contents