Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-31 / 25. szám

1911 január 24 DÉLMAGYARORSZÁG 9 A Szegedi Központi Bank Részvénytársaság igazgatósági jelentése. Tisztelt közgyűlés! Intézetünk II. üzlétévét tárgyaló jelentésünket és ennek az évnek zárszámadásait a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: A lefolyt év intézetünkre nézve minden irányban eredményes volt. Forgalmunk emelkedett, ennek megfelelően betétállományunk és visszleszámitolásunk gyarapodott. Nagyobb veszteségek nem értek bennünket és igy mindenképen megállapíthatjuk, hogy intézetünk az egészséges fejlődés ós haladás utján van, mely körülményre fektettük a legfőbb súlyt mult évi működésünk alatt, célozván ezzel azt, hogy tárcánkba csupán az alaposan megrostált jó anyag kerüljön be. Tekintve a már most általánosan tapasztalható közgazdasági viszonyok javulását, azon jogos reményünknek adhatunk kifejezést, hogy intézetünk most már nagyobb mértékben fogja üzletkörét kifejleszthetni, mely meggyőződésünket irányunkban mindinkább megnyilvánuló bizalom csak megszilárdítja. Áttérve ezek után a lefolyt üzletévre, intézetünk fokozatos fejlődést és előrehaladást mutat. A folyó üzletek kiterjesztése mellett szaporítottuk hitelt nyújtó intézeti összeköttetéseink számát. Ezen előnyös körülmények folytán azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy t. részvényeseinknek V»°/o-kal a mult évinél magasabb, vagyis részvényenként 11 korona osztalékot fizethetünk, amint azt részletes előterjesztésünkben javasoljuk. Az ezen jelentésben következő adatok igazolják azt, hogy intézetünk minden üzletágban emelkedett. Az egyes üzletágak forgalma a következő volt: I. Váltók. Állomány 1910 január hó 1-én 831,785 K 70 f kiadatott az óv folyamán . . 2.596,625 „ 08 „ összesen: 3.428,410 K 78 f visszafizettetett az év folyamán 2.486,050 „ 63 „ Egyenleg 1910 dec. hó 31-én 942,360 K 15 f II. Betétek. Állomány 1910 január hó 1-ón bevétel az év folyamán . . . összesen : kiadatott az év folyamán . . Egyenleg 1910 dec. hó 31-ón 420,712 K 91 f III. Visszleszámitolás. Állomány 1910 január hó 1-én 435.933 K 47 f az év folyamán tovább adatott 2.228,172 „ 34 „ 411,497 K 46 f 373,757 „ 17 „ 785,254 K 63 f 364,541 „ 72 „ összesen: 2.664,105 K 81 f visszaváltás az óv folyamán . 2.210,533 „ 01 „ Egyenleg 1910 dec. hó 31-én 453,572 K 80 f 19,827 K 75 f 1910-iki üzletév tiszta nyereségének elosztására vonatkozó tiszteletteljes indítványunk a következő: fordittassék osztalékra, vagyis a 2. számú szelvényeknek drbkónt 11 K beváltására . . . 11,000 K — f tartalékalapra 5,000 , — „ igazgatósági jutalékra . . . 1,600 „ — „ felügyelő-bizottsági jutalékra 400 „ — „ 1911. évi nyereségszámlára átvezetendő 1,827 „ 75 „ összesem 19/827 K 75 f Az osztalékok kifizetését folyó évi február hó 15 -tői kezdjük meg. Javaslatunk elfogadása esetén tehát részvényeink 2. számú szelvényei e naptól kezdve darabonkint 11 koronájával fog»ak pénztárunknál beváltatni. Kórjüh a t. közgyűlést a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után ugy nekünk, mint a felügyelőbizottságnak a felmentvónyt megadni és intézetünk fejlesztésében minket támogatni szíveskedjenek. Szeged, 1910 december 31. As igazgatóság. (—) Az uj sztrájktörvény. A kereskedelemügyi minisztériumban — amint értesülünk — nagy serényen dolgoznak egy szenzációs törvény előkészítésén. Ismeretes ugyanis, hogy a Szterényi-féle ipartörvény tervezetében egy törvény keretén belül akarta szabályozni Szterényi a sztrájkügyet ls- Az érdekelt ipari körök ellenzésén ez^a terv meghiusult s Hieronymi Károly, midőn átvette a minisztérium vezetését, kijelentette nyomban, hogy elejti az egész tervezetet és azt részekre bontja. A kereskedelmi miniszter első«orban is a közlekedésügyi vállalatok (vasúti, villamosok, hajók) tisztviselői és alkalmazottai sztrájkjogát akarja meghatározni. (—) Uj hajórakodó-állomás. A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak Szegeden a pónzügyigazgatóság mellett van a tiszai kikötője. A társaság az iránt folyamodott Szeged város tanácsához, hogy jelöljön ki részére alkalmasabb kikötőhelyet, mert a jelenlegi kikötő a szénrakodó-állomás közvetlen közelében lévén, a kereskedők és iparosok árui állandó rongálódásnak vannak kitéve s a kereskedők nem akarják tovább igénybe venni a társaság hajóit. A város tanácsa szakértő bizottságot küldött ki, uj rakodó-állomás kijelölése végett. A bizottság javaslatához képest a tanács az uj hajórakodót a két hid között jelölte ki, a Dunagőzhajózási társaság rakodója alatt, az Ipar-utcától a régi vizmü rámpájáig. Ez ellen a Dunagőzhajózási társaságnak sincs kifogása. A tanács az uj hajórakodó területére egyben szabad kikötőt engedélyezett, viszont az ingyen népfürdőt áthelyezte a felső Tiszapartra, a Római-körut mellé. (—) A szegedi gazdasági és iparbank közgyűlése. A szegedi gazdasági és iparbank részvénytársaság az elmúlt vasárnapon tartotta évi rendes közgyűlését a részvényesek igen élénk érdeklődésével, Reök Iván országgyűlési képviselő, igazgatósági elnök elnöklete alatt, aki örömmel konstatálta azt a hatalmas és nagyarányú fejlődést, amelyet a részvénytársaság ez évi eredményével fölmutat. Ezután a közgyűlés a mult évi zárszámadást, úgyszintén az igazgatóságnak a nyereségfölosztásra vonatkozó javaslatát egyhangúlag elfogadta s ehez képest az 1910. évi szelvény tizenkét koronával kerül beváltásra, ami hat százalóknak felel meg. Az igazgatóság három évre szóló mandátuma lejárván, uj igazgatóság volt választandó, azonban Holtzer Dániel részvényes indítványára a régi igazgatóság érdemeinek ós buzgóságának kiemelésével ós méltánylásával egészben újra megválasztatott. Miután még a közgyűlés Fényes Marcel vezérigazgatónak a részvénytársaság ügyeinek buzgó és nagysikerű intézéséért, ugy a tisztviselői karnak is sikeres munkálkodásáért köszönetet szavazott, a közgyűlés az elnök lelkes éltetése mellett befejezést nyert. (—) A tápéi bérlők. Szeged város tápéi rétjót nagyobbrészt tápéi földmivelők birják bérben. Ezek a bérlők beadványban kérik a város tanácsát, hogy a bérleti árlejtést még ebben az évben tartsa meg a bórföldekre. (—) A hazai gyulaipar válsága. A foszfortilalom folytán kialakult bizonytalan helyzet a hazai gyufagyárakra nagyon nyomasztólag hat. Mert egyrészt arra a hirre, hogy az állam a monopóliumot be akarja vezetni, több uj gyár alakult ós a régiek közül is több kibővítette üzemét, minek eredmónyeképen nagy túltermelés állt be ós nagyobb kivitel hiányában igen nagy készletek halmozódnak föl, amelyek végeredményben /elkerülhetetlen kedvezőtlen nyomást gyakorolnak a hazai gyufapiacra. Másrészt pedig a kereskedők is tartózkodnak a vásárlástól, minthogy nem tudják, hogy monopólium ha lesz, mikor lesz s mily formában, miért is egy esetleges utánadóztatást elkerülendő, csak kis készleteket tartanak. A jövőre nézve a kilátások pedig még rosszabbak. Ugyanis Ausztriában a foszfortilalom 1912 január 1-én lép életbe, nálunk/egy évvel később, 1913 január 1-ón. Az osztrák gyufaipar az egy 1911. év alatt még a nagyon terjedelmes foszforosgyufa berendezéseit kihasználni, nyers anyagait földolgozni igyekszik g amikor készáruit otthon már el nem helyezheti, azokkal a magyar piacot fogja elönteni, miből kifolyólag a hazai gyufaiparra ujabb csapás vár. Mindezeket összevetve, a hazai gyufaipar e kedvezőtlen behatások következtében úgyszólván zsákutcába ért, amelyből csupán a monopólium szabadithatja meg. Kívánatos volna tehát, hogy a két kormány erre nézve minél előbb megállapodásra juthatna. szolon hősién és hDhsz legjobb beszerzési forrósé: JUTKOYICS GÉZA le- és szénleiepe, Kossuth Lojos-sugórnl 41. szóm. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Teleion 686 FOGFÁJÁS Rossz fogak ellen!! ellDvolifásóro ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-féle szájvíz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak romlását megakadályozza. Ara 70 fillér. FRANKI ANTAL gyógyszertára SZEGED, Felsőváros. erősítésére Fogíójósl REGENY AZ ELET HÍDJA — Angol regény. — Irta Gerard Dóra. (30) — Lamont doktor megölte azt a leányt. Döríl nem is tudta, hogy csodálkozik-e vagy sem. A sok titokzatos előzmény, sejtetés annyira fölcsigázta a várakozását, hogy bizonyos — tehát jól gondoltam — érzéssel vette tudomásul Grierson rettentő vádját. Hiszen azért is követte Griersont léptennyomon, mióta csak Londonba ért, mert valami rejtélyt szimatolt. Mégis, ahogy fülét a puszta, csöppet sem szépítgető szavak ütötték meg, érezte, mint lesz hideg az arca, tudta, hogy most elsápad. — Iszonyú dolgot mond — felelte rövid szünet után; összes akaraterejével igyekezett hangjából mintegy kitiltani óriási izgatottságát. — Az iszonyú. Azért tartott ennyi ideig, amig szólásra határoztam el magamat. — Oda vagyok, oda vagyok — sopánkodott a német, aki hiába gyötörte az agyát valami helyes, illő megjegyzésért. — Nohát, akkor oda lesz még jobban is. Ez korántsem az egész mondanivalóm. Ide hallgasson és bár senki sem volt a közelükben és a mankós urat is elnyelte a köd, egészen oda hajolt a társa füléhez — Lily csak egy a sok közül. Mostan Dörfl változtatta meg helyét a padon. — Mik a bizonyítékai? — nyögte ki végre nagy erőfeszítés árán. Grierson nevetett, ijesztő, szinte őrült módon nevetett. — Hiszen ez a vicc a dologban. — Bizonyítékom egyáltalában nincs, csak következtetésem van és meggyőződésem. — Nem értem ... — Én sem értem, de a dolog mindezek dacára igy áll. Ne húzódjék félre tőlem, kedves barátom, szükségem van magára. Várjon, még többet hall majd. Hátha ketten együtt végére tudnánk járni ennek a dolognak, amely már több, mint tiz éve kinoz. Segitsen, maradjon mellettem. Vissza úgysem vonulhatok, ahoz tul messze mentem; ebben a percben maga túlsókat és tul keveset tud. Nemsokára elhagyja Angliát, annál inkább meg tudja őrizni a titkot