Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-29 / 24. szám
1911 január 24 DÉLMAGYARORSZÁG 19 kelljen annyit öltőakődnőm, mindig feketében jártam «• fogadtam a kérőket, mert egy hét mulra igy aaőlt hoinám a harmadik leányom: — Papa, a háuiurnak a fia ma este főijön megkérni a kezemet, légy hoezá barátságos ! Erre azonnal barátságos arcot vágtam, ezt pedig annál is inkább tehettem, mert estefelé félrehúzott a sarokba negyedik leányom, a kedves és igy szólt: — Papus, légy szives és válts gavallért, mert mindjárt itt lesz a Zontág és Montág cég főkönyvelője, Kedd Manó, hogy megkérje a kezemet. Erre ugy bólongattam, mint egy eperfa erdő ós nemcsak gallért, de kézelőtt is váltottam. Az első négy leányomat, mint látni méltóztattak, igen könnyen adtam férjhez. De volt még odahaza három leányom s ezek már modern gondolkozású hölgyek voltak ós addig kapacitáltak, amig ón is egy modern családapa lettem ós három leányommal elkezdtünk bálozni. Kilenc báliruhát csináltattak és természetesen én is rendeltem egy frakkot. Aztán kedves feleségemmel együtt kezdtünk bevonulni a báli éjek világába. Ott voltunk mindenféle-fajta bálon és estén. Mindjárt az első estén húrom ifju ember, ismert báli-fiuk csatlakoztak hozzánk s miután leányaimnak nagyon megtetszettek, én is kitüntető nyájassággal fogadtam őket. Mindennapos vendégek lettek nálunk. Megjegyzem, mind a három egy előkelő banknak a tisztviselői voltak. Minden héten háromszor, nagy vacsorát csaptunk tiszteletükre ós a bálakon is kitettem magamért, mert a szünórák alatt, amikor velünk vacsoráztak, őzpecsenyét és pezsgőt rendeltem nekik is. Mikor már nagyon jóba voltunk a fiukkal ós a pezsgő egy kissé a fejükbe szállt, elkezdtek ölelgetni ós azt mondták, hogy kitűnő egy tata vagyok. Én is kezdtem már jól érezni magamat a báltermekben, csak a lakkcipőm szorított nagyon. Vígan farsangoltunk, dáridóztunk és szinte váratlan gyorsasággal érkezett el az utolsó farsang. Akkor éjjel már nagyon fáradtnak éreztem magamat ós vacsora közben megmondtam a fiuknak, hogy több bálba nem megyünk, hanem szivesen elvárjuk őket ezután is családi fószszerzése céljából, kik aztán magyar operettet előadva nem láthatnak — üres kézzel távozni kénytelenek magukkal vivén a nekünk szánt dollárokat. Összefoglalva tehát az illetékes nézeteket, megállapítható, hogy bizony a magyar operetteirodalom pang és tehetséges szerzőink nem jutnak szóhoz, tehát hallgatnak, vagy külföldre mennek. Oka ennek, hogy nincs — szinház. Mert librettistát — ha zene ős szinház van — nem nehéz találni; ez csak pénzkérdés dolga. Beöthy bizonyára nem oka, hogy az operettirodalom pang, valamint nem oka, hogy csak az ő Király Szinháza ad elő operetteket. Ellenben ez a kép, amelyet adtunk, ismét hü képe a magyar vállalkozási szellem ügyefogyottságának és bátortalanságának. Három-négy operetteszinház is elboldogulna, de még egy operetteszinház feltótlenül kitűnő üzlet volna. És mégis évek múlnak évek után és nem akad se magán, se pz állam erkölcsi vagy némi anyagi támogatásával rendelkező tőke, amely uj énekes szinházat merne alapitani. A készülő Népopera programmját nem ismerjük, de tartunk tőle, hogy az talán nem ebben a mederben fog haladni és igy Szirmai Albertnek igaza lehet, hogy a magyar operett-zeneszerzőkre még het szük esztendő vár. Mig ugyanis a Népszínház halotti álmából uj életre nem ébred. Csak addigra késő ne legyen már. künkben. Ezt főleg azért mondtam, hegy végre már xyilatkoM&nak. A három ifja Őeesenéeett és aznap este nagyon sok peasgőt fogyasatottak, persze az én számlámra. Éjfél után egyszerre valami csekélységen alaposan |ösaszevesstek egymással óa lassan elpárologtak haza. Leányaim azt mondták, hogy 6 rajtuk vesztek össze és másnap délután nagyba vártuk az ifjakat. — Ma biztosan nyilatkoznak ! — mondták leányaim. És csakugyan nyilatkoztak is, de nem nálunk, hanem a lapokban, ahol egymást jól legazemberezték. Kétségbe voltunk esve, mi lesz mostan? Ezek most halálos ellenségek lettek és azért nem jönnek, mert nem akarnak egymással találkozni. Kitaláltam valamit. írtam mindegyiknek, hogy csak jöjjenek egész nyugodtan, hiszen nekem van három különbejáratn szobám és nem kell egymással találkozniok. Majd három karton lapot nyomtattam : Aladár, Elemér, Tihamér fölirásokkal. Igy hívták a három ifjút. Aztán fölakasztottam a szobák ajtóira. Ugyancsak rögtön táviratoztam pozsonyi nagynénémnek, hogy azonnal jöjjön. Ugyanis őt szántam a harmadik szobába gardedámnak. Nénikém megérkezett, de az ifjak nem mutatkoztak. Két napra rá egy kávéház előtt mentem el és bepillantottam. Méltóztatik tudni, kiket láttam ott? Az én három báli ficsuromat. Ott ültek egy kis kerek asztalnál összebújva a halálos ellenségek és nevetgéltek. Talán akkor is mi rajtunk mulattak, hogy milyep jól sikerült nekik bennünket félrevezetniük. A mai bálok ifjúságának kilencven percentje ilyen hecckedvelő és potyavacsorákra utazó ficsurkákból kerül ki. Azért a bálok utján hiába erőszakoljak leányaink férjhezadását. Megy az majd magától. Tessék elhinni, hogy az igazi férjeknek való embereket, valamint a jó házias feleségeknek való leányokat lem a báltermekben leljük meg. Egy viharedzett családapa. cm: • II • ii « s nemzetközi = segélyszövetkezet fiúmé — Spulelu — Iriesií biztosításba fogad egészséges személyeket egészen 80 éves korig. Orvosi vizsgálat nem szükséges. A szövetkezet szegedi irodája, Aradi-utca 2. sz. a. van, ahol további felvilágosítás kapható. Az igazgatóság. • • ••••IB@SliaiiiiiBB f \ \ \ \ \ Szegeden, a Kossuth Lajossugárut 71. sz. alatti jól bevezetett vendéglő és szálloda—nyugalombavonulás miatt — eladó, esetleg házzal együtt. — Bővebbet a tulajdonosnál ugyanott. aaaoaaflDQaoooaoaDDooDDDDflD a PJeraktározást pénzelőleggel is, g a Br% utorszállitást butűrkocsival hely- g o ° ben és vidéken jutányosán eszközöl g • • • a a o a • a a Kálmán Zsigmond si • IÍSZD IÉS-M 31. SÍÉ. I ielefi 388. • daoddddodadooapaaoaaaaaaan Zelinka Adolf kereskedelmi egyeztető SZEGED, Tisza Lajos-körut 14. szám Egy utcai febr. 1-tól kiadó. Cim a kiadóhivatalban. Sebők Mihály Szeged, Valéria-tér. hus- és paprikapiac. Előnyős bevásárlási forrás építőmester és építtetőknek mindennemű épitkezési vasárukban, úgymint: vasgerenda, kötővas, kapcsok szegek, vasalás, kályhák, tűzhelyek és mindennemű épitkezésikeüékek; saját érdekükben kérem meggyőződóst szerezni KERTÉSZ GYULA fűszer- és csemegekereskedő Telefon 563. SZEGED Kelemen- és Kölcsei-utca sarkán. Kifutófiú ielwétetlfc Délmagyarország kiadóhivatalában.