Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-29 / 24. szám

1911 január 24 DÉLMAGYARORSZÁG 19 kelljen annyit öltőakődnőm, mindig feketében jártam «• fogadtam a kérőket, mert egy hét mulra igy aaőlt hoinám a harmadik leányom: — Papa, a háuiurnak a fia ma este fői­jön megkérni a kezemet, légy hoezá barát­ságos ! Erre azonnal barátságos arcot vágtam, ezt pedig annál is inkább tehettem, mert estefelé félrehúzott a sarokba negyedik leányom, a ked­ves és igy szólt: — Papus, légy szives és válts gavallért, mert mindjárt itt lesz a Zontág és Montág cég fő­könyvelője, Kedd Manó, hogy megkérje a ke­zemet. Erre ugy bólongattam, mint egy eperfa erdő ós nemcsak gallért, de kézelőtt is vál­tottam. Az első négy leányomat, mint látni méltóz­tattak, igen könnyen adtam férjhez. De volt még odahaza három leányom s ezek már mo­dern gondolkozású hölgyek voltak ós addig kapacitáltak, amig ón is egy modern család­apa lettem ós három leányommal elkezdtünk bálozni. Kilenc báliruhát csináltattak és ter­mészetesen én is rendeltem egy frakkot. Aztán kedves feleségemmel együtt kezdtünk bevo­nulni a báli éjek világába. Ott voltunk minden­féle-fajta bálon és estén. Mindjárt az első estén húrom ifju ember, is­mert báli-fiuk csatlakoztak hozzánk s miután leányaimnak nagyon megtetszettek, én is ki­tüntető nyájassággal fogadtam őket. Minden­napos vendégek lettek nálunk. Megjegyzem, mind a három egy előkelő banknak a tiszt­viselői voltak. Minden héten háromszor, nagy vacsorát csaptunk tiszteletükre ós a bálakon is kitettem magamért, mert a szünórák alatt, amikor velünk vacsoráztak, őzpecsenyét és pezsgőt rendeltem nekik is. Mikor már nagyon jóba voltunk a fiukkal ós a pezsgő egy kissé a fejükbe szállt, elkezdtek ölelgetni ós azt mond­ták, hogy kitűnő egy tata vagyok. Én is kezd­tem már jól érezni magamat a báltermekben, csak a lakkcipőm szorított nagyon. Vígan far­sangoltunk, dáridóztunk és szinte váratlan gyorsasággal érkezett el az utolsó farsang. Akkor éjjel már nagyon fáradtnak éreztem magamat ós vacsora közben megmondtam a fiuknak, hogy több bálba nem megyünk, hanem szivesen elvárjuk őket ezután is családi fósz­szerzése céljából, kik aztán magyar operettet előadva nem láthatnak — üres kézzel távozni kénytelenek magukkal vivén a nekünk szánt dollárokat. Összefoglalva tehát az illetékes nézeteket, megállapítható, hogy bizony a magyar operette­irodalom pang és tehetséges szerzőink nem jut­nak szóhoz, tehát hallgatnak, vagy külföldre mennek. Oka ennek, hogy nincs — szinház. Mert librettistát — ha zene ős szinház van — nem nehéz találni; ez csak pénzkérdés dolga. Beöthy bizonyára nem oka, hogy az operett­irodalom pang, valamint nem oka, hogy csak az ő Király Szinháza ad elő operetteket. Ellen­ben ez a kép, amelyet adtunk, ismét hü képe a magyar vállalkozási szellem ügyefogyottságá­nak és bátortalanságának. Három-négy operette­szinház is elboldogulna, de még egy operette­szinház feltótlenül kitűnő üzlet volna. És mégis évek múlnak évek után és nem akad se ma­gán, se pz állam erkölcsi vagy némi anyagi támogatásával rendelkező tőke, amely uj éne­kes szinházat merne alapitani. A készülő Nép­opera programmját nem ismerjük, de tartunk tőle, hogy az talán nem ebben a mederben fog haladni és igy Szirmai Albertnek igaza lehet, hogy a magyar operett-zeneszerzőkre még het szük esztendő vár. Mig ugyanis a Népszínház halotti álmából uj életre nem ébred. Csak addigra késő ne legyen már. künkben. Ezt főleg azért mondtam, hegy végre már xyilatkoM&nak. A három ifja Őeesenéeett és aznap este nagyon sok peasgőt fogyasa­tottak, persze az én számlámra. Éjfél után egyszerre valami csekélységen alaposan |ösa­szevesstek egymással óa lassan elpárologtak haza. Leányaim azt mondták, hogy 6 rajtuk vesz­tek össze és másnap délután nagyba vártuk az ifjakat. — Ma biztosan nyilatkoznak ! — mondták leányaim. És csakugyan nyilatkoztak is, de nem ná­lunk, hanem a lapokban, ahol egymást jól le­gazemberezték. Kétségbe voltunk esve, mi lesz mostan? Ezek most halálos ellenségek lettek és azért nem jönnek, mert nem akarnak egy­mással találkozni. Kitaláltam valamit. írtam mindegyiknek, hogy csak jöjjenek egész nyu­godtan, hiszen nekem van három különbejáratn szobám és nem kell egymással találkozniok. Majd három karton lapot nyomtattam : Aladár, Elemér, Tihamér fölirásokkal. Igy hívták a három ifjút. Aztán fölakasztottam a szobák ajtóira. Ugyancsak rögtön táviratoztam pozsonyi nagynénémnek, hogy azonnal jöjjön. Ugyanis őt szántam a harmadik szobába gardedámnak. Nénikém megérkezett, de az ifjak nem mutat­koztak. Két napra rá egy kávéház előtt mentem el és bepillantottam. Méltóztatik tudni, kiket lát­tam ott? Az én három báli ficsuromat. Ott ül­tek egy kis kerek asztalnál összebújva a halá­los ellenségek és nevetgéltek. Talán akkor is mi rajtunk mulattak, hogy milyep jól sikerült nekik bennünket félrevezetniük. A mai bálok ifjúságának kilencven percentje ilyen hecckedvelő és potyavacsorákra utazó ficsurkákból kerül ki. Azért a bálok utján hiába erőszakoljak leányaink férjhezadását. Megy az majd magától. Tessék elhinni, hogy az igazi férjeknek való embereket, valamint a jó házias feleségeknek való leányokat lem a báltermekben leljük meg. Egy viharedzett családapa. cm: • II • ii « s nemzetközi = segélyszövetkezet fiúmé — Spulelu — Iriesií biztosításba fogad egészséges személyeket egészen 80 éves korig. Orvosi vizsgálat nem szükséges. A szövetkezet szegedi iro­dája, Aradi-utca 2. sz. a. van, ahol további felvilágosítás kapható. Az igazgatóság. • • ••••IB@SliaiiiiiBB f \ \ \ \ \ Szegeden, a Kossuth Lajos­sugárut 71. sz. alatti jól bevezetett vendéglő és szálloda—nyugalomba­vonulás miatt — eladó, esetleg házzal együtt. — Bővebbet a tulajdonosnál ugyanott. aaaoaaflDQaoooaoaDDooDDDDflD a PJeraktározást pénzelőleggel is, g a Br% utorszállitást butűrkocsival hely- g o ° ben és vidéken jutányosán eszközöl g • • • a a o a • a a Kálmán Zsigmond si • IÍSZD IÉS-M 31. SÍÉ. I ielefi 388. • daoddddodadooapaaoaaaaaaan Zelinka Adolf kereskedelmi egyeztető SZEGED, Tisza Lajos-körut 14. szám Egy utcai febr. 1-tól kiadó. Cim a kiadóhivatalban. Sebők Mihály Szeged, Valéria-tér. hus- és paprikapiac. Előnyős bevásárlási forrás építőmester és épít­tetőknek mindennemű épitkezési vasáruk­ban, úgymint: vasgerenda, kötővas, kapcsok szegek, vasalás, kályhák, tűzhelyek és min­dennemű épitkezésikeüékek; saját érdekük­ben kérem meggyőződóst szerezni KERTÉSZ GYULA fűszer- és csemegekereskedő Telefon 563. SZEGED Kelemen- és Kölcsei-utca sarkán. Kifutófiú ielwétetlfc Délmagyarország kiadóhivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents