Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-28 / 23. szám

DEL«fl(ÍVfiR0RSZl6 1911 január 28 zésóhez. Az előadó Dorozsma község csekély vagyona és egyéb okok miatt tartja nehéznek a terv kivitelét és elmondja, hogy eddig még nem is merték a dolgot a községi képviselőtesV'ilet elé terjeszteni, mert bizonyosnak látszik, hogy'saz nem hozza még a kivánt áldozatot. (A helyiérdekű.) A másik tervet Hermann Ferenc volt országgyűlési képviselő készítette el. ő helyiérdekű vasúttal akarja megoldani a kérdést olyanformán, hogy Halastól Szegedig, Dorozsmán át 62.1 kilométer hosszu vasutat építene. A vasutvágány0.76móter széles, keskenyvágányu lenne, az épitési tőkét kilométerenkint 30.450 koronára tervezi, a vonat átlagsebessége pedig husz kilométer lenne. 1 . A vonal mellett lévő földek értékemelkedése öt és fél millió koronát tenne ki, ha az értékemelkedést holdankint csak száz koronára teszik. Az épitési költség 1,890.945 korona, ennek ^harmincöt százalékát 661.830 koronás törzsrészvények, hatvanöt százalékát 1,229.115 koronás hetvennyolc százalékos elsőbbségi részvények utján kívánja a tervező megszerezni. Az elsőbbségi részvények öt százalékos jövedelmét garantáljuk. Eddig mintegy 800.000 korona van biztosítva az érdekelt községek és az állam részéről. Az előadót a hallgatóság zajosan megéljenezte, Csernovics Agenor pedig meleg szavakban köszönte meg az élvezetes előadást. Ezután egyesöleti ügyeket intéztek el és az egyesület májusi avatójának programjával foglalkoztak. Este a Kass-vigadóban bankét volt, SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Január 28, szombat: Cigányszerelem, operett. (Páros '/s-os bérlet.) „ 29, vasárnap d. u.: A cégér, népszinmü. este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Cigányszerelem, operett. (Páratlan '1,-08 bérlet.) Cigányszerelem operett. (Páros V,-os bérlet.) A sasfiók, szinmü. (Páratlan '/,-os bérlet.) ,, 2, csütörtök: d. a.: A postás fiu és a huga. „ 2, „ este: A kis lord. (Páros 'j, bérlet.) „ 3, péntek: A kis lord. (Páratlan •/, bérlet.) „ 4, szombat: Cigányszerelem, operett. (Páros »/,-os bérlet.) A medikus meséje. Elmondta : Bródy Sándor. (Fővárosi munkatársunktól.) A budapesti Vígszínházban pénteken este óriási sikerrel mutatták be Bródy Sándor uj darabját, amelyet általános érdeklődéssel várt a közönség. Maga Bródy Sándor ugyan uton-utíólen hirdette, hogy darabja gyönge, nem jó, de ugyanezt hirdette „A tanitónö"-röl ós a „A dadá"-ról is, amelyek azóta már az összes elsőrangú külföldi színpadokat nagy, őszinte sikerrel bejárták. — Nehezen várom a pénteket, — mondta munkatársunknak, amikor ma fölkereste, hogy uj darabjáról megtudjon egyet-mást — az igazat megvallva, félek a premiertől. Ez a darabom csak egy kis megfigyelés, egy könnyebb fajsúlyú színdarab, — nem több. Ezelőtt jó pár évvel együtt laktam egy medikus barátommal. Neki se volt sok pénze, a szerencse hozzám se igen látogatott el. Szük volt a lakás, összébbkerültünk, hamar megértettük egymást. Lakótársamat megfigyeltem, a lelkébe pillantottam és ez megszülettotte „A medikus"-t. Először novellában irtam meg. Kedves, igaz rajz volt. Aztán, amikor irtain többidarabjaimat, eszembe ötlött, hogy mennyi kiaknázható jelenet van elrejtve a kis novellában. Megszerettem a témát, foglalkoztam vele, kidolgoztam. Holnap már elő ís adják. Néni tudok eleget tiltakozni; az igazgató, a rendező1 folyton sikereket eroIegettek, terveztek, rendeztek, uj díszleteket festettek, egy-egy jelenetet tizszer-kuszszor eljátszottak... — A darab meséje? — Arról szivesen beszélek.. János, a medikus hónapos szobában nyomorog. Róza, Rubin főorvos leánya már félig-meddig jegyese. A főorvos csak azért támogatja a szegény medikust, hogy ha majd elvégzi tanulmányait, elveszi leányát. De János szivesebben foglalkozik Pirivel, falubeli ismerősével, akit a kenyérkereset a fővárosba sodor. János apja fölkeresi fiát és elmondja neki, hogy bugának, Aáának kérője akadt ós csak egy pár ezer korona kellene, hogy meglehessen a kézfogó. János érzi, hogy csak az ő házasságával szerezheti meg a pénzt. De, mikor megkéri Róza kezét, hiertelen föltámad benne az a gondolat, hogy eladja magát és olyan sértő hangon beszól, hogy a leány visszautasítja. Ebben a pillanatban azonban tudatára ébred annak, hogy szereti a leányt és kitámolyog a házból. Csak később tudta meg, bogy a leány megtakarított pénzét átadta az apjának, bogy huga boldogsága ne omoljon össze. János lelke megrázkódik a nagylelkűségtől ós kétségbeesésében el akarja dobni magától az életet, de szerelme és Róza vallomása visszarántják a sir széléről és végre a két szerető sziv megérti egymást. — Uj darabokon is dolgozik a mester ? — A Nemzeti Színháznak irok egyet. Timár Liza lesz a cime. Régi ideám, sokat pepecselek rajta. Ez, azt hiszem, jó darab lesz. Talán még ebben az évadban színre kerül. Én már elvégeztem a munkámat, csak egy-két jelenet van hátra. Azokat simitgatom. Azután a Magyar Szinháznak irok egy darabot, de azt csak a jövő évben adhatják elő. — Ugy hallottuk, hogy a mester nem akarta megengedni a Királyidillek előadását Münchenben? — A Lustspieltheater a három kis darab közül a Bethlen Gáborról szóló Fejedelem eimü egyfölvonásos szinmüvet adta elő. Egészen az előadásig elleneztem, mert a magyar történelem olyan megvilágításban nem való külföldnek. Most pörölhetném őket. De bizony ugy áll a dolog, eddig ón még solia se pörlekedtem. Engem már pöröltek sokan, de ón senkit. Most se teszem. Mosolyogva búcsúzott Bródy Sándor: — Ha tart valamire, ne igen foglalkozzék ezzel a darabommal, hiszen csak egy pillanatfölvétel az életből . . . * A cigányszerelem. (Operett három fölvonásban. írták Willner A. M. ós Bodanszky Róbert. Zenéjót szerzette Lehár Ferenc. Bemutatták a szegedi színházban pénteken este.) Ez az operett tipikus Lehár-operett, a nagy hírnévre szert tett bécsi kappolmeiszter összes hibái a legbizarabbul ebben a darabjában járnak tojástáncot. A meséje mesterkélt, erőltetett, három fölvonáson keresztül az történik, hogy semmise történik. De van benne minden, amit üres operettek törtető mesteremberei föltaláltak és föltálaltak eddig. Gyerek, felsőbb leányiskola, szerelmes, nem szerelmes, cigány, polgár, paraszt, zsidó, katolikus, szegény asszony, gazdag asszony, pázsit, kocsma, templom a színfalak mögött, harangszó a színfalak mögött, szóval minden, amit színpadra lehet hozni színfalak között, mögött, előtt. Ma még nevetett, tapsolt a publikum, aki a technika raffinóriáiban ezen a határon is tul fog menni, azt minden bizonynyal megkövezik. A zene kevésbé dallamos, mint Lehár egyéb operetteiben, de raffináltabb ós a zajos, teletömött hangszerelésével folyton az imponálni akarásával alkalmatlankodik. Minek ez a nagy komolyság, mikor sokkal kevesebb póz és verejték nélkül sokkal jobban menne. A közreműködő színészek valameanyie valósággal harcolt a sikerért. Régen láttuk, hogy milyen imponálóan derék ez a gárda, mennyi igazán a tehetséges köztük, micsoda lelkesen tud csatázni vaiamennyi a sikerért. És mennyire sajnáltuk szegény magunkat, hogy ebből az egész gárdából jövőre úgyszólván csak a művezetőhöz lesz szerencsénk. Méghozzá igazgatóiminőségben. Hogy a közreműködőket sorbavegyük:: a művezető-igazgató nem játszott. Talán Békefi Lajos intrikálta el a szerepét, dicséretére legyen mondva, mert tökéletesen játszott, szépen énekelt. Felhő Rózsi hü maradt ahoz a jó szokásához, hogy mindig nagyon jól kell játszani. Nagy Aranka végre ambícióval játszott ós énekelt operettben is. Békefjné a régi szorgalommal és erősen izmosodó tehetséggel zajos sikert és tapsokat aratott. De jók voltak a többiek is, mind: Pesti Kálmán, Sümegi Ödön és Mihó László. Hogy Nagy Dezsőnek kellett a zsidó korcsmárost játszania, emiatt minden vétek a művezetés lelkén szárad. Az első előadás persze — ezt megszokhattuk az Almáásy-érában — jelmezes főpróba hatását tette ránk. A díszletek mutatósak, szépek voltak, bár ezekről is lehetne egyet-mást regélni. * Színészek álarcosbálja. A szegedi szinház tagjai — amint már megírtuk — álarcos bálát rendeznek. A közönség érdeklődése a bál iránt napról-napra fokozódik, miveí a bál ssópsikerünek ígérkezik. A helyárakat és az elővételi árakat továbbá az árusító üzleteket a napokban fogja közzétenni a rendezőség. * Délibáb. Sümegi Ödön, a szegedi színház tagja, Délibáb cimmel operettet ir. A librettó már közel áll a befejezéshez s a szerzőnek csupán néhány jelenetet kell még kidolgoznia. A darab zenéjét Kun Richárd, a szinház kitűnő karmestere irja, aki szintén rövidesen elkészül munkájával. * Párisi premierek. Február első felében több érdekes premier lesz Párisban. Csupa kiváló és népszerű francia színpadi iró jelenik meg uj müvével a párisi közönség előtt. A februári újdonságok a következők: Henry Bemstein „Aprés moi" a Comédie Francaise-ben; Henry Bataille „L'Enfant de l'Amour" a Porte-SaintMartinben; Flers ós Caillavet „Papa" a Gymnaseban; Abel Hermant „Le Cadet de Coutras" a Vaudevilleban; Louis Arius „La Midinette" a Variétésben; Edmond Guiraud „Márie-Victorie" az Antoineban és Maurice Maeterlinck „L'Oiseau bleé" a Réjane-szinháaban. * Filharmónia Szabadkán. A szabadkai filharmónia társaság február nyolcadikán rendezi tizedik hangversenyét Lányi Ernő egyleti karnagy vezetése alatt. Geyer Stefi hegedümüvésznö közreműködésével a szabadkai városi színházban. A hangverseny műsora: 1. Beethoven : 3. Szimfónia (Eroica). 2. Goldmark: Hegedűverseny, előadja Geyer Stefi a filharmóniai zenekar kíséretével. 3. Volkmann-Kády: Visegrád. 4. a) Dvorak : Larghetto, b) Bach : Gavotte, c) Mozart: Menuette. Zongorakísérettel előadja Geyer Stefi. 5. Uubay: Csárdajelenet. Zongorakísérettel előadja Geyer Stefi. * A rossz köpeny. Rómából jelentik: Sem Benelli, aki ma legnagyobb reménysége &t olasz drámairodalomnak, uj szinpadi munkán dolgozik. Drámáját, amelynek cime: „II Mantellaccic" (A rossz köpeny), már befejezte s a mü még az idei tavaszon bemutatóra kerül a római Teatro Argentínában. A jövő szándékairól is érdekesen nyilatkozott Benelli egy újságírónak. Elmondta, hogy félig elkészült már egy könyvével, amelyben a történeti drámái; nak előmunkálatai közben gyűjtött história' anyagot dolgozta föl. A könyv cime: „IlMagnifico" lesz ós Lorenzo il Magnificonak, a nagy Medicinek életét fogja tárgyalni. Ami drámaterveit illeti, kijelentette Benelli, hogy egy ideig modern tárgyú színdarabokat szándékozik irni. Majd csak azután tér vissza a história' drámához. A „Mantellaccic" azonban még történelmi tárgyú szinmü. * A legjövedelmezőbb színdarab. Henry Savage, az amerikai impresszárió egy ang°' lapban kijelenti, hogy mindeddig a Vig özvegj a legsikeresebb darab a világon. Három éve® » 29, „ „ 30, hétfő: „ 31, kedd: Február 1, szerda: