Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-26 / 21. szám

1911 január 25 DELMAGYARORSZAG 290 Hódmezővásárhely lakossága. — Szentes la­kossága csupán három ós fél százalékkal szaporodott. 1901-ben 31,600, most 32,700 lakosa van a városnak. Csongrádmegye la­kossága tehát szaporodik, kivéve Hódmező­vásárhelyt ós Aigyőt. — Kasza Ferenc temetése. Szerdán dél­után három órakor ment végbe a Lengyel-utcai gyászházból Kasza Ferenc dr, szegedi ügyvéd, a Szeged-csongrádi takarékpénztár ügyészének a temetése. A fiatalon elhalt ügyvéd végtisz­tességén megjelent az ügyvédi kamara teljes számban Rósa Izsó dr, kamarai elnök vezeté­sével s a Szeged-csongrádi takarékpénztár igaz­gatósága és tisztviselő kara, Fluck Ferenc el­nökkel az élén. Ott volt továbbá a gyászoló család s a jóbarátok, ismerősök és tisztelők igen nagy serege. A temetési szertartást Jászai Géza apátplébános végezte, teljes papi segéd­lettel. A szegedi dalárda, melynek az elhunyt alelnöke volt, Kó'nig Péter karnagy vezetésével megható gyászdalokat énekelt. A boldogultat a felsővárosi Deszkás-temetőbe helyezték örök nyugalomra, lelki üdvéért pedig csütörtökön délelőtt tiz órakor lesz a szentmise a belvárosi Szent Demeter-templomban. — Tanulmányúton. A szegedi kereskedelmi és iparkamara öt heti tanulmányútra küldötte ki Brüller Gyulát Parisba és Franciaországba. Az ut célja a francia és magyar kereskedelmi érintkezést közvetlenebbé tenni. Brüller Gyula, aki hosszabb ideig tartózkodott már Francia­országban ós az ottani viszonyokkal teljesen ismerős, régebb idő óta fejt ki tevékenységet abban az irányban, hogy a küllőid Ausztria meg­kerülésével közvetlen összeköttetésbe kerüljön •a hazai kereskedelem és iparral. — Prímás-jubileum. Megirtuk már, hogy a szegedi első cigányprímás, Erdélyi Kálmán hu­szonöt esztendő óta prímás és hogy jubi­leumára fényes estélylyel emlékeznek még. Az Er­délyi Kálmán jubileumát előkészítő bizottság most az alábbi fölhívást intézte a közönséghez: — Szeged város uri közönsége március hu­szonötödikén ünnepli a legkedveltebb szegedi cigányprímásnak, Erdélyi Kálmánnak huszonöt­éves primási jubileumát. A nagy cigány-mu­zsikus jubileumi ünnepélyét előkészitő-nagy­bizottság és a rendezőség január harmincadi­kán, hétfőn délután öt órakor alakul meg a Royal-kávéház külön termében, Az Erdélyi­jubileum rendező-bizottságában kívánatos volna, hogy részt vegyenek Szeged zenei és irodalmi világának vezető férfiai, nemkülönben azok, akik a jubilánsnak igaz hivei. Ezért az előké­szítő-bizottság a nagy bizottsági ülésre ez uton hivja meg a közönséget és kéri, mozdítsa elő, hogy a kiváló cigánymuzsikusnak ós dalszerző­nek a március huszonötödiki jubileumi ünne­pélye minél fényesebben sikerüljön. Tisztelettel us Erdélyi-jubileum eiőkószitő-bizottsága. — Tolstoj hagyatéka. Jasnaja-Poljánúból jelentik: Tolstoj irodalmi hagyatékában Hadzsi Murát és egy Ocewsk Sergej cimü regényt ta­láltak. Ez a második egy szerzetesről szól, aki a magányba vonul. Olyan önéletrajzféle. Két drámát is találtak a 80-as és 90-es évekből. Cimük : Trupp (a hulla) és a második: A vilá­gosság világit a sötétbe. Továbbá mindenféle novellát, népelbeszélést, legendát, dialógust, vagy harminc kéziratot. Itt emiitjük meg, hogy Jdsnaja-Poljánát az orosz kormány minden valószínűség szerint meg veszi majd. Tolstoj fiai ezt akarták, de Jeánye, Alexandra nem. Ő két kötetbon ki fogja adni Tolstoj összegyűj­tött és hátrahagyott Írásait. A két kötet ára hat rubel lesz ós a pénzből, amit ezen keres­ek, meg fogják vásárolni Jasnaja-Poljánát és szétosztják a földet a jasnaja-poljánai parasz­tok közt. — Hajsza a magyar osztálysorsjáték ellen. Bécsből jelentik: A külföldön formális nemzetközi védelemre készülnek a magyar osz­tálysorsjáték ellen. Bulgária, Oroszország, Svédország, Norvégia, /.ngolország és Francia­ország erélyes akciót fog indítani, mivel eze­ket az országokat az utóbbi időben valósággal fárasztották magyar osztálysorsjegyekkel. — Csökken a kivándorlás. Félhivata­losan jelentik: Fiuméből a Pannónia Cunard­gőzbajó január 23-án hatszázhatvanöt kiván­dorlóval indult el Newyorkba. Tekintetbe véve, hogy a kivándorlás az év eme részé­ben más években emelkedni szokott, a fönti szám azt mutatja, hogy a kivándorlás most csökkenőiéiben van. A kivándorlás általában az egész országban csökkenő irány­zatot mutat. — A szegedi katonai barakok. A temes­mesvári hadtestparancsnokság értesítette Sze­ged város hatóságát, hogy a tartalékos kato­nák részére szükséges barakok építési ügyét a hadügyi kormány elintézte. Ezzel megszűnik a lakosság zaklatása és a barakok építése elejét veszi annak, hogy ezután magánházakba tarta­lékosokat kvártólyozzanak be. A hadtestpa­rancsnokság ma érkezett terjedelmes értesí­tése ezeket tartalmazza : A közös hadügyminisztérim a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg a Szeged város által rendelkezésére bocsátandó katonai barakok építésére vonatkozólag már döntött. A város által a hadügyi és honvédségi kormányzat ál­tal egyenlő részben viselendő, összesen évi hat­ezer korona téritmény iránt tett követelésének hely adatott. A császári és királyi közös had­ügyminisztérium azonban az építési helyre, tervezett elhelyezésre nézve különféle meg­jegyzéseket tett és követeléseket támasztott, illetve a föntjelzett téritmény fizetését bizo­nyos föltótelekhez kötötte, melyekre nézve a várossal előbb meg kell egyezni. A sokféle nyilt kérdésnek levelezés utján való megol­dása, tekintettel a terjedelmes jellegre és azon körülményre, hogy ezen eljárás nehézkessége által, a terv megvalósítása, beláthatlan időre halasztatnék, nem látszik célszerűnek. A had­testparancsnokság tehát célszerűbbnek tartja az ügyet szóbeli tárgyalás utján elintézni. A hadtestparancsnokság megkeresi tehát a vá­rost, Jiogy a vegyes bizottság összehívásához járuljon hozzá és hozzájárulás esetén az erre vonatkozó hivatalos eljárás idejét közölje. A bizottsági tárgyalásnál a hadtestparancsnok­ság képviselői által az erre vonatkozó rende­let egyes pontjai föl fognak olvastatni, melyek aztán sorban a tanácsnak is alávetendők vol­nának. A közös hadügyminisztérium a két ka­tonai barak számára kiszemelt építési hely ki­puhatolására vonatkozó javaslatokat ném fo­gadta el ós netán a fönnálló baraktól nyugatra a város tulajdonát képező telken, egy más egészségügyi szempontból kifogástalan építési hely kipuhatolását rendelte el. A szegedi hon­védkerületi parancsnokság a föntiekről szintén értesítést nyert, a bizottsági tárgyaláshoz a honvédügyi kormányzat képviselőit is kiren­delik. — Pokol elől a pokolba. Ha ezt az itt kö­vetkező resicai történetet valamelyik jó sorsra érdemes íróember irná meg novellának vagy nem olvasná el senkise, vagy nem hinnék el az irás igazságát. Hogy egy ember annyira meg­ijedjen a pokoltól, hogy ijedtében — a pokolba menekül a pokol elől. Mert ugyebár, hiveim, ugy tanultuk, hogy aki önkezével vet véget életének, az a pokolba kerül. Ilyetén módon cselekedett vala pedig anno 1911. Krisztus szü­lotése után a fölvilágosodás, a repülőgépek ós Dreadnoughtok korszakában az istenben bol­dogult Nyegru Péter, aki — bocsásson meg az ég érte — román is volt, szamár is volt. De szerette az italt, ebbe ment tönkre. Pedig vala­mikor jómódú gazda volt, de a kisüstön főtt meg a rozsólis, meg a bor elúsztatta minden ingóbingóját. Az iszákos Nyegru — akinek egyébként békesség lengjen a porai felett — tegnap részegen ment hazafelé a korcsmából a Resica mellett levő Jabolacsa községben, hely­ben, Magyarországon. Ment a részeg Nyegru és szemközt találkozott vala a plébánossal. A plé­bánost igen megbotránkoztatta a részeg ós igy szólt: — Nem szógyelled magad! Részeg fővel, ittasan mászkálsz isten szent ege alatt — Nem szégyenlem . . . Azért a pájinka, hogy igyunk ! — válaszolt Nyegru és csuklott hozzá egyet. Szó-szót követett. A plébános szó­váltás után megrótta a javíthatatlan Nyegrut. — A pokol tüze fog elégetni, ha meg nem javulsz! — kiáltotta rá és Nyegru megijedt. Mivelhogy tudta, hogy ő már ezen a földön meg nem javul. Nagyon szivére vette a pap fenyegetését. Hazament ós a feleségének el­mondta, milyen rettenetesen fél a pokoltól. Majd fölvánszorgott a padlásra és nagy ijed­tébe a gerendára akasztotta magát. Mire le­vágták, pokoltól rettegő lelke már a pokolba szállott. — A torontáli népszámlálás. Nagy­becskerekről jelentik: Torontálmegye három nagy városában a népszámlálás eredményét már összeállították. Nagybecskerek lakossága 25,410, tiz év előtt volt 23,267, a szaporodás 2145 lélek. Nagykikinda lakosságának száma 27,499, 1900-ban 24,843, a szaporodás 2656. Pancsován 19,854 a lakosság száma, tiz óv előtt 18,512, szaporodás tehát 1339. — Atlétikai világszövetség. Stockholm­ból indul ki az eszme a világ összes atlétikai szövetségeit egy szövetségbe tömöríteni. Az eszme kétségkívül jó és helyes s talán keresz­tül is vihető. A svédek kezdeményezésére ez év julius havában Londonban értekezlet lesz, amelyen foglalkozni fognak a világszövetség kérdésével s elvégzik az előmunkálatokat. Ez értekezleten eddig már is biztos résztvevők: Anglia, Svédország, Dánia, Franciaország és Ausztria. A világszövetség végleges megalapí­tását az 1912-iki stockholmi olympiád alkalmá­val tervezik. — Háromszázkilencven áldozat. Pé­tervárról jelentik: Hivatalos megállapítás szerint a bokharai földrengés következtében háromszázhetvenhat benszülött és tizennégy orosz vesztette életét. — Uri nők otthona. A Szegeden létesítendő magányos urinök otthona javára — amint azt megirtuk — nagyszabású hangversenynyel egybe­kötött mulatságot rendeznek. Az estélyt a Kass-vigadó termeiben tartják meg március negyedikén, szombaton este nyolc órakor. Az estély műsorának az összeállításán most dol­gozik a rendezőség és a jelekből Ítélve, a mű­sor — amelynek egyes számait már részben közöltük — igazán nagyon élvezetes ós válto­zatos lesz. A hangverseny keretében lesz hu­moros fölolvasás, hegedüszám, több tréfás ma­gánjelenet, zongoraelőadás, ének és szinrekerül egy aktuális humoros szindarab is. — A bolygó rabbi. A szécsényi hitközség ós főrabbija Miiller Salamon között évek óta elkeseredett viszálykodás folyik. Az ellenséges­kedés nyolc évvel ezelőtt kezdődött, amikor a közigazgatási hatóságok arra kötelezték a hit­községet, hogy több évre visszamenőleg fizesse ki a főrabbi elmaradt fizetését. A foly­tonos harc annyira megviselte a főrabbi idegeit, hogy idegbeteg lett ós tehetet­lenségét ellenségei fölhasználták arra, hogy a szerencsétlen embert gondnokság alá he­lyezzék. A főrabbit ellentállása dacára elszál­lították a balassagyarmati elmegyógyintézetbe. Másfél éve megszüntették ellene a gondnok­ságot, mire a pap újból el akarta foglalni állását. Szécsónyből azonban a fölizgatott tö­meg kiverte és tettleg is inzultálta a főrabbit ós helyét mással töltötte be. A szerencsétlen ember azóta koldulásból tengette életét. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter ma Müllert visszahelyezte állásába. A miniszteri rendelet izgatottságot keltett Szécsényben és az egész megyében érdeklődéssel várják Müller vissza­helyezésének napját. — Szülők a templomban. Mátészalkán Hodász Gusztáv gazdaember a feleségével együtt vasárnap a templomba ment. Kilencesztendős kis leányukat otthon hagyták felügyelet nélkül a lakásban. A kis leány fát tett a tűzre ós eköz­ben a ruhája véletlenségből meggyuladt. Mire Hodászék a templomból hazajöttek a kis leány már halott volt. — Az asszony. Hajdúszoboszlón Tóth István gazdaember különváltan élt a feleségétől. Az asszony nemrég a lakásába fogadta Vincós Istvánt, akit különben városszerte becsületes, jóravaló embernek ismertek. Tóth, aki a házas-

Next

/
Thumbnails
Contents