Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-03 / 2. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 1 Igy kapta meg lovag Worzikowszkyné hat évvel ezelőtt az Erzsébet-rend keresztjét. Hatodik volt az országban, aki ilyen kitünte­tésben részesülhetett. Azonkívül elismerő ok­mányt is kapott, amelyeket a király sajátkezüleg irt alá. Hogy rászolgált-e mindezekre, azt már eldön­tötték a sorsnak azok az üldözöttjei, akik áldó szóval emlegetik a nevét. Harminc esztendős mult, tele csupa jóté­kony cselekedettel ! Ebben talán kissé el is fárad az ember. De azért lovag Worzikowszkyné még ma is diszelnöke Az Országos Gyermek­védő Ligának, vezetője a Vörös- ós Fehér Ke­reszt Egyesületnek ós mindenütt, ahol a sze­gények és nyomorultak fölsegitésóről van szó, ott lovag Vorzikowszkynó szive és keze dol­gozik legelőször és a legnagyobb szeretettol. — Senkim sincs, egyedül állok a világon, mi lehetne hát más az életem célja, mint ez ? — szokta mondogatni, amikor a sok-sok megmen­tett szegényről esik szó. De ugyanígy beszélt akkor is, amikor még fiatal asszony volt ós nem állott egyedül a világon. Hanem a szive mindig odasompolygott a szegények és éhezők mellé és boldog volt, ha két kézzel szórhatott a melegéből. Ez a melegség pedig ma is épen olyan erővel árad szerte, mint valamikor harminc esztendővel ezelőtt. Ugy hisszük, helyes dolog volt ezeknek el­mondása tólviz idején, most, amikor hatalmas­kodik a nyomor ós elsősorban van szükség­jótékony emberek és egyesületek működésére. Szilveszter éjszakájának mámora eltűnhetett már, de nem azok a csillogó remények, ame­lyekkel a legnyomorultabbak is várták az uj esztendőt. Egy ragyogó életpálya és egy nagy­szivü nő fényképét adtuk itt, egyiket ós elsőt a sok szegedi közül. Azét, akinek neve köz­tünk fogalom ós utmutató az emberséges érint­kezésben. NAPIJHIREK Az ujéu dióhéjban. (Saját tudósítónktól,) Az elmúlt 1910-ik esz­tendőről a lapok oldalszámra irták a vissza­emlékezéseket. Most lássuk, mit mondauak a jövendőmondók, időjósok és kalendáriumtudó­sok az újévről. A tudomány ós a számítás már előre meg­jelöli az uj esztendő nevezetesebb naptári ese­ményeit. Lebbentsük föl ezt a függönyt egy kissé ós nézegessük meg mit igér az uj naptár az uj esztendőről. Csillagászati naptár : Az úgynevezett ural­kodó-bolygó ez évben a Mars. Holdfogyatkozás 1911-ben nem fordul elő, napfogyatkozás kettő lesz, de egyike sem látható a mi vidékeinken. Teljes napfogyatkozás lesz április 28—29-ón és gyürü alakú napfogyatkozás október 22-ikén. Az évszakok. A tavasz kezdődik március 21-én 2 órakor délután. A nyár kezdete junius 22-én 3 órakor délután. Az ősz szeptember 24-ón reggel 5 órakor. A tél december 22-én éjfélkor kezdődik. A farsang január 7-én kezdődik ós február 28-ig tart, tehát 52 napig. A tél 62 napos iesz (december 24-től február 24-ig). A télutó 24 napos lesz (február 24-től március 19-ig). A tavasz 58 napos lesz (március 19-től május 16-ig). A nyárelő 23 napos lesz (május 16-tól junius 8-ig). A nyár 73 napos lesz (junius 8-tól augusztus 20-ig). A nyárutó 32 napos lesz (augusztus 20-tól szeptember 24-ig). Az ősz 51 napig tart (szeptember 21-től november 11-ig). A télelő tartama 43 nap (november 11-től december 24-ig). Az ünnepek sorrendje. Az ünnepekről a kö­vetkezőket mondja a naptár: Januárban: Víz­kereszt (6-án, pénteken). Februárban: Gyertya­szentelő Boldogasszony (2-án, csütörtökön). Márciusban: Gyümölcsoltó Boldogasszony (25-én, szombaton). Áprilisban-. Húsvét (16-án, vasárnap és 17-én, hétfőn). Májusban: Áldozó csütörtök (25-ón, csütörtökön). Juniusban : Pün­kösd (4-én, vasárnap ós 5-én, hétfőn); Űrnapja (15-ón, csütörtökön). Péter és Pál (29-éu, csü­törtökön). Augusztusban : Nagy Boldogasszony (15-én, kedden). Szeptemberben: Kisasszony­napja (8-án, pénteken). Novemberben : Mindszent 1-én, szerdán). Decemberben : Mária fogantatása 8-án, pénteken). Karácsony (25-ón, hétfőn ós 26-án kedden). Icló'jóslcís a jövő évre. Mit mond a meteorológia? Január-. Zord, hideg idővel kezdődik. 13—18-ig hóviharok északi szél mellett, azután enyhébb, 24-től végig mérsékelt hideg. Február: 3—7-ig északi szél mellett hideg, derült, 9—14-ig zord, gyakori havazással, 16—21-ig változó, aztán borús, enyhébb idő, sok szélviharral és helyen­kinti havazással. Március: Kezdete hideg, ködös, 6—10-ig viharos, északnyugati szél mellett havaseső, 15-ón enyhül és változó idő áll , be, 25-töl végig enyhe idő sok széllel. Április: esős, szeles idővel kezdődik, de már 8-án szép tavaszi idő áll be ós délnyugati szél­lel, esővel, egész 18-ig tart, 22-től végig meleg és borús idővel. Május: 2—10-ig esős borús idő, mire szeles, hűvös idő keletkezik, 15-től 21-ig változó idő esővel ós széllel, 22—27-ig szép me­leg idő azután végig meleg és esős. Junius : kezdete meleg, derült és száraz. 11—12-ig szép meleg, kevés esővel, nyugati szél mellett, 25-től délnyugati szél mellett esőzések, keleti szól mellett tiszta, meleg idő. Julius: Borús idővel kezdődik, aztán szép moleg9—20-ig változó, délnyugati szói mellett eső, 27-ón nagy ziva­torok és viharok, aztán végig forró, száraz. Augusztus 5-ig meleg, lielyenkint zivatarok­kal, a hónap közepe felé beborul és esős idő következik 16—24-ig szép meleg ós derült idő, vége felé megint borús, szeles. Szeptember : Szép, meleg idővel kezdődik, 10-én hűvösre fordul, 16—18-ig szeles, esős, aztán szép őszi idő, hűvös ójelekkel és csak helyenkint esővel. Október: Kezdete kellemes, kissé hűvös, 5—12-ig nyugati szél mellett eső, 14-én eső ós hűvös, 16—26-ig derült szép őszi idő, végig pedig szeles és esős. November: 2—7-ig ködös, borús ós igen hűvös, 8—13-ig szeles, viharos idő, északi szél mellett fagy, 16—22-ig változó nyu­gati szél mellett eső, végig ködös, hideg idő. December. A hónap eleje esős, 6-án viharos, hideg északnyugati szól mellett hó, aztán szeles, esős, 20—28-ig hideg, kevés hóval, végig szól és hó. — A csanádi püspök njévi Üdvözlete. Szeged város polgármestere az évforduló al­kalmából meleghangú levélben üdvözölte Csernoch János megyés püspököt. A püspök a következő levélben köszönte meg a jó kivánatokat : Nagyságos Polgármester ur! Szeged város közönsége nevében, nemkülönben Nagyságod és a városi hatóság részéről kifejezett jókivána­tait az évfordulat alkalmából hálás köszönettel vettem. Adja isten, hogy az ujóv áldásthozó legyen a legmagyarabb város közönségére, Nagy­ságodra és a városi hatóságra, hogy hagyomá­nyos buzgóságuk és hazafias érzésük isten di­csőségére és szeretett hazánk javára az újévben is hasznos gyümölcsöket teremjen. Fogadja Nagyságod kiváló liszteletem őszinte nyilvání­tását. Temesvár, 1910 december 31-én. Csernoch János csanádi püspök. — A kereskedelmi miniszter hazatérése. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter Abbáziából kedden reggel érkezik vissza Buda­pestre s nyomban átveszi a minisztérium veze­tését. — A hercegprímás tijéve. Az újév alkal­mából Vaszary Kolos hercegprímást igen sokan kerestek föl jókívánságaikkal. Részint szóban részint Írásban üdvözölték az összes hivatalos testületek és József főherceggel élükön társa­dalmunk kiválóságai. Délben díszebéd volt a hercegprimási palotában. — A szerb király utazása. Belgrádból je­lentik : Péter király február közepén megy Ró­mába, ahol tiz napig marad s aztán Párisba utazik. — Negyven év. Tegnap jelent meg a Neues Pestet- Journal negyvenedik évfolyamának első száma. Ezt a jubileumot mindenki szeretettel fo­gadhatja. A szerkesztőség, melynek ólén Bródy Lajos dr kiváló jelét adja puritán gondolkodá­sának ós zsurnalisztikái jelenségeinek, hűsége­sen ragaszkodik azokhoz a tisztes erkölcsökhöz, melyek a lap alapitója, Bródy Zsigmond örök­ségképen lettek a Neues Pester Journal szép tradíciói. — A hivatalos lapból. A kereskedelmi mi­niszter Vértes Alfréd királyi mérnököt a kő­műves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség meg­vizsgálására Szegeden szervezett bizottság tag­jává kinevezte. — Prokisch Ferenc távozása. Prokisch Ferenc, az osztrák-magyar bank szegedi fiók­jának főnöke, akit Temesvárra helyeztek át, január 16-án hagyja el szegedi hivatalát és veszi át a temesvári fiók vezetését. — Halálozás. A szegedi városi főgimnázium­nak, a magyar kegyes-tanitórendnek gyásza van. Meghalt Tompos József, kegyesrendi ál­dozópap ós főgimnáziumi tanár. Huszonöt évig élt csak ez a szelidlelkü, ambícióval teljes ta­nár, aki mégcsak második éve tanított a fő­gimnáziumban. A haláleset alkalmával ezt a gyászjelentést adták ki: A magyar kegyes-tanitórend tagjai mély fáj­dalommal jelentik, hogy szeretett rendtársuk, Tompos József kegyesrendi áldozópap, főgim­náziumi tanár január 2-án, korának huszonötö­dik, szerzetesi életének kilencedik, áldozópap­ságának ós tanári működésének második évé­ben a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele után az Úrban csendesen elhunyt. A megbol­dogult hült tetemeit 3-án, délután három óra­kor fogjuk a szülői házból (Szentháromság­utca 48.) egyházi beszentelés után a rókusi te­metőben örök nyugalomra helyezni. Az engesz­telő szent miseáldozatot 4-én, délelőtt nyolc órakor mutatjuk be a Mindenhatónak a bel­városi szent Demetei'-templomban. — Beleőrült a küzküdésbe. Vasárnap este nagy sikoltozásra szaladtak össze a szegedi Zárda-utca lakói. A 12. szám alatt lakik Bara­nyai Lajos harmincnyolc éves magyar állam­vasuti pályafelvigyázó a feleségével és két kis leánykájával. Küzdelmes élete volt a kis csa­ládnak, mert a pályafölvigyázói fizetés alig volt elég arra, hogy a mindennapi betevő falat meglegyen és amint közbe jött valami bai, rögtön elvesztették Baranyaiék az egyensúlyt. Az apát nagyon elkeserítették az anyagi gon­dok és az utóbbi időben buskomorrá lett. Vasárnap este aztán kitört rajta a téboly is. Amikor a felesége ágyba akarta fektetni a gyerekeket, Baranyai elkezdett ordítozni: — Megöllek mindnyájatokat, magamnal együtt.' Nem fogunk tovább küzködni ezen a nyomorult világon! Az asszony ós a két gyerek erre kétségbe­esetten, sikoltozva menekültek a dühöngő em­ber elől az udvarra, ahol a lármára figyelmessé lett szomszédok védelmükbe vették őkel, Baranyait pedig lefogták addig, míg a mentők meg nem érkeztek. A szerencsétlen vasutast beszállították a városi közkórliáz megfigyelő osztályába, ahol koustatálták, hogy Baranyain a legnagyobb fokú téboly tört ki. Egyelőre ott tartják a kórházba és ha nem javul az álla­peta, elfogják szállítani Lipótmezőre. A kenyér­kereső nélkül maradt család iránt nagy részvét nyilvánul meg. — Egy év a menedékhelyen. A sze­ged-városi menedékhely vezetősége most közli velünk a humánus intézmény mult évi forgalmát. A szegedi menhelyet az 1910. év­ben, január elsejétől december harmincegyedi­kéig igénybe vette tizenhétezernegyvennégy szegedi sziiletésii és ötezerszázötvenegy ide­gen születésii férfi, összesen hiiszonkétezeröt­szdzkilencvenöt férfi. Megfordult a menhelyen ezerkétszáznegyvenhét szegedi és nyolcszáz­huszonkét idegen nő, összesen kétezerhatvau­kilenc nő, vagyis mindösszesen huszonnégy­ezerhatszázhatvannógy lélek. A menedékhely forgalma az 1909. év forgalmához képest négyezerháromszázhat lélekkel jelent emel­kedést. A férfi hajléktalanok között a leg­fiatalabb hat hetes, a legidősebb kilencveu­két éves volt, a nőhajléktalanok között a legfiatalabb négy hetes, a legidősebb nyolc­vannyolc éves volt. A menhelyen 1910. év folyaman elhalt két nő és hét férfi, vala­mennyien helybeliek. Mint állandó napi be­járó hatvanöt ember van törzskönyvezve. — A niunkásginuiáziuniból. A szegedi munkásgimnáziumbau az előadások január 3-án, kedden ismét megkezdődnek. A vezetőség föl­kéri a hallgatókat, hogy az állami főgimnázium és a kereskedelmi iskola termeiben este hot érakor jelenjenek meg. — Jelenet az országúton. Temesvári Já­nos ós iíju Bába János szegedi tanyai, baktói földmivesek sokáig vissza fognak emlékezni az 1910-ik óv utolsó napjára. A két legény Sze­geden töltötte Szilveszter éjszakáját ós reggel együtt indultak hazafelé. Az országúton utol­érte őket özvegy Zsarkó Ferencnó kocsija, amelyen több férfi ült. Temesvári és Bába is föl akartak szállani, de Zsarkóné nem engedte ezt meg. A két legény erre ki akarta venni a kocsiból a kerekeket, de megjárták. A kocsi­ban ülők nekiestek és alaposan elverték őket, majd mind a kettőt összekötözték és bevitték a garázda legényeket a sándorfalvi elöljáró­ságra. A tényállás fölvétele után szabadon eresztették Temesvárit és Bábát, akik ellen azonban megindítják az eljárást. — A szegedi népszámlálás. Vasárnap, újév napján Szegeden is megkezdték a nép­számlálást. Az ünnepnapon délután szüne­telt a munka, de ezentúl délelőtt, délután vasárnap is folytatják az összes belső én külső számlálási kerületben. Az eredményt

Next

/
Thumbnails
Contents