Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-25 / 20. szám

6 DELMAGYARORSZAG 1911 január 22 ségekbe, leadja az élettörténetét és sirva pa­naszkodik, hogy a kórházból kitették a szüret, mert kedvezőtlenül nyilatkozott a kosztról. Könyeket ont, hogy beteg, tüdőgyuladása van és nem akarják tartani tovább. Számi brúder­nek Szegeden is beugrottak néhányan és szív­facsaró történetét meghatottan vették tudomásul: hogy előkelő poziciója volt egy német báró uradalmában, hogy cikkekben ismertette Né­metországgal a hazai közgazdasági viszonyo­kat, hogy sok szolgálatot tett a „hazai ügy­nek" s a többi. A kórház-brúder németországi útjából annyi igaz, hogy a német kórházakat is végigette. Hogy sok gyalogutat tett meg, az hihető, sok étel után nem árt egy kis séta, sőt Számi brúder maga igazolja, hogy határo­zottan egészséges is. Az ember nem veszti el a kitűnő étvágyát. Amikor pedig kidobják, kigyót-békát kiált a világ előtt a kórházi személyzetre. Gácser Jó­zsef, a szegedi közkórház gondnoka is méltat­lankodva panaszolta, hogy Számi brúder ugyan­csak meghurcolta a kórházi koszt hírnevét. De azért ott is megevett mindent, sőt összeszedte a pecsenyéket, tésztákat'azoktól a betegektől, akiknek nem volt étvágyuk. Az orvosok aztán megállapították, hogy Számi kórházbrudernek semmi baja sincs, erre szépen kiadták az út­levelét. Számi brúdernek azonban nem a győri kór­ház volt az első és nem a szegedi a második stációja. Bejárta már a budapesti és a vidéki kórházak nagyrészét s a legtöbb helyen jól ismerik már. Szegeden is fölismerték ós ami­kor már leszerepelt, bizalmasan közölte egy hasonszőrű emberrel, hogy most Hódmezővásár­helyre megy kórházlátogatóba. Addig-addig, amig végül kigyógyítják kellemetlen betegsé­géből a — kórházbruderságból. — A szegedi kiállítás. Az 1914. évi országos nemzeti kiállitás ügyében Lázár György dr, polgármester már korábban át­iratot intézett a város tanácsához és jelezte, hogy a városnak legalább százötvenezer ko­ronával kell a kiállitás rendezéséhez já­rulnia. A tanács a januári közgyűlésnek elő­terjesztést tesz az 1914. évi, hat hónapig tartó kiállításról ós bejelenti, hogy a vá­rost terhelő hitelről a tanács a pénzügyi bizottság utján fog gondoskodni. Bejelenti a tanács a közgyűlésnek azt is, hogy a kivi­teli munkákra nézve a szegedi kereskedelmi és iparkamarával karöltve fog működni s eljárásának eredményéről annakidején ér­demi előterjesztést tesz a közgyűlésnek. — Püspökük és egyházmegyék. Az Est irja: Egyházi körökből, teljesen megbízható ós hiteles kézből kapjuk a hirt, hogy az üres fő­papi stallumokat már a közeli napokban betöl­tik. Várossy Gyula örökségét, a kalocsai érseki széket Csernocli János csanádi püspök kapja. A Szrecsányi Pál halálával már két évvel ezelőtt megüresedett nagyváradi püspökségre Széchenyi Miklós gróf győri püspököt, az ő utódjául, a győri püspökségre pedig Glattfelder Gyula dr, budapesti egyetemi tanárt, a Szent Imre-Kolló­gium igazgatóját nevezik ki. A szombathelyi püspöki méltóságban a decemberben elhunyt István Vilmos utódja Andor György dr, eszter­gomi prelátus-kanonok, hercegprimási iroda­igazgató lesz. Egyelőre tehát üresen marad a csanádi püspökség. Arra is van jelölt, de a klérusnak ez a tagja körülbelül indekszen van Rómában, körülötte tehát még hosszu, látha­tatlan harc fog megkezdődni. — Nincs koleraveszcdelcm. A koleravesze­delem a monarchiában megszűnt s a minisz­tériumok mindennemű óvóintézkedést beszün­tetnek. Most az Ausztria részéről Magyaror­szággal szemben a kolera miatt életbeléptetett áru- és személyforgalmi korlátozások és tilalmak hatályon kivül helyezése tárgyában a belügy­miniszter valamennyi vármegyei és városi tör­vényhatósághoz az alábbi rendeletet intézte: A császári és királyi osztrák belügyminisz­térium a folyó évi január 7-én hozzám intézett átiratában közli, hogy a császári és királyi osztrák kereskedelemügyi ós föidmivelésügyi minisztériumokkal egyetórtőleg folyó évi január 7-ón kelt rendeletével az 1910. évi szeptember 28-án kelt rendeletét, amelylyel bizonyos áruk­nak ós tárgyaknak Magyarországból Ausztriába való bevitelét és Ausztrián való átvitelét meg­tiltotta (használt fehérnemű, rongyok stb.) ille­tőleg korlátozza, (friss gyümölcsre, zöldségre, tejre és tejfélékre nézve származási bizonylatok csatolásának kötelezettségét) valamint mult évi szeptember 25-én kelt azon rendeletét, amely­lyel a Magyarországból Ausztriába irányuló személyforgalom egészségügyi ellenőrzését ren­delte el, hatályon kivül helyezte. Erről a tör­vényhatóságot tudomásvétel és sürgős közhirró­tótel végett értesítem. Jakabffy, államtitkár. A magyar delegáció. Budapestről jelentik: A magyar delegáció kedden délután öt órakor Zichy Ágost gróf elnöklésóvel ülést tartott. Az elnök bejelentette az ülésen, hogy Windisehgrcttz Lajos herceg levélben, nagy elfoglaltságára való tekintettel fölmentósét ifcérto tőle. Javasolja, hogy helyette Esterházy Miklós herceget hivják be a delegációba. Batthyány Tivadar gróf tiltako­zott a behivás ellen, mert Windischgrátz leveléből nem tűnik ki, hogy a delegációban viselt tagságá­ról lemondott-e, vagy sem. Bakonyi Samu, Süllő Géza, Berezel Dezső, Laszkáry Gyula ós Miklós Ödön fölszólalásai után elhatározta a delegáció, hogy megkérdezi a hercegtől, hogy tagságáról lemondott-e ós ha igenlő lesz a válasz, akkor hivják be Esterházyt. Ezután Burián báró közös pénzügyminiszter beterjesztette a közös költségvetést. Elhatározták, hogy azt kinyo­matják és szétosztják az albizottság tagjai között. Batthyány Tivadar gróf és Bakonyi Samu azt kivánják, hogy adjanak időt a dele­gációnak a tárgyalásra. Burián báró kijelenti, hogy ehez a közös kormány nevében hozzá­járul, azonban ez nem annak a dolga, hanem a delegációnak. Ezután az elnö­köt fölhatalmazták arra, hogy az esetleg lemondott tagok helyébe póttagokat hivjon be. Sághy Gyula indítványára, tekintettol arra, hogy Kossuth Forenc beteg, helyébe a hadügyi albizottság tagjául Mezőssy Bélát választották meg; Láng Lajos indítványára pedig a tenge­részeti bizottságba Papp Gézát választották be. Ezzel az ülés véget is ért. Pénteken dél­után a tengerészeti albizottság tart ülést, amelyen Montecuccoli a flotta-programot, Bosen­berg Gyula pedig a tengerészeti költségvetést terjeszti be. — A DMKE háziipari kiállítása. Buda­pestről jelentik: A dólmagyarországi magyar közművelődési egyesület háziipari kiállítása a technológiai iparmuzeumban igen sikerültnek ós gazdagnak mondható. Kitűnő Ízléssel vannak elrendezve az ország délvidékéről való szőttesek, kalotaszegi varrottasok, szőnyegek, liimzósek, vert- és varrott csipkék ós a többi szép holmi. A pozsonyi Izabella háziipari egyesület gyö­nyörű himzett blúzokat küldött. Nagyon szépek a torontáli szőttesek ós az aranynyal át meg átszőtt menyecskéknek való konytoluk. Ridi­külök, kötények, teritők, szinházi sálok a leg­müvósziesebb kivitelben kaphatók a kiállításon. A holmi nagyon szép és nem drága, már három koronáért is igen csinos dolgot lehet vásárolni. A kiállitás sikerült rendezéséért Széchenyiné Nagy Etelkát ós testvérét, Nagy Idát kell di­csérni. A kiállitás hétköznapokon 10—l-ig ós 3—6-ig, vasárnap és ünnepnap 10—12-ig és 2—4-ig van nyitva. Belépődíj hétköznap harminc fillér, vasárnap ingyenes. A szegedi kultúrpalotában csütörtök délelőtt tizenegy órakor Lázár György dr, polgármester vódnöksógóvol háziipari kiállitás nyílik meg. A kiállitás felöleli Magyarország huszonhárom vár­megyéjének háziiparát. Torontáli szőnyegek, ka lotaszegi varrott és faragott tárgyak, niáramarosi szövöttesek, temesmegyei hímzések lesznek a ki­állításon. A kosáripart szintén bemutatja a kiálli­tás vezetősége, amely egyedül tizenegy varmegyét képvisel. Nemcsak uj háziipari termékek, ha­nem száz-kétszáz éves hímzések ós gobelinek is láthatók lesznek. A kiállításon minden tárgy eladó. Belépődíj nincs. Nyitva lesz harminca­dikáig naponkint délelőtt tiz órától egy óráig és délután három órától hót óráig. — Miniszteri kívánság a szegedi építkezésre. A szegedi épitési szabályren­deletet nemrég hagyta jóvá a belügyminisz­ter. Három fontos módositást kivánt rajta. Az első az, hogy a külterületen is rendsze­res épitési tervek alapján építkezzenek és ha az épületrészek használatában lényeges vál­tozás áll be, ezt. a hatóságnak bejelentsék. Ha istállóból lakószobát alakitanak, akkor arról a közegészségügyi óvóintézkedések miatt kell jelentést tenni. A második mó­dosítás, amit a miniszter megkiván, az, hogy a tanyákon is képzett és felelős építészekkel lehessen csak építtetni. A miniszter a város ujabb kérelmére megengedte, hogy egy szo­bából ós konyhából álló házat barkácsolók is építhessenek. A harmadik módositás az, hogy a fa- és fürésztelepeket csak a negye­dik épitési kerületben (Újszegeden) és a külterületen lehessen elhelyezni. Itt azonban szintén tett engedményt a miniszter ós a fatelepeket a harmadik épitési kerületben is engedélyezte, mert a városban még sok az ürestelek s főleg mert nálunk nincsenek még a külterületre vezető kényelmes utak, ugy, hogy a szállitás a fa árát nagyon meg­drágítani A jóváhagyott szabályrendeletet a tanács bemutatja a közgyűlésnek. — Schwnri Gusztáv nemessége. A hiva­talos lap mai száma közli, hogy a király Sctmarz Gusztáv dr, magyar királyi udvari tanácsos, budapesti tudomány-egyetemi nyil­vános rendes tanárnak s törvényes utódainak a magyar nemességet „Ssászi" előnévvel ado­mányozta. — Házasság. Schlesmger Sándor, a szegedi közúti villamostársaság tisztviselője eljegyezte Aczél Rezsint, Aczól Albert kisteleki kereskedő leányát. — Bacon. Verulami Bacon angol filozó­fus születésének háromszázötvenedik évfor­dulója volt január huszonkettedikén. Bacon kortársa volt Shakespearenek és korának egyik legkiválóbb szónoka és filozófusa volt. Egy időben sokat beszéltek róla, mert voltak, akik azt állították, hogy Shakespeare szín­müveit ő irta, a Shakespeare név csak ál­neve lett volna Baconnak, aki nagy állására való tekintettel — főpecsétőr volt, ami Angolországban a legnagyobb móltóságok egyike — használta ezt a nevet. Meghalt 1626-ban. —• Mennyi rádium van a földön ? Elle­nére annak, hogy a viz, a levegő ós nagyon sok ásvány is tartalmaz rádiumot, ezidő szerint mégis mindössze csak kilenc gramnak birtoká­ban van az emberiség. Ez a mennyiség azonban csak akkor tűnik föl igazán kevésnek, ha meg­gondoljuk, hogy Kurz dr német vegyész számí­tása szerint körülbelül huszonötezer millió ton­nára rug a föld összes rádiumkészlete. Kurz e számításánál abból indult ki, hogy a felső föld­réteg kőzetében található rádium az összes kőzet rádiumtartalmának csupán billiónyi ré­szét teszi ki. Ennek az óriási készletnek azon­ban csak elenyésző kis része jut majd az em­beriség birtokába. — Kasza Ferenc halála. A szeged­csongrádi takarókpénztár büszke palotájának a homloka gyászt visel. Meghalt a magyar provincia legnagyobb pénzintézetének az ügyésze: Kasza Ferenc dr, szegedi ügyvéd. Patrícius szegedi család sarja volt a boldo­gult, a szegedi ügyvédi karnak derék, csen­des tagja, a fiatalabb korban a jóbarátok szemefénye, a poétikus tivornyák mindig éber előharcosa. Alig ért a férfikorhoz Kasza

Next

/
Thumbnails
Contents