Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-24 / 19. szám

1911 január 24 DÉLMAGYARORSZÁG 9 KÖZIGAZGATÁS A januári közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) Szeged város törvényhatósági bizottsága, a virilis és választott jogon egyként ujjáalakult testület, szerdán, január huszonötödikén délután négy órákor kezdi meg a város idei első közgyűlése tárgysorozatának elintézését. Az év első közgyűlése nem azért érdekes, mert a törvényhatóság ezúttal találkozik először a városháza oszlopos nagytermében, banem azért, mert a padsorokban igen sok uj alak jelenik meg, fiatalok s idősebbek vegyesen. Egyik-másik uj bizottsági tagnak még nincs is rendben a mandátuma, de azért jelen lehet a közgyűlésben, sőt föl is szólalhat, csak szavazási joga nincs. Sok a törvényhatóság uj virilis tagja is, viszont a régi, a legrégibb városatyák közül hiányozni fognak épen azok, akik mindig ott voltak a város minden ügyének a keletkezésénél, tárgyalásánál ós elintézésénél: Fluck Ferenc, Balogh Ferenc, Tóth Gyula és mások, akik már negyven éve intézték a város ügyeit s akiket kiszorított az anyaváros törvényhatóságából az indigónáknak épen az a serege, amely a város közterheinek a viseléséhez egy fillérrel som járul. Ez az ujjáalakult törvényhatóság ül össze szerdán délután, hogy elintézze a januári közgyűlés tárgysorozatát. A város tanácsa hétfőn délelőtt kezdte meg a közgyűlés előkészítését, de csak néhány tárgyat intézett el. A nagyobb dolgok a kedd délelőtti tanácsülésben kerülnek tárgyalásra. A ma előkészített közgyűlési tárgyak a következők: A város ebben az évben egy millió koronát költ aszfaltozási munkákra. A mérnökség a tanács gazdasági ügyosztályával együtt összeállította már az aszfaltozási programot s azt Mi is teljes részletességgel ismertettük. A tanács most bemutatja ezt a programot a közgyűlésnek s kéri annak jóváhagyását, valamint a belügyminiszterhez való fölterjesztését, végleges jóváhagyás végett. Wimmer Fülöp törvényhatósági bizottsági tag a tanyai vasúttal foglalkozik egy indítványában. Azt kívánja, hogy a város szerezze meg az Erdélyi—Deutsch társvállalkozó cégtől a tanyai vasút koncesszióját. A tanács az indítványt avval a javaslattal viszi a közgyűlés elé, hogy adassék vissza a tanácsnak, mely a céggel tárgyalásba .bocsátkozik és tárgyalása eredM'-nyéről jelentést tesz a márciusi közgyűlésnek. Hoffmann Ignác törvényhatósági bizottsági tag a közúti iiidon a gyalogosok és az üres kocsik hidvámjának az eltörlését indítványozza. A tanács az indítványt a pénzügyi bizottságik javasolja kiadni," melynek meghallgatása után a tanács érdemi javaslatot tesz az inditvanyt illetőleg a közgyűlésnek. ,.A bejelentő-hivatal szervezését nem hagyta jová a belügyminiszter. A tanács arra kéri a izgyülést, irjon föl újra a miniszterhez ós [terje a bejelentő-hivatal szervezésére vonatzó közgyűlési határozat jóváhagyását, mert a Miniszter téves fölfogása megcsonkítja a vár<?s önkormányzati jogát. — A rendőrlegóny®ég létszámát ismét szaporítják. Ezt a miniszter Megengedte s erről a közgyűlésnek jelentet tesz a főkapitány. — A felsővárosi toronyia használhatatlansága miatt interpellál Iüss yyula törvényhatósági bizottsági tag. A tanács javasolja, hogy a toronyóra harminc nap alatt ft°zassék rendbe. Az Országos Közművelődési Tanács arra ken . várost, hogy a Vasárnapi Könyv-bői rendelik kellfi számú példányt. A tanács a könyv janak kiutalását kéri * a közgyűléstől. — A j egedi leányegyesületnek kétszáz koronát, a jOsztári kultur-egyletnek kétszáz koronát, n kor íy Márton-féle alapítvány részére ötven ad.'°"át' Komjáthy Jenő költeményeinek kis asahoz száz koronát, a gazdasági és kerteszakoktatás céljára a népegyletnek ketz korona seorélvt kór folvósitani a tanács. nács a munkát a jövő évi kövezés! programba utalja. — Schütz István városi képviselő indítványt tett, hogy a közúti hídon a vámellenőrzést ugy javítsák meg, hogy a közlekedő kocsik a hídnak csak az egyik oldalán váltsák és adják le a bárcát. A javadalmi bizottság véleményéhez képest a tanács az indítvány elvetését javasolja a közgyűlésnek. x Az anyakönyvek felülvizsgálása. A belügyminiszter értesítette a polgármestert, hogy a szegedi anyakönyvek felülvizsgálásával Dumbraba László miniszteri titkári, bizta meg, aki evégből legközelebb Szegedre érkezik. x Útépítés. Barmos György törvényhatósági bizottsági tag, alsóvárosi plébános vezetésével hétfőn délelőtt az alsóvárosi törvényhatósági bizottsági tagok testületileg tisztelegtek Lázár György dr, polgármesternél és arra kérték, hogy mint az útügyi hatóság legtöbb vezetője, a tompái kaputól a szabadkai útig vezető vonalat épittesse ki az útalap pénzéből. A polgármester kilátásba helyezte a kérelem teljesítését. x A városi párt ülése. A szegedi városi párt kedden este hat órakor Jedlicska Béla dr elnöklésérel ülést tart és Szabó Gyula előadása alapján tárgyalás alá veszi a szerdán kezdődő városi közgyűlés tárgysorozatát. A városi párt elnöksége a tagokat is meghívja a fontos ülésre. x A vágóhíd ntja. A vágóhíd bejáratához vezető ut oly rossz állapotban van, hogy azt nem lehet közlekedésre használni. A mérnöki költségvetés szerint az ut kiépítése hatszázhusz koronába kerül, amit a tanács ma kiutalt és fölhívta a mérnökséget, hogy az utat azonnal hozza rendbe. A K. — segélyt kér folyósítani köt , kocsisoknak egyenruhával való ellátását köz zSvé teszik s erre nézve a tanács most tenvTUlósi határozatot kér. — Sáry János törFa ytatósági bizottsági tag s Vörösács- és a Só-utcák rendezését indítványozza. A taKÖZOKTATÁS + A tanyai iskolák. Scossa Dezső tanfelügyelő kérdést intézett a város tanácsához, hogy a folyó évben építendő uj tanyai iskolák telkeit megszerezte-e már. A tanács értesíti a tanfelügyelőt, hogy a telkeket még nem vásárolta meg, mert az uj iskolákra adandó függő kölcsön ügyében még tárgyalás folyik a kultusz- és a pénzügyminisztériumok között. -f Beszéd-iskola Szegeden. R. Kovács Laura, az országos hirü előadó és szavaló művésznő február hónap folyamán beszéd-iskolát nyit Szegeden. A tanfolyam, melynek hallgatója mindenki lehet, három hónapig tart és a célja különösen az, hogy az értelmes omberek megtanuljanak — beszélni is. Mert igen sokan vannak, akik ép nyelvérzékük ellenére szépen beszélni nem tudnak. Már pedig a kölcsönös érintkezésben az első impressziót valakiről kétségtelenül a beszéd-modor kelti s ennek befolyása van az egyéniségről alkotott ítéletünkre is. A szép beszéd, a jó modor és az öntudatos megjelenés biztos jelei a müveit embernek. Beszólni minden ember tud, aki nem néma, de szépen és helyesen beszélni, nem nagyon sokan. Még a színészek között is kevesen. A beszéd hatalmának a megszerzése tehát ép oly elengedhetetlen kelléke az igazi műveltségnek, mint az univerzális szellemi képzettség és finom, nemes lélek. R. Kovács Laura, aki valamikor színésznő volt, husz év óta a beszéd művészetének él s az ilyencélu tanfolyamok első megalapítója is ő volt Magyarországon. A Szegeden létesítendő tanfolyamok rendkívül érdekes témákat ölelnek föl. Kovács Laura előad Madách és Schakespeare müveiből. Személyes tapasztalatok alapján ismertetni fogja Rómát, Párist, Londont, szabad, de nem tudományos előadásban konverzílni fog a vallásrcl, művészetről, népkultűráról, az angol nők és férfiak jogáról és a szépségről. A társalgásból nem marad ki természetesen a szerelem témája sem, amelynek tréfás definícióját fogja megadni. Szó lesz arról is, hogy mi a szerelem fiatal leányoknál, fiatal férfiaknál, idős nőknél, özvegy asszonyoknál, nős embereknél, agglegényeknél, öreg embereknél ós — anyósnál. Az örök ifjúság, a bosszú élet ós a szépség definíciója szintén tárgyai lesznek a beszéd-tanfolyamoknak. Mivel a tanfolyamok kulturális célt szolgálnak, leghelyesebb volna az, ha a szegedi kulturegyesületek — elsősorbsn a Dugonics-társaság továbbá a város támogntásával létesülne a beszéd-iskola, hogy igy Szeged közönsége minden dij nélkül, teljesen ingyen hallgathassa a kultura érdekében való előadást. Mindössze három hónapig tart a tanfolyam. A három hónap azonban teljesen elegendő ahoz, hogy szépen beszélni megtanuljanak azok, akik még nem tudnak. Kert a tanítóknak. A közigazgatási bizottság a tanyai tanitók részére husz-husz korona kertföntartási költséget szavazott meg. A város tanácsa fölebbez a határozat ellen, mert ez a pótlék csak természetbeni lakással biró tanítókat illeti meg. 4- A a nlsótanyai iskolagondnokság. Az alsótanyai állami iskolák gondnokságába a város tanácsa a Szegedről eltávozott Kazy István helyóbo Ördög Vince törvényhatósági bizottsági tagot delegálta. KÖZGAZDASÁG Kisiparunk jövője: az egyénipar. Irta Dán Leó kereskedelmi tanácsos. Ha azokat a gombamódra megjelenő cikkeket kisérjük figyelemmel, amelyek mind a kisipar kérdésével foglalkoznak, akkor azokra a tapasztalatokra jutunk, hogy mind, halálmadárkónt jósolgatja a kisipar időmultáni végképen, való eltűnését, mert — úgymond — a nagy tőke, a gyáripar, teljesen ki fogja sajátítani a maga számára, az ipar összes frázisait. A kisipar azonban, ide számithatjuk bátran a kőzépiparnak is túlnyomó részét, oly tényezője egy modern közgazdasági államnak, amelynek fentartása nemcsak elsőrangú államkérdése minden országnak. Igy tehát igaz fontosságú a vele való beható foglalkozás és kutatva a már jelzett fölfogás és meggyőződés okát, arra a jelenségre bukkanunk, hogy a kisiparnak jövőjét egyedül csak az egyéniparban látjuk, tudniillik abban az iparban, amelynek készítményeire a kisiparos, kézműves ügyességével, találékonyságával és a mindenkori gyorsan változó igényekhez való preciz hozzásimulásáva! a maga egyéniségét, a maga egyéniségének munkáját tudja készítményeire rányomni. Hogy azonban a kisipar is ezen fokozott intelligenciát követő iránynak megfelelhessen, a kisipar jövő generációjának nevelésére már ma különös gondot keli fordítanunk, értjük ezalatt nemcsak a szakmájába vágó összes munkák, szükségleti cikkek, mellékáruk, hozzávalók, gépek ós a többi ismeretét, hanem különösen a lehető legmagasabb tökély elérését szakmájában, mert csak ilyen fölött rendelkező lesz képes azután egyéni ipart produkálni, azaz iparában oly készítményeket előállítani, amelyben egyéniségének izlése, kitűnősége és előállítási módja domborodik ki, jut érvényre, kifejezésre . . . önálló, észszerű intézkedés, a helyzet és az igények nyomban való fölismerése, ízlés és az ipari ismeretek lehető tökéletes birása, azok az elengedhetetlen kellékek, amelyek nélkül a jövő kisipara érvényesülni, boldogulni, létezhetni sohasem fog. Tévhit továbbá az is, hogy a modern kisisparosnak nem kell egyebet tudnia, mint csak a szakba vágó munkát jól elvégezni; tény az, hogy ez ugyan elsőrangú fontosságú dolog, sőt nem vitázható az sem, hogy ez az alapja minden reuzálni akaró kisiparos létezési lehetőségének, de mit ér minden ipari tudása, készültsége és izlése, ha nem tudja kiszámítani s pontos könyvelés hijján nem tudja megállapítani a költségek, az üzemkiadások, . a nyers áruk, hozzávalók, gépelhasználás stb. összegezésével előálló beszerzési önköltséget, amely a versenyképességre való tekintettel ugyancsak eminenter fontossággal biró.