Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-22 / 18. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 19 parancsnokot és a tisztjeit is és üdvözöljék őket felköszöntővel. Ezzel az inditványnyal szemben azonban az a kifogás merült föl, hogy a tábornok nem tud jól magyarul és kényte­len volna német felköszöntővel válaszolni, ami kinos hatással volna, ezért az inditványt nem fogadták el. Pap János görög-keleti román püspök levelet irt a bizottságnak, amelyben kijelentette, hogy ő is részt vesz Tisza ünnep­lésében, sőt lakomát is ad a tiszteletére ós meghívja rá az egész várost. A társadalmi jótékonyság. (Miként volna megvalósítható Szeged társadalmi jótékonyságának egységes szervezése? A magán adakozásoknak és segélyezéseknek összhangba hozatala és hatékonyabb fölhasználása.) Irta Szmollény Nándor. III. A központi tanácsnak működése négyes irányú lenne: figyelni arra, hogy a városi sza­bályrendelet pontosan betartatik-e a város egész területén, irányítani és eszközölni a gyűj­téseket s megszabni a segélyezés mérvét ós mórlegét, végül összekötő kapcsot létesíteni az összes hasonló irányú jótékonysági szerve­zetek között. Ami a városi szabályrendeletet illeti, a tanács kézhez kapja a gyűjtési engedélyek jegyzékét, melyekben meg van adva a gyűjtő vagy gyűj­tők neve, a gyűjtendő összeg makszimuma, a terület, melyen a gyűjtés történik, a kiadások százalékos nagysága, melyek a gyűjtési kiadá­sokra fordíthatók, az időtartam kezdete és vége, azaz mely naptól, mely napig történhe­tik a gyűjtés, a cél melyért a gyűjtés történik, •végül ki vagy kik felelőssek a gyűjtött összeg­ért. A központi tanács hivatala a gyűjtéseket ezen szempontokból, ellenőrzi s akár szabály­szerű, akár szabálytalan volt a gyűjtés, az el­számolás ellenőrzése után erről a bizottságnak jelentést tesz. Ha jneg nem engedett gyűjtés kezdődik vagy folyik a város területén — ki­vévén a liirlapok gyűjtéseit, melyekkel a sajtó ugy is nyilvánosan elszámol — erről a köz­ponti tanács sürgős jelentést tesz a hatóság­hoz. A hírlapokon kivül bármiféle még jóvá­hagyott alapszabályokkal működő jótékonysági szervezetek gyűjtése ís ezen rendelkezés alá esik. Mindeme működéséről évi mórleget s be­számolót is készít a központi tanács. Ami a gyűjtést és ennek irányítását illeti a közpouti tanács az irányításra csak jó tanács­csal lehet, gyűjtést azonban maga is eszkö­zöl, még pedig évenkint rendszerint kétszer, úgymint május és november hónapban. Egye­sek megállapíthatják azon összegeket, melye­ket évenkint kétszer a központi tanács pénz­tárába juttatni óhajtanak s ezek fölmentetnek a gyűjtések alól. E célból a város hetedik ke­rületére megszámozott, megpecsételt s szabály­szerűen aláirt gyűjtő-iveket ad ki a kerületi bizalmi férfiaknak, akik kizárólag a saját ke­rületükben lakóktól átveszik a sególyadomá­nyokat. Az iven minden név, bármilyen kis összegű volt is az adomány, lakás és az adomá­nyozott összeg tintával jegyzendő be, hogy a gyanúnak még árnyéka sem férhessen a bi­zalmi férfiak működéséhez. A gyűjtés megkez­désére és befejezésére határnapok tüzendők ki, ez a hírlapokban közzéteendő, mely után az aláirási-ivek a gyűjtött összeggel együtt át­adandók a könyvelőnek, aki revidiálás után az összegeket az aláirási-ivek visszatartása mel­lett a pénztárosnak nyomban átszolgáltatni köteles. Az igy évenkint kétszer gyűjtött, valamint az egyes alkalmakkor átvett adomá­nyokról együttes kimutatás készítendő s ennek álapján megállapítandó fél-fél évre a segélye­zés mérve. A gyűjtött összeg nem teljes egé­szében forditandó segélyezésre, hanem a keze­lési s irodai csekély költségek levonása után ez összegek tiz százaléka külön a „szegény alap" gyarapítására forditandó s gyümölcsöző­leg elhelyezendő, a többinek kiosztására pedig tervezet készítendő. Az alap kamatai meghatá­rozott szegényügyi célokra fordítandók. A szegények megsegítésére az egész belterü­letre kiterjedő közigazgatási kerületenkint ter­vezet készítendő, mely tervezet anyagát a kerületi bizalmi férfiak, esetleg a rendőrhatóság segélyével adják meg. Kitüntetendő az adatok­ban a segélyre szorult neve, lakhelye, életkora, családi állapota, munkabírása s munkaképessége, azon körülmény, mely őt segély igénybevéte­lére jogosítja, továbbá hogy bárhonnan (város­tól, felekezettől, vagy valamely jótékonysági szervezettől) rószesül-e támogatásban s mily mérvben, végül, hogy mily összegű segélyre volna érdemes? Ez anyagot a könyvelő össze­állítja s a központi tanács a lelkészekkel és a jótékonysági egyesületek vezetőivel tartott együttes ülésen letárgyalja, a segélynek kiuta­lására a pénztárost fölhatalmazza. Külön veendők számításba a szemérmes sze­gények s azok, akik rögtöni segélyre szorultak. A szemérmes szegényekről a könyvelő külön lisztát vezet, mely egyedül az elnök, alelnök, titkár, pénztáros, ellenőr s könyvelő diszkréció­jára van bizva s az évi elszámolásban is a se­gélyezettek megnevezése nélkül, egy összegben veendők föl s számolandók el. A rögtöni segé­lyezésre pedig bárhonnan jöjjön is eziránt a megkérdezés, figyelmeztetés vagy a segélye­zésre vonatkozó fölhívás, elnök vagy ennek helyettese személyenkint vagy esetenkint husz­husz korona erejéig jogosult. A segélyezettek segélyeinek kifizetése a pénztáros, illetve a bizalmi férfiak, vagy a központi tanács bár­melyik meghatalmazottja által történik, de mindenkor irás és nyugtatvány alapján. Ameny­nyiben ily nyugtatvány nem volna beszerezhető, két tanú igazolása is elegendő. Az összes segélyezésekről évenkint kimuta­tás készítendő, mely a nyilvánosság elé ter­jesztendő. A központi tanács célja lóvén a házi koldu­lásnak megszüntetése, sególyezetteit, ha a se­gélyezés oly mérvű, hogy a munkával meg­szerzett jövedelemmel kiegészítve, elégséges­nek látszik az élet föntartására, el is tilthatja a házi koldulástól, vagy ezt korlátozhatja. A tiltó rendelkezés be nem tartása a segély el­vesztését vonja maga után. A központi tanács évenkint legalább kétszer, a nagy gyűjtések befejezése s ezek számadatá­nak egybeállítása után közgyűlést tart, melyen elkészíti a bevételek s kiadások (a gyűjtések ós eszközlendő segélyezések) mérlegét. Ugyancsak a központi tanács addig is, mig ez irányban másként nem intézkedik, a segélye­zetteket bizonyos nekik megfelelő könnyebb munkára alkalmazhatja, vagy alkalmaztathatja. E munka bérei azonban kizárólag az illető munkás tulajdonát képezik. Amely segélyezett vonakodik a neki fölajánlott munka teljesítését elfogadni, attól a segélyezés elvonható mind­addig, mig a munkakónyszernek nem engedel­meskedik. A segélyezés mérvének megszabásánál, mely lehet állandó, egész éven át, vagy csak ideig­lenes a munkanélküliség beálltával — egyedüli mérték egyrészt a rendelkezésre álló összegek nagysága, másrészt a segélyre szorultak leg­nagyobb szükségleteinek kielégítésére irányuló törekvés lehet. Tiltva van bármiféle segélyesés, mely nem az élet föntartására irányul. A se­gélyezés mórveinek megállapításánál, a jelzett közgyűléseken a jótékonysági szervezetek kép­viselői különösen az irányban hallgatandók meg, hogy a bekövetkezendő félévben ök a a maguk hatáskörében, mily összegű segélye­zést szándékoznak teljesíteni, segélyezésre mily összeg áll rendelkezésükre, ebből meny­nyit remélnek fölhasználni, mennyi a fölösle­gük, vagy mennyi a hiányuk s a nem szemér­mes szegények segélyezéséről szóló névszerinti kimutatást kellő időben, lehetőleg a segélyezés teljesítése után azonnal juttassák el a köz­ponti tanács irodájához, nehogy egy segélye­zett — bár nagyobb roórvü segélyezésre nincs rászorulva — a segélykérést s igénybevevést iparszerülegüzze.Ezáltal az ugynevezettparazita­szegényektől megszabadul minden jótékonysági szervezet s adományaikat egyedül az erre szo­rultaknak juttathatják. A segélyezések fél-fél óvi mérlegének össze­állításánál különösen megjegyzendő, hogy az illető állandó vagy csak időleges segélyre van-e rászorulva? De megállapitandók a segélyezés nagysága mellett a segélyezés időközei (napon­kint, hetenkint, havonkint vagy negyedéven­kint). Egészséges vagy beteges, munkaképes vagy munkaképtelen a segélyt kérő ? Továbbá önhibájából sujtotta-e a szükség vagy nem? Ha családföntartó a segélyt kérő, akkor a csa­ládtagok száma, azok kora, kereseti viszonyai is számba veendők, — megállapítandó, hogy vannak-e a segélyezendőnek oly bűnös szenve­délyei (például alkoholizmus), melyekről való leszoktatása kívánatos, szükséges s nem-e volna célszerűbb a segélyt természetben szolgáltatni ki, mint a pénzt, melyet az illető aligha fog jó célra forditani. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Január 22, vasárnap „ 22, „ 23, hétfő: „ 24, kedd: „ 25, szerda: „ 26, csütörtök: „ 27, péntek: „ 28, szombat: „ 29, vasárnap n 29, „ . „ 30, hétfő: 31, kedd: Február 1, szerda: „ 2, csütörtök: » 2, „ „ 3, péntek: 4, szombat: d. u.: A cigánybáró, este: A szent liget (Páros 3/3-os bérlet.) A szabin nSk elrablása, bohózat. (Páratlan j3 bérlet.) Á muzsikus leány, operett, (Pá­ros a/,-os bérlet). A testőr, vígjáték. (Páratlan 3/3-os bérlet.) Karenin Anna, dráma. (Páros '/,-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Bemu­tató.) (Páratlan a/3-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros a/3-os bérlet.) d. u.: A cégér, népszinmQ. este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Cigányszerelem, operett. (Pá­ratlan Va-os bérlet.) Cigányszerelem operett. (Páros a/3-os bérlet.) Á sasfiók, szinmü. (Páratlan s/3-os bérlet.) d. u.: A postás fiu és a huga. este: A kis lord: (Páros '/3 bérlet.) A kis lord. (Páratlan a/3 bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros 3/3-OS bérlet.) 5, vasárnap d. u.: Virágfakadás. — Megun­tam Margitot, vígjátékok, este: Cigányszerelem, operett. (Páratlan 9,-os bérlet.) * Liszt Ferenc. Áprilisban lesz századik év­fordulója Liszt Ferenc születésének. Berlinben előkelő müvésztársaság állott össze, hogy fé­nyes hangversenynyel üljék meg a nagy napot. Gyönyörű koncert készül, amelyben közre fog működni Peruccio, Busoni, Heinemann, Gold­schmid Pál, a dortmundi Musikalische Gesell­schaft kétszázötven énekessel, a Blüthner­zenekar Stransky vezetése alatt. Az előkészü­letek most folynak a ritka hangversenyre. * Színészet Petrozsényben. Hidvéghy Ernő staggioneje több heti szezont kezdett Petro­zsény-ben. A staggione előzőleg öt hetet töl­tött Désett, igen szép erkölcsi és anyagi ered­ménynyel. * Szerződtetés. Kovács Hanna, a székes­fehérvári szinház szubrettje, a szegedi színház­hoz szerződött. * Az Uránia színház mai műsora iránt nagy az érdeklődés. A sok szép szórakoztató ós ta­nulságos kép közül legjobban kiemelkedik a Bűnhődés cimü, hatásos dráma, amely tiz per­cig köti le a néző figyelmét ós tartja izgalom­ban a közönséget.

Next

/
Thumbnails
Contents