Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-21 / 17. szám

235 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 19 NAPI HÍREK — Miniszterek Bécsben. Héderváry Károly miniszterelnök és Székely Forenc igazságügy­miniszter pénteken délután öt óra tizenöt perc­kor Bécsbe utaztak. Hazai Samu honvédelmi miniszter, aki tegnap este érkezett Bécsbe, ma délelőtt látogatást tett Georgi osztrák land­wehrminiszternól, akivel hosszasabban tanács­kozott. — Wlassics Gyula beteg. Budapestről je­lentik: Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke fülgyuladással komplikált influenzában megbetegedett. Állapotában legutóbb javulás mutatkozik s orvosai remélik, hogy nemsokára teljesen fölépül. — Bánffy az általános választói jogról. A Magyar Kereskedelmi Csarnokban tegnap este hót órakor Bánffy Dezső báró, Szeged első ke­rületének országgyűlési képviselője fölolvasást tartott az általános, egyenlő és titkos választó­jogról és különösen annak a kereskedői osz­tályt érintő vonatkozásairól. A fölolvasáson, amely a Kereskedelmi Csarnok nagytermében volt, nagy és előkelő hallgatóság vett részt. Előadásában Bánffy báró mindenekelőtt ki­fejtette az általános, egyenlő és titkos vá­lasztójog megvalósításának szükségességót, majd rátért az általános választói jognak a kereskedői osztályt érdeklő viszonosságnak bí­rálatára és kifejtette, hogy a fejlődő magyar kereskedelemnek ós iparnak létérdeke az álta­lános választói jog megvalósítása, mert a parlamentben a kereskedői ós ipari osztálynak jelentőségéhez mérten, a maga hátrányára aránytalanul kicsi képviselete van. Különösen áll ez az iparosokra, akiket a tulmagas cenzus megfoszt a választói jogtól. A nemzeti életnek és kulturának uj lendületet és belső ós külső terjedést csakis az ipar ós kereskedelem tudna biztosítani; az ipari ós kereskedelmi osztály, mely a hivatalokhoz képest független ekszisz­tenciát nyújt. A nagy munkához a munkásság segítsége és részvétele nem elég. Az öntudatra ébredt, ezidő szerint jogokkal nem biró elemek együttes, egyértelmű összemüködóse szükséges arra, hogy kiépüljön az uj Magyarország. Arra, hogy ezt elérjük, szükséges az általános, egyenlő ós titkos választójog megvalósítása. A fölolvasást nagy tetszéssel fogadták, utána pedig társasvacsora volt. — Hnnyatlinegyébíll. A belügyminiszté­riumból kiküldött bizottság, amely Hunyad­megyében vizsgálatot tart, most Petrozsény­ből Dévára érkezett. A bizottság megállapi­totta, hogy Barna és Tribusz szolgabirák, akik ellen a főispán már régebben vizsgála­tot indított, súlyos beszámítás alá eső ha­nyagságot és szabálytalanságot követtek el. Mind a kettőt felfüggesztették most az állá­suktól. Jamza főszolgabíró ós Prileszky szolgabíró ellen elrendelték a fegyelmi vizs­gálatot, Nikolajevits járási Írnokot ós két dijnokot állásuktól felfüggesztettek. Mara főispán és Ilosvay miniszteri tanácsos, fővá­rosi munkatársunk előtt nyilatkoztak a vizsgálatról. Mind a ketten kijelentették, hogy egy fővárosi esti lapban a tőlük kö­zölt nyilatkozat nem teljesen hü. Az illető lap munkatársa nem adta vissza lapjában azt a beszélgetést, amit velük folytatott. Különben a hunyadmegyei állapotok tényleg olyan elszomorítók, mint amilyeneknek a lapok azokat festették. — A bizottság most Déván az alispáni hivatalban folytatja a vizsgálatot. — A Csillagbőrtön igazgatósága. A sze­gcdi kerületi börtönnek: a Csillagnak, nagy hire van országszerte. Erről a börtönről, illetve annak igazgatóságáról most esztendeje kedve­zőtlen hirek keringtek az ország sajtójában s az igazságügyi kormány mihamar radikális változtatást is vitt véghez a Csillagbörtön ve­zetőségében. Azóta nagy a rend a szegedi ke­rületi börtönben, ezidő szerint pedig nagy­arányú átalakítási és bővítési munkák vannak odakint folyamatban. A börtön uj igazgatója: Müller Mór, igen tevékeny ember és tekintély a maga szakmájában. Az ő igazgatása alatt teljesen átalakult a Csillagbörtön rendje, még pedig olyan előnyösen, hogy ezt a kedvező fordulatot az igazságügyi kormányzat is meg­elégedéssel vette tudomásul. S hogy az igaz­ságügyminiszter kellő nyomatékkal adjon ki­fejezést elismerésének, Müller Mór igazgatót jelentékeny pénzbeli jutalomban részesítette, a börtön vezetőségének még néhány tagjával együtt. Az érdemnek ezt a felsőbb helyről való honorálását a közvélemény is örömmel veszi tudomásul, mert igy nyilvánvalóvá válik előtte, hogy a kerületi börtön régi állapotai megszűn­tek s hogy ugy a rabok között való rend és a velük való bánásmód, mint a vezetőségben uralkodó fegyelem visszaállítja a szegedi kerü­leti börtön régi jóhirnevét. Müller Mór igaz­gató ugyanis nemcsak a börtönben, de az alája rendelt hivatalnokok között is példás rendet teremtett. — Nem fizetik az adót. A szegedvá­rosi adóhivatalban nagy a csönd. Az adó­pénztárak előtermei üresek, a közönség nem jelentkezik, hogy adót fizessen s az adóhivatalnokok vagy régi adatokat köny­velnek, vagy népszámlálással foglalkoznak. A nagy pangásnak az az oka, hogy a pénz­ügyminiszter január hónapra felfüggesztette az adóvégrehajtást, a népszámlálás nagy munkájára való tekintettel. Ennélfogva ja­nuárban nem is kell adót fizetni, a magyar ember pedig ilyenkor nem siet az adóhiva­talba, annál kevésbé, mert máskor sem igen siet, nem lévén kedvenc foglalkozása az adófizetés. — Ambrózy Bála báró temetése. Ambrózy Béla báró, aki tizennyolcadikán éjjel hirtelen ós váratlanul meghalt, nemcsak mint politikus, mint a vármegyei közélet elsiánt harcosa tünt ki, hanem mint gazda és mint méhész is lan­kadatlan szorgalommal dolgozott a magyar gazdasági élet fejlesztése körül. Munkálkodása nem volt meddő, mert számos gazdasági intéz­mény neki köszöni létét. A magyarországi mé­hészetet pedig ő teremtette meg. A méhészet kö­rül szerzett szakismereteinek hire messze túl­terjedt az ország határain ós kontinentális hír­nevet szerzett neki. A földmivelésügyi minisz­tériumnak méhészeti szaktanácsadója volt. A méh cimen könyvet is irt, melynek harmadik kiadását néhány nappal halála előtt rendezte sajtó alá. Ambrózy Béla lelkes méhész volt, Magyarhon első méhésze, már 1866 óta méhész­kedett ós a magyar méhészet kiválóságát a külfölddel is megismertette. Elnöke is volt az osztrák-magyar méhészeknek Budapesten 1910­ben tartott ötvenötödik vándorgyűlésének ós méhészetének, melyben négyezer méhcsalád van, kiállitása az országos kiállítás disze volt. A szegedi egyesület rendezendő kiállításának véd­nöke is ő lett volna. Temetésén a gyászszer­tartást Kramer Béla ágostai evangélikus föes­peres, királyi tanácsos végezte. Temesmegye nevében pedig Ferenczy alispán búcsúztatta el a nagy halottat, kit a község teljes lakossága kisért ki a temetőbe. A szegedi méhész-egye­sületet a temetésen Vékes Imre elnök és Mé­száros Bertalan választmányi tag képviselték. Résztvettek még a temetésen : Csernoch János püspök, Ferenczy alispán vezetésével a vidéki egyesületek kiküldöttei, Hranbár János altá­bornagy vezetésével pedig a tisztikar és a 61-ik gyalogezred díszszázada és a katonazenekar. A földmivelési miniszter képviseletében jelen volt Radicsics György miniszteri osztálytanácsos és Kovács Antal méhészeti felügyelő. — Milyen legyen a második műegyetem? A napokban, mint közöltük, Arad város kül­döttsége tisztelgett Zichy János gróf és Hieronymi Károly minisztereknél a második műegyetemnek Aradon való fölállítása tárgyá­ban. Minthogy a mórnökegyesületben csak nemrégiben zajlott le hosszú ankét a mérnök­nevelés reformálásáról, ebben a nagyfontosságú kérdésben érdekesnek tartottuk Jónás Ödön műegyetemi rektornak véleményét kikérni. — Uj, második műegyetemre — mondta Jónás Ödön — ha nem is égetően, de szük­ség van. Egyrészt a hallgatóság decentrali­zációja szempontjából. Mindaddig azonban, mig a meglévő és uj hajlékába csak nemrég költözött technika kellőleg fölszerelve nin­csen, addig uj alapításról komolyan nem lehet beszélni. A decentralizáció kétségtele­nül be fog következni az aradi műegyetem fölépítése után. Mert az bizonyos, hogy az arra a vidékre tartozók a közelebb fekvő egyetemet fogják fölkeresni, ami megszün­teti a mi műegyetemünk egyes szakosztá­lyain uralkodó zsúfoltságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az uj technikán is a meg­lévő fakultások állíttassanak föL Egyes technikai tudományok tág, önálló keretek között bontakozhatnának ki, mint például az elektrotechnika, amely egész sereg ek­szisztenciát tudna biztosítani olyan vizierők­kel gazdagon rendelkező országban, mint Magyarország, mert tudvalévő, hogy a vizi­energia könnyen alakitható át villamoserőre. Leghelyesebbnek tartanám az emiitetten kivül még egy mérnöki ós egy általános, az összes mezőgazdasági tudományokat elméle­tileg és gyakorlatilag egyaránt felölelő, tehát agrikultur egyetemszerü fakultásnak a föl­állítását. — A nőipariskola átalakul. A szegedi nőipariskola intézeti közgyűlésén, amely csü­törtökön Rósa Izsó Ar elnöklósével folyt le, szóba került az iskolának háziipari iskolára való át­alakítása. A polgári leányiskola mellett ugyanis állami nőipariskola alakul s az állam eb­ben az uj intézetben alkalmazza majd a nő­ipariskola mostani tanítónőit. Az átalakulás hamarosan megtörténik s az iskola vezetőjének továbbra is megmarad Arany Károlynó, aki ed­dig is szép sikert és elismerést szerzett a nő­ipariskplának. — Áthelyezett huszárfőhadnagy. Szendrői Kovács Géza szegedi huszárfőhadnagyot, a sze­gedi társadalom kedvelt tagját, a honvédelem­ügyi miniszter a debreceni huszárezredhez he­lyezte át. — A NI JUJ var, mint diplomáciai nyelv. Aradon, mint megírtuk, Románul cimen meg­indult a román nemzetiségi párt hivatalos lapja. A szerb és a tót nemzeti part részéről ebből az alkalomból üvdvözlő irást kapott a Románul szerkesztősége: Polit dr sürgönyben, Hodzsa dr levélben küldte el pártja üdvözletét, még pedig mindkettő magyar nyelven. Tudni kell ugyanis, hogy a magyarországi nemzetisé­gek érintkezési nyelve a magyar. Éz is valami. — Esküvő. Ruffy Pál miniszteri tanácsos Magda leányát tegnap délben vezette oltárhoz bajai Vojnich András földbirtokos. Az esküvő a hercegprimási palota házikápolnájában folyt le, melyet az előkelő rokonság töltött meg. Az esketési szertartást Kohl Medárd püspök vé­gezte, aki szép beszédet intézett az uj párhoz. — Az orvosok és a munkáspénztár. Az országos kerületi munkásbiztositó pénztár leg­közelebb tárgyalás alá veszi a helyi szerveze­tek orvosjegyzékót ós második fokon felül fogja bírálni a kerületi pénztárak által az orvosok véglegesítése ügyében hozott határozatokat. Az országos pénztárnak ez a határozata ötven­két pénztár orvosi karának, tehát több mint ezer orvosnak fogja véglegesítését kimondani és ez­zel a hónapok óta húzódó ügy végleges elinté­zést nyer. — A repprezentancáhól. A fiumei reppre­zentanca mai ülésén Koroszák alpolgármester bejelentette, hogy szombaton tárgyalja a fiumei járásbíróság a kormányzóság egyik tanácsosá­val való ügyét. Kijelentette, hogy amilyen őszin­tén referált annak idején az afférról, olyan őszin­tén fog elmondani mindent a bíróság előtt is. Az elnök jelentette ezután, hogy a kereske­delmi miniszter a tanácskérésóre a Baross-kikötő rendezéséig felfüggesztő az uj elevátor épitósót. Kisebb ügyeket tárgyaltak még. — A szemkórház. A szegedi állami szem­kórház mellett levő nagy telket a város föl­ajánlotta az államnak, a szemkórház kibőví­tése céljára. A belügyminiszter a szép ós ter-

Next

/
Thumbnails
Contents