Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-17 / 13. szám

1911 január 17 DELHAGYARORSZÁG 5 Habár bocsánatot kért. — Vege a koalíciós sajtópöröknek. — (Saját tudósítónktól.) A koalíciós sajtópörök utolsójának tárgyalását, amelyben három volt miniszter: Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Darányi Ignác szerepel sértettként, mára tűzték ki. i Napok óta beszélték, hogy ezt a pórt békésen fogják elintézni, amennyiben Habár Mihály szerkesztő, a vádlott, bocsánatot kér s erre as ekszminiszterek elállnak a vádtól. Ez a várakozás meglátszott valamennyi érdekelten, hallgatóság meg alig is volt. Baloghy György elnök kilenc órakor lép a terembe és birótársaival együtt helyet foglal. Az elnök fölolvassa a beidézett esküdtek névsorát ós megalakítja az esküdtszéket. Az esküdtek letették az esküt, majd az elnök jelenti, hogy a mai tárgyalást az ügyészség három vádiratára tűzték ki. A „Wekerle-kormány panamái" eimü röpirat egy része, melynek Emberkereskedés volt a fölirása, Andrássy Gyula grófot sértette. A második panaszt Apponyi Albert gróf nevében emelte az ügyészség a a Népszínház megvásárlása eimü fejezet miatt. Végül Darányi Ignác sérelmére elkövetett rágalmazásról van szó a harmadik vádiratban, mely Az aurániai perjelség üzlete eimü cikkel foglalkozik. Elnök: Most pedig lépjen elő a vádlott. Habár Mihály: Parancsodon. — Ön ismeri a vádakat; bűnösnek érzi magát ? — Nem. Méltóztassék megengedni, hogy fölolvassak egy nyilatkozatot. — Tessék! Habár Mihály egy papiroslapot vesz ki zsebébői és olvassa hosszú, mindenre kiterjedő bocsánatkérő nyilatkozatát, melynek ez a lényege: — A megelőző két sajtópöröm arra vitt, hogy magamhoz szálljak. Adatgyűjtéseim közben beláttam, hogy igazságtalanság volt tőlem, amikor meggondolatlan hírlapi közlemények nyomán a panaszos urakat alaptalan becsületsértésekkel illettem. Mélyen sajnálom ezt s ami sértés a röpiratomban volt, megilletődve visszavonom. Bocsánatot kérek már az előbbi pöreimben sértettek gyanánt szerepelt Wekerle Sándor, Kossuth Ferenc és Szterényi József uraktól s most Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Darányi Ignác volt miniszter uraktól. •De bocsánatot kérek a közvéleménytől is, melyet megzavart röpiratom. A panaszos urakat kérem, fogadják el e nyilatkozataimat és segítsenek eloszlatni azt az árnyékot, mely röpiratom révén tánjadt. Baloghy elnök: Kérem a sértett urakat, nyilatkozzanak. Andrássy gróf: Én elállók minden további tárgyalástól. Apponyi gróf: Elállók a vádtól. Darányi: A vádtól szintén elállók. Csak ennyit mondtak, de annál hosszabban beszélt utánuk Hodászy Antal dr, ügyész. Ellejtette, hogy maga az Ítélet, melyet a bíróság kihirdetni fog, formai elégtételt nem fog ugyan magában foglalni, de azért a panaszosok emelt fővel távozhatnak, a nemzet becsülósében — ha lehet — még magasabbra kerülnek, mint eddig voltak. A törvénynek ós közérdeknek is elég tétetvén, abban a reményben, hogy hasonló gyalázkodás magyar államférfiakat ós a magyar közéletet többé érni nem fogja: a vádat visszavonja. Szólni akart még a védő is, de az elnök nem engedte, arra hivatkozva, hogy vádelejtés után a védelemnek nincs már joga a nyilatkozáshoz. — Nincs más hátra - fejezte be Baloghy elnök - mint kihirdetem az Ítéletet: A btrósag vádelejtés következtében az eljárást megszűnteit. Ezzel a koalíciós pörök végkép lekerültek a napirendről. zőlte, hogy Medákovics a szábor volt elnöke, továbbá Lorkovics, Lukinics, Polyák dr, Muacsevics Vázó, Popovics Sándor képviselők vannak jelen. A gyűlés elnökké Penjics Bogdánt választotta, aki a legutóbbi képviselőválasztásokon kibukott. Megnyitó beszédében vázolta a politikai helyzet komolyságát és szűkségesnek mondotta, hogy a szerbek és a horvátok, akik egy népet alkotnak, együtt is haladjanak. Ezután Roics osztályfőnök beszélt, aki a fiumei rezolució történetét adta elő és támadta Héderváry gróf husz éves báni működését. Ezután kifejtette, hogy egyedül a koalíció politikája szolgálja Horvátország javát. Fölszólította a párthíveket, hogy erősen szervezkedjenek és a mostani kormányrendszert az esetleges uj választáson buktassák meg. Lakács László Bécsben. Félhivatalosan jelentik: Lukács László pénzügyminiszter, aki szombaton délután Bécsbe utazott, visszaérkezett Budapestre. A miniszter bécsi tartózkodása kizárólag magánügyekkel volt összefüggésben. Uj pártalakulás Horvátországban. * asárnap délután a horvát egyesült önallo Párt megalakítása dolgában népgyűlés volt Eszéken, amelyen mintegy ezer ember vett r<5szt. Roics Milán volt osztályfőnők reggel érkezett, szállójában elájult, de a nap folyamin fölépült és délután résztvehetett a népgyűlésen. Horvátország minden részéből üdvözlő táviratok érkeztek a népgyűlésre. Délután félőt órakór nyitotta meg a gyűlést " altér dr, a helyi pártszervezet titkára, KOMadame Juliette... (Saját tudósítónktól.) Könnyen sejthető, hogy ez a cim egy masamód-üzlet cégfölirása lehet. Egy egyszerű masamód-üzleté, a forgalmas, szegedi Iskola-utcában, ahol egymást érik a masamód boltok. De egyik fölött se találunk ilyen cégfölirást, amely első pillanatra elárulja, hogy nem lehet más, mint inkognitó és alatta olyan valaki rejtőzhetik, aki nem akarja, hogy más néven ismerjék a kliensei, mint madame Juliette. Pedig hiába minden rejtőzés, a legtöbben tudják már, hogy ki rejtőzik az inkognitó alatt. A pletyka mindenkit a nyelvére vesz, mindenkiről suttog valamit s igy tudják meg madame Juliette kliensei, hogy az inkognitó alatt bárónő rejtőzik. Ezen tulajdonképen nem is kellene csodálkozni, hiBz annyi minden előfordul az életben. De madama Jnliettenél meg kell egy pillanatra állanunk. Madame Juliette anyja orosz hercegnő volt — Inathkof Zsófia — az apja báró, Ugocsa megye hatalmas földesura, aki a Hannover mellett levő Eichhof-ból került Magyarországra. A baronnes — madame Juliette — tizenkét éves korában már bejárta a világot, sokáig volt Moszkvában, orosz herceg-nagyapja udvarában, majd tizenőt éves korában egyenesen a zárdából adták férjhez egy magasrangu katonatiszthez. A baronnes egymillió korona ho zományt kapott, azt a magasrangu katonatiszt egy éjjelen elúsztatta a kártyán, a kővetkező napon pedig főbelőtte magát. Meghalt. Madame Juliette nemsokára ismét férjhez ment, de ez a házasság is tragikusan végződött: a férj meghalt vérmérgezésben. Harmadszor is férjhez ment madame Juliette, de ez a házasság sem volt boldog. A házastársak elváltak egymástól, azután madame Juliette Szegedre jött és kalapos üzletet nyitott az Iskola-utcában. Munkatársunk ma meglátogatta. Madame Juliette egészen jól érzi magát a fehér állványok ós fehér dobozok között. Kicsit szomorúan illik bele ebbe a környezetbe ez a finom, disztingvált érzésű, intellektuális asszony, de vigasztalódik, hogy végre nyugalma van, hogy túlesett a nagy tragédiákon és hogy az az idő, amikor fogatokat tartott, miniszterek feleségeivel barátkozott és a Hofburgban az udvari környezettel érintkezett, — elmúlt, mint egy színes álom, mint valami szinházi játék, amely után legördül a föggöuy és amikor kikerül ebből az atmoszférából, a valóság levegője csapja meg az arcát. — Tempi passati ... — mondja madame Juliette szomorkás rezignációval. Azután leül a zongorához, amely a műhelyben van, a műhelyt egy üvegajtó választja el az üzlettől. Két fehér kéz fut végig a billentyűkön, Peer Gyntet játsza, azután magyar darabokból, végül a „Hulló falevelet" s ezt csodálatosan finom csengésű szoprán hangjával kisóri. Pianissimo hallatszik az ének ós szomorúan rezdül össze a zongora hangjaival*a refrénnek ez a banális sora : A szép tavasznak már vége . . . Igy éldegél és ábrándozik madame Julietto a fehér állványok és nagy dobozok között. A megcsonkított közjövedelem. — Csempésznek a vasúti alkalmazottak. — (Saját tudósítónktól.) Az állami fogyasztási adó ós városi illeték alá eső tárgyak az utóbbi időben nagy mérvben csempészés utján kerülnek Szeged városába. A város vámfelügyelősége arról hivatalos jelentést tett a város tanácsának, mely természetesen, orvoslást keres a visszaélések ellen. Kiderült, hogy a szegedi vasúti alkalmazottak és ezek hozzátartozói követik el rendszeresen a csempészést olykópen, hogy a Szeged-állomáson a rendelkezésükre álló, más polgári ember elől elzárt utakon viszik be a városba a közeli falvakból vonaton hozott hust, zsirt, bort és igy a vámőrök elől kitérnek, nem fizetnek vámot, tehát egyenesen kijátszszák az államot és a várost. A város tanácsa letárgyalta a vámfelűgyelősóg jelentésót, egyenesen az iizletvezetősóghez fordult orvoslásért, leplezetlenül előadta a tényeket. A tanács a szegedi államvasuti üzletvezetősóghez ezt a följelentő átiratot intézte: Vámfelügyelősógünk hivatalos jelentéséből arról értesültünk, hogy az utóbbi időben igen nagy arányokat öltött az állami fogyasztási adó és városi illeték alá eső tárgyaknak, főleg húsnak, zsirnak, bornak a közeli vidéki falvakból való behozatala, illetőleg e tárgyaknak a Szeged-állomásnál történő becsempészése. Ezt a csempészetet legnagyobb mértékben az államvasuti alkalmazottak ós ezek hozzátartozói űzik, akiknek a jelzett tárgyak behozatala, a vidéken való olcsóbb beszerzés és a menetdíj csekélysége, vagy esetleg annak mentessége folytán föltétlenül előnynyel jár. A csempészetet oly módon követik el, hogy a vonatoknak Szeged-állomásra történt megérkezése esetén nem veszik igénybe a pályaudvar rendes kijáratát, ahol a vámellenőrzés gyakoioltatik, hanem az állomásfőnöknek külön lépcsőlejáratán, vagy a hordárok lépcsőjén, a váró- és éttermeken s a Tisza pályaudvarhoz vezető lejárón át távoznak, sokszor a magukkal hozott tárgyakat leteszik a pályaudvaron levő gyorsáruraktárba és laktanyába, esetleg a vasúti kocsikban hagyva, a rendező pályaudvaron át hozzák a .városba akkor, amidőn a vámőrök figyelmét már elkerülhetik. Rövid idő alatt huszonkilenc esetben sikerült a vasúti alkalmazottakat tetten érni. Mivel az állami és városi közjövedelmeknok kijátszása ós törvénybe ütköző megrövidítése, nemkülönben ily cselekménynek tudatos előmozdítása a közhivatali tisztességgol össze nem fór, arra nézve vagyunk bátrak a t. üzletvezetőséget megkeresni és fölkérni, hogy a Máv. alkalmazottak által elkövetett s előbb emiitett csempészetnek a Szeged-állomáson való folytatását, avagy ennek előmozdítását s az abban való segódkezést saját hatáskörében fegyelmi uton a lehetőségig megszüntetni és a tett intézkedéséről értesítéssel lenni szíveskedjék. Természetes, hogy az üzletvezetőség szigorú vizsgálatot rendel el és mert Szeged város a vasút legsajátabb territóriumán: a síneken, a főnöki hivatalban és egyéb vasúti lokalitásokban nem helyezhet el vámőröket, az üzletvezetősógnek lesz gondja