Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-17 / 13. szám

1911 január 12 DELMAGYARORSZÁG 9 A röpiratban az Ali, hogy miután a független­ségi pártnak a kvóta elve ellen van kifogása, a hányad itt mellékes dolog. (Zajos derültség » jobboldalon.) Erre a kvótaemelésre az obstruk­ció miatt tiz év alatt hatvan-hetvenmilliót fizet t rá az ország. (Mozgás.) Ez volt a koalició politikája. A koalíció ezzel a politikával a közös bank útját egyengette ós a nemzet nyilt szavazása ezt a politikát helybenhagyta. (Taps és helyeslés a jobb­oldalon. Hegedűs Loránd: A bankjavaslatban benne van a Benedict-féle formula elve. A bank Pengöfizető bank lesz, mert alapszabályainak e|sö szakasza igy intézkedik: Ha az arany­nzetés kvalitását megszegné, abban a percben elvesztené szabadalmát. Hegedűs nagy, hosszasan tartó éljenzés koz­"en befejezi beszédét. Kossuth Kereng szólal föl ekkor személyes kérdésben. Fölkiáltások: Halljuk Szterényit I (Az elnök csenget.) Kossuth Ferenc konstatálja, bogy a Széll­körber-féle kiegyezést az ellenzék nem obstru­alta meg. Védi a Hegedűs által emiitett röp­iratot és ismétli, bogy a függetlenségi pártnak "cm a kvóta nagysága, hanem elve ellen van kifogás, mert a kvóta nagysága nem a leg­lényegesebb kérdés. El akarom mondani végre, - ós magamra vállalom ennek ogész felelősségét — hogy a leeutolsó szakreferensi tanácskozáson Susghardt, fz osztrák miniszterelnök nevében azt a kije­Intést tette és azt jegyzőkönyvbe is foglalta b°&y a kvóta fölemelésével szemben nemcsak "OEJOGI, hanem katonai kompenzációkra ÍS szá­nthat a koalició. (Nagy mozgás az egesz Haz­ban.) Fölkiáltások a jobboldalon : Szépen becsapták ö*ökct t Kossuth Ferenc : Azt hiszem ezekutan végre az egész ország be fogja látni, hogy mi veze­tett bennünket a kvóta fölemelésében. (Gúnyos derültség a munkapárton.) elnök az ülést öt percre felfüggeszti. (Kelemen Sanvu beszéde.) Szünet után Kelemen Samu Madarassy-Beck yyula báró szombati beszédével polemizált. A í»— A rendőri büntető eljárás. —• Szalay József dr fölolvasása. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyvédi kamara nagytermében hétfőn este tartotta első fölolvasását az újra alakitott szegedi jogász-egyesület. A fölolvasásnak érdekes tárgya volt: Szalay József dr, főkapitány­helyettes ismertette a rendőri büntető el­járást, amely január elsején lépett életbe. Előkelő közönség gyűlt össze, törvényszéki birák, ügyvédek, rendőrtisztviselők és más jogászemberek foglaltak helyet a teremben, ahol hosszantartó tapssal, zajos éljenzéssel honorálták a mindvégig érdekes fölolvasást. Kray István Ítélőtáblai elnök, a jogász­egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket, akik igen szép számmal jöttek el az újra ala­kult egyesület első fölolvasó-ülésére. Kérte Szalay József dr, főkapitány-helyettest, hogy előadását tartsa meg. Szalay József dr előadja, hogy a rendőri bün­tető eljárás uj szabályzata ez óv január else­jén lépett életbe és ezért szükségesnek tartja, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyeket a törvény tartalmaz és amelyek gyakorlati szem­pontból a közönséget ós az ügyvédeket és jogászembereket érdeklik, ez érdeklőkkel is­mertesse. Fontos része az eljárásnak a fórum egyesí­tése. A törvényhatósági városokban, igy Sze­geden is ezentúl elsőfokon a rendőrbiró — rendőrkapitány — másodfokon a tanács, har­madfokon az illetékes minisztérium itél. Az egyes minisztérium illetékességót a fennálló törvények, szabályrendeletek állapitják meg, ha pedig az iránt kétség merülne fői, akkor a belügyminiszter az illetékes. Ilyenformán a pol­gármesternek és a közigazgatási bizottságnak eddigi joga elveszik. A rendörbiróság itél min den kihágási ügyben, tehát elég sok dolga lesz, — "oiu uzuinuau ueszeuevei puiemiztut. -aj » —o —= , ^.Javaslat védelmezői általában ugy beszélnek, ha tekintetbe vesszük, hogy egy kihágási tör­v^bözös utasitás szabná meg a mondani- V($ny negyvenkét más tőrvény, kétszázhuszon­dás tPriEz?el..8Zemben a ,SZ - jí, az okosko- négy miniszteri rendelet és körülbelül husz vá­., ren mindig számozatlan bérkocsiban sze- bf ,.,..,. „ *>t járni, egyébként ugy sem engedheti meg rosi rendelet tartozik a hatáskörébe Ha a jj1 agának azt a lukszust. Az előadó eldic*eke- rendőrkapitány akadalyozva van az ítélethoza­ett vele, hogy a közös bank nem emelte a talban, akkor a városi tanács helyettest biz ö,i51ftlábat akkor sem, mikor a többi bankok meg, de erre Szegeden nem lesz szűkség, mert hogv de azt elfeledte megmondani, ^ rend5rkapitány van fölhatalmazva ki­aikoírm/^mLr'rtgoT^r1^ hágási ügyekben ítélkezni. A tanáscülés, amelyen a fölebbezóseket tárgyalják, nyilvános, csak a határozathozatal, illetve a szavazás történik zárt ülésen. Végső fokon a minisztériumban erre a célra szervezett büntetőtanács itél. Ha a terhelt ellen több ügy van folyamatban, akkor azokat egyesíteni lehet. A rendőrbiró el­rendelheti az ügyek egyesítését ós a határo­zata ellen fölebbezésnek helye nincs. Az egye­sítést a terhelt is kérheti. Az illetékes biró helyett, ha annak elfogu­latlanságához vagy részrehajhatatlanságához kétség fér, a tanács másikat küldhet ki, a tanács helyett, ha erre ok van, a minisztérium jelölhet ki illetékes fórumot. Hatásköri össze­ütközések esetén vagy a minisztérium vagy a . —< m.fcor az angoi es a kank erősen csökkentette. A szónok félhárom­kor szünetet kért és tiz perc szünet után folytatta beszédét. Az ülés három órakor vég­ződött. Szerb ezociálistdk kongresszusa. A ma­gyarországi szerb szociáldemokrata munkasoK tegnap tartották hatodik kongresszusukat, Ki­mondották, hogy szervezetüket kibővítik, a Pótlapot beszüntetik, aztán Budapesten ós U^idéken indítják meg és végül, hogy az álta­lá«os választói jog érdekében az ország• sserb­kta vidékein Fokozott erővel folytatják az agitációt. hatásköri biróság dönt. WszK'a vtuTtárSg iga °gatótln ács a azon ^ eljárásban a következő szemeik vesznek alkaImazottakSaf kiknek naponta hatvan mfil- a hüntetSbiró, a rendőrkapitány, a jegij­veisz bérük volt, 'száz millreiszra emelte fol a nyvvezető, tiszti ügyész vagy ügyészi meg­japiberét és minden alkalmazottnak fizetésuK ^ szakképviselő, sértett, terhelt, följelentő, ^át?WZ^Uet\ hUSn TS SmSSSi szá- « meghatalmazott ügyvéd, tanú, tolmács, szak­értői eUenőrzősza^^n ni ^ társaság ezenkívül kötelezte magát hogy a ^ „gyész ég ft szakképviselő. ^díjpénztár reorganizálásának kérdését ion ^ üpyész részvótele egyik utL • Veszi" A vasúti alkalmazottak szanau ^ ^ törvénynek. Rendszerint a közvádat Dol?,Sra 82010 jegyeket kapnak MfJ58™ w^„,BnlI \ WleMsitett rendszeresítés ebben .a veszi. A vasúti alkalmazottak szabad ^ & törvénynek. Rendszerint a kozvádat »tazásra szóló ^gyeket kapnak es a eztraj ^^ íseli A vóglegesitett rendszeresítés ebben Stasoka iTi^VmbábXdott "ép betörte £érdésben a jövőnek van föntartva. Ma csak a « beV'?k olyan ügyben jár el az ügyész, amely legalább egészen odá^g ahol a vonatokat összeállítják, napi e]zára8t von maga után. Az kényszerítsék a vasutasokat a vona ^ ^ f8Ijelentéa után nyüatko­gzeállitására. A keleti ós északi vmuw w kivánja-e a tárgyalásra való meg­Í>V Vonatok normálisan közlekednek. *k lgy nagy szerepe van az ^X^^J^ SÍU legjobban igazolja az, bogy buszon­lemben huszonhárom gazometert rongáltak m g kilenc szakasz határozza meg az ügyész hatás­körét. Az ügyészszel egyforma hatásköre van a szakképviselőnek. Szakképviselők az iparfel­ügyelőség, államépitészeti hivatal, kereskedelmi ós iparkamara, állatorvosi hivatal stb. kép­viselői. A szakkópviselőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt, ha azonban az ügyész hivatalosan részt vesz a tárgyaláson, akkor a szakképviselőt csak kisegítő hatáskör illeti meg. A terhelt meghatalmazott utján is képvisel­tetheti magát. Meghatalmazott lehet ügyvéd, ügyvédjelölt és husz évesnél idősebb hozzá­tartozó, aki a terheltet a tárgyaláson védi. Az ügyvéd csak akkor járhat el, ha meghatal­mazása van. A rendőrbiró a" följelentésre vagy tárgyalást tűz ki, vagy pedig büntetőparancsot ad ki. Ez nem egyéb, mint az elsőfokú hatóságnak tár­gyalás mellőzésével hozott Ítélete. Csakis olyan ügyekben alkalmazható, ahol pénzbüntetés van megállapítva és akkor bocsátható ki, ha a ter­helt nem kiskorú ós a büntetés makszimuma harminc koronánál nem nagyobb. ítélet ilyen módon rendszerint csak akkor hozható, ha a följelentést hatóság vagy annak közege köz­vetlen tapasztalat alapján tette meg, vagy pedig a magánföljelentő okirattal igazolja a terhelt bűnösségét. A büntetőparancsban magán­jogi igény nem érvényesíthető. A büntető­parancsot Szegeden a rendőrök kézbesítik, akik figyelmeztetik a felet, hogy kérheti a tár­gyalás megtartását, fölebbezhet az Ítélet sú­lyossága miatt, vagy kérheti a részletfizetési kedvezmény megadását. A büntetőparancs bi­zonyára ugy a bíróra, mint a közönségre nézve már kényelmi szempontból is kedvező hatással lesz. A büntetőparancsot maga a rendőrkapitány is kézbesítheti. A fölebbezést a fél, az ügy­védje, a tisztiügyész és a szakkópviselő nyújt­hatja be. A határidő tizenöt nap, az Ítélethoza­tal napja, a vasárnapok ós az ünnepnapok azonban nem számítanak. Az ítélet ellen föleb­bezésnek, a végzés ellen fölfolyamodásnak van helye. A jegyzőkönyvet a felek is tartoznak aláirni. A szakképviselő és az ügyész akkor is fölebbezhetnek, ha nem is vettek részt a tárgyaláson. Az elsőfokú hatóságnál öt, a másodfokúnál harminc koronás, illetve ennél kisebb büntetésről szóló Ítéletet nem lehet megfölebbezni. Az ügyésznek joga van jogegye­sités céljából minden ügyet a miniszterhez föl­terjeszteni. Igazolásnak terminus mulasztás esetén van helyé. Ujrafölvételt akkor lehet kérni, ha a ki­hágás jogerős ítélettel már be van fejezve. Ez azonban felfüggesztő hatálylyal nem bir, de el­halasztható a végrehajtás fölebbviteli hatóságok ebben a kérdésben is a tanács és a miniszté­riumok, amelyek az alsófoku bizonyítás alapján ítélnek, ha ez nem elégséges, uj eljárást ren­delnek el, amikor az alsófoku hatóság a felső­fok jogi álláspontjához köteles ragaszkodni. Tettenérés esetén a tárgyaláson való meg­jelenés végett a rendőr idézést adhat ki a fe­leknek, ez az intézkedés azonban csak később lép életbe. A büntetések végrehajtására vonatkozó eljá­ráson határozottan megnyilvánul a méltá­nyosság. Végül a főkapitány-helyettes kijelentette, hogy a törvény a közigazgatás belső értékét növeli. Az előadást zajos éljenzés követte, amely­nek csillapultával Kray István elnök mon­dott meleg hangon köszönetet az előadónak értékes fölolvasásáért, a közönségnek az érdeklődésért, az ügyvédi kamarának pedig azért, mert a helyiséget átengedte. Kijelen­tette, hogy az egyesület többször fog föl­olvasásokat rendezni,

Next

/
Thumbnails
Contents