Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-13 / 10. szám

1911 január 12 DELMAGYARORSZÁG 9 A szegedi rendőrök. (Saját tudósítónktól.) A publikum előtt soha­sem rokonszenves a rendőr. Rendesen nem a rend fenntartóját, a vagyónra és életre hivatás­szerűen felügyelő embert látják benne, hanem azt az egyént, akinek kvázi kötelessége bele­kötni az emberekbe. Ezért van azután, hogyha meglátjuk az utcasarkán posztoló szép szál rendőrlegényt, szinte önkénytelenül megje­gyezzük: — Milyen jó dolga van a rendőrnek! Nem csinál semmit ós mégis rendőr ur! Ezért nincs tekintélye nálunk a rendőrnek, ezért van az, hogy itt szinte örül mindenki, ha félre tudja vezetni a rendőrt, akit a kaputos emberek még össze is szidnak, ha az véletlenségből köteles­ségét teljesiti és akkor nekik kellemetlen. Ez csak nálunk van igy. A londoni rendőr egyet­len kézmozdulatával egész kocsisort állit meg és a berlini rendőrnek olyan nagy a tekintélye, hogy ahoz csak a közönségnek iránta érzett rokonszenve hasonlít. * Szegeden nagyon sok a munkája és nagyon kevés a fizetése a rendőrnek. Az elsőosztályu rendőr kilencszáz, a másodosztályú rendőr nyolcszáz, a harmadosztályú rendőr hétszáz koronát kap, de a harmadosztályú rendőr fize­téséből az első két évben hetven-hetven koro­nát a szervezeti szabályzat értelmében a nyug­dijalapra levonnak. Lakbér cimén most kétszáz koronát kapnak a rendőrök, de ezt csak né­hány hónap óta „élvezik", ezelőtt a lakásbér száz korona volt. Szegeden összesen száztíz rendőr, két örs­parancsnok és egy rendörőrmester van. A száz­tíz rendőr közül egy detektivszolgálatot végez, nyolc a rendőri fogháznál teljesít szolgálatot, egy pedig Faragó Ödön dr, főorvos szolgája, igy tehát voltaképen száz rendőr teljesit csak rendőri szolgálatot. A száz rendőr közül állan­dóan hetvenhárom van szolgálatban; csak hu­szonhét pihen, ami azt jelenti, hogy kilencven­ezer ember életére és vagyonára és nyolcszáz­huszonöt hektár területre hetvenhárom rendőr, hetvenhárom éhbérért dolgoztatott, testileg és lelkileg agyongyötört ember vigyáz. * A szegedi rendőr programja: Reggel hat óra­kor lép szolgálatba. Akkor jelentkezik a lakta­nyán és rögtön meg is kezdi az őrszolgálatot. Három óra hosszat áll az utcasarkon, esőben fagyban, hóban, három óra múlva fölváltják és akkor hat óra hosszat „pihenhet". Furcsa egy pihenés ez. A pihenés alatt a járásbíróságra vagy a törvényszékre keli előállítania valakit, vagy aktát kell kikézbesiteni, vagy tanúnak kell megjelennie a rendőrségen, vagy esethez — verekedéshez, tűzhöz — kell kivonulnia, hogy ott a rendet föntartsa. Magának a főka­pitánynak a kijelentése szerint teljesen ki van zárva, — különösen az első kerületben — hogy a rendőr a pihenési idő alatt pihenjen. Ekkor van a legtöbb dolga. A „pihenés" után újra három órai szolgálat következik, majd megint hat órai pihenés, az éjjeli pihenés, amikor négy óra hosszat cirkáló őrjárattal járja be az utcá­kat. Az ilyen éjjeli „pihenés" után újra elölről kezdődik a terhes szolgálat, harmadnap azután csak kézbesítéseket végez a rendőr, de ezzel azután egész nap el van foglalva, végre a ne­gyedik napja szabad. Akik az elmondottak után megsajnálják a rendőröket, azok talán most föllólegzenek : hát mégis van szabad napja a rendőrnek, hiszen minden negyedik napot a családjánál tölthet. Hát bizony még ez sincs igy. Egy esztendőben — ezt is a főkapitány ur mondotta — legföl­jebb két szabadnapja van a rendőrnek. A szabadnapokon mennek toloncutra vala­melyik tolonccal a rendőrök, a szabadnapokon teljesítenek éjjel három óráig vagy reggelig tartó báli ügyeletet és ha különösebb esemény fordul elő, akkor a rend föntartására elsösor­j 7 ban a szabadnapos rendőröket rendelik ki. A családjához minden második nap mehet csak haza a rendőr. Minden második nap kap délben egy órai ebédidőt, amikor hazaszalad­hat. Ha azután a rendőr a Rókuson lakik és a Kálvária-uton teljesit szolgálatot, hizony alig jut egy negyedórája minden második na­pon, hogy azt odahaza tölthesse el. Negyven évig kell szolgálnia a rendőrnek, hogy teljes nyugdijat kapjon. De ki lehet birni az ilyen munkát negyven esztendeig? Az át­lagidő, amit egy rendőr szolgálatban tölthet, tizennyolc-husz év. Ennyi esztendő alatt telje­sen kimerül, kidől és akkor nyugdíjnak neve­zett fillérekből kénytelen tengetni az életét. A legtöbb rendőr nem is marad egy-két évnél tovább meg az állásában. Tavaly mint­egy negyven rendőr hagyta el a helyét, mert jobb alkalmazást kapott. Állandóan változnak a rendőrök, mert nem tudnak megélni és mert túlságosan nehéz a szolgálatuk. Az első alkal­mat megragadják, hogy helyzetükön javítsanak, ami különben természetes is. Egy-két évi szolgálat alatt a rendőr szerve­zete megrongálódik, tiz-tizenöt év után telje­sen tönkre meg)'. Hamar megöregszik és hogy a tizennyolc-husz évet is ki tudja tölteni, az azért van, mert öregebb éveiben könnyebb munkát biznak rá. Igy nagynehezen elkinlódik addig, amig azután valamelyes kis nyugdíjjal nyugalomba mehet. Mindenki tudja, hogy milyen terhes a rendőri szolgálat, milyen kevés fizetés jár azért és mégis a főkapitány előszobája állandóan olyan em­berekkel van tele, akik rendőrök akarnak lenni. Most egy harmadosztályú rendőri állás van csak üresedésben és arra ötvenen jelentkeztek. Nagyobbrészt katonaviselt emberek, olyanok, akik a katonaságnál sarzsit is szereztek és is­merik a fegyelmet. A főkapitány teljesen meg­felelő emberek közül állandóan negyvenet-öt­venet tart előjegyzésben, akik valamennyien lesik, várják, hogy fölvehessek az uniformist, mert azt hiszik, hogy fényes, kényelmes, kel­lemes a rendőri élet. Hamar csalódnak. Rövid idő alatt rájönnek arra, hogy bizony nyomorúságos megélhe­tést, száraz kenyeret ad csak a rendőri fizetés ós azután vagy mennek vissza a tanyára to­vább túrni a földet, vagy folytatják az iparukat. * És az elmondottak ellenére Magyarorszá­gon — Budapestet és Pozsonyt kivéve — Szege­den van legjobb helyzetük a rendőröknek. El­képzelhetjük, hogy másutt milyen az. Vannak városok, ahol kétssászötven-ötszázhusz korona között váltakozik a rendőrök évi fizetése és a legénység száma hét-harminc ember. A szomszédos Makón tizenkilenc rendőr van, Hódmezővásárhelyen pedig ötszázhusz korona a rendőr fizetése. Hogy miképen lehetne Szegeden mégis rendes állapotokat teremteni ezen a téren? Csak egy mód van arra. A rendőrök fizetését föl kell emelni ezerkétszáz koronára — Pozsonyban egy elsőosztályu rendőrilletménye ezernégyszáztiz, a harmadosztályúé ezerháromszázharminc ko­rona — és a legénység számát legalább is két­százra kellene emelni. Persze ez se lenne ideális állapot, de a körülményekhez képest megfelelő, lenne. Ezerkétszáz koronáért jobb erőket lehet kapni, ha több a rendőr akkor jobb a közbizton­ság, — amely Szegeden ma is kifogástalan — kevesebb a szolgálat és tovább birja a rendőr. Lehet, sőt kell is találni fedezetet arra, hogy ezeket a kérdéseket rendezzék. A rendőrség fejlesztésére föltétlenül szükség van, mert kö­zel százezer ember élete és vagyona függ a rendőrségtől. Egy jól fizetett, megfelelő szerve­zetű rendőrség mindig nyújt annyit, amibe a föntartása kerül és a város minden polgárának elsőrangú érdeke, hogy a rendőrsége ilyen is legyen. Kavarodás Portugáliában. — Kitört az általános vasúti sztrájk. — (Saját tudósítónktól.) Portugáliában nagy sztrájkmozgalom van. Sztrájkolnak a vas­utasok, a kereskedelmi alkalmazottak, a postások; a sztrájk következtében lemondott a belügyminiszter. Ezek a főbb események, amelyeket egész sor egymásnak ellentmondó távirat ad hirül. Távirataink igy szólnak: A belügyminiszter lemondása. Páris, január 12. A Havas-ügynökség jelenti Lisszabonból: De Almedia belügyminiszter lemondott. A belügy­minisztérium előtt tüntető csoportok jelentek meg ás kérték a belügyminisztert, hogy hiva­talban maradjon. A kereskedelmi alkalmazot­tak küldöttsége Braga ideiglenes elnökhöz azt a kérést intézte, hogy a belügyminiszter le­mondását ne fogadja el. Braga azt válaszolta, hogy Almedia lemondását nem fogadja el. A vasutasok. IAsszabon, január 12. A belföldi és a nemzetközi vonatok forgalma teljesen szünetel. A sztrájk a déli államvasuti vonalakra is kiterjed. A vasutasok az igazgató­ság végleges döntését teljes nyugalommal vár­ják, de követeléseikhez mereven ragaszkodnak. Remélhető, hogy a sztrájk ma véget ér. Vala­mennyi vasútvonal a legjobb karban van és szabotázs a legcsekélyebb mértékben sem tör­tónt. Az állami vasutvonalak alkalmazottai csak baráti érzésből vállaltak szolidaritást a többi vasutassal. Lisszabon, január 12. A vasutasok az utolsó pillanatban meg­akadályozták a nemzetközi vonatok elindulá­sát, hogy elejét vegyék egyes várható inci­denseknek, amelyek e vonatok forgalmát gátolnák. Lisszabon, január 12. A sztrájkoló vasutasok a többi munkásokat fölkérték, hogy mozgalmukhoz ne csatlakozza­nak, hogy ily módon rendzavarások elkerülhe­tők legyenek. A fővárosban, valamint az egész országban nyugalom van. Lisszabon, január 12. Douróban, Poochában és Guimaraezben a vas­úti alkalmazottak nem csatlakoztak a sztrájk­hoz. A kohómunkások sztrájkba léptek. Az egész lisszaboni helyőrség készenlétben van. Páris, január 12. Az Echo de Paris-n&k jelentik Madridból: A portugáliai vasutasok azzal a kéréssel fordultak spanyol társaikhoz, hogy sztrájkjukat támo­gassák. A spanyol vasutasok ezt a kérést visszautasították. Lisszabon, január 12. A spanyol belügyminiszter a határtartomá­nyok kormányzóinak azt táviratozta, hogy min­den szükséges intézkedést megtett, hogy a portugáliai vasutasok ne gyakorolhassanak nyo­mást a spanyol vasutasokra. Lisszabon utcáin katonai őrjáratok cirkálnak. A kormány tegnap este kinyilatkoztatta, hogy a sztrájkot mester­ségesen csinálták csak azért, hogy a kormány­nak nehézségeket okozzanak. Mult éjjel sztráj­koló és dolgozni akaró munkások között véres összeütközés volt. A kereskedelmi alkalmazottak. Lisszabon, január 12. A kereskedelmi alkalmazottak sztrájkja nem általános. Számos üzlet nyitva van. A város­ban több izben összeütközésre került a dolog, amelyek folyamán több letartóztatás történt. Őrjáratok cirkálnak mindenfelé a rend fön­tartására. Lisszabon, január 12. A belügyminiszter folytatja a tárgyalást a sztrájkoló kereskedelmi alkalmazottakkal. A kereskedők egyesülete és a kereskedelmi al­kalmazottak abban egyeztek meg, hogy azok az üzletek, amelyek ideiglenesen a kilenc órai záróórát bevezetik, ismét kinyithatók.

Next

/
Thumbnails
Contents