Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-13 / 10. szám

1911 január 12 DELMAGYARORSZÁG 9 A szegedi rendőrök. (Saját tudósítónktól.) A publikum előtt sohasem rokonszenves a rendőr. Rendesen nem a rend fenntartóját, a vagyónra és életre hivatásszerűen felügyelő embert látják benne, hanem azt az egyént, akinek kvázi kötelessége belekötni az emberekbe. Ezért van azután, hogyha meglátjuk az utcasarkán posztoló szép szál rendőrlegényt, szinte önkénytelenül megjegyezzük: — Milyen jó dolga van a rendőrnek! Nem csinál semmit ós mégis rendőr ur! Ezért nincs tekintélye nálunk a rendőrnek, ezért van az, hogy itt szinte örül mindenki, ha félre tudja vezetni a rendőrt, akit a kaputos emberek még össze is szidnak, ha az véletlenségből kötelességét teljesiti és akkor nekik kellemetlen. Ez csak nálunk van igy. A londoni rendőr egyetlen kézmozdulatával egész kocsisort állit meg és a berlini rendőrnek olyan nagy a tekintélye, hogy ahoz csak a közönségnek iránta érzett rokonszenve hasonlít. * Szegeden nagyon sok a munkája és nagyon kevés a fizetése a rendőrnek. Az elsőosztályu rendőr kilencszáz, a másodosztályú rendőr nyolcszáz, a harmadosztályú rendőr hétszáz koronát kap, de a harmadosztályú rendőr fizetéséből az első két évben hetven-hetven koronát a szervezeti szabályzat értelmében a nyugdijalapra levonnak. Lakbér cimén most kétszáz koronát kapnak a rendőrök, de ezt csak néhány hónap óta „élvezik", ezelőtt a lakásbér száz korona volt. Szegeden összesen száztíz rendőr, két örsparancsnok és egy rendörőrmester van. A száztíz rendőr közül egy detektivszolgálatot végez, nyolc a rendőri fogháznál teljesít szolgálatot, egy pedig Faragó Ödön dr, főorvos szolgája, igy tehát voltaképen száz rendőr teljesit csak rendőri szolgálatot. A száz rendőr közül állandóan hetvenhárom van szolgálatban; csak huszonhét pihen, ami azt jelenti, hogy kilencvenezer ember életére és vagyonára és nyolcszázhuszonöt hektár területre hetvenhárom rendőr, hetvenhárom éhbérért dolgoztatott, testileg és lelkileg agyongyötört ember vigyáz. * A szegedi rendőr programja: Reggel hat órakor lép szolgálatba. Akkor jelentkezik a laktanyán és rögtön meg is kezdi az őrszolgálatot. Három óra hosszat áll az utcasarkon, esőben fagyban, hóban, három óra múlva fölváltják és akkor hat óra hosszat „pihenhet". Furcsa egy pihenés ez. A pihenés alatt a járásbíróságra vagy a törvényszékre keli előállítania valakit, vagy aktát kell kikézbesiteni, vagy tanúnak kell megjelennie a rendőrségen, vagy esethez — verekedéshez, tűzhöz — kell kivonulnia, hogy ott a rendet föntartsa. Magának a főkapitánynak a kijelentése szerint teljesen ki van zárva, — különösen az első kerületben — hogy a rendőr a pihenési idő alatt pihenjen. Ekkor van a legtöbb dolga. A „pihenés" után újra három órai szolgálat következik, majd megint hat órai pihenés, az éjjeli pihenés, amikor négy óra hosszat cirkáló őrjárattal járja be az utcákat. Az ilyen éjjeli „pihenés" után újra elölről kezdődik a terhes szolgálat, harmadnap azután csak kézbesítéseket végez a rendőr, de ezzel azután egész nap el van foglalva, végre a negyedik napja szabad. Akik az elmondottak után megsajnálják a rendőröket, azok talán most föllólegzenek : hát mégis van szabad napja a rendőrnek, hiszen minden negyedik napot a családjánál tölthet. Hát bizony még ez sincs igy. Egy esztendőben — ezt is a főkapitány ur mondotta — legföljebb két szabadnapja van a rendőrnek. A szabadnapokon mennek toloncutra valamelyik tolonccal a rendőrök, a szabadnapokon teljesítenek éjjel három óráig vagy reggelig tartó báli ügyeletet és ha különösebb esemény fordul elő, akkor a rend föntartására elsösorj 7 ban a szabadnapos rendőröket rendelik ki. A családjához minden második nap mehet csak haza a rendőr. Minden második nap kap délben egy órai ebédidőt, amikor hazaszaladhat. Ha azután a rendőr a Rókuson lakik és a Kálvária-uton teljesit szolgálatot, hizony alig jut egy negyedórája minden második napon, hogy azt odahaza tölthesse el. Negyven évig kell szolgálnia a rendőrnek, hogy teljes nyugdijat kapjon. De ki lehet birni az ilyen munkát negyven esztendeig? Az átlagidő, amit egy rendőr szolgálatban tölthet, tizennyolc-husz év. Ennyi esztendő alatt teljesen kimerül, kidől és akkor nyugdíjnak nevezett fillérekből kénytelen tengetni az életét. A legtöbb rendőr nem is marad egy-két évnél tovább meg az állásában. Tavaly mintegy negyven rendőr hagyta el a helyét, mert jobb alkalmazást kapott. Állandóan változnak a rendőrök, mert nem tudnak megélni és mert túlságosan nehéz a szolgálatuk. Az első alkalmat megragadják, hogy helyzetükön javítsanak, ami különben természetes is. Egy-két évi szolgálat alatt a rendőr szervezete megrongálódik, tiz-tizenöt év után teljesen tönkre meg)'. Hamar megöregszik és hogy a tizennyolc-husz évet is ki tudja tölteni, az azért van, mert öregebb éveiben könnyebb munkát biznak rá. Igy nagynehezen elkinlódik addig, amig azután valamelyes kis nyugdíjjal nyugalomba mehet. Mindenki tudja, hogy milyen terhes a rendőri szolgálat, milyen kevés fizetés jár azért és mégis a főkapitány előszobája állandóan olyan emberekkel van tele, akik rendőrök akarnak lenni. Most egy harmadosztályú rendőri állás van csak üresedésben és arra ötvenen jelentkeztek. Nagyobbrészt katonaviselt emberek, olyanok, akik a katonaságnál sarzsit is szereztek és ismerik a fegyelmet. A főkapitány teljesen megfelelő emberek közül állandóan negyvenet-ötvenet tart előjegyzésben, akik valamennyien lesik, várják, hogy fölvehessek az uniformist, mert azt hiszik, hogy fényes, kényelmes, kellemes a rendőri élet. Hamar csalódnak. Rövid idő alatt rájönnek arra, hogy bizony nyomorúságos megélhetést, száraz kenyeret ad csak a rendőri fizetés ós azután vagy mennek vissza a tanyára tovább túrni a földet, vagy folytatják az iparukat. * És az elmondottak ellenére Magyarországon — Budapestet és Pozsonyt kivéve — Szegeden van legjobb helyzetük a rendőröknek. Elképzelhetjük, hogy másutt milyen az. Vannak városok, ahol kétssászötven-ötszázhusz korona között váltakozik a rendőrök évi fizetése és a legénység száma hét-harminc ember. A szomszédos Makón tizenkilenc rendőr van, Hódmezővásárhelyen pedig ötszázhusz korona a rendőr fizetése. Hogy miképen lehetne Szegeden mégis rendes állapotokat teremteni ezen a téren? Csak egy mód van arra. A rendőrök fizetését föl kell emelni ezerkétszáz koronára — Pozsonyban egy elsőosztályu rendőrilletménye ezernégyszáztiz, a harmadosztályúé ezerháromszázharminc korona — és a legénység számát legalább is kétszázra kellene emelni. Persze ez se lenne ideális állapot, de a körülményekhez képest megfelelő, lenne. Ezerkétszáz koronáért jobb erőket lehet kapni, ha több a rendőr akkor jobb a közbiztonság, — amely Szegeden ma is kifogástalan — kevesebb a szolgálat és tovább birja a rendőr. Lehet, sőt kell is találni fedezetet arra, hogy ezeket a kérdéseket rendezzék. A rendőrség fejlesztésére föltétlenül szükség van, mert közel százezer ember élete és vagyona függ a rendőrségtől. Egy jól fizetett, megfelelő szervezetű rendőrség mindig nyújt annyit, amibe a föntartása kerül és a város minden polgárának elsőrangú érdeke, hogy a rendőrsége ilyen is legyen. Kavarodás Portugáliában. — Kitört az általános vasúti sztrájk. — (Saját tudósítónktól.) Portugáliában nagy sztrájkmozgalom van. Sztrájkolnak a vasutasok, a kereskedelmi alkalmazottak, a postások; a sztrájk következtében lemondott a belügyminiszter. Ezek a főbb események, amelyeket egész sor egymásnak ellentmondó távirat ad hirül. Távirataink igy szólnak: A belügyminiszter lemondása. Páris, január 12. A Havas-ügynökség jelenti Lisszabonból: De Almedia belügyminiszter lemondott. A belügyminisztérium előtt tüntető csoportok jelentek meg ás kérték a belügyminisztert, hogy hivatalban maradjon. A kereskedelmi alkalmazottak küldöttsége Braga ideiglenes elnökhöz azt a kérést intézte, hogy a belügyminiszter lemondását ne fogadja el. Braga azt válaszolta, hogy Almedia lemondását nem fogadja el. A vasutasok. IAsszabon, január 12. A belföldi és a nemzetközi vonatok forgalma teljesen szünetel. A sztrájk a déli államvasuti vonalakra is kiterjed. A vasutasok az igazgatóság végleges döntését teljes nyugalommal várják, de követeléseikhez mereven ragaszkodnak. Remélhető, hogy a sztrájk ma véget ér. Valamennyi vasútvonal a legjobb karban van és szabotázs a legcsekélyebb mértékben sem törtónt. Az állami vasutvonalak alkalmazottai csak baráti érzésből vállaltak szolidaritást a többi vasutassal. Lisszabon, január 12. A vasutasok az utolsó pillanatban megakadályozták a nemzetközi vonatok elindulását, hogy elejét vegyék egyes várható incidenseknek, amelyek e vonatok forgalmát gátolnák. Lisszabon, január 12. A sztrájkoló vasutasok a többi munkásokat fölkérték, hogy mozgalmukhoz ne csatlakozzanak, hogy ily módon rendzavarások elkerülhetők legyenek. A fővárosban, valamint az egész országban nyugalom van. Lisszabon, január 12. Douróban, Poochában és Guimaraezben a vasúti alkalmazottak nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A kohómunkások sztrájkba léptek. Az egész lisszaboni helyőrség készenlétben van. Páris, január 12. Az Echo de Paris-n&k jelentik Madridból: A portugáliai vasutasok azzal a kéréssel fordultak spanyol társaikhoz, hogy sztrájkjukat támogassák. A spanyol vasutasok ezt a kérést visszautasították. Lisszabon, január 12. A spanyol belügyminiszter a határtartományok kormányzóinak azt táviratozta, hogy minden szükséges intézkedést megtett, hogy a portugáliai vasutasok ne gyakorolhassanak nyomást a spanyol vasutasokra. Lisszabon utcáin katonai őrjáratok cirkálnak. A kormány tegnap este kinyilatkoztatta, hogy a sztrájkot mesterségesen csinálták csak azért, hogy a kormánynak nehézségeket okozzanak. Mult éjjel sztrájkoló és dolgozni akaró munkások között véres összeütközés volt. A kereskedelmi alkalmazottak. Lisszabon, január 12. A kereskedelmi alkalmazottak sztrájkja nem általános. Számos üzlet nyitva van. A városban több izben összeütközésre került a dolog, amelyek folyamán több letartóztatás történt. Őrjáratok cirkálnak mindenfelé a rend föntartására. Lisszabon, január 12. A belügyminiszter folytatja a tárgyalást a sztrájkoló kereskedelmi alkalmazottakkal. A kereskedők egyesülete és a kereskedelmi alkalmazottak abban egyeztek meg, hogy azok az üzletek, amelyek ideiglenesen a kilenc órai záróórát bevezetik, ismét kinyithatók.