Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-11 / 8. szám

1911 január 8 DÉLMAGYARORSZÁG 3 Ha azonban azt mondja: — Majd meglátjuk ... — akkor az illető nem sok rcménynyel távozik el. Kezet a király nagyon ritkán ad. Csak a legritkább esetekben, ha a kihallgatáson megjelenőt már régebbről ismori. A nyilvános audienciák hivatalos jelleggel bírnak, ahol fölösleges szavakkal nem szabad dobálózni. A magán-audienciák már nem olyan szigorú jellegűek. Az uralkodó legtöbbnyire dolgozó szobájában fogadja vendégeit. Ha a Burgban időzik, pont egy órakor a franzensplatzi termekbe siet és egy ablakból nézi a Burgmusik főlvonulását. Egy órakor rövid nyugalomra tér. Álma nem tart fél óránál tovább, mert Pepi, aki a szobában őrködik, fölébreszti. A király átöltözködik s vagy kikocsikázik vagy a télikertben sétál. Ha Schönbrunuban tartózkodik, a parkban. Csak nyáron, ha Iscblben van, változtatja meg a napirendet vagy amikor vadászatra indul. Ha a Burgban vagy Schönbrunnban marad, akkor ebédig a királyi ház tagjait fogadja és beszélget velük. Meghallgatja az unokák és dédunokák verseikéit és elcseveg velük a napi eseményekről, ami a Habsburg-ház benső életében történt. Fél ötkor jelentik, hogy kezdődik az ebéd. Ha nem nyilvános, akk or az uralkodó leányának vagy valamelyik vendég királyi hercegnőnek fölajánlja karját s az asztalhoz vezeti. A király köveset eszik. Husievest, kevés marhahúst és szárnyast s egy szelet tortát. A kenyérhez alig nyal. Itala egy pohár vöslaui vagy tokaji. A karzaton a zene szói, amely adott intésre elhallgat. A diner után a társalgóba mennek, ahonnan az uralkodó fél órai cerkle után ismét dolgozó szobájába tér vissza. Hót óráig szakadatlanul dolgozik, azután leteszi szemüvegét és a kártyaszobába megy. Tarokk mellett kedélyesen oltréfál Paar, Bolfras vagy más jelenlevő vendég társaságában. iBA Installáció Eszéken. Kukuljevics László, az njonnan kinevezett eszéki főispán kedden érkezett meg székhelyére, ahol nagy ünnepséggel fogadták. A pályaudvaron a polgármester üdvözölte a főispánt, aki válaszában erősen hangsúlyozta a magyarságát. — Negyusnsn és szüzhuszonnégyea — (Saját tudósítónktól) Mindenki, tehát az úgynevezett ellenzék is értesült arról, hogy a mai, keddi ülésen Polónyi Géza unaloműző és unalmat is hozó kisded terve miatt a bankról lesz szó, mint olyanról, amelyik van, de nincs. Legföljebb, hogy újra, örök refrénként lássa az ország, hogy az ellenzék már megint ugy van, hogy — nincs. Minden szónál beszédesebb az a jelenség,;hogy az ellenzék a mai napra ugy készült el, hogy féltizenegy órakor, amikor már félóra óta ülésezni kellett volna, még mindig nem ülésezhettek — az ellenzék miatt. Mert az ellenzék tagjai közül négyen jelentek meg ma a t. Házban, féltizenegy órakor: Kossuth Ferenc, akinek nem volt más dolga, Polónyi Géza, akinek mindig van dolga, Ugrón Gábor, aki mindig más ügyben dolgozik és Batthyány Tivadar, aki elkészült a tőle telhető legnehezebb dologgal: a szakáll elrendezésével. Ők négyen szóval megjelentek és várták a többieket. Akik meg se jelentek. Már a Justh-g&rtnák se fontos az önálló magyar bank. Még a Justh-pártiak is elmaradták a mai nagy jelenetekről Még az önálló magyar bank legtöbb betütemeszíője : Holló Lajos se lett hajlandó annyit áldozni az önálló bankért, hogy a inai ülésre elmenjen és kijelentse, liogy az önálló bankot kivánja. A Justh-párt tagjai közül még Justh Gyula se ment el a mai ülésre — az önálló bank miatt. Megjelent csupa véletlen szokásból nyolc Justh-párti a Házban, ellenben elmaradt ma onnan harminchárom . . . Csak. Már a Kossuth-pártiak közül tizenöten jelentek meg ós csak harminchatan maradtak el. Megjelent az amerikázó ellenzék magas baritonja : Apponyi Albert gróf is. De azért semmi baj se akadt. Még az önálló banknak se akadt. Legföljebb Apponyinak kívántak boldog amerikázó utat, aki ismét lett olyan hazafi, hogy addig nem tud még kivándorolni se, hogy ne szavazzon csak még egyszer a kormány ellen. A szavazás eredménye ez lett: negyvenen akarták az önálló bankot, százhuszonnégyen pedig ellene szavaztak. Pont. . . . Következett a szerb szerződós befejező részletes letárgyalása. kettőjük szivét valami melegség futotta át. Valami közös részvét, valami kölcsönös szimpátia volt ezekben a tekintetekbe. A fiu hirtelen elhatározással Ilushoz lépett s kezét nyújtva megmondotta nevét. — Maga is Sándor? — kérdó Ilus. — Az én szegény vőlegényemet is igy hivták. — Az én menyasszonyom is Ilonka volt felelte az ifju. — Milyen furcsa — mondá Ilus és ajkait mosolyra húzta — hisz akkor a gyűrűbe... Nem merte tovább mondani, megijedt, k°gy talán már igy is sokat mondott. Be a fiu bátorította: — No, csak mondja ki, ugy-e azt akarta mondani, hogy a gyűrűben is azok a nevek vannak? Igen. Az enyémben Ilona név van. Lehúzta ujjáról a karika-gyürüt s oda nyújtotta Ilusnak. Az enyémbö pedig Sándor. Nem hiszem — kötekedett az ifju. — Nézze ! Itt van -— szólt Ilus ós átnyújtotta a gyűrűjét. — Milyen érdekes ! Kezükben tartották az egymás gyűrűjét és^ hallgattak. Nem mertek egymás szemébe oézni; pedig, ha néztek volna, ugy láthatták volna az egymás szemében megjelent Lönycseppeket, észrevehették volna, mint törölték le a gyűrűről mindketten a rá hulló Lö nyéket. * A nevek egyeztek a gyűrűkben, csak a dátumokat kellett kijavíttatni s a gyűrűk egy szép napon gazdát cseréltek. S bár Ilus boldognak látszott, lelkiismerete nem hagyta nyugodni. Néhányszor még kimentek a temetőbe együtt karöltve, csevegve, meglátogatták a főidben pihenő jegyeseket. De beköszöntött a hideg, hó lepte be a temetőt... a múltnak csak emléke maradt. Egy téli hóviharos éjszakán Ilus szokatlanul sokat foglalkozott emlékeivel. Előszedte régi jegyesének leveleit, apró száraz virágait. Hullottak a könyei záporként. Le volt már vetkőzve, ágya szélén ült. Egyszerre csak elsötétült előtte a szoba s lidércfények kezdtek előtte táncolni. Majd hirtelen szokatlan fényességet látott, harangzugás, énekszó üti meg a fülét. A temetőben van. Megnyilik a föld . . . Egy sirból kilép egy lebontott hajú szőke leány, reá hajol a mellette levő sírdombra, mely szintén fölnyílik érintésére s kilép belőle egy ifju, szőke, göndör haját gondosan igazitja el fehér kezeivel, melyen megcsillan a gyürü, az ő gyűrűje. A két jegyes egymáshoz közeledik s lehúzva mindketten a gyűrűket, kicserélik, megcsókolják egymást . . . Eltűnnek. Ilus sikoltva ugrott föl ágyáról, föltépi az ablakokat és rohan ... rohan kegyetlen futással a temetőbe. Zilált haját és hálóköntösének szárnyait cibálja, lobogtatja a hideg decemberi szól, mezitelen lábai alatt sir, csikorog a hó. És ő fut, egyenesen a temetőbe. Arcát belefúrva a magas hóba, orditja fájdalmában ezt a két szót: — Bocsáss meg . . . Bocsáss meg . Reggel újra jegyese lett a régi vőlegényének, aki megirigyelte az élők boldogságát. Berzeviczy Albert elnök féltizenegy óra után megnyitja az ülést. Hitelesitik a mult ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben tudatja, liogy a király Thuróczy Vilmost az állami számszék elnökévé nevezte ki, s egyben Tliuróczy levelét, amelyben a nyitrai mandátumról lemond. (Szavazás a banlsinditvány fölött). Következik a szavazás Polónyi Géza indítványa fölött. Elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő névszerint való szavazást kért. Ezt elrendeli, előbb azonban az ülést tizpercre fölfüggeszti. Szünet után. Elnök elrendeli a szavazás végrehajtását. A szavazás megtörténte után elnök kihirdeti az eredményt. E szerint igennel szavazót negyven, nemmel százhuszonnégy képviselőt Polónyi Géza indítványát tehát nyolcvannégy, szavazattöbbséggel nem tűzik napirendre. Elnök: Következik a szerb kereskedelmi szerzö'dés részletes tárgyalásának folytatása. (A szerb szerződés). A 2. §-nál. Polónyi Géza: Talán gondoskodni kellene arról, hogy az előadó a helyén legyen ! liock János : Az ülés felfüggesztését kérjük! Rosenberg Gyula (elfoglalja az előadói széket) : Itt az előadó ! Polónyi Géza: Az előadó tévedésben van, amikor azt mondta, hogy ez a javaslat Kossuth Ferenc munkája. A javaslatot Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter nyújtotta be. A vita bezárása után Rosenberg Gyula előadó szintén röviden a szakasz szövegéből magyarázza, hogy Polónyi tévedett. A Ház a szakaszt elfogadja. A 8. §-nál Polónyi Géza: A 8-ik §-nál az egész szerződésről van szó. Joga volna az önálló vámterület kérdését is tárgyalni, azonban most csak & vámtarifa egyes tételeivel kiván foglalkozni. A gazdaközönsóg fölirata kimondja, hogy az argentínai hus behozatalát megengedik, ők az önálló vámterület álláspontjára helyezkednek. Ezt ő nem helyeselheti s inkább kéri a kormányt, hogy engedje meg a husbehozatalt. A nyolcadik szakasznál Polónyi Géza még azt bizonyította, hogy a szerződés a magyar baromfitenyésztés érdekeit a legnagyobb mértékben veszélyezteti s ezt a kárt alig ellensúlyozza az a százkilencvenezer korona segítség, melylyel a földmivelésügyi miniszter az aprómarhatenyésztést fejleszteni akarja. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter megnyugtató fölvilágositása után a szakaszt változatlanul elfogadták. A tizenhetedik szakasznál Polónyi Géza ismét azt hangoztatta, hogy ez a szakasz is sérelmes Magyarországnak, mint szerződő félnek, állami önállóságára, mert a szerződésből származható differenciák eldöntését olyan választott bíróságra bizza, melynek szervezete és működése nem domborítja ki nemzeti individualitásunkat. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter kérte a Házat, nyugodjék meg a szakasz eredeti szövegezésében. Rosenberg Gyula ós Polónyi Géza ismételt, fölszólalása után a szakaszt változatlanul fogadta el a Ház. A többi szakasznál fölszólalás nem volt s a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták. Ezután betöltötték a megüresedett bizottsági tagságokat. | (Az idő előrehaladottságára való tekintettel a beadott szavazatokat a holnapi ülésen fogják összeszámlálni s a választás eredményét is holnap hirdetik ki. (A miniszterelnök beterjesztése.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök beterjesztette az állami számvevőszók jelentésót az elmúlt óv utolsó negyedében törtónt költségvetési tulkiadásokról s a kormány jelentését az Osztrák és Magyar Bank szabadalmának lejárta folytán szükségessé vált intézkedésekről. Batthyány Tivadar gróf és Polónyi Géza kívánságára az utóbbi jelentést fölolvasták. A jelentós azt tartalmazza, hogy a bank a vele átmenetileg kötött egyezség értelmében február 15-ig törvény nélkül is folytatja az alapszabályaiban körvonalazott működését, a kormány pedig más banknak a jegykibocsátásra ez idő alatt szabadalmat nem ad, illetve ez iránt a képviselőház elé törvényjavaslatot nem terjeszt. A szerdai napirend megállapítása után az ülés két órakor végződött.