Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-07 / 166. szám

1910 november 27 DELMAGYARORSZÁG 9 (A birka.) Birka kártétel irányában volt a juhász a szegedi kihágási bírósághoz becitálva. Hallgatja csöndesen, amint a kemónyszavu biró pattogtatja felé a vádat, hogy hát a sok birka mind ráment a szomszéd buzavetésére. — Na, beismeri kend, hogy tilosban voltak a bürgék? — Lőhet, — adja vissza a szót * magyar. — Hát hogy is történt az eseti — kérdi a b'iró. — Olyanformán, hogy befordultam a házba egynéhány minutára, ha csak ez alatt a kis 'dő alatt nem . . . — Akkor megbüntetem kendet tiz koronára, amit, ha nem tud kend megfizetni, becsukatom két napra, — hangzott az ítélet. — De becsukatja ám a pulit! — csattant föl a juhász. — Arra hagytam a birkákat, az a hibás, miért nem vigyázott jobban. * (A ftu neve.) A Tisza-szállóban tegnapelőtt, a kávéházba szerényen besétált egy vidéki öreg ur. Körülnéz, tele a. kávéház. Egyik asztaltól a másikhoz megy, de nem ül le, hanem • minden, kit megnéz. Mihály, a főpincér végül észreveszi az öreg urat, kiolvassa a szeméből, hogy nem akar helyet foglalni, hanem keres valakit. — Kit keres, kérem y Az öreg kissé félénken felel : — A fiamat keresem, ide szokott járni. Épen most jöttem vidékről, a lakásán kerestem, de nem találtam. — Hát hogy hívják a fiát V Az öreg gondolkozik, aztán ijedt arccal íeleli: — Istenem, most elfelejtettem. Valamikor Síem-nek hivták, ugy, mint engem. De megmagyarosította a nevét és kiment a fejemből, hogy mire. * (A megvetett színész.) Egressy Ákos, amikor még fiatal volt, elment Hódmezővásárhelyre vendégszerepelni a vendéglő nagytermébe. Elő" adás előtt együtt sétált a főtéren a polgármesterrel. A piac csöndes volt már, csak egy" két csirkefogó és inasfiu üldögélt szomorúan, fejét térdére horgasztva. A polgármester ép azt magyarázta, hogy milyen romlatlan a vásár helyi inas, amikor az egyik suszterinasnak föl tünt Egressy Ákos, akinek tipikus szinészarca volt. Elkezdte ujjait keresztezni és csúfolódva Egressy után fordult. — Színész ! Színész ! — Ne csúfolódj ! — inti rendre egy pofonnal egy öreg csirkefogó. — Ne csúfold gaz" ember ! Te is juthatsz meg arra a sorsra. be akarja keríteni a telkét, alkudozni kénytelen a várossal. Az utcaszabályozás folytán ugyanis a hitközség tiz négyszögöl területet kapott a Somogyi-utcából, ellenben a Róvayutcában a hitközség adott a városnak harminckét négyszögöl területet. A hitközség most egyezkedik a város tanácsával a telkek árának megállapítása érdekében. A tárgyalás ott tart, hogy egy négyszögöl területnek százhúsz korona az ára. Erre nézve a tárgyalást még folytatják. x Városok rendőrségének államosítása. Angyal Armand dr, Győr város rendőrfőkapitánya. a magyarországi rendőrkapitányok országos egyesületének elnöke át irt ma Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Szabadkára, Temesvárra és még több városba, hogy a nevezett egyesület által december 18-án Budapesten megtartandó országos gyűlésre küldjön ki a maga részéről is szakembert, mert ezen a gyűlésen igen sok, a városokat érdeklő dologról lesz szó. Többek között egyik legfontosabb tárgya lesz a gyűlésnek a tiz legnagyobb magyar város rendőrségének az államosítása. x A városok állami segítése. Pozsonyból jelentik : Pozsony város törvényhatósági bizottsága tegnap Bartal Aurél főispán elnökiésévei közgyűlést tartott, amelyen a városok országos kongresszusa állandó bizottságának előterjesztósére elhatározták, hogy fölkérik a város országgyűlési képviselőit, hogy a kormánynál szorgalmazzák a városok államsegitségének három millióról négy millióra való fölemelését. x A szatymazi népliget. Szeged város közgyűlése a régebben rendelkezésére állott alapból a'szatymazi fürdőtelep területét jelentékenyen megnagyobbította s abból hatalmas ós szép ligetet iétesit. A tanács ma tartott rendkívüli ülésében utasította a mérnökséget és a főkertészt, hogy a szatymazi népliget egész területét tűzze ki. x A polgári iskolák kölcsöne. A tanács keddi rendkívüli üléséből utasította Turóczy Mihály dr tiszti főügyészt, hogy a szegedi polgári iskolák építési kölcsöne dolgában az adósságlevelet készítse el és sürgősen mutassa be. A főnökök szent kötelessége, hogy alkalmazottaik ezen Ínséges állapotán drágasági pótlék révén sürgősen segítsenek, Apellálunk a tisztelt Főnökök humánus gondolkozására, szociális érzésére és kérve kérjük őket, hogy alkalmazottaikat a súlyos helyzetből kiragadni és őket drágasági pótlékban részesíteni méltóztassanak. Hisszük és reméljük, hogy a tisztelt Főnökök indokolt ós tisztességteljes kérelmünk elől nem fognak elzárkózni és maradunk Temesvár, 1910. óvi november 30-án hazafias üdvözlettel Temesvári Magántisztviselők Egyesülete Telbisz Károly dr, udvari tanácsos, polgármester, az egyesület védnöke. Baeder Henrik, a Ferenc József-rend lovagja, a kereskedeli és iparkamara alelnöke, Vest Ede lovag, udvari tanácsos, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, nagypéli Sternthal Salamon, a délmagyarországi kereskedelmi és gazdasági bank vezérigazgatója, az egyesület diszelnökei, Lendvai Sándor, az Első Magyar Altalános Biztositó-Társaság vezértitkára, az egyesület elnöke. A lugosi munkésgimnáziuin. A lugosi Társadalomtudományi Társaság által rendezendő munkásgimnáziumot december 8-án nyitja meg Berecz Gyula királyi tanfelügyelő. Aa előadás nyelve : magyar és német. Előadók : Duschnitz Emil dr törvényszéki orvos : egészségtan; Schopf Kálmán árvaszéki elnök : alkotmánytan ; Mauritz Győző dr főgimnáziumi tanár: természettudományok ; Rácz Viktor dr főgimnáziumi tanár: magyar történelem ; Szántó Zsigmond dr főgimnáziumi tanár: irodalom ; Sós Aladár polgári iskolai igazgató : földrajz ; Sebestyén Lipót dr ügyvéd : alkotmány- és közjog ; Vértes Bódog dr : ipar-vegyészeti témák; Grofsoreán K. Béla dr: Világtörténelem. KÖZGAZDASÁG EGYESÜLETI ÉLET KÖZIGAZGATÁS x A munkapárti Bácsmegye. December harmadikán választotta meg- Bácsmegye polgársága a megyebizottsági tagokat. A legtöbb községben a munkapárti jelöltek győztek, osztatlan nagy többséggel. x Városrendezés. A szegedi szerb hitközség ebben az évben nagyobbszabásu építkezést végzett a hitközség telkén. Restaurálta a templomot, kétemeletes bérpalotát és uj iskolát épitett, mindezt olykép, hogy a városrendezés terve azon a városrészen már eleve megóvassék. Ennek az elvnek a betartásával ment végbe az építkezés s most, hogy a hitközség A magántisztviselők és a drágaság. (Saját tudósítónktól.) A Temesvári Magántisztviselők Egyesülete a pénzintézetek, gyárosok és kereskedelmi vállalatok főnökeihez a következő fölhívást intézte, melyben a tisztviselőknek adandó drágasági pótlékért tör lándzsát : Fölhívás Délmagyarország pénzintézetei, ipartelepei ós kereskedelmi vállalatok tisztelt Főnökeihez ! Az egyre növekedő drágaság leginkább a fiksz fizetésű társadalmi osztályok, tehát elsősorban a magántisztviselők megélhetését nehezíti meg és őket válságos helyzetbe sodorja. A drágaság, mely immár európai problémává nőtt, főleg két okra vezethető vissza. Az első ok a világ aranytermelésének óriási emelkedése. Ennek következménye az arany értékének csökkenése ós azzal karöltve a fogyasztási cikkek árának felszökése. Mig más foglalkozási ágak a pénz és az áru árának hullámzásához gyorsan asszimilálódnak, amennyiben a magasabb árakat a fogyasztókra áthárítják, addig a magántisztviselők a drágaság elviselhetetlen terhét másra nem háríthatják át és a rájuk nehezedett uj nyomasztó anyagi állapotot kénytelenek megtűrni addig, míg a főnökök arra a meggyőződésre jutnak, hogy legfontosabb szellemi munkatársaik szorult helyzetén — fizetésemeléssel segíteni kell. A drágaság másik oka lokális jellegű és leginkább a husdrágaságban nyilvánul. Ez főleg a hazánkban most uralkodó állathiányból ered és remélhetőleg muló természetű; mindazonáltal mint ólomsúly nehezedik a magántisztviselőkre. A külföldi váltóárak 1900-tól 1910-ig. (Saját tudósítónktól.) A bankszabadalom meg. hosszabbításáról szóló javaslat mellékletei között van egy érdekes táblázat, mely a három legfontosabb devizának, a Berlinre, Párisra és Londonra szóló váltóknak árhullámzásait mutatja be. Az összehasonlítás alapjául természetesen a relációs paritás szolgál. A táblázat hónapról-hónapra mutatja be e három váltókategória legmagasabb, legalacsonyabb és átlagos árait és egyben a három árfolyam átlagának összehasonlítását a paritásos árfolyammal. A tiz év átlagos árfolyamait a következőkben közöljük, megjegyezvén, hogy a -f-szal jelzett számok azt jelentik, mennyivel drágábbak, a --szál jelzett számok pédig azt, hogy menynyivel olcsóbbak voltak a devizárak évi átlagai a paritásnál. 1900 + 0'80 1901 + 0-08 1902 — 0-16 1903 - 0-19 1904 — 0-15 1905 + 0-01 1906 + 0-08 1907 + 0-25 1908 + 0-02 1909 - 0-07 1910 (októberig) + 0 05 1900-ban tehát nagyon feszesek voltak az árfolyamok, azóta azonban állandóan kedvezőn alakultak ós pari alatt mozogtak 1904-ig. 1905ben aztán ismét emelkedő volt az irányzat, de a parin felüli emelkedés lényegtelen volt. A legnagyobb volt a feszültség 1907-ben az álta'ános pónzkrizis miatt. (—) Az argentínai lins. Triesztből jelentik : Buenos-Ayresből érkezett távirat szerint az Austro-Americana társaságnak Viandotte nevü FEJlLiiD? karácsonyi vásár, hol az összes áruk bámulatos olcsón kerülnek eladásra. - 120 centiméter széles jó minőségű angol szövetek métere 38 kr-tól. Tiszta uvapin francia delének ezelőtt 75 krajcar, most 40 krajcar méteie. ————^^^ • ' ezelőtt 8 frt 50 kr, most 5 írt 85 krajcar Berliner kendők 45 krajcártói kezdve. Egy vég' 30 rőfös kreász vászon Maradékok fél árban.