Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-07 / 166. szám

6 ÖÉLMÁÖYÁRORSZÁÓ lőlo december 1 koalíció terveit tönkretegyék és győzelmes többséggel a hatalmat ismét magukhoz ragadják. A lapok azt hiszik, hogy a kormány valószínűen kényszerítve lesz újra értekezletet egybehívni az alkotmánykérdés megvitatására. Balogh államtitkár programbeszéde. Balogh Jenő vallás- ós közokatásügyi államtitkár szerdán este Marosujvárra utazik ós ott, mint a kerület képviselőjelöltje, elmondja programbeszédét. Az államtitkárt útjára a nemzeti munkapárt több képviselőtagja is elkíséri. „Eltűnt Kossuth-pénzek." — Nyilatkoznak az érdekeltek. — (Saját tudósítónktól.) Jelentettük, hogy a „Neues Budapester Abendblatt" tegnapi száma cikket közölt az eltűnt Kossuth-pónzekről. A cikk azt kutatta, hogy hová lett a százhatvannégyezer korona, amit annak idején Kossuth Lajos temetésére gyűjtöttek. A cikk szerint ezt a pénzt Eötvös Károly a Kossuth-üuk adósságainak kifizetésére fordította, mert hiszen a temetés költségeit a főváros vállalta. Az öszszegyült pénzt annak idején egy bizottság kezelte. Tagjai közül Pásmándy Dénes nemrég fölszólította Eötvös Károlyt, hogy hívja össze a többi bizottsági tagokat, hogy elintézzék ós végleg zárják le az összegyűlt pénz dolgát. Eötvös Károly nem válaszolt a fölszólitásra s mivel már napák óta nincs Budapesten, nem nyilatkozhatott a cikk vádjaira sem. Nyilatkoztak azonban a bizottság tagjai közül Hentaller Lajos és Pásmándy Dénes, továbbá maga Kossuth Ferenc is. A bizottságnak Eötvös Bálint dr, Eötvös Károly fia volt a jegyzője, aki kijelentette, hogy az ő tudtával nem a Kossuth fiuk, hanem Kossuth Lajos adósságait törlesztették s kapott belőle a háziorvos is. Kossuth Ferenc, aki most ágybanfekvő beteg a következőket mondotta tudósítónknak: ' — A Budapester Abendblattban megjelentTibeszélés, mely feledhetetlen ódesatyám halálának és temetésének idejéről emlékezik meg szövevénye az elferdített igazságnak — amennyiben igaz az, hogy a holttest hazaszállítását ós ekszhumálását Budapest székesfőváros a maga költségén eszközölte —- ós a legszemenszedettebb valótlanságoknak mindabban, ami anyagiakat érint az én személyemmel összefüggésben. Valótlan az, mintha Eötvös Károly vagy bárki más adósságaimat fizette volna ki, annál kevésbé' mert soha életemben egyetlen fillér adósságom sem volt. Az is teljesen valótlan, mintha Eötvös Károlynak boldogult édesatyám holttestét mintegy kiváltania kellett votna. Mert állítom, ilyen szentséges dologban ilyen botrányosan közölni valótlant, igazán megdöbbentő dolog. Mindenki tudja, hogy ódesatyám holttestét ahalottasházból a legnagyobb kegyelettel ós tisztelettel indították el utolsó diadalutjára. A legteljesebb mértékben valótlan az, hogy ón bárkitől, akár kölcsönkep, akar más formában, akkor nagyobb összeget vettem volna föl, amelynek visszafizetésére akar törvényesen, vagy csak erkölcsileg is kötelezve lennék. Az összeg mennyiségére pontosan nem emlékszem, de arra igen, hogy meqkozehtőleg se volt még ötvenezer korona sem. Ocsem és én, mólyen meghatva visszautasítottuk a fölajánlott összeget, de kivált Károlyi gróf, akihez még gyermekkori barátságos viszony fűzött, újra meg újra inzisztalt azon, hogy fogadjuk el, fordítsuk a kegyeletes célra, máskülönben ők nagy zavarba jonnenek az adakozókkal szemben. Károlyi inzisztálására elfogadtuk az összegeket ós mindjárt másnap átadtam annak nagyobb részét magának Károlyi Gábornak, hogy menjen Uénuába édes anyám és nővérem ekszhumálását eszközölni s az azzal járó költségeket valamint a szállítási költségeket is fedezze. A fönnmaradó összegből az orvosoknak egy részét honoráltuk. Nyilatkozott Uentaller Lajos is, akit a német esti lap szintén megtett a gyüjtőbizottság tagiának. Hentaller Lajos, aki csak egy későbbi bizottságban szerepelt, ezt mondotta: — Az egész eset meseszerű ós fantasztikusan csak a rám vonatkozó apróbb részletekre1 nyilatkozhatom: ezek egyáltalán nem igazakAnnyira nem, hogy én még csak tagja sem voltam annak a bizottságnak, amelyről a közvó lemény beszól. Ugy látszik tehát, hogy itt valami személyes élű, vagy politikai tendenciájú pletykáról van szó, amelyet szenzációs látszata miatt siettek készpénznek venui. Pásmándy Dénes nyílt levelet intézett fiö/vos Karolyhoz, abból közöljük ezeket a sosorokat: — Nagy sajnálatomra hallottam szűkebb ismerőseidtől, hogy te jelenben a Balaton táján disznotorozol. Bocsáss meg azért, ha ebbeli elvezetedben kénytelen vagyok ezzel a par sorral itt alkalmatlankodni neked. De baratom, én tizenhét esztendeig vártam arra, hogy te a bizottságot összehívd és a fölmentvényt az adakozóktól — legalább utólag — megszerezzük. Mert hisz a pénzek felejthetetlen hazánkfia temetési költségeire adattak — s hogy azok a szükség kényszere alatt mas célra fordíttattak, ezt mégis csak egyszer mar be kell vallani a nagyközönség előtt. A mi nemzetünkben van annyi hazafiság és nagylelkűség, hogy nem fog reánk azért megneheztelni, hogy arra költötted el a nyolcvanhétezer forintot, hogy a nagy halott hozzátarto zotnak feje fölött összegyűlt, a száműzetés keservei közt önkénytelenül fölmerülő anyagi bajokat elhárítsd. Nem, nekem ez ellen sohasem lesz kifogásom ós hisaem, egyetlenegy magyar embernek sem.— De barátom, még az örök mécsben elégetlen olaj költségeiről is el kell számolni. Vedd azért magadnak azt a fáradtságot ós hivj bennünket össze, hogy mi kiállíthassuk neked a bizonyítványt, hogy amit teszel, jól teszed ! Késő éjjel jelentik: Ma éjszaka érkezett Budapestre Eötvös Károly, aki a következő nyilatkozatot tette tudósítónk előtt: — Huszonnégy órán bélül tájékoztatni fogom a közönséget. Annyit azonban már is kijelenthetek, hogy a hírlapi cikkek fontosabb tételeiből semmi sem igaz. NAPIJNREK Jelöltek arcképe. Homor István. * A szegedi főreáliskola érdemes igazgatója. Elsősorban neki köszönhető, hogy ez a szegedi középiskola olyan kitűnő névnek örvend az ország iskolái között, hogy ma már mintaintézetnek tartják. És Homor István a szegedi tudományos életnek is egyik úttörője. A Dugonics-Társaság tudományos osztályának az elnöke. Aztán a magyar oktatásügynek is kitűnő harcsa. Az utóbbi években, amikor annyi újításon, mozgalmakon jutott keresztül a magyar oktatásügy, amikor átlendült egy uj korszakba Magyarország nép- és középiskolai oktatásügye, igazán a legnagyobb megbecsülésre érdemes az ügynek minden egyes embere, annál inkább az olyan vezető, mint Homor István. Eddig is tagja volt a törvényhatóságnak, de hogy a mandátuma lejárt, természetesen újra jelölték. Bizalommal fordultak újra a választók Homor István felé. Az általános bizalom kívánja, hogy Szeged törvényhatósági bizottságában ott legyen, ott munkálkodjon tovább is a közjó, az általános fejlődés érdekében. Sokan érzik,' hogy Homor István érdekes, szeretetreméltó arca, tekintete nem maradhat el Szeged törvényhatósági bizottságának üléseiről, sokan tudják, hogy milyen nagy ott a szükség, különösen ezután az olyan kiváló tanáremberre, mint amilyen Homor István igazgató. Dicsérni a kiválóságait igazán fölösleges, hisz aki csak figyelemmel kísérte ezideig a szeged* tanitásügy fejlődését, az előtt már ismeretes Homor kiválósága. De ismeretes az ő nagy, nemes szerénysége is. ő még arra is képes! hogy megnehezteljen arra, aki érdeme szerint' tehát teljes lelkesültséggel és elismeréssel nyilatkozik nyilvánosan róla. Rendkívüli szerénységén át mindazáltal Szeged választóközönsógónek ró. gen észre kellett venni a tudását, kiválóságát, sőt még nemes szerénységét is. És az évek során csak erősödött ez a meggyőződés Homor Istvánnal szemben. Bizonyos, hogy az érdemes kitűnő úriembert Szeged törvényhatóságában 'átjuk meg legközelebb. — Nagyobb lesz a tanárok fizetése. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután hat órakor Lukács László pénzügyminiszter, Zichy .János gróf kultuszminiszter résztvételével és Láng Lajos elnöklésével ülést tartott. Kammerer Ernő előadó ismertette a tanárok dolgát. A javaslat azt mondja, hogy megnyitják a hetedik fizetési osztályt, de változatlanul megmarad a korpótlék is. A státusrendezés előtt a tanárok felerészben a kilencedik, felerészben a nyolcadik fizetési osztályba tartoztak. Most a státusrendezés vívmánya lesz, hogy amíg eddig egy tanár maksziniális fizetése négyezer négyszáz korona volt, ezentúl a végső fizetés hatezer korona lesz, a korpótlékkal együtt pedig hétezer koronára fog emelkedni. — Kliuen Bécsben. Bécsből jelentik : KhnenHéderváry miniszterelnök a jövő hót elején Bécsbe érkezik ós tárgyal a közös miniszterekkel a közös költségvetést illetőleg ós az osztrák miniszterelnökkel a legutóbbi tanácskozásokon függőben hagyott kérdésekről. Ezeken a konferenciákon folytatni fogják a tárgyalásokat az uj véderő javaslat fölött, amelynek előterjesztését a két kormány siettetni akarja. Párhuzamosan a két igazságügyminiszter közt a katonai büntetőpörrendtartás dolgában ismét megindultak a tárgyalások, mert a nyelvkérdést illetőleg még mindig nincs megegyezés. A két kormány ezt a javaslatot is lehetőleg a jövő év elején a parlamentek elé akarja terjeszteni. — Személyi hir. Lázár György dr polgármester Budapesten tartózkodik,' ahol városi ügyeket intéz el. A polgármester szerdán este tér haza Szegedre. — A pusztaszeri vadászat. Pusztaszerről ¡rják: December 2-án véget ért Pallavicini Sándor őrgróf vadászata, amelyet pusztaszeri uradalmában rendezett négy napon keresztül. A vadászat eredménye : hat őz, nyolcezernégyszáznegyvenhót nyul, liáromezerhetvenhároni fácán, százhat fogoly és tizennyolc különfóla vad. A vadászaton resztvettek a házigazdán kívül : Nikolajevics Miklós nagyherceg, Liechtenstein Eduárd herceg, Herberstein Herbert gróf, Krupenszky orosz tábornok, Waldbnrg Henrik gróf, Traun Károly gróf, Esterházy Móric gróf, Van der Straten Sándor gróf, Cicatricis Lajos dr főispán és Pallavicini Alfonz Károly őrgróf. - Diáksztrájk és düledező egyetemInnsbruckból jelentik: A klerikális és* szabadgondolkozó diákok ma sztrájkba léptek és nem látogatták az egyetemet. Az egyetem épülete ugyanis annyira rozoga és düledező, hogy a diákság az egyetem kitatarozásáért ós egres szárnyak újraépítéséért sztrájkol. Nagyobb tüntetésektől és zavargásoktól félnek. - Egy szegedi mérnök kalandja. A szeged-városi mérnöki hivatal egy kiváló tagja. Bene Károly műépítész több lieti szabadságát arra használta' föl, hogy kiutazott Afrikába és tanulmányozta az ottani építési viszonyokat. Szabadságideje lejártával hazafelé vette útját, de útközben, Tuniszban az a kaland érte, liogv föltartóztatták. Koleragyanus vidékről érkezvén, tíz napig volt kénytelen Tuniszban vesztegelni s mikor kiderült, hogy nem kolerás, tovább bocsátották. így aztán Bene Károly a legjobb egészségben, sok tapasztalattal és tiz napi késedelemmel megérkezett Szegedre s átvette hivatala vezetését. - Edison—repülőgép-föltaláló. Newyorkból táviratozzák, hogy Edison, a liíres föltaláló repülogépkonstruktőrnek csapott föl — és repülőgépet szerkeszt. Bár találmányát a híres ioltaláló nagy titokban tartja, mégis kiszivárgott már egy ós más a gépről. A repülőgépet amely teljesen zárt aluminium páncélszekrényből áll, két óriási csavar emeli föl a levegőbe teljesén mechanikus erővel. Két másik csavar hajtja, a kormányzást pedig egy küiönleges szerkezet végzi, szintén csavarok segítségével Edison az újságíróknak nem beszélt találmányáról, csak lakonikusan kijelentette, hogy „Igen, készítek egy repülőgépet" és gúnyosan megjegyezte, hogy az eddigi kísérletek nevet«fg^aek ós csak vértanukat neveltek ... A jövő a levegőnél nehezebb, fémből készült, motorerővel erőszakosan fölemelkedő gépé uem pedig az ingatag, levegőre alázatosan rátámaszkodó, vergődő vászonalkotmányoké" — vészé szavalt az ősz föltaláló.