Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-04 / 164. szám

18 DÉLMAGYAR0RSZÁ6 Í910 december 4 okuk sincs attól tartaniok, mintha a modern nőt lényének átalakulása lerántaná arról a píedeBztálról, melyre a férfi a múltban emelte. Igaz, hogy a mai nő nagyon változott s hogy a modern asszony sokban különbözik a feleség és a családanya régi típusától, de azért csak asszony maradt, aki képtelen meglenni nemének ama tulajdoaságai nélkül, melyek a férfi szemében eddig vonzóvá, kedvessé tették. Kapaszkodnia kell ezekhez a tulajdonságokhoz, mert minden modernségen és feminizmuson győz azerősebb szerelem, a fajföntartás örök eszméje. E biztató bevezetés után Finot bátran szemébe néz a modern nőnek s közelről tekintve nemcsak hogy még kevésbbé látja veszedelmesnek, hanem sok hasznos tulajdonságot is fedez föl benne. A múltban a nő legjellemzőbb tulajdonsága a szinte lehelletszerii gyöngédség és a határozatlan, ingatag természet volt. E kettőnek a gyermeke lett aztán a csalfaság, mely a mult idők átlag-asszonyának — úgymond Finot -— epiteton ornanszaként szerepel. Az utóbbi évtizedekben azonban nagyot változott a dolog. A nő egyre komolyabb lett, de egyúttal bátrabb is. Fölemelte a fejét s kilépett a küzdőtérre, amely eddig egyedül a férfi birodalma volt. Mint író, orvos, ügyvéd és hivatalnok becsülettel megállja a helyét, megbízhat ósága kiállta a tüzpróbát. A tegnap asszonyával több régimódi fölfogás tünt el, mindenekelőtt a nyers, fizikai női szépség istenítóse. Prévost Marcel, az asszonyok írója ós ismerője, már két évvel ezelőtt fel. tünést keltő cikket irt a Figaró-ba, melyben azt hangoztatja, hogy a női szépség csődbe jutott s a férfiak közömbösek lettek iránta Míg régebben egy-egy kiváló szépséggel telekiabálták a világot, ma a puszta testi szépség unalmas téma az előkelő társaságban. Ma az elegánciáé az elsőség; bármilyen szép is valaki, nem veszik észre, ha rosszul öltözik. A modern higiénikus szépségápolás a ráneokkal együtt az ellentéteket is elsimította s ha Recamíer aszszony ma valami közönséges toalettben sétálna végig Páris boulvárjain, senki se fordulna meg utána. A modern nő szépsége az intelligencia) az energia ós az egészség sugaraiban tündöklik s fegyvere az elegancia. Ha valaki tökéletesen megakarja érteni a modern nő átalakulását, — folytatja Finot — tekintsen a mult idők asszonyára. A Titiam Holbein és Reynolds női arcképei mind arról a félénk határozatlanságról beszélnek, mely anyaira jellemezte ősanyáinkat. Valami önkéntelen alázatosság van a tekintetükben, mely arról beszél, hogy csak az engedelmességet ismerték A mai asszony azonban büszkén és bátran néz előre, mint aki nem fél a küzdelemtől. Nem lett kevésbbé szép, csak a szépsége lett másAzt lehetne mondani, érettebb, okosabb szépség a mai asszony, mint volt régen. Balzac előtt ötven évvel egy francia szociológus sajnálta azt a leányt, aki tizennyolc éves koráig nem ment férjhez. Balzac a harmincéves asszony diadalát hirdeti, míg napjainkban lassankint ez is helyet ad a negyvenéves nőnek. A modern társadalmi drámák és regények hősnői legtöbbször ebben a korban vannak. És ez az átalakulás a férfira is hatással volt. Manapság sokkal későbben nősülnek az emberek, mint régen s nem a naiv szépség, hanem az okos és elegáns nő az ideáljuk, aki ha nem is olyan bájos, mint egy Watteauszerü baba, mégis szép, mert bátor és őszinte» mert már ismeri az életet. Ara 1 és 2 kor. HA ŐSZÜL A HAJA használja a FRANKL-fóle HAJIF JITOT Ára 1 és 2 kor. Mat nem íesli. tiamin ónnak eredeti fiafal színét aiio vissza. FRANKI. ANTAL | Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. György-tér. Akik nem akarnak férjhez menni. (Küzdelem a férjért. — Férjnélküli asszonyok. — Az emancipállak klubjában. — Félre a családdal.) (Saját tudósitótiMól.) Természetes, hogy az amerikai nők azok, akik hadat üzennek a házasságnak. Csak ők lehetnek oly merészek, akik kijelentik, hogy nem kell a nőnek mindenáron férjhez menni. Az óvilágban minden női mozgalom dacára mindjobban erősödik a küzdelem a férj után, ellenben Amerikában klubbot alakítottak fiatal leányok a következő jelszóval: — Nekünk jogunk van arra, hogy hajadonok maradjunk. Nálunk Európában, ahol egy millióval több nő van, mint férfi, ugyancsak van a férjhez nem menésre jelszó, csakhogy az egészen másként hangzik: — Nekünk az a szomorú sorsunk, hogy hajadonoknak kell maradnunk. És tényleg szomorú is Európában a hajadon nők sorsa. Szociális szempontból talán van a nők javára elég intézkedés, de társadalmilag nagyon sok kívánni valót hagy maga után a férjetlen nők helyzete. Különösen azoknak a nőknek kellemetlen a férjnólküli állapot, akik kénytelenek a társaságban élni. Ez az oka, hogy elsősorban a jótársaság leányai törik magukat a házasság után és nem egyszer nyújtják kezüket olyan férfinek, akiről biztosan tudják, hogy nem az a férj, aki után vágyakoznak. De mégis férj és ez sokat jelent. A nő már azzal is szerepet játszik, liogy férjesasszony. A leány, akinek nincs oldalán a természetes védő, csak akkor játszliatik szerepet a társaságban, ha előbb bebizonyítja, hogy a saját lábán állva is önálló személyiség. Nálunk a leánynak nagyon megalázó szerepe van a társaságban. Amig fiatal, addig csak a háta mögött áll az édes anyja, de amint kinőtt a gyermekszoknyából, a társaságban már nincs keresni valója. Másként áll a helyzet Amerikában. Ott a leányoké, a férjetlen nőké az első hely. Minden férfi közelébe igyekszijk és kitüntetésnek veszi, ha bevezetheti a leányt a társaságba. A leány érdekes, előtte még nyitva áll a világ. De ezenkívül is más életük van az amerikai leányoknak, mint a mieinknek. Megvan a saját klubjuk, sportjuk, játékuk, mulatságuk, szórakozásuk. Az amerikai leányok teljesen szabadok. És ha jön egy férfi, aki a kezét kéri az amerikai missnek, a leány elsősorban azt nézi, olyan személyiség-e jövendőbelije, akiért a leányszabadságot érdemes feláldozni? Meg tudja-e tartani nejét abban a rangban, amelyben az mint leány élt, esetleg tudja-e emelni helyzetét? Az amerikai leány olyan férjet keres, aki anyagilag biztosítani tudja őt, egész munkaerejét, keresetét, törekvését nejének rendelkezésére bocsájtja. És az asszony alig szolgáltat ezért megfelelő értéket, legalább alig európai fogalmak szerint. Az amerikai asszony élvezi a férje pénzét, a maga részére drága toaletteket vásárol. A háztartással édes-keveset törődik és a gyermekeket rendszerint fizetett emberekre bizza. És az amerikai nök szerint ez a helyes. A férj örüljön, liogy egyáltalában van felesége, aki kimenti őt a legényélet kóborlásaiból. A nő mindent mgtett «zaal, hogy férjének nejévé lett, a férj is tegyen meg mindent, hogy érette nagy áldosatot hozó nejének mindent megszerezzen, amire csak szüksége van. Ahol ilyen a felfogás a házasságról, ott igazán nem csoda, ha alakul egy leányegyesüiet, amelynek mottója a férjhez nem menés joga. A szövetségnek egyébként más céljai is vaunak. Nemcsak azt akarja elérni, hogy a leányok ne menjenek férjhez, helyesebben, hogy ne kelljen férjhez menniök, de azt is, hogy bizonyos mértékig a családjuktól is függetlenek legyenek. Az egyesület kényszeríteni akarja az anyákat, néniket és hozzájuk hasonló rokonokat, hogy respektálják a klub tagjainak szabad elhatározási jogát. Egyetlen amerikai leányt se kényszerithessen a családja férjhezmenésre. Ha a miss nem akar férjhez menni, hát nem megy. Családjának ehhez semmi köze, mert a férjhezmenés egyedül a leány ügye, nem pedig a családjáé. Ne lehessen valakit arra kényszeríteni, hogy asszony legyen azért, mert a családja ugy akarja. Érdekes, hogy Japán is most hozott törvényt, amely megengedi, hogy hajadonok maradjanak a leányok. Ezideig évszázadok óta fennálló törvény kényszeritette a japán nőt arra, hogy harminchat éves koráig férjhez menjen. Amely leány ezt a kort betöltötte ós nem talált férjet, azt „hivatalból" férjhez adták. Ennek az állapotnak ma már vége. Csak az a kérdés, vájjon a japán nők örülnek-e a liberális törvénynek, amely megengedi nekik, hogy ne menjenek férjhez. Nem volt-e jobb, amikor minden leány főkötő alá jutott, ha másként nem, hivatalból. A kulcsok körül. A szegedi színházban három estén játszották Battaille színmüvét, A balga szüs-et. A darab második felvonásában egyik legizgalmasabb jelenet az, amikor a feleség átadja a szoba kulcsát férjének, hogy szöktesse meg a bátyja haragja el51 a balga szüzet. A szökéssel tulajdonképen az asszonyfeleség a legszerencsétlenebb, mert hisz emésztő lelkiküzdelmeken kell érzését palástolnia és nyugodtságot játszania a dühöngő hercegfi előtt, holott az ő férje, az ő szerelmes ura szökik meg. Azt az asszonyok is beismerik rögtön, hogy mennyi lelki küzdelembe kerülhet egy asszonynak átadni a szobakulcsot, — hogy ő előle szökjék el vetélytársával az, akit ő imád, aki a hitvese. Akit tehát ő hivatott megszöktetni — mással. Ő ellene. Szinte nagyon érdekesnek kínálkozik itt az a kérdés, vájjon az asszonyok közül: mi közülünk, önök közül ki adná oda ilyen esetben a — szobakulcsot P Felkérjük azért olvasóinkat, hogy erre a kétségtelenül figyelemre méltó kérdésre tegyék meg megjegyzésüket, küldjék válaszukat a Délmagyarország szerkesztősége cimére és a jövő vasárnapra leközöljük a feleletet, mindegyiket. A választ vagy névvel, vagy álnévvel, esetleg a végső esetben név nélkül is kérjük. Kávé- és Teakim! KQtónyi János órjeovzéhébűl. lyers kávé. Jamaika, fél kilogramm K l.*5 Porttírico, fél kilogramm K i.jq Cuba, fél kilogramm K 1.60 Arany Jáva, fél kilogramm K 1 60 Pörkölt kávé. Sajíit villany«.I'öi'e berendezett gSz-pfii-kSIdémbítl. Jóminflségü, fél kilogramm K 1.50 Finom minőségű, fél kilogramm K 1.80 Legfinomabb keverék (Cuba. Arany Menádó, Mocca) fél kilogramm K 2.20 Tea. Törmelék-tea, fél kilogramm K 2.50 Congfl-tca, fél kilogramm . K 3,— Családi keverék, fél kilogramm K 5.— Legfinomabb Király-tea, fél kilogramm K 6.— Ceylon-tea, a legerősebb zamatu, fél kUograuim . K 6.— Kitünö tcasütemíny-kevcrék, fél kilogramm . . K 0.80 Rnin. 1 liter családi tea-rum K 1.70 1 liter finom Brazíliai rum K 2.20 1 üveg héttiecd liter finom Jamaika-rum . , . . K s.ao Vidéki megrendelések utánvéttel franco pontosan esikOiflttetnek. KOTÁNYI JÁNOS Szeged, Kárász-utca 5. szám. Budapest, Bécs, Berlin, Abbázia. Sebők Mihály vosHedő Szeged, Valéria-tér. hus- és paprikapiac. Előnyős bevásárlási forrás építőmester és építtetőknek mindennemű építkezési vasárukban, úgymint: vasgerenda, kötővas, kapesok,, szegek, vasalás, kályhák, tűzhelyek és mindennemű épitkezésikellékek; saját érdekükben kérem meggyőződést szerezni. !! GRAMOFONOK !! in HANGLEMEZEK! ^

ALKATRÉSZEK! o VALÓDI IMPERÁTOR o TÜZSZERSZAM! Hl ZSEBLÁMPÁK! Jótállás mellett, Magyarországon legolcsóbban kaphatók. Részletfizetésre Is: Kflnyökutca 3. KHH JŰZSEF SIS Kérjen ingyen nagy képes árjegyzéket!