Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-01 / 161. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2 A kiállítást igen sokan látogatták meg a mai napon. Holnaptól kezdve a kiállítás dél­előtt kilenc órától tizenkét óráig ós délután három órától hót óráig tekinthető meg. A meg­nyitáson jelenvoltak közül sikerült a követ­kezők neveit följegyezni: Perjéssy Lászlóné, Perjéssy Lajosné, Ssarvady Lajosué, Gallovich Jenőné, Fluck Dezsőné, Kárász Józsefné, dr Seivessy Lászlóné, dr Szivessy Lehelné, Raskó Jstvánné, Aczél Mártonné, Horváth Lajosné, Zsiross Ilonka, Schreiber Fülöpné, Rainer Ká­roly ipartestületi elnök, Gallovich Jenő, a D. M. K. E. főtitkára, Schreiber Fülöp'dr ós még má. sok sokan. Nyomozás egy pénzhamisitó-banda után. — Hamis ötkoronások. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség eré­lyes nyomozást folytat egy pénzhamisitó-banda fagjai után, akik a szegedi tanyák lakosságát elárasztják hamis ötkoronásokkal. A dolog — mint tegnapelőtt megírtuk — ugy jutott a rendőrség tudomására, hogy Király János doma­széki lakost rajtacsípték, amint egy korcsmá­ban hamis ötkoronásokkal akart fizetni. Valla­tóra fogták őt is, a feleségét is, mire kiderült, hogy ötszáz darab hamis ötkoronást vásároltak egy ismeretlen embertől. Az ismeretlenről csak annyit tudtak, hogy az egyik keze sömörös, a másik pedig be van kötve. Ennyi adat állott a rendőrség rendelkezésére, amikor a nyomozást megindították. Szakáll József dr rendőralkapitány, Vecsernyés János, Pain Kuzman detektívek, Szabó lovasrendőr ós még néhány egyenruhás rendőr mentek ki a szegedvidéki tanyákra, hogy a hamis ötkoro­nások terjesztőjét kózrekex-itsék. Szakáll József dr Királyhalmán puhatolózott legelőször. Ott valaki azt a tanácsot adta a rendőrkapitánynak, hogy tudakozódjék Deme­ter László korcsmárosnál, akinek a csárdája a Kossuth-kut mellett van. Demeter László ugyanis az az ember a tanyán, aki mindenről tud, mindenkit ismer. Az a szójárás van elter­jedve róla, hogy „minden hájjal megkent". Sza­káll dr rendőrkapitány két detektív kíséreté­ben beállított Demeterhez. A korcsmáros ra­vasz pislantágokkal hallgatta végig a rendőr­kapitánynak azt a kérdését, hogy tudja-e, mi a neve annak a királyhalmi embernek, akinek az egyik keze sömörös, a másik meg be van kötve. Demeter nem emlékezett. Egy kitűnő fogással azonban egyszerre az emlékébe idéz­ték a keresett alakot. Demeter vallott. El­mondta, hogy többször megfordult már a korcs­májában az a sömörös és bekötött kezű em­ber, Illés János hívják, valamikor kovács volt Királyhalmán, de eladta a házát a fiának, Illés Bélának, aki most tovább vezeti a kovács­üzletet. Ennyit vallott a korcsmáros. A rendőrkapi­tány ós a detektívek ezután Királyhalmára mentek, ahol fölkeresték Illés Bélát, a gya­núba fogott pénzhamisító fiát. Illés Béla el­mondta, hogy az apja nagyon ritkán jár hozzá, egy hónapban alig látja egyszer s amióta a házát neki eladta, nem tudja, hol jár, hol tar­tózkodik ós mivel foglalkozik. A rendőrség tovább nyomozott. Annyit meg­állapítottak, hogy Illés Jánosnak nincsen ál­landó lakása. Sokszor látta a lakosság meg­fordulni Dorozsmán, az alsóközponti tanyákon, Szatymazon, a vásárhelyi tanyákon és Szeged határában mindenütt. Dorozsmán többen van­nak, akik vásároltak is tőle hamis ötkoronáso" kat. Ez kétségtelen megállapítást nyert. A nyomozás további során olyan adatok ju­tottak a rendőrség kezébe, melyekből határo­zottan megállapítható, hogy Szeged környékén pénzhamisitó-banda nagyban gyártja a hamis ötkoronásokat. Ezeket a csengésükről nem lehet fölismerni, mert kitűnő órcvegyülékböl készí­tik. Azután egy kissé meg is sárgitják, hogy a forgalomban piszkossá vált hamis ötkoroná­sokhoz hasonlítsanak. Fölismerni ezeket a ha. mis ötkoronásokat onnan lehet, hogy a sulyuk sokkal kisebb, mint a valódiaké. Tehát köny­nyü fajsúlyú fómvegyülókből készítik őket. A rendőrség kétségtelenül megállapította azt is, hogy Illés János azzal a pénzhamisító-ban­dával összeköttetésben áll. Az adatok azt mutatják, hogy Illésnek nincsen külön pénz­hamisító-műhelye és csak meg van bízva azzal, hogy a gyártott hamisítványokat eladja. Ugylátszik, Illés megneszelte, hogy a rend­őrség keresi. Valószínűleg meglépett, azért nem találják sehol. A rendőrség ma köröző-levelet küldött az összes vidéki városoknak, amelyben a személyleirást is közli. Eszerint Illés hatvan év körüli, középtermetű, őszes ember, egyik keze sömörös, a másik be van kötve. Rend­kívül erős dohányos. Őszes bajusza egészen sárga a sok nikotintól. A tanyai menyecske kalandja. — Egy liter forralt bor és a többi. — (Saját tudómtónktól.) Ma reggel beállított a szegedi rendőrségre Márta Józsefné huszonöt éves átokházai menyecske ós panaszt emelt két bérkocsis ellen, akik állítólag előbb brutális merényletet követtek el ellene, azután kiloptak a szoknyája zsebéből tiz koronát és megszök­tek. A menyecske ugyancsak ragyogó szemmel adta elő az esetet, ami első pillanatra feltűnt Papp Menyhért rendőrbiztosnak. De végighall­gatta a menyecskének ezt a panaszát: — Ma hajnalban a négy órás vonattal jöt. tem Szegedre, hogy egyetmást bevásároljak. Alig jáx-tam még Szegeden, igy hát nem iá igen tudom itt a dürgést. A rókusi állomáson ér­keztem meg, de a sötétségben nem tudtam tájékozódni ós a hosszú sugárutról egy másik szóles utcába (Tisza Lajos-körut) jutottam. A sok járás-kelésben nagyon átfáztam, hát be­mentem egy korcsmába, ahonnan muzsika szó­lása hallatszott. Ott egy liter forralt bort ren" deltem ós amikor ezt megittam, valami olcsó szállóba akartam menni, hogy egypár órára le­pihenjek. De nem tudtam, hogy merre van egy is. Valahogy kiértem egy bórkocsiállomósra, amely az artézi kútnál van. Ott egy líakkeres­tól megkérdeztem, mennyiért visz el a szál­lóba? Megegyeztünk és beültem a kocsiba, amolyan üvegablakoa forma volt és mentünk vagy egy negyedóráig. Láttam, hogy a lcocs' bakján még egy másikfiatal ember is ült, nem emlékszem rá, milyen volt a külseje. — Negyedóra multán a kocsi megállt. Ugy hiszem, hogy a Tisza mellett voltunk, arrafelé; aliol már gyérülnek a házalt. Mikor ki akartam szállni, a kocsis is leugrott a bakról, vissza­tartott, visszalökött a kocsiba, en a kocsipár. nára estem, mire a kocsis lefogott és . . mellém ült. Én rákiabáltam, hogy hagyjon bé­kén, ne szemtelenkedjen. De hasztalan volt minden, erőszakoskodott, lefogott és ón nem tudtam védekezni. Jóformán nem is tudtam mit csinál, mert egy kicsit elájultam. Csak éreztem, hogy nagyon durva volt velem szem­ben ós akaratom ellenére erőszakot követett el. Aztán jött a másik, a kocsis barátja, az is erőszakoskodott. Hová kerültem aztán, nem tudom, csak azt, hogy innen a korzóról jöttem föl ide, a rendőrségre, mert hiányzik tiz koro. nám, amit az a két ember vihetett el tőlem. Most följelentem őket es kérem, hogy csuk­ják be. Eddig volt a panasz. A rendőrtisztviselő észrevette, hogy a menyecske kissé ingadozva áll a lábán. Kétségtelen volt, hogy részeg. Meg­kérdezte a menyecskétől, hogy egymaga itta-e meg a liter forralt bort? A menyecske azt vá­laszolta, hogy igen. Mindamellett a rendőr­ség hajszát indított a bérkocsis és a fiatalem­ber után. Nemsokára mind a kettőt előkerí­tették. Az egyiket Börcsök Györgynek hívják, a másikat Galuska Imre csufnéven ismerik. Mind a ketten bérkocsihajtók. Kihallgatásuk után tisztázódott a dolgok állása, Papp Menyhért rendőrbiztos kiderítette, hogy a menyecske panaszából sem a merény­let, sem a tiz korona elrablása aem igaz. A menyecske reggel öt óra felé tökrészegen ban­dukolt a sötét utcákon és elvesztette a pén­zét. Annyira részeg volt, hogy bérkocsiba ült és igy akart a pénze keresésére indulni. A ko­csisok épen hazafelé igyekeztek s minthogy a menyecskét nem dobhatták le, kénytelenek voltak magukkal vinni. Hazaérve, kitették a kocsiból és útjára engedték. Délutánig a menyecske valahol kialudta a má­morát, Visszajött a rendőrségre és visszavonta a panaszt. Tehát egy kis kaland volt az egész. Forralt borral és a többivel . . . NAPIJHIREK Jelöltek arcképe. Brauswetter Ottó. * Oragyáros. Ez a meghatározás el is marad­hatott volna, hiszen a Brauswetter név az óragyártás terén ma már csaknem fogalommá lett. Annak ismeri el a külföld is; a világhírű óragyárosok között számottevő. Hogy valaki bármilyen kiváló produktuma révén hírnévre tegyen szert, föltétlenül fontos szerepe kell hogy legyen magának az egyéniségnek is­Brauswetter Ottó az az ember, aki egyéni ki­válóságai mellett elismert kereskedelmi kvali­tással bir. Akinek fáradozása meg kell hogy teremje a gyümölcsét, mert a lankadhatatlan buzgalom, amelylyel fölkarolja ügyeit, párosul kiváló kereskedelmi kvalitásával s jelentékeny eredmónyt kell, hogy biztosítson. Erre az akaraterőre, erre a dolgozni vágyó ÓH dolgozni akaró férfiura szüksége van még a város törvényhatóságának. Braustvetter Ottó a közéleti munkából már kivette, részben, a maga részét, mert hiszen tagja még ma is a törvényhatósági bízottság­nak ; de ki kell hogy vegye továbbra is, mert közérdek, hogy a közgyűlési teremben olyan férfiak foglaljanak helyet, mint amilyen Braus­wetter Ottó. Érdemeinek méltatásába nem fogunk bele, arra szükség nincsen. Akik Szeged város ügyei iránt csak keveset is érdeklődnek, azok na­gyon jól tudják, hogy igenis vannak Braus­wetter Ottónak érdemei. Ez a tudat pedig je­lentékenyen ékesebben beszél minden írásos méltatásnál. — Tisza látván Széchenyi Istvánról. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület decem­ber U-i ki közgyűlésének legérdekesebb pontja Tisza István gróf emlékbeszéde lesz Széchenyi István grófról. Az ünnepi Károlyi-lakomán a hivatalos szónok Mezőssy Béla lesz. — Az orosz külügyminiszter Bécsben. Bécsből jelentik: Sasonow, az uj orosz külügymi­niszter, legközelebb Londonba s onnan Parisba utazik. Diplomáciai tárgyalások indultak meg, hogy az orosz külügyminiszter jöjjön Bécsbe is. Aehrenthal gróf tegnap kihallgatáson volt a királynál s ezen az audiencián erről esett szó Sasonow bóesi látogatásának diplomáciai köl rökben igen nagy fontosságot tulajdonítanak, mert évek óta nem volt találkozás az orosz ós az osztrák-magyar külügyminiszterek kö­zött. — Illyés Bálint meghalt. Illyés Bálint, a kiváló nemzeti költő, volt országgyűlési kép­viselő, ma hetvenöt éves korában meghalt, Szatmáron született és mint tizenhárom éves gyermek, a szabadságharc katonái közé állt ós végigküzdötte az egész harcot. Hadnagyi rangra emelték. 1887-ben választották először ország­gyűlési képviselővé a báráci kerületben. Azóta a legutóbbi választásokig tagja volt az ország­gyűlésnek. Ebben az évben is föllépett függet-

Next

/
Thumbnails
Contents