Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-01 / 161. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2 A kiállítást igen sokan látogatták meg a mai napon. Holnaptól kezdve a kiállítás délelőtt kilenc órától tizenkét óráig ós délután három órától hót óráig tekinthető meg. A megnyitáson jelenvoltak közül sikerült a következők neveit följegyezni: Perjéssy Lászlóné, Perjéssy Lajosné, Ssarvady Lajosué, Gallovich Jenőné, Fluck Dezsőné, Kárász Józsefné, dr Seivessy Lászlóné, dr Szivessy Lehelné, Raskó Jstvánné, Aczél Mártonné, Horváth Lajosné, Zsiross Ilonka, Schreiber Fülöpné, Rainer Károly ipartestületi elnök, Gallovich Jenő, a D. M. K. E. főtitkára, Schreiber Fülöp'dr ós még má. sok sokan. Nyomozás egy pénzhamisitó-banda után. — Hamis ötkoronások. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség erélyes nyomozást folytat egy pénzhamisitó-banda fagjai után, akik a szegedi tanyák lakosságát elárasztják hamis ötkoronásokkal. A dolog — mint tegnapelőtt megírtuk — ugy jutott a rendőrség tudomására, hogy Király János domaszéki lakost rajtacsípték, amint egy korcsmában hamis ötkoronásokkal akart fizetni. Vallatóra fogták őt is, a feleségét is, mire kiderült, hogy ötszáz darab hamis ötkoronást vásároltak egy ismeretlen embertől. Az ismeretlenről csak annyit tudtak, hogy az egyik keze sömörös, a másik pedig be van kötve. Ennyi adat állott a rendőrség rendelkezésére, amikor a nyomozást megindították. Szakáll József dr rendőralkapitány, Vecsernyés János, Pain Kuzman detektívek, Szabó lovasrendőr ós még néhány egyenruhás rendőr mentek ki a szegedvidéki tanyákra, hogy a hamis ötkoronások terjesztőjét kózrekex-itsék. Szakáll József dr Királyhalmán puhatolózott legelőször. Ott valaki azt a tanácsot adta a rendőrkapitánynak, hogy tudakozódjék Demeter László korcsmárosnál, akinek a csárdája a Kossuth-kut mellett van. Demeter László ugyanis az az ember a tanyán, aki mindenről tud, mindenkit ismer. Az a szójárás van elterjedve róla, hogy „minden hájjal megkent". Szakáll dr rendőrkapitány két detektív kíséretében beállított Demeterhez. A korcsmáros ravasz pislantágokkal hallgatta végig a rendőrkapitánynak azt a kérdését, hogy tudja-e, mi a neve annak a királyhalmi embernek, akinek az egyik keze sömörös, a másik meg be van kötve. Demeter nem emlékezett. Egy kitűnő fogással azonban egyszerre az emlékébe idézték a keresett alakot. Demeter vallott. Elmondta, hogy többször megfordult már a korcsmájában az a sömörös és bekötött kezű ember, Illés János hívják, valamikor kovács volt Királyhalmán, de eladta a házát a fiának, Illés Bélának, aki most tovább vezeti a kovácsüzletet. Ennyit vallott a korcsmáros. A rendőrkapitány ós a detektívek ezután Királyhalmára mentek, ahol fölkeresték Illés Bélát, a gyanúba fogott pénzhamisító fiát. Illés Béla elmondta, hogy az apja nagyon ritkán jár hozzá, egy hónapban alig látja egyszer s amióta a házát neki eladta, nem tudja, hol jár, hol tartózkodik ós mivel foglalkozik. A rendőrség tovább nyomozott. Annyit megállapítottak, hogy Illés Jánosnak nincsen állandó lakása. Sokszor látta a lakosság megfordulni Dorozsmán, az alsóközponti tanyákon, Szatymazon, a vásárhelyi tanyákon és Szeged határában mindenütt. Dorozsmán többen vannak, akik vásároltak is tőle hamis ötkoronáso" kat. Ez kétségtelen megállapítást nyert. A nyomozás további során olyan adatok jutottak a rendőrség kezébe, melyekből határozottan megállapítható, hogy Szeged környékén pénzhamisitó-banda nagyban gyártja a hamis ötkoronásokat. Ezeket a csengésükről nem lehet fölismerni, mert kitűnő órcvegyülékböl készítik. Azután egy kissé meg is sárgitják, hogy a forgalomban piszkossá vált hamis ötkoronásokhoz hasonlítsanak. Fölismerni ezeket a ha. mis ötkoronásokat onnan lehet, hogy a sulyuk sokkal kisebb, mint a valódiaké. Tehát könynyü fajsúlyú fómvegyülókből készítik őket. A rendőrség kétségtelenül megállapította azt is, hogy Illés János azzal a pénzhamisító-bandával összeköttetésben áll. Az adatok azt mutatják, hogy Illésnek nincsen külön pénzhamisító-műhelye és csak meg van bízva azzal, hogy a gyártott hamisítványokat eladja. Ugylátszik, Illés megneszelte, hogy a rendőrség keresi. Valószínűleg meglépett, azért nem találják sehol. A rendőrség ma köröző-levelet küldött az összes vidéki városoknak, amelyben a személyleirást is közli. Eszerint Illés hatvan év körüli, középtermetű, őszes ember, egyik keze sömörös, a másik be van kötve. Rendkívül erős dohányos. Őszes bajusza egészen sárga a sok nikotintól. A tanyai menyecske kalandja. — Egy liter forralt bor és a többi. — (Saját tudómtónktól.) Ma reggel beállított a szegedi rendőrségre Márta Józsefné huszonöt éves átokházai menyecske ós panaszt emelt két bérkocsis ellen, akik állítólag előbb brutális merényletet követtek el ellene, azután kiloptak a szoknyája zsebéből tiz koronát és megszöktek. A menyecske ugyancsak ragyogó szemmel adta elő az esetet, ami első pillanatra feltűnt Papp Menyhért rendőrbiztosnak. De végighallgatta a menyecskének ezt a panaszát: — Ma hajnalban a négy órás vonattal jöt. tem Szegedre, hogy egyetmást bevásároljak. Alig jáx-tam még Szegeden, igy hát nem iá igen tudom itt a dürgést. A rókusi állomáson érkeztem meg, de a sötétségben nem tudtam tájékozódni ós a hosszú sugárutról egy másik szóles utcába (Tisza Lajos-körut) jutottam. A sok járás-kelésben nagyon átfáztam, hát bementem egy korcsmába, ahonnan muzsika szólása hallatszott. Ott egy liter forralt bort ren" deltem ós amikor ezt megittam, valami olcsó szállóba akartam menni, hogy egypár órára lepihenjek. De nem tudtam, hogy merre van egy is. Valahogy kiértem egy bórkocsiállomósra, amely az artézi kútnál van. Ott egy líakkerestól megkérdeztem, mennyiért visz el a szállóba? Megegyeztünk és beültem a kocsiba, amolyan üvegablakoa forma volt és mentünk vagy egy negyedóráig. Láttam, hogy a lcocs' bakján még egy másikfiatal ember is ült, nem emlékszem rá, milyen volt a külseje. — Negyedóra multán a kocsi megállt. Ugy hiszem, hogy a Tisza mellett voltunk, arrafelé; aliol már gyérülnek a házalt. Mikor ki akartam szállni, a kocsis is leugrott a bakról, visszatartott, visszalökött a kocsiba, en a kocsipár. nára estem, mire a kocsis lefogott és . . mellém ült. Én rákiabáltam, hogy hagyjon békén, ne szemtelenkedjen. De hasztalan volt minden, erőszakoskodott, lefogott és ón nem tudtam védekezni. Jóformán nem is tudtam mit csinál, mert egy kicsit elájultam. Csak éreztem, hogy nagyon durva volt velem szemben ós akaratom ellenére erőszakot követett el. Aztán jött a másik, a kocsis barátja, az is erőszakoskodott. Hová kerültem aztán, nem tudom, csak azt, hogy innen a korzóról jöttem föl ide, a rendőrségre, mert hiányzik tiz koro. nám, amit az a két ember vihetett el tőlem. Most följelentem őket es kérem, hogy csukják be. Eddig volt a panasz. A rendőrtisztviselő észrevette, hogy a menyecske kissé ingadozva áll a lábán. Kétségtelen volt, hogy részeg. Megkérdezte a menyecskétől, hogy egymaga itta-e meg a liter forralt bort? A menyecske azt válaszolta, hogy igen. Mindamellett a rendőrség hajszát indított a bérkocsis és a fiatalember után. Nemsokára mind a kettőt előkerítették. Az egyiket Börcsök Györgynek hívják, a másikat Galuska Imre csufnéven ismerik. Mind a ketten bérkocsihajtók. Kihallgatásuk után tisztázódott a dolgok állása, Papp Menyhért rendőrbiztos kiderítette, hogy a menyecske panaszából sem a merénylet, sem a tiz korona elrablása aem igaz. A menyecske reggel öt óra felé tökrészegen bandukolt a sötét utcákon és elvesztette a pénzét. Annyira részeg volt, hogy bérkocsiba ült és igy akart a pénze keresésére indulni. A kocsisok épen hazafelé igyekeztek s minthogy a menyecskét nem dobhatták le, kénytelenek voltak magukkal vinni. Hazaérve, kitették a kocsiból és útjára engedték. Délutánig a menyecske valahol kialudta a mámorát, Visszajött a rendőrségre és visszavonta a panaszt. Tehát egy kis kaland volt az egész. Forralt borral és a többivel . . . NAPIJHIREK Jelöltek arcképe. Brauswetter Ottó. * Oragyáros. Ez a meghatározás el is maradhatott volna, hiszen a Brauswetter név az óragyártás terén ma már csaknem fogalommá lett. Annak ismeri el a külföld is; a világhírű óragyárosok között számottevő. Hogy valaki bármilyen kiváló produktuma révén hírnévre tegyen szert, föltétlenül fontos szerepe kell hogy legyen magának az egyéniségnek isBrauswetter Ottó az az ember, aki egyéni kiválóságai mellett elismert kereskedelmi kvalitással bir. Akinek fáradozása meg kell hogy teremje a gyümölcsét, mert a lankadhatatlan buzgalom, amelylyel fölkarolja ügyeit, párosul kiváló kereskedelmi kvalitásával s jelentékeny eredmónyt kell, hogy biztosítson. Erre az akaraterőre, erre a dolgozni vágyó ÓH dolgozni akaró férfiura szüksége van még a város törvényhatóságának. Braustvetter Ottó a közéleti munkából már kivette, részben, a maga részét, mert hiszen tagja még ma is a törvényhatósági bízottságnak ; de ki kell hogy vegye továbbra is, mert közérdek, hogy a közgyűlési teremben olyan férfiak foglaljanak helyet, mint amilyen Brauswetter Ottó. Érdemeinek méltatásába nem fogunk bele, arra szükség nincsen. Akik Szeged város ügyei iránt csak keveset is érdeklődnek, azok nagyon jól tudják, hogy igenis vannak Brauswetter Ottónak érdemei. Ez a tudat pedig jelentékenyen ékesebben beszél minden írásos méltatásnál. — Tisza látván Széchenyi Istvánról. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület december U-i ki közgyűlésének legérdekesebb pontja Tisza István gróf emlékbeszéde lesz Széchenyi István grófról. Az ünnepi Károlyi-lakomán a hivatalos szónok Mezőssy Béla lesz. — Az orosz külügyminiszter Bécsben. Bécsből jelentik: Sasonow, az uj orosz külügyminiszter, legközelebb Londonba s onnan Parisba utazik. Diplomáciai tárgyalások indultak meg, hogy az orosz külügyminiszter jöjjön Bécsbe is. Aehrenthal gróf tegnap kihallgatáson volt a királynál s ezen az audiencián erről esett szó Sasonow bóesi látogatásának diplomáciai köl rökben igen nagy fontosságot tulajdonítanak, mert évek óta nem volt találkozás az orosz ós az osztrák-magyar külügyminiszterek között. — Illyés Bálint meghalt. Illyés Bálint, a kiváló nemzeti költő, volt országgyűlési képviselő, ma hetvenöt éves korában meghalt, Szatmáron született és mint tizenhárom éves gyermek, a szabadságharc katonái közé állt ós végigküzdötte az egész harcot. Hadnagyi rangra emelték. 1887-ben választották először országgyűlési képviselővé a báráci kerületben. Azóta a legutóbbi választásokig tagja volt az országgyűlésnek. Ebben az évben is föllépett függet-