Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-04 / 164. szám

6 DELMAGYAR0RSZA6 1910 december 4 - A klerikálisok szegedi aknamunkája a hires egyház? 'yának, Tertullidnnak a pogányokhoz intb/ett szavait adja ajkamra. „Miért futtok előlünk ? Miért nem szálltok velünk nyilt vitába, hiszen havalóban tietek az igazság, a győzelem babéra is a tl számotokra biztos". — Én a szegedi polgárság ós munkásság haladás iránt való lelkesedésében bizva, tudom. hogy alkalmam lesz a gonosz szellemtől sugalmazott előadásomat megtartani. Jöjjetek el a vitára, veletek lesz az úristen ingyen kegyelme, segitségtekre a szentlélek sugalmazó szava — győzelmetek hát kétségtelen. Ezeket mondotta el Fáber Oszkár. Itt emiitjük meg, hogy Wimmer Fül'jp, a Lloyd alelnöke, levelet intézett Obláth Lipóthoz. A Lloyd vá'asztmányának minél előbb, lehetőleg hétfőre való összehívását kéri, amikor szóvá teszi Fáber Oszkár dr előadására odaadott teremnek a megtagadását. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Dec«mber 4, vasárnap:A muzsikusleány. (Páros •/,-os bérlet.) „ 5, hétfő: Dollárkirálynő, operett. Gróf Csákyné, Barna Manci vendégfölléptével. (Páratlan a/,-os bérlet.) „ 6, kedd d. u.: A nöiparegyesület gyermekkabaréja. „ 6, kedd este: Gyerek asszony, népszínmű. Gróf Csákyné, Barna Manói vendégfölléptével. (Páros »/,-os bérlet.) „ 7, szerda d. u.: A nöiparegyesület gyermek-kabaréja. „ 7, szerda este: Sasfiók.(Páratlan!/»-osbéri) „ 8, csütörtök d. u.: Obsitos. este: Luxemburg grófja. Gallovich JenSné fölléptével. (Páros »/.-os bérlet.) „ 9, péntek: A balga szüz. (Páratlan V,-os bérlet.) „ 10, szombat: A kis szökevény. (Páros a/,-os bérlet.) „ 11, vasárnap d. n.: A balkáni hercegnő. » 11, „ este: A kis szökevény. (Páratlan '/»-os bérlet.) „ 12, hétfő: Egy szegény jfju története. (Páros '/«-os bérlet.) „ 13, kedd: Vándorlegény. (Páratlan 3/,-os bérlet) „ 14, szerda: A balga szüz. (Páros »/.-oe bérlet) „ 15, csütörtök: A kis szökevénv. (Páratlan '/.-os bérlet.) „ 16, péntek: Karenin Anna. Bemutató. (Páros »/,-os bérlet) „ 17, szombat: Karenin Anna. (Páratlan VJ-OS bérlet) ,, 18, vasárnap d. «.: A kormánybiztos. este: Karenin Anna, (Páros '/»-os bérlet.) Salométól Macbethig. (Saját tudósítónktól.) A nagy nő! Ennek a divatját éli most Európa. Az egyszerű nyárspolgári lény, a bájos nő, ép ugy egy régi kor divatjához tartozik, mint a cseresznyeajak, a nefelejts-szem, a rózsás orca. A szentimentálizmus rózsái elhervadtak vagy elmenekültek oda, akol még naivitás, vagy ami ezzel rokon, a félműveltség lakozik. & Sehol a világon már nem számolnak azokkal az alacsonyrendü lényekkel, akik Werther keserveit újra meg újra átélik, akiket a Kikelet ábrándossá és as ősz melankólikussá tesz és akik a limonádét sziruppal keresztezik. Sehol a világon nem törődnek már velük, csak ná•unk még, ahol a szellemi produkció még rájuk is szorul. Ennek a szónak, hogy „perverzió", ma már nincs többé az a félelmetes zamatja, mint csak tíz év előtt is. Azt hiszem, a halála tizedik évforduló-napjához a héten eljutott Wilde Oszkár volt az utolsó áldozata annak a drasztikus irányzatnak, amely taposó-malommal bűntette az érzékeknek egy diszpozícióját, »melynek a modern művészet annyit köszönhet. Borzasztónak borzasztó, de ugy van, hogy a normájis szerelem sablónjaira alaposan ráunt a szellemi emberiség. Zola az ő jó szimatjával már megérezte, hogy merről fuj a szél és igy jött létre „Nana", a botrányos Nana, amely a nagy Manet-1 is inspirálta. De Nana még igen közeli rokona volt a „Kaméliás hölgy"-nek, vagyis a nyolcvanas évek polgári szentimentalizmusának. A nő vérszomjusága, lihegő erotikája, szatanizmusa, öntudatlan ós naiv csábítása : ez most a lelkeknek való téma. Nem hiszem, hogy volt valaha a világon olyan korszak, hogy az emberiség feszült érdeklődése olyan nőkben csúcsosodott volna ki, mint Steinheilné, Tarnovszka grófné, Schönebeekné, vagy Haverda Mariska. Amikor nem is olyan régen : az újságok vizslaösztönnel mentek a „nagy nők" fölkutatására, A nagy nő modern fogalmak szerint föltétlenül perverz — közönségesen: hisztérika — és magától kifejlík egy hitvesgyilkosság erejéig. Gyilkosság nélkül nincs nagy nő. Minél fehérebb a bőre, annál több vérnek kell tapadnia hozzá. Nemcsak az újságok, hanem a művészek is szimatolnak ezután a vérfolt után, amely letörfllhetetlenül ott van a lázasan áttetsző női kézen, a ragadozószeriien finom, hajlékony macskaujjakoa. Szinte előre meg lehetett volna jósolni, sőt kiszámítani, hogy a művészek egyszerre csak rá fognak akadni arra a vérfoltra, amely elmoshatatlanul ott van az irodalomtörténetben. Ez az a vérfolt, amely, Arany Jánosnak „Ágnes asszony "-át is beleértve, már egy sereg költőt inspirált, A lady Macbeth vórfoltja ez. És csakugyan. A most megindult téli párisi színházi szezónban három „Macbeth" fog a színpadra vonulni. Egy „Macbeth"-opera, amely, nek szövegét Edmond Fleg ós zenéjét E. Bloch irta. Egy „Macbeth", amely Jean Richepin átdolgozásában fog színre kerülni a Comédie-ben. És egy „Macbeth", amelyet Maeterlinck fordított ós amely szabad ég alatt, a saint-wandrilesi apátság komor romjai közt került színre a mult nyár előtt való év nyarán. Salome után tehát Macbeth. Az elmúlt szezonok három Saloméja után a jövő szezon három Macbeth-je. Kell-e ennél erősebb bevilágitás korunk ízlésébe V Elfinomodott idegeink halálos szerelmeket sóvárganak. D'Annunzio, a divat zseniális kopója, fölfedezi az ókor nagy nőjét, Phaedrá-t A muzsikusok pedig fölfedezik az avoni hagyaték örök kincsei közt Macbeth király boszorkányait és legfőként a perverzió ragyogó dia" démját, lady Macbeth-et. A szerelemittas, nagyra" vágyó asszonyt, aki gyönge, gyöngéd és töp" rengő férjét egyre tömegesebb gyilkosságra in" spirálja. A birnámi erdő lassan, de biztosan nő. Elju. tott a huszadik század elejéig is, ahogy utoL érte Macbeth királyt is. A Flaubert Heródiása, amelybe Wilde a maga szerelmi keserűségeit* a női bujaságtól való irtózatát belekomponálta, belestilizálta, csak előfutárja volt az igazi nag.v nőnek, lady Macbeth-nek. Szinte megdöbbentően jutnak az embernek eszébe Heródiás szavai a Flauber—Wllde-féle költeményekből, ha a Shakespeare lady Mac" beth-jének a zenéjét halljuk. Példakép csak arra a jelenetre utalok, amikor lady Macbeth kigúnyolja a fórjót, hogy irtózik a vértől, amely a kezéhez tapad. — Vizet 1 Keress vizet! Tüntesd el ezt a méltatlan mocskot. És ezt a tőrt miért hoztad magaddal? Ott kellett volna hagynod, hogy alvó szolgált beszennyezze a vére. * A zeneiskola Erkel-ünnepélye. A szegedvárosi zeneiskola december 11-ón, vasárnap délután négy órakor a Tisza-szálló dísztermében, — Erkel Ferenc születésének századik évfordulója emlékére — müveiből az első iskolai hangversenyt rendezi. Műsor : 1. Ooltermann G.: Andante (gordonkaversenymüből op. 14.) Gordonkán előadja Répás Béla. 2. Szendy A.: I. Magyar rhapsodia, Zongorán előadja Böhm Flóra. 3. Buttykay A.: Magyar népdalok. Zongorán előadja Kroó Margit. Erkel-ünnepély. 4. Erkel—Ridley Kohne: Ábránd Bánk bán cimü operából. Hegedűn előadja Helvay Henrik. 5. a) Hunyadi induló b) Templomi kar. Hunyadi opera II. felvonásból. Vegyes kar. 6. Saroltanyitány. Zongorára négy kézre. Előadják Gholnoky Margit és Mariska. 7. Melinda nagy tóparti áriája. Énekli Miksa Ilona, 8. Erkel— Vieuxtetnps: Magyar ábránd. Hegedűn előadja Balassa József. 9. Hmiyadi-nyitány. Előadja az intézeti zenekar. Helyárak: Páholy négy korona, ülőhely (az első öt sorban) egy korona, ülőhely a hatodik sortól kezdve ötven fillér, diákjegy husz fillér. Jegyek kaphatók a városi zeneiskolában. * Luxeiubni'o grófja. Egy esztendei pihenés után csütörtökön mutatkozik be újból a szegedi közönségnek Ternovszky Margit Luxemburg grófja Angéla szerepében. Különös érdekessége lesz az előadásnak, hogy a második fölvonásban egy francia dalt fog a müvészasszony énekelni. Az előadásra már a jegyek legnagyobb része elkelt. Jegyet már a mai naptól kezdve lehet váltani a szinház pénztáránál. * A Nemzeti Színház njdonaáyai. A főváros legöregebb színháza a legfiatalosabb tevékenységet fejti ki. A Nemzeti Színházban egymást érik a bemutatók és minden bemutató sikert jelent. De Tóth Imre nem szereti, ha nem minden embere dolgozik, hát a Várban is játszat újdonságokat. Az első a Courteline-Wolffféle „Meguntam Margitot" volt, melynek most a Nemzetiben van az utó-premiórje. Ezt követi az olasz Giacosa költői szép müve : „Come le loglie". A magyar címe : „Mint a falevelek". Természetesen a próbákon a legnépszerűbb utcai nóta után „Hulló falevél"-re keresztelték át, Garvay Andor, a „Pénz" szerzőjének uj darabját, a „Becstelen" cimüt választották a Nemzeti jövő heti bemutatójául. Erről már most rebesgetik : — A becstelen sok pénzt fog behozni ! Utána Pierre Wolff „Bábjáték"-ja következik. Ki vannak már osztva a Szomory Dezső és a Móricz Zsiga uj darabjainak szerepei is. Az utóbbinak még nincs cime. Érdekessége, hogy Blaháné és Ujházy ismét együtt játszanak, mint a Sári biró-ban. Csakhogy most nem mint házastársak, mert Blaháné — aki nótázni is fog — végül Gymesnek lesz a felesége. Szomory Dezső darabjának „A rajongó Bolzay lány" a cime. A főszerep Márkus Emília kezében van. A darabnak már az eleje is megrázó: egy nő agyonlövi magát. Márkus Emilía egyáltalán nem jut ez idén a pihenéshez: Pékár Gyula „Drághy Évá"-ját is ő fogja kreálni és Hercteg „Bizánc"-ában, — melynsk reprizére is készülnek — ő veszi át .Jászai Maritól Iréné császárné szerepét. Nagy feltűnést keltett a színháznál, hogy Márkus László, a Magyar Szinház zseniális rendezője nem ott, hanem a Nemzetinél nyújtotta be „Attila" cimü legendás drámáját, — melyet ugy a drámabirálók, mint az igazgató is, siettek elfogadni és még e szezón műsorára kitűzni. * A délvidéki szinikeraiet. A délvidéki szinikerületnek Polgár Károly távozásával megüresedett igazgatására tegnap járt le a pályázati határidő. A délvidéki szinikerület üzleti vállalkozásnak elsőrendű, (Polgár Károly itt gazdagodott meg), érthető tehát, hogy a gyöngébb szinikeniletek direktorai, valamint más aspiránsok is, valósággal ostromot intéznek elnyeróseért. A terminus lejártáig tizenhármán pályáztak a szinikerületre, ami szinte páratlan a vidéki szinészetben. A pályázók a következők : Márffy Károly dr, a győri szinház főrendezője (Tihanyi Miklóssal, a Vígszínház művészével együttesen), Miklósi Gábor, az alföldi szinikerület igazgatója, Szalkay Lajos, a székesfehérvári szinház igazgatója, Kiss Árpád színigazgató, Mezei Béla, a győri szinház igazgatója, Patek Béla, a pozsonyi szinház igazgatóhelyettese, Szabados László, az északmagyarországi szinikerület igazgatója, Nagy Sándor, az ungvári szinház igazgatója, Szabó Ferenc, a nyitramegyei szinház igazgatója, Remete Géza> a délvidéki színtársulat főrendezője, Mariháey Miklós, a kecskeméti szinház igazgatója, Iván Sándor, a délvidéki szinikerület titkára és Markó Elemér, a debreceni szinház tagja. Ha végigvizsgáljuk e névsort, azt látjuk, hogy né hány régibb és nagyobb színtársulat igazgatóját kivéve, a többiek nem vehetők komolyan a nemzeti kulturális szempontból oly nagyfontosságú délvidéki színikerületben, ahol még egyedül teljesít kulturmissziót a szinház, * Bataille uj darabjai. Parisból jelentik, hogy Henry Bataille, „A balga szüz" szerzője,