Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-29 / 183. szám

1910 december 29 SÉLMAGYARORSZÁG 5 és két koronáért, A kabaréban hideg büffé fog a közönség rendelkezésére állani. * Ötven éves színészi Jubileum. Leövey József a Polgár Károly igazgatása alatt álló s ielenle" Zomborban játszó színtársulatnak a titkára, most tartotta ötven éves szinészi jubileumát A veterán színész Shakespeare Othelloiában lépett föl és szerepét fiatalos hévvel játszotta A közönség az ünnepeltnek három koszorút nyújtott át. Az előadás érdekesseget emelte, hogy Jágó szerepében Leövey Leo, a nagyváradi Szigligeti-színház inüvesze a jubiláló szinósz fia, lépett föl. Az előadast bankét követte a városi szinház-vendéglő ettermében, amelyben Leövey Józsefet több felköszöntessel ünnepelték. * A szegedi Urániában állandóan nagy érdeklődés mellett folytatták ma a Lear királyt. Az ui műsorban Barelli madárszeliditonő kápráztatóan szép varieté-előadással szórakoztatja a nézőközönséget. A gyönyörűen osszeallitott program minden egyes száma yalósagos műélvezet. A nézőtér ma is zsúfolásig volt tele. Back Bernát fölolvasása. Előadás a hollandi festészetről. (Saját tudósítónktól.) A szegedi képzőművészeti egyesület fölolvasó ciklusán Bach Bernát ma szerepelt, másodízben a hollandi festészetről tartott folytatólagos fölolvasásával. Az Uránia-színház helyiségét ismét zsúfolásig megtöltötte a művészet iránt érdeklődő közönség. Back Bernát ezúttal a legkiválóbb hollandi festőművészekről és műalkotásaikról emlékezett meg. Az előadásnak még nagyobb érdekességet kölcsönzött az, hogy a hollandi festőművészet legkiválóbb remekeit vetített képekben is bemutatták a közönségnek. Back Bernát mai fölolvasásában a németalföldi festészet virágkoráról értekezett, A németalföldi festészet első virágkora a XV. század elejére esik. Európai magaslatra emelték Hubert ós' Jan van Eyck, akik először alkalmaztak a festészetben olajfestóket a regi temperafestészet helyett, amelynek nehézkessége az volt hogy a színeket egyenként kellett fölrakni Az olajfesték első használatával egészen más irányba terelődött a hollandi festészet. A van Eyck testvérek csodálatos szinliatasokat tudtak kiváltani az olajfestókek keverésével. Uj eddig a hollandi festészetben nem ismert nü'anszok váltak elérhetővé. Jan van Eyck 1426-ban halt meg Gentben.Ő és Hubert van Jan Eyck udvari festői voltak János brabanti hercegnek és Hollandia urának. A vau Eyck testvérek főműve a hires genti oltárkép, amely a Szent Bávó templom számára készült. Különösen jellemzi a kompozíció zártsága. Az oltárkép jobb oldalán Ádám, bal oldalán Éva található, ez utóbbi az akkori korcsitó divat szerint festve. A genti oltárképről Karel van Mander irt részletes kritikát, a legnagyobb elragadtatással. Különösen az oltárképen látható háromszázharminc alak arcán érezhető a miivósz ereje. Csupa zsenialitás a műalkotásnak ez a része, mert a, háromszázharminc arcban más ós más emberi vonások domborodnak ki, nincs közöttük egy sem, amely hasonlítana a másikhoz. így nyilatkozott Karel van Mander a genti oltárképről. A legutóbbi években Carl Voll müncheni tanár is megkritizálta Jan van Eyck főművét, de véleménye nem egyezik Karel van Mander bírálatával. A gent oltárképen kívül a van Eyck testvérek festettek igen sok kisebb oltárképet ós arcképet is. így igen hires Jan de Leuv kanonok arcképe, a Louvre-ban lévő madonna-kép, a berlini férfi arckép szegfüvei, a drezdai kis Mária-oltár, amit V. Károly uti oltárának is hívnak. Rendkívül érdekes Jan van Eyck leleségenek arcképe is, amelyre egy halaskofánal bukkantak rá. Back Bernát ezután a temperamentusabb Roger van der Weyden flandriai festőművészre tért át. Ennek alkotásait a felfogás mélysége és az élénk flandriai temperamentum jellemzi. De festményeibe nem tudta belevinni van Eyck bűvös meggondolását, alakjait a mozgás pillanataiban örökítette meg s igy nyugtalanság jellemzi őket. Az arcokon barázdákat szánt a szenvedés, az alakok pedig szikárak ós kemények. Főműve a János-oltár kép. Jézust a megkeresztelés pillanatában rajzolja meg a Jordán folyóban. A folyócska gótikus architektúrán furakodik keresztül a szemlélő elé. Egy másik művészi festménye a berlini Máriaoltár, amely Jézus siratását ábrázolja. Hires alkotása még a bécsi oltárkép is. Roger tanítványa volt a tizenötödik század harmadik nagy holland festője, Hans Memling. Alkotásain azonban van Eyck hatása érezhető. Ezeket is a fölfogás bensősége jellemzi legjobban. Világhírű festménye Az utolsó ítélet, amely Danzigban van. Tökéletes művészetet a meztelen testek ábrázolásában mutatott. A műalkotások gyöngye a Mária-kép is, amely Bécsben van. Főműve az Orsolya-szekrény. Nevezetes festményei még Barbara moreel arcképe, Nienvenhoven arcképe Brüsszelben ós a többi. Memling 1495-ben halt meg, vele elveszett a németalföldi festőművészet tipikus jellege is. Az utána következő művészek már olasz hatás alatt állottak, utánzóivá lettek az Olaszországban látottaknak. Dél-Flandriában vallásos tárgyú képeket festett Queutin Massys, alakjain azonban erősen érezhető Lionardo da Vinci hatása. Legfőbb alkotása a Krisztus sirbatétele, mely az antwer peni muzeumban van. Művészi egyénisége leg jobban megnyilatkozik a genre-festményeiben. Érdeme, hogy ő kezdte meg a népies típusok művészi ábrázolását. Rendkívül karakterisztikus például a Pénzváltó ós felesége című festménye. A néptipusokban tökéletes művészit alkotott az úgynevezett „paraszt"-Brueghel. Parasztképei közül a legnevezetesebb A bécsi parasztlakodalom. Humoros parasztkópei szintén kiváló művészi alkotások. Bibliai targyu festményeinek is paraszti környezetet adott, így a Háremkirályok cimü festményének színhelye egy kis holland falu, tipikus paraszt lakosaival. Pieter Brueghel-lel Back Bernát befejezte mai előadását. A közönség hálásan tapsolt az élvezetes és tanulságos előadás végén. Az Osztrák-Magyar Bank közgyűlése. — Elfogadták a főtanács javaslatát. A főrendiház ülése. Gyéren latogatott ülése volt ma a főrendiháznak. Csaky Albin gróf elnöklésével elfogadta a méltóságos Ház a bíráknak a minisztériumban való alkalmaztatásáról, a káliumsókról, az ásványolajakrol ós a földgázakról szóló javaslatokat Ehez az utóbbihoz Podmanitzky Géza báró szólalt fol es ölvilágositásokat kórt. Rögtön szólásra emelkedett Lukács László pénzügyminiszter es pár szóval megnyugtatta a főrendeket. Elfogadták még az alföldi gazdasági vasútról, a liajdusámsou—nyírbátori vasútról szóló javaslatokat; az olasz munkásbalesetbiztositási egyezményt; a fehórfoszforral való gyujtógyártas eltiltásáról szóló javaslatot; tudomásul vettek az iparfelügyelők tevékenységéről és a színházjegyek vasárnapi árusításáról szóló jelentéseket. Aztán hitelesítették a jegyzőkönyvet majd fölhatalmazták az elnököt, hogy újévre üdvözölje a királyt. Egymásnak is boldog újévet kívánták és tizenkettő előtt eloszoltak a főrendek. Béke Roosevelt és Taft között. Egy londoni lapnak jelentik Newyorkból: Taft és Roosevelt között megszűnt minden nézeteltérés. A volt és a jelenlegi elnök most teljes egyetértésben működnek a republikánus párt érdekeinek előmozdításában. Roosevelt fentartás nélkül kész hozzájárulni ahoz, hogy Taftot 1912-ben elnökké jelöljék. Amerika és a bevándorlás. Washingtonból jelentik: A kereskedelmi államtitkár évi jelentése szigorú intézkedéseket javasol ama hajóstársaságok ellen, amelyek a bevándorlókat szállítják és pénzbüntetést ama társaságok ellen, melyek elmebajos vagy járványos betegségben szenvedő bevándorlókat hoznak az Egyesült-Államokba. Javasolja továbbá a jelentés, hogy az iparvállalatok, melyeknek működése több államra kiterjed, üzleti tevékenységükről szövetségi közegeknek tegyenek jelentést. (Saját tudósítónktól.) Az Osztrak-Magyar Bank bécsi palotájában ma déllután bankkormányzó elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgya a bankszabadalom meghosszabbítása dolgában a két kormánynyal kötött megállapodás volt, Pramier vezértitkár, udvari tanacsos, fölolvasta a mult ülés jegyzőkönyvet es a főtanács javaslatát. A javaslat első pontja ez. — A közgyűlés elhatározza, hogy a bank szabadalmának 1911 január elsejétől 1917 december harmincegyedikéig lehető meghosszabbításához és a bank alapszabályainak azon módosításához, amelyek az OsztrakMagyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló mindkét törvényjavaslatban foglaltatnak, hozzájárul. Második pont: A közgyűlés fölhatalmazza a főtanácsot, hogy az Osztrák-Magyar Bank nevében való egyezményeket megköthesse, és pedig mindkét pénzügyminiszterrel a) uj fiókok fölállítása tárgyában, b) a bank ingatlanainak és szerelvényeinek bérletszeru értékelése tárgyában, c) a szabadalomnak Bosznia-Hercegovinára való kiterjesztése tárgyában, d) a tízkoronás bankjegyek kibocsátásakor létrejött megállapodásoknak és a koronaérték aranyérmeiben teljesített, összesen ötszáznegyvenMmilhohalszazotvenhatezer koronát tevő lefizetésekre vonatkozó egyezmények újbóli rendezése targyában, végül a közös pénzügyminiszter a hatvanmillió koronát kitevő államadósság tarelőterjesztés egyik pontja azt mondja, hogy a két kormány a létrejött megállapodások bármelyikét megváltoztatja, azokat a bank magára nézve érvénytelennek jelenti ki. A főtanács javaslatához ketten szóltak hozzá. Malinszky, a prágai kereskedelmi ős iparkamara alelnöke, aki a provizóriumot elfogadja, a szabadalmat azonban ellenzi, mert a csehek közül senkit sem választottak be a főtanácsba, A másik fölszólaló Brunner Lucián volt. Csodálkozását fejezte ki afölött, hogy a készfizetések fölvételét a javaslat nem foglalja magában, holott az az ország kereskedelmi érdekében áll. Helyteleníti továbbá az adómentes bankjegykontingens négyszázmillióról hatszáz millióra való fölemelését, ami, szerinte, nem felel meg az állami érdekeknek ós káros hatással van az állam hitelére is. A fölszólalásokra Pranger vezértitkar reflektált. Ezután a közgyűlés tulnyomo többsége a főtanács javaslatait elfogadta. Hivataloskodás egyfolytában. — A polgármester kiadta a rendeletet. — (Saját tudósítónktól). Szeged város közigazgatási hivatalaiban 1911 január elsejétől uj rend lép életbe. A szervezési szabályrendeletnek olykép törtónt módosítását, hogy ezentúl reggel nyolc órától délután két óráig egyfolytában teljesítenek a tisztviselők ós alkalmazottak szolgálatot, a belügyminiszter jóváhagyván, az uj rend megkezdődik s ezt a polgármester mai keletű határozatával hivatalosan el is rendelte. A polgármester értesiti az összes ügyosztályok vezetőit és a többi bivatalfőnököket a fontos újításról, szigorúan megkövetelvén a hivatalos idő betartását ós jelezvén, hogy adott esetekben délután is kell dolgozniok a hivatalnokoknak. A polgármester körrendelete a következő: A szervezési szabályrendelet '247. és 202. szakaszainak módosítása tárgyában hozott közgyűlési határozat a magyar királyi belügyminisztérium által jóváhagyatván s ezen szervezesi módosítás ezévi november 17-én tartott rendes közgyűlésen kihirdettetvén, az a közgyűlés határozata értelmében 1911. évi január 1-én életbe lép minek folytán 1911 január 1-tŐl kezdodoleg a hivatalos órák hétköznapokon délelőtt nyolc órától délután 2 óráig, ünnep- és vasárnap pedig délelőtt hat órától tizenegy óráig tartatnak, & beadványok pedig az iktató hivatalokban hétköznapokon délelőtt nyolc órától délután egy óráig,