Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

50 DELMAGYARORSZAG Í916 december 25 a fáradságot nem ismerő munkával, ezzel az erős akarattal és tenni tudással bírja nagyará­nyúvá fejleszteni vállalatait. A nagyobbszabásu vállalatok mellett foglal­kozik még bankügyletekkel is. Leszámítol; kölcsönöket nyújt, házakra, földekre, előlege­ket ad árukra, persze szolid alapon s ezért van tekintélyes forgalma a banküzletének is. Bosenfeld Izidor a város köztisztasági vál­lalkozója, Becsületesen tesz eleget vállalt köte­lezettségének. Néhány héttel ezelőtt egy be­adványa keltett általános feltűnést. Bosenfeld Izidor ugyanis gavallér módon fölajánlotta a városnak 1911. évre a köztisztasági vállalatá­nak összes gépeit, kocsiait s egyéb eszközeit rendelkezésére bocsátotta lovait, hogy a varos tegyen kísérletet a tisztogatással házi kezelés­ben. Mindezekért pedig nem kíván se haszná­lati dijaztatást, sem pedig a megtakarított összeg után részesedést, hanem egyedül azt akarja ezzel a tényével, hogy a város gazda­ságos alapon megtakarítást érjen el. Képviseletét birja a budafok—kőbányai Hag­genmacher sörgyárnak is. Amióta kezében van a sörgyár képviselete, azóta Haggenmacher­féle sör a város minden részében egyaránt nagy kelendőségnek örvend. Szállítási és elvámolási irodájának már igen régen jó nevet biztosított, A legtekintélyesebb szegedi kereskedőkkel áll már üzletének meg­alapítása óta összeköttetésben. Pontos. A szál­lítások eszközlésével a legnagyobb körültekin­téssel jár el, ugy, hogy felszólamlásra soha sincs alkalom. Költüzködők is épen ezért na­gyon szívesen keresik íöl Bosenfeld Izidor szál­lítási vállalatát. Hogy szorgalmas, fáradhatatlan munkájának megvan a megérdemelt gyümölcse, az csak ter­mészetes és ezt jólesőleg látja mindenki, aki barátja a munkának, aki értékelni tudja Bo­senfeld Izidor tevékeny munkásságát. Szegedi kisipar. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kisipar két­ségtelenül a fejlődés biztató fokán áll. Nem­csak a kisiparosok nagy száma, hanem azok tekintélyes részének kiváló szorgalma és ma­gas képzett-reményt nyújtanak arra, hogy ez a nagyszorgalmu, munkás, jelentős társadalmi osztály hovatovább jobb viszonyok közé kerül, munkássága egyre nagyobb, méltánylásra és elismerésre talál. A szegedi kisiparnak kitűnő, városszerte, sőt azon tul is elismert képviselői vannak. Különösen fejlett a bádogos-ipar, amelyet nem egy derék, törekvő ember valósággal iparmüvészettó tökéletesített. Schwarz Rudolfot, akinek virágzó üzlete és műhelye a Polgár­utca tizenhetedik szám alatt van, egy hete választották be a törvényhatósági bizottságba, Amellett, hogy Schwarz kitűnő iparos, aki szorgalmával és tudásával szép ekzisztenciát tudott teremteni, a közéletben is élénk részt vesz. Tagja az ipartestület elöljáróságának és mindenhol a harcvonal élén látjuk, ahol az iparosság érdekeinek védelméről ós istápolásá­ról van szó. Fogéi Ede nemcsak Szegednek, de az egész Délvidéknek egyik legelismertebb és legtehetségesebb iparosa. Az az ember első­sorban, aki az iparűzés sablonosságát egyéní­teni és tökéletesíteni tudta. Fogel Ede ipar­művész. A Takaréktár nyolcadik szám alatt levő műhelyéből a rendes bádogos-munkákon kívül nagyon sokszor kerültek ki olyan tárgyak, amelyeket a tervezés, az elkészítés, a finom kidolgozás alapján bátran lehet az iparművé­szet törni ékének nevezni. Bosenfeld Sándornak a Széclienyi-tér nyol­cadik szám alatt levő bádogos-műhelye a leg­előkelőbbek és legkeresettebbek egyike. Pontos kiszolgálásával, jó anyagával igazán mintaképe annak a magyar iparosnak, aki üzletének nagy vevőkört, iparágának becsülést akar szerezni. — Fekete Nándornak a Tábor-utca ötödik szám alatt van a bádogos műhelye. Semmi sem jellemző jobban rá, minthogy megrendelésekkel és vásárlásokkal a város minden részéből föl­keresik. Jó kiszolgálást, szép kiállítást, praktikus anyagot ád, ezekkel került a keresett és párto­lásra méltó iparosok közé. A jobb bádogos­mesterek közül egyelőre még kettőnek a nevét írjuk ide: Merkler Hermanét, akinek a műhelye a Gizella-tér 3. szám ós Schwarz Jánosét, aki­nek a műhelye a Valéria-tér 12. szám alatt van. Mindkettő törekvő iparos, akik jó kiszolgálá­sukkal, tartós készítményeikkel tekintélyes és hü vevőkörre tettek szert. Moskovits Lajos elektrotechnikus tipusa az igazi inteligens iparosnak. Budapesten a Ma­gyar Altalános Villamos Bészvénytársaság- és tíancs-gj&r elektrotechnikai osztályának vezető embere volt hosszú éveken keresztül. Jelenleg a Dugonics-tér első szám alatt van az üzlete. — Jánics Józsefnek villanyerőre berendezett gőzmosódája elsőrendű vállalat ezen a téren. Huszonöt munkásnőt állandóan foglalkoztat. Mosótelepe Takaréktár-utca hatodik szám alatt van. — Benedek Antal lakatosmester csak nemrég helyezte a műhelyét, a Vár-utca első szám alá, ahol a szuterén-lielyiségben a mo­dern technika legújabb vívmányaival, gépeivel találkozunk. Sziráky János késes e szakmába az egész város egyedüli, megbízható cége, akinek fénye­sen berendezett üzlete van a Kelemen-utca negyedik szám alatt. — Szegszárdi József bőröndös és bőrdíszműves fiatal iparos, aki műhelyét csak rövid pár éve alapította és máris sok és nagy megrendeléssel halmozza el a közönség. Négy munkást foglalkoztat, még sem tud eleget tenni a nagy keresletnek. Mű­helye és fényesen berendezett bőröndös-üzlete az Iskola-utca tizenegyedik szám alatt van. Babos Sándor hangszerész fiatal, törekvő iparos, aki csak rövid pár hónapja létesítette ipartelepót ós máris rengeteg munkával hal­mozzák el. Kitűnő és nagy szakértelemmel be­rendezett telepe az Iskola-utca hatodik szám alatt van. Czncz Ferenc géplakatosnak kitűnően föl­szerelt gépjavító-műhelye van a Tisza Lajos­körut hatvankilencedik szám alatt. Egészen fiatal iparos és már olyan kitüntetés érte szakszerű munkájáért, amely díszére válna bármely nagy vállalatnak is. A legutóbbi te­mesvári kiállításon ugyanis aranyéremmel tün­tették ki. — Baszlovszky Sándor asztalos ki­tűnő, szorgalmas, törekvő iparos. Specialista a konyhabutorkészitésben. Műhelye Tisza Lajos­körut negyvennyolcadik szám alatt van. Kohn Béla müstoppoló ebben a szakmában nemcsak Szegeden, de az egész vidéken egyedül áll. Kitűnő iparos-ember, akit már számos ki­tüntetés ért. Műhelye Oroszlán-utca tizen­hetedik szám alatt van. — Horváth Mihály férfi szabó hosszú éveken keresztül volt a Holtzer-cég szabásza. Amikor innen kilépett, a Kölcsey-utcán szabóüzletet létesített. Jó ízlése, kitűnő munkája és szabása révén rövid idő alatt közismertté és kedveltté lett. — Hoffer B. füzőkészitő, ki hosszas külföldi tartózkodás után Szegeden telepedett le. Kitűnő, szakava­tott munkája révén számos elismerő levelet mutathat föl. Tüzőtelepe: Széchenyi-tér har­madik szám alatt van. Egy elsőrangu pékségről. Szegeden min­denki ismeri a hires Nagy Pál Utóda-féle pék­mühelyt, amely kitűnő süteményeiért többször elismerésben részesült. Amióta ezt az üzletet a jelenlegi tulajdonos, Wolf Jakab átvette, azóta még inkább emelkedett a forgalma, amely az első helyek egyikét foglalja el a szegedi piacon. Még a konkurrencia is kénytelen elismerni a Wolf sütemények jóságát. A szegedi előkelő kávéházak legtöbbje Wolftól veszi a sütemé­nyeket vendégei részére, de rendkívül sok kis­kereskedő is van Wolf vevői között. De nem­csak ezért hires a Wolf-féle pékség. A kávé­házak látogatói tudják, hogy mit csinál meg Wolf pók, egyedül ő. Az uzsonnakávéhoz föl­szolgált kuglófot, amelyből mindenki több da­rabot is megeszik. Ez specialitása ennek a ki­tűnő pókmesternek, akinek a Somogyi-utcai üzletét ezért is sokan megkeresik a rendelők közül. Wigner és Lusztig. Ivót fiatal kereskedő neve. Alig pár éve, hogy a Kelemen-utcában rövidáru-üzletet nyitottak, amelyet szolid ve­zetéssel csakhamar a legelsők egyikévé emel­tek. A vásárló közönség ugy ismeri a Wigner és Lusztig céget, mint ahol igen olcsó árakért a legjobb árut kapja. Amellett a cikkeket mind elsőrangú gyáraktól szerzik be, ami szintén vonzóerővel hat és bizalmat gerjeszt. Nemcsak Szegedről, de az egész Délvidékről fölkeresik Wigner és Lusztig üzletét. A magánosokon kivül a falusi kiskereskedők legnagyobbrésze itt szerzi be a szükségletét, főleg a harisnya és kötött árukat. A Kobrák-cipők. Valóságos fogalommá lett már nemcsak Magyarországon, de az egész vi­lágon a Kobrák név, ha jó cipőkről van szó. A hazai iparcikkek közül a Kobrák-cipők. szerez­tek legnagyobb dicsőséget a külföldön verseny­képességükkel és tartósságukkal. A konkuren­cia is tudja és ép ezért a reklámjaiban is utá­nozza Kobrakék reklámjainak külső formáját is, hogy igy tévútra vezesse a közönséget. De ez legfeljebb csak egyszer sikerülhet, mert aki a Kobrak-cipŐt egyszer viselte az föltétlenül észreveszi az áru jóságán, hogy félrevezették. A Kobrák-féle cipőgyár szegedi képviselete a Kölcsey-utcában van és Eichner László vezeti nagy szakértelemmel és ambícióval. A jó kiflik. A télen történt, hogy egy nagy­körúti kiskereskedésbe tértem be a társaságom­mal. Egész éjjel züllöttünk és reggelizni akar­tunk. A ruszli mellé péksüteményt vettünk, amely két kosárban volt kipakkolva. Amikor fizetésre került a sor, a kereskedő azt kér­dezte tőlünk, melyik kosárból vettük a süte­ményeket, — Miért? — kérdeztük. — Azért, mert ha ezekből a láthatóan szebb kiflikből ettek az urak, akkor többet fizetnek, mert ezek Schweíger-téle süteméryek. — Hát aztán ? Nincs róla tudomásunk, hogy ezekért többet kell fizetni. — Csodálom, ha az urak szegediek, akkor tudniok kellene, hogy a legjobb péksüteménye­ket Schweiger Simon és fia Petőfi Sándor-sugár­uti sütödéjében kaphatók. Régi hires pékség ez negyven esztendeje áll fönn. Házi kenyere szintén a legízletesebb, egy óv óta pedig cuk­rász-pékséget is állított föl Schweiger, elsőnek Szegeden. Else Jerusalem regénye. A szépirodalomnak és művészeteknek legtöb­bet földolgozott éí legkedveltebb tárgya a szerelmi élet. Az ezzel összefüggő események elbeszélése, az érzolmeknek és szenvedélyeknek játéka, a vágy és kötelesség összeütközése, a társadalmi intézményektől, erkölcstől, szokás­tól, törvényektől megbéklyózott érzés fölláza­dása s ezeknek a különböző elemeknek szaka­datlan, uj helyzetekbe való bekerülése évezredek óta izgatja és serkenti munkára a teremtő művészi képzeletet. De ennek a sokoldalú, sőt azt lehetne mondani, minden oldalú megvilágí­tásnak ellenére is a szerelmi életnek inkább csak a fölületen jelentkező és színpadi részei, az érzések és életsorsot alakító cselekedetek azok, amelyeket a művészet révén megismert az emberiség. Régebben csak a szerelmi élet diszletei, a cirádák, az ornamentika volt a művészet tárgya. Később azután már az épület falait, az emeleteket, a nagy, nyilt, egyenes folyosókat, másoknál még — a hálószobákat is meg lehetett látni ós csak a legújabb — persze nem esztendőkkel, hanem évtizedekkel mérve az időt — a legújabb irodalom ásott le egészen odáig, ahol ennek az épületnek szociális és fiziológiai, tehát társadalmi ós élettani alapjai vannak. Tudomány és szépirodalom vállvetett erővel dolgozott azon, hogy megismertesse a ködös, érzelgős, holdvilágos szerelem után azt a nagy társadalmi és élettani erőt, amelyet a nemi és szerelmi élet a természet háztartásában kép­visel. A naturalista regény a természettudo­mányi ismeretek haladásának és minden müveit ember gondolkodásában való fölszivódásának következtében megmutatta az állatot az ember­ben, ahogy a régi idealisták szótára a legegye­temesebb és legtermészetesebb emberi szükség­letek kielégitósót nevezte. Nagy művészek munkáiban hatalmas erővel szólalt meg az ábrándozás, gőgicsélés, tárgytalan sóvárgás vágy-arisztokráciája helyett a nyers és fékezet­len indulatok, a szükségletek tárgyát nyíltan megnevező szenvedélyek, mezítelen, vérszegény­nyé nem tett, erőtelenre nem halványított érzések demokráciája. A szerelmi élet rajzolásában bekövetkezett, másik nagy változás szintén s e szónak még igazibb értelmében demokratikus jellegű. A régi művészet, a nagy görög vagy ind költők el­beszélő munkái istennők, királynők szerelmi életénél szociális szempontból alsóbbrendű sze­relmi életekkel nem is igen foglalkozott. Idők folyamán az égi helyére a földi arisztokrácia került s amint uj társadalmi osztályok kelet­keztek s kértek részt a társadalom hatalmából, intézményeiből és szellemi életéből, ugy került ezeknek az osztályoknak sajátos szerelmi és nemi élete is az irodalmi élet középpontjába. A mi időnknek társadalmi szempontból legjek

Next

/
Thumbnails
Contents