Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-03 / 163. szám

é ÖKLMAŐYAR0RS2ÁG 1910 december 3 tot. Ismertette kihallgatásakor a nyomtatvány­szállítás körül való eljárást. Elnök: Hogy jutott ön az első árlejtésen a nyomtatványszállításhoz ? — Pályázat utján. — Igaz az, hogy akkor sápolás történt? — Az egész világon igy van. Nekem van erről egy irásom, amelyet a pör végén fogok fölmutatni, ez igazol engem. . (Az ügyészségi hatok.) Délután háromnegyed négy órakor folytat­ták a tárgyalást. Igen nagy érdeklődés mutat­kozott a tárgyalás iránt délután is. Balassa Ármin felszólalásával kezdődött a délutáni tárgyalás. Kérte a bizonyítás kiegé­szítését Engel Lajos nyomtatványazállitási ügyében. Mielőtt erről döntöttek volna, a biróság is­mertette az iratokat arra vonatkozólag-, hogy Engel a szállítás körül követett-e el csalást? Fölolvasták először a hatóság vallomását, amely szerint „kijelenti a város tanácsa, hogy a megejtett és befejezett közigazgatási vizsgálat ered­ményéhez képest a város vagyoni érdekeinek megóvása szempontjából ezidő szerint Engel Lajos vállalkozóval szemben további lépések­nek megtételét részéről saját hatáskörében szükségesnek nem tartja," Fölolvasták azokat az iratokat, amelyek sze­rint Balassa Ármin dr megvádolta Engelt, hogy a főkapitány-helyettesi hivatalban megfogták, amikor ezer iv papiros helyett csak nyolcszáz­ötvenet szállított, — tehát ő, Balassa, ezt igazán konkrét bizonyítéknak is tartotta és tartja ma is. Viszont Engel Lajos azzal véde­kezett, hogy a beszállított csomagon Írásával feltüntette, hogy „száznegyven Ívvel kevesebb lesz szállítva", meg is mondta ennek okát, azt, hogy a nyomás közben ennyi iv elromlott. Fölolvasták a szegedi ügyészségnek akkor hozott végzését a vizsgálat befejezése után, amikor a vád képviseletét megtagadta, mert „az a körülmény, hogy az adókönyveknól tény­leg találtatott sulykülönbözet, habár ez a kü­lönbözet aránylag nem is nagy (kétszázhuszon­két kilogram hetvennyolc dekánál nyolcvan­négy deka, tehát nem egészen egy kilogram); öt esetben a város kárára történt eltérés ösz­szesen tizenhárom korona harminc fillér külön­bözetet tesz ki, a város károsodásával járó esetek száma igen csekély azoknak az esetek­nek a számához, melyekben a város javára mutatkozó eltérések dacára az alacsonyabb ár folyósittatott ; a tizenhárom korona harminc fillér eltérési összeg (kilencvenezer koronánál) is épen csekélysége folytán nem alkalmas arra, hogy bűncselekmény gyanúját keltse köztiszt­viselő ellen, a vád képviseletét meg kellett tagadni." Fölolvasták a szegedi főügyészség- végzését, amely szerint helybenhagyta'a királyi ügyész­ség végzését, mert „a csalás tónyálladékának megállapítása a további eljárástól sem vár­ható." (Balassa és a védője.) A főügyészség végzésének fölolvasása után Balassa Ármin dr beszólt újra. — Okmányok vannak, — mondotta — atne­'yek a csalás bebizonyítására valók ós a ki­küldött bizottság annak idején mégis tévesen állapította meg, hogy nem történt visszaélés. Jegyzőkönyvek vannak, hogy igenis voltak! Kérem azok fölolvasását. Reiniger Jakab dr, Balassa védője : Nem ma. gánórdekből, hanem közérdekből beszélt és irt Balassa Ármin dr, aki városi képviselő is ós ügyelt Balassa, amikor észrevételeit megtette : ez világlik ki az egész poranyagból. Kérem a bízonyitás megengedését. Az ügyészség nem vette át a vád képviseletét — át kell tehát venni a vádlott képviselőjének és át is veszem. Engel Lajos csalása nem mint büncselekedet jön számításba, hanem mint olyan eljárás, amely kereskedőre nem korrekt. Reiniger Jakab dr ezután fölsorolta egyenkint is a bizonyítás kiegészítésére, az összes dol­gokra való bizonyítás elrendelését. Kérte kö­zöttük a szegedi, akkori nyomdatulajdonosok kihallgatását, akiket nóvszerint is megvádolt egyik társuk, hogy ő vele együtt sápot kaptak Kngeltöl, hogy ne pályázzanak a szegedi városi nyomtatványokra. Engel Lajos és védője, Engel Sándor dr, fö­löslegesnek tartják a hatósági és ügyészségi végzések után a bizonyítás elrendelését ós el­lenzik azt. A bíróság késő este, rövid tanácskozás után kihirdette, hogy a mai tárgyalás folytatását szombat délelőtt tizenegy órára halasztja. Ak­kor hirdetik ki, vájjon megengedik-e az ujabb bizonyítást, ebben a három és félév óta húzódó pörben. Utazás egy előadás körül. — Fáber Oszkár előadása elmarad. — (Saját tudósítónktól.) December harmadikára, szombat estére hirdette a Szegedi Társadalom­tudományi Társaság Fáber Oszkár dr-nak, a kiváló szociológus-tanárnak szabad-előadását a Mária-kongregációkról. Az előadás iránt a kö­zönség körében óriási érdeklődés mutatkozott, mert Szeged társadalmi életében egyidő óta tért foglal a klerikális szellem ós a szabadon­gondólkodó, radikális polgárság helyénvalónak rezte már a progresszív szabadelvüség szóhoz­jutását. Hír szerint az előadásra a kongregá­cionisták képviseletében lejött volna Görcsöm Dénes budapesti tanár, az Alkotmány munka­társa is és részt vett volna a szabadnak hirde­tett vitában. Ez a nagy érdeklődéssel várt előadás most hirtelen elmarad ; a Társaság ugyanis, önálló helyiséggel nem rendelkezvén, ülését rend­szerint a városháza nagytermében szokta meg­tartani, amelyet a polgármester e célra kész séggel fölajánlott. Ám az elmúlt évek egyikéi ben Kunfi Zsigmond dr egy előadása alkalmá­ból a polgármester kijelentette, hogy ezentúl csak esetről-esetre fogja átengedni a városháza ¿érmét, mert bárminő előadást nem engedélyez^ het a város vendégszeretetében. Kunfi neve­zetes előadásának a cirne ez volt: Alkalmas-e a kereszténység a szociális bajok orvoslására P A polgármester korlátoló intézkedését pedig az a kulisszamögöttí fegyverkezés okozta, amelyet Kuníi radikális szellemű előadása után a sze­gedi Katolikus Kör emberei indítottak a pol­gármesternél a régóta proskribált Szegedi Tár­sadalomtudományi Társaság ellen. Ettől az időtől fogva minden jelentősebb elő­adását e Társaság a Lloyd-társulatnak Kass­vígadóbeli nagytermében volt kénytelen meg­tartani, mert nem akarta a mindenkor előzé­keny polgármestert megtámadtatásoknak ki­tenni. A Lloyd-társulat elnöke, Obláth Lipót ós titkára, Vermes Zsigmond, a legnagyobb kész­séggel voltak e tekintetben a Társaság iránt. Fáber Oszkár előadását is a Lloyd-teremben kellett volna megtartani, amelyet ez alkalomra is megkapott a Társaság Obláth elnöktől Péntek délben váratlanul telefonhoz szólította Obláth Lipót Kőhegyi Lajos dr-t, a Társaság elnökét és közölte vele, hogy, legnagyobb saj­nálatára kénytelen adott igéretét visszavonni mert a Lloyd igazgató-választmányának kifo­gásai vannak Fáber Oszkár előadása ellen, az előadás tárgya tekintetében. Kőhegyi elnök azonnal érintkezésbe lépett Hollós József dr-ral, a társaság főtitkárával, akivel abban állapodott meg, hogy a szombatra kitűzött előadást nem tartják meg, az előadót erről táviratilag értesítik, egyben az ügy meg­beszélése végett sürgősen választmányi ülést hivnak össze. A meglepő eset hírével tudósítónk fölkereste a szegedi Lloyd-társulat választmányának egyik illusztris tagját, aki a következőket volt szí­ves kijelenteni: — A dolog engem lep meg legjobban, mert tudomásom szerint a választmány formális ülést két hét óta egyáltalában nem tartott. Lehet, hogy az elnöknél több tag emelt kifogást ós ez bírta őt reá a terem visszavételére. Sajná­lom ós nem helyeslem az esetet, mert semmi oka és ingerencíája nem lehet a Lloydnak arra hogy előzetes cenzúrái gyakoroljon egy tudo­mányos előadás fölött, amelyet a szegedi és a budapesti Társadalomtudományi Társaság egész presztízse fedez. Tudósítónknak alkalma volt a szegedi Tár­sadalomtudományi Társaság egyik nagyon mun­kás tagjával beszélni, aki igy nyilatkozott: — Mi a Lloyd részéről az ügyet nem tekint­jük a vendégszeretet megtagadásának. Igen nagy hálával tartozunk a társulatnak külön­ben is. De sajnálatos, hogy opportunitásában ez az előkelő és független polgári testület oly messzire megy, hogy egy tudományos előadás elé akadályokat gördít, nehogy klerikális rész­ről megtámadják a puszta vendégszeretet miatt. Hire jár, hogy a meglepő fordulat állítólag Löw Immánuel dr főrabbi intervenciójára tör­tént volna meg. Annyi bizonyos, hogy ez ügy­nek a Lloyd kebelében még folytatása lesz, mert a tagok egyrósze nincs megelégedve a tör­téntekkel. ITj orosz főkouziil Budapesten. Pétervár. ról jelentik: A kormány Neratow helyébe Ne lidovv budapesti főkonzult fogja kinevezni a külügyminisztériumba osztályfőnökké. Buda­pesti főkonzul Priklonszki kamarás lesz. Az olasz—osztrák-magyar határ. Rómából jelentik: Foscari képviselő interpellációt jelen­tett be a külügyminiszterhez, hogy mikor fog­ják végleg rendezni az olasz—osztrák-magyar határt. A miniszterelnök a belügyi reformokról. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénz­ügyi bizottsága pénteken délután Khuen­Héderváry Károly gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen a belügyi tárca költségve­tését tárgyalták le. A miniszterelnök kö­szönetét fejezte ki, hogy a költségvetés tár­gyalása során neki alkalmat adtak most arra, hogy az utóbbi időben fölvetett kér­désekre nyilatkozhassék. ' Először is a közigazgatás reformjáról akar beszélni, — mondotta. — Hazai közigazga­tásunk állapotát némelyek jónak, a túlzók pedig gyöngének tartják. Ezekkel az ellen­tétes fölfogásokkal szemben a tény az, hogy az ország némely vidékén annak működése talán nem egészen kifogástalan. Ő azonban kijelentheti, hogy közigazgatásunk általában jó. A közigazgatás reformjára nézve annak a nézetének ad kifejezést, hogy a kinevezési rendszer behozatala a legmerészebb megol­dás lenne. Kéri azonban a bizottság tagjaitól, hogy a közigazgatás reformjával kapcsolatban teendő nyilatkozatait csak akadémikus eszmecserének tekintsék. A kormány a köz­igazgatás reformját ugyanis fölvette pro­gramjába, mert kifejezésre akarta juttatni azt a minden oldalról kifejezésre jutó köz­óhajt, hogy ennek a kérdésnek rendezésére szükség van, azonban a mikénti megoldásra nyilatkozni a programban korai lett volna. Nézete szerint a kinevezési rendszer jól összeegyeztethető volna az autonómiával, mert az ideális cél az lenne, hogy az államigaz­gatást államszervek, az autonómia körébe tartozó közigazgatást autonóm-szervek lássák el. Szükséges az is, hogy a közigazgatás föladatait hozzáértő egyének lássák el és uj erők kerüljenek be a közigazgatás pozícióiba. A jó közigazgatás nagy befolyást gyako­rolna a nagytöke vállalkozó kedvére is, mert az ipari vállalatok létesítésére ösztökélné a nagytőkét. Nemkülönben a nemzetiségi kérdés szem­pontjából is fontos a jó közigazgatás, mert ez tompítaná élét az elégedetlenségnek, amely főleg a rossz közállapotokból szár­mazik. Uj szervezés kell, száműzni kell a közigazgatásból a pártpolitikai szempontokat. A községi közigazgatás is túlterhelt az ügykörök szétágazása folytán. A községi közigazgatásra sok állami funkció elvég­zése nehezedik. Fölemlítette még beszéde végén a kiván­dorlás csökkenését, szükségesnek látja még a körorvosok országos szervesését. Végül kitért a miniszterelnök a választói jog reformjára. A választójog reformja — úgymond — a választójoggal magával nem kapcsolatos. A választói rendszernek függet­lennek kell lenni a politikai választói jog­tól ós a kulturális és gazdasági érdekek kielégítését kell célozni.

Next

/
Thumbnails
Contents