Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-03 / 163. szám

é ÖKLMAŐYAR0RS2ÁG 1910 december 3 tot. Ismertette kihallgatásakor a nyomtatványszállítás körül való eljárást. Elnök: Hogy jutott ön az első árlejtésen a nyomtatványszállításhoz ? — Pályázat utján. — Igaz az, hogy akkor sápolás történt? — Az egész világon igy van. Nekem van erről egy irásom, amelyet a pör végén fogok fölmutatni, ez igazol engem. . (Az ügyészségi hatok.) Délután háromnegyed négy órakor folytatták a tárgyalást. Igen nagy érdeklődés mutatkozott a tárgyalás iránt délután is. Balassa Ármin felszólalásával kezdődött a délutáni tárgyalás. Kérte a bizonyítás kiegészítését Engel Lajos nyomtatványazállitási ügyében. Mielőtt erről döntöttek volna, a biróság ismertette az iratokat arra vonatkozólag-, hogy Engel a szállítás körül követett-e el csalást? Fölolvasták először a hatóság vallomását, amely szerint „kijelenti a város tanácsa, hogy a megejtett és befejezett közigazgatási vizsgálat eredményéhez képest a város vagyoni érdekeinek megóvása szempontjából ezidő szerint Engel Lajos vállalkozóval szemben további lépéseknek megtételét részéről saját hatáskörében szükségesnek nem tartja," Fölolvasták azokat az iratokat, amelyek szerint Balassa Ármin dr megvádolta Engelt, hogy a főkapitány-helyettesi hivatalban megfogták, amikor ezer iv papiros helyett csak nyolcszázötvenet szállított, — tehát ő, Balassa, ezt igazán konkrét bizonyítéknak is tartotta és tartja ma is. Viszont Engel Lajos azzal védekezett, hogy a beszállított csomagon Írásával feltüntette, hogy „száznegyven Ívvel kevesebb lesz szállítva", meg is mondta ennek okát, azt, hogy a nyomás közben ennyi iv elromlott. Fölolvasták a szegedi ügyészségnek akkor hozott végzését a vizsgálat befejezése után, amikor a vád képviseletét megtagadta, mert „az a körülmény, hogy az adókönyveknól tényleg találtatott sulykülönbözet, habár ez a különbözet aránylag nem is nagy (kétszázhuszonkét kilogram hetvennyolc dekánál nyolcvannégy deka, tehát nem egészen egy kilogram); öt esetben a város kárára történt eltérés öszszesen tizenhárom korona harminc fillér különbözetet tesz ki, a város károsodásával járó esetek száma igen csekély azoknak az eseteknek a számához, melyekben a város javára mutatkozó eltérések dacára az alacsonyabb ár folyósittatott ; a tizenhárom korona harminc fillér eltérési összeg (kilencvenezer koronánál) is épen csekélysége folytán nem alkalmas arra, hogy bűncselekmény gyanúját keltse köztisztviselő ellen, a vád képviseletét meg kellett tagadni." Fölolvasták a szegedi főügyészség- végzését, amely szerint helybenhagyta'a királyi ügyészség végzését, mert „a csalás tónyálladékának megállapítása a további eljárástól sem várható." (Balassa és a védője.) A főügyészség végzésének fölolvasása után Balassa Ármin dr beszólt újra. — Okmányok vannak, — mondotta — atne'yek a csalás bebizonyítására valók ós a kiküldött bizottság annak idején mégis tévesen állapította meg, hogy nem történt visszaélés. Jegyzőkönyvek vannak, hogy igenis voltak! Kérem azok fölolvasását. Reiniger Jakab dr, Balassa védője : Nem ma. gánórdekből, hanem közérdekből beszélt és irt Balassa Ármin dr, aki városi képviselő is ós ügyelt Balassa, amikor észrevételeit megtette : ez világlik ki az egész poranyagból. Kérem a bízonyitás megengedését. Az ügyészség nem vette át a vád képviseletét — át kell tehát venni a vádlott képviselőjének és át is veszem. Engel Lajos csalása nem mint büncselekedet jön számításba, hanem mint olyan eljárás, amely kereskedőre nem korrekt. Reiniger Jakab dr ezután fölsorolta egyenkint is a bizonyítás kiegészítésére, az összes dolgokra való bizonyítás elrendelését. Kérte közöttük a szegedi, akkori nyomdatulajdonosok kihallgatását, akiket nóvszerint is megvádolt egyik társuk, hogy ő vele együtt sápot kaptak Kngeltöl, hogy ne pályázzanak a szegedi városi nyomtatványokra. Engel Lajos és védője, Engel Sándor dr, fölöslegesnek tartják a hatósági és ügyészségi végzések után a bizonyítás elrendelését ós ellenzik azt. A bíróság késő este, rövid tanácskozás után kihirdette, hogy a mai tárgyalás folytatását szombat délelőtt tizenegy órára halasztja. Akkor hirdetik ki, vájjon megengedik-e az ujabb bizonyítást, ebben a három és félév óta húzódó pörben. Utazás egy előadás körül. — Fáber Oszkár előadása elmarad. — (Saját tudósítónktól.) December harmadikára, szombat estére hirdette a Szegedi Társadalomtudományi Társaság Fáber Oszkár dr-nak, a kiváló szociológus-tanárnak szabad-előadását a Mária-kongregációkról. Az előadás iránt a közönség körében óriási érdeklődés mutatkozott, mert Szeged társadalmi életében egyidő óta tért foglal a klerikális szellem ós a szabadongondólkodó, radikális polgárság helyénvalónak rezte már a progresszív szabadelvüség szóhozjutását. Hír szerint az előadásra a kongregácionisták képviseletében lejött volna Görcsöm Dénes budapesti tanár, az Alkotmány munkatársa is és részt vett volna a szabadnak hirdetett vitában. Ez a nagy érdeklődéssel várt előadás most hirtelen elmarad ; a Társaság ugyanis, önálló helyiséggel nem rendelkezvén, ülését rendszerint a városháza nagytermében szokta megtartani, amelyet a polgármester e célra kész séggel fölajánlott. Ám az elmúlt évek egyikéi ben Kunfi Zsigmond dr egy előadása alkalmából a polgármester kijelentette, hogy ezentúl csak esetről-esetre fogja átengedni a városháza ¿érmét, mert bárminő előadást nem engedélyez^ het a város vendégszeretetében. Kunfi nevezetes előadásának a cirne ez volt: Alkalmas-e a kereszténység a szociális bajok orvoslására P A polgármester korlátoló intézkedését pedig az a kulisszamögöttí fegyverkezés okozta, amelyet Kuníi radikális szellemű előadása után a szegedi Katolikus Kör emberei indítottak a polgármesternél a régóta proskribált Szegedi Társadalomtudományi Társaság ellen. Ettől az időtől fogva minden jelentősebb előadását e Társaság a Lloyd-társulatnak Kassvígadóbeli nagytermében volt kénytelen megtartani, mert nem akarta a mindenkor előzékeny polgármestert megtámadtatásoknak kitenni. A Lloyd-társulat elnöke, Obláth Lipót ós titkára, Vermes Zsigmond, a legnagyobb készséggel voltak e tekintetben a Társaság iránt. Fáber Oszkár előadását is a Lloyd-teremben kellett volna megtartani, amelyet ez alkalomra is megkapott a Társaság Obláth elnöktől Péntek délben váratlanul telefonhoz szólította Obláth Lipót Kőhegyi Lajos dr-t, a Társaság elnökét és közölte vele, hogy, legnagyobb sajnálatára kénytelen adott igéretét visszavonni mert a Lloyd igazgató-választmányának kifogásai vannak Fáber Oszkár előadása ellen, az előadás tárgya tekintetében. Kőhegyi elnök azonnal érintkezésbe lépett Hollós József dr-ral, a társaság főtitkárával, akivel abban állapodott meg, hogy a szombatra kitűzött előadást nem tartják meg, az előadót erről táviratilag értesítik, egyben az ügy megbeszélése végett sürgősen választmányi ülést hivnak össze. A meglepő eset hírével tudósítónk fölkereste a szegedi Lloyd-társulat választmányának egyik illusztris tagját, aki a következőket volt szíves kijelenteni: — A dolog engem lep meg legjobban, mert tudomásom szerint a választmány formális ülést két hét óta egyáltalában nem tartott. Lehet, hogy az elnöknél több tag emelt kifogást ós ez bírta őt reá a terem visszavételére. Sajnálom ós nem helyeslem az esetet, mert semmi oka és ingerencíája nem lehet a Lloydnak arra hogy előzetes cenzúrái gyakoroljon egy tudományos előadás fölött, amelyet a szegedi és a budapesti Társadalomtudományi Társaság egész presztízse fedez. Tudósítónknak alkalma volt a szegedi Társadalomtudományi Társaság egyik nagyon munkás tagjával beszélni, aki igy nyilatkozott: — Mi a Lloyd részéről az ügyet nem tekintjük a vendégszeretet megtagadásának. Igen nagy hálával tartozunk a társulatnak különben is. De sajnálatos, hogy opportunitásában ez az előkelő és független polgári testület oly messzire megy, hogy egy tudományos előadás elé akadályokat gördít, nehogy klerikális részről megtámadják a puszta vendégszeretet miatt. Hire jár, hogy a meglepő fordulat állítólag Löw Immánuel dr főrabbi intervenciójára történt volna meg. Annyi bizonyos, hogy ez ügynek a Lloyd kebelében még folytatása lesz, mert a tagok egyrósze nincs megelégedve a történtekkel. ITj orosz főkouziil Budapesten. Pétervár. ról jelentik: A kormány Neratow helyébe Ne lidovv budapesti főkonzult fogja kinevezni a külügyminisztériumba osztályfőnökké. Budapesti főkonzul Priklonszki kamarás lesz. Az olasz—osztrák-magyar határ. Rómából jelentik: Foscari képviselő interpellációt jelentett be a külügyminiszterhez, hogy mikor fogják végleg rendezni az olasz—osztrák-magyar határt. A miniszterelnök a belügyi reformokról. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délután KhuenHéderváry Károly gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen a belügyi tárca költségvetését tárgyalták le. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki, hogy a költségvetés tárgyalása során neki alkalmat adtak most arra, hogy az utóbbi időben fölvetett kérdésekre nyilatkozhassék. ' Először is a közigazgatás reformjáról akar beszélni, — mondotta. — Hazai közigazgatásunk állapotát némelyek jónak, a túlzók pedig gyöngének tartják. Ezekkel az ellentétes fölfogásokkal szemben a tény az, hogy az ország némely vidékén annak működése talán nem egészen kifogástalan. Ő azonban kijelentheti, hogy közigazgatásunk általában jó. A közigazgatás reformjára nézve annak a nézetének ad kifejezést, hogy a kinevezési rendszer behozatala a legmerészebb megoldás lenne. Kéri azonban a bizottság tagjaitól, hogy a közigazgatás reformjával kapcsolatban teendő nyilatkozatait csak akadémikus eszmecserének tekintsék. A kormány a közigazgatás reformját ugyanis fölvette programjába, mert kifejezésre akarta juttatni azt a minden oldalról kifejezésre jutó közóhajt, hogy ennek a kérdésnek rendezésére szükség van, azonban a mikénti megoldásra nyilatkozni a programban korai lett volna. Nézete szerint a kinevezési rendszer jól összeegyeztethető volna az autonómiával, mert az ideális cél az lenne, hogy az államigazgatást államszervek, az autonómia körébe tartozó közigazgatást autonóm-szervek lássák el. Szükséges az is, hogy a közigazgatás föladatait hozzáértő egyének lássák el és uj erők kerüljenek be a közigazgatás pozícióiba. A jó közigazgatás nagy befolyást gyakorolna a nagytöke vállalkozó kedvére is, mert az ipari vállalatok létesítésére ösztökélné a nagytőkét. Nemkülönben a nemzetiségi kérdés szempontjából is fontos a jó közigazgatás, mert ez tompítaná élét az elégedetlenségnek, amely főleg a rossz közállapotokból származik. Uj szervezés kell, száműzni kell a közigazgatásból a pártpolitikai szempontokat. A községi közigazgatás is túlterhelt az ügykörök szétágazása folytán. A községi közigazgatásra sok állami funkció elvégzése nehezedik. Fölemlítette még beszéde végén a kivándorlás csökkenését, szükségesnek látja még a körorvosok országos szervesését. Végül kitért a miniszterelnök a választói jog reformjára. A választójog reformja — úgymond — a választójoggal magával nem kapcsolatos. A választói rendszernek függetlennek kell lenni a politikai választói jogtól ós a kulturális és gazdasági érdekek kielégítését kell célozni.