Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

10 DELMAGYARORSZAG Í916 december 25 fora, de ha a metaforát elhagyjuk is, meg­marad az a valóság, hogy kevés a ráérő idő az inyenckedésre. A lovag mögött ül a sötét gond: a business, az üzlet, a kenyérkereset, a tennivaló, a kénytelen aktivitás. S az akció sohasem szerette az álmodozást, a flnomko­dást, az élvezést. Nem engedi meg, hogy az asztalt örömök kertjévé avassam, amelynél soká idözöm, ahol olyan gyümölcsöket akarok magamba szedni, amiktől a szellemem fino­modik, amitől szellemessé válok s az agy­velőmből szubtilitásokat desztillálok. Nem szürcsölgethetem a boromat azért, hogy halle­lujázok neki s ötletek szikrázzanak a beszé­demben. A mekanizmus az ételekre Is rátette a kezét: anyagcserévé degradálta azt a cserét, amellyel az étkezés árán fölüdülést és finom­ságot váltottam ki magamból. Gépfütés lett, gépolajozás ebből a művészetből, s bizony az olaj néha nagyon rossz, a fűtés néha túlságosan nehézkes. A gurmandória pedig épen a finommá desztil­lálás művészete volt. Ezt a nehézkes anyagi fiziológiai müveletet megfinomitotta és örömmé, hogy rajongó kifejezéssel mondjam, misévé avatta ezt a törvényt ós az anyagcserét transz­figurációvá magasztositotta, Azért az inyenc­kedóst nagyon helytelenül tette meg bűnös hajlandóságnak az egyház, (teóriában, mert különb Ínyencei a világnak alig voltak, mint a finomkodó abbék, papok, főpapok), hiszen az ínyencek igazán nagy fegyelmet tartottak, s az Ínyencség, mikor igazán az, akkor fegyel­mezés, akkor aszkézis a javából. Aszkézis, mert igazában csak szürcsöl, csak izlel s csak könnyű, szinte inmateriálís anyagtalan módon veszi magához az anyagot. Nem enged duhaj­kodni, falni, mórtéktelenkedni, s falni és dús­lakodni kettő. S a furmandok, — jól mondja Abel Bonard, nagy altruisták is voltak. Ami nekik jó volt, ami ügyes konyhamüvészeti ötle­tet az agyuk termelt, az nem [maradt meg az ő kincsüknek, hanem elment gazdagítani, bol­dogítani másokat is. Az a finomság pedig, amelyet ugy kiműveltek ínyükön és gyomru­kon, átvivődött az életükbe is, a viselkedé­sükbe is. Akik válogatósak voltak az asztaluk­nál, válogatósak lettek a barátkozásban, a sze­relemben, a művészetben is. Akik művészi ér­zékkel nem főzték-sütötték, hanem úgyszólván stilizálták ételié-itallá, amit a föld termelt nekik, azok megstilizálták az életüket is; a gurmandória huga a galantériának és lehetet­len elegancia nélkül. Csöndes mollban mindezeket, ugy rémlik, el kell siratnunk. Ámbár talán mégsem egészen jogos a melankólia és kár volna a marcia funeb­reért, mert végre is az élet nem a számbeli többségen fordul meg. Ha sokan vannak is kormos, business emberek, akik kattognak, mint a gépek kereke és evéssel-ivással csak anyagot cserélnek, gépet olajoznak, maradnak emberek, akik elvonulnak a szögletbe ós csön­desen, örvendezoen, békésen akarják megélni az életet és átfinomitani a fiziológia törvényeit. Akiknek a keze régi barátok, abbék és világi gurinék édes reszketésóvel járul a pohárhoz s akiknek a szeme szenzációk villamosáramától vil­lan meg, amikor a vörösboron keresztül tiiz a nap. Akik azért ülnek az asztalhoz, hogy egyma­gukban, vagy egy asszonynyal, vagy szellemes barátok között szümpsziont ünnepeljenek. S maradnak talán emberei a konyhának, akik passzióval mesterkednek ós ambicióval müvész­kednek, csak hogy kevesen. A művészek végre is sohsem szerepeltek nagy numerussal a világ statisztikai táblázatain. S talán kár is volt azzal kezdeni, hogy Brillat-Savarin lelke most már szoborba, márványba fagyott. Meg-meg­marad a gurmandória, Clavallero. Kifutófiu felvétetik Délmagyarország kiadóhivatalában. NflPI_HIREK Karácsonyi számunk. Gazdag tartalommal, hatvannégy oldal terje­delemben jelen meg a Délmagyarország kará­csonyi száma. A huszonnégy oldalas, nagyór­dekü, eredeti riportokkal záródott főlap mellett két melléklete van a Délmagyar ország- nak. Az egyik a rendes vasárnapi melléklet, a Család, amelyen kivül még egy huszonnégy oldalas mellékletet kap az olvasó. Mindkét mellékleten eredeti cikkek és nagyérdekü riportok válta­koznak. A főlap vezető-cikke Rósa Izsó dr-tól, a szegedi munkapárt elnökétől van, a radikális társadalmi politikát hirdető második cikket Szivessy Lehel dr, ügyvéd irta. Károlyi Lajos nagysikerű képkíállitásáról Szőri József dr ir tárcát, míg a második tárca Károlyi Lajostól van, aki Tolstojról ir. A főlapnak minden bi­zonynyal országos érdeklődést keltő riportja van: A szerbek fegyverkezéséről. Mai számunkban kezdjük meg Gerard Dóra nagysikerű munká­jának, Az élei hidja eimü regényének a köz­lését. A főlap főbb közleményei: Rósa Izsó dr: Szeged és a munkapárt. Szivessy Lehel dr: Az uj Magyarország. Károlyi Lajos: Tolstöj. Szőri József dr: Károlyi Lajos kiállítása. Fegyver­keznek a szerbek. (Riport.) A mentők. (Riport.) A miniszterelnök nyilatkozata. (Riport.) Törö­kök levele Szegedre. Kivánja-e Szeged a második színházat ? (Riport.) Kaleidoszkóp. Szezon. Egy éj a nyomortanyán. (Riport.) A betegek karácsonya. (Riport.) Dr Domokos Lászlóné: Adatok a magyar gyermektanulmá­nyozásról. (Hírek.) A Család tartalma: Szócsi István dr: Anti­feminizmus. (Cikk.) Antal Sándor: Harminc­napos északi karácsony. (Elbeszélés.) A téli Szeged. (Riport.) Hoffmannsthal Hugó: Félelem. (Elbeszélés.) Varga Borbála: Pusztaság. (Vers.) A magyar színészet elejéről. (Cikk.) Délafrikai jósnők. (Cikk.) Somlyó Zoltán: Versek. R. R.: A fényűzés I. Napoleon udvarában. (Fordítás.) Ivánkovíts Imre: őszi szonett. (Vers.) R. R,: Az igazgyöngy történetéről. Riport a Royalból. (Cikk.) R. R.: Teafogyasztás Keleten ós Nyuga­ton. (Fordítás.) Vass Sándor mozgófénykép­színháza, (Cikk.) A második melléklet tartalma: Szeged kis lekszikona. Dr Turcsányi Imróné: A paraszt­anya mint gyermeke orvosa. (Cikk.) Ady Endre: A minden titkok verseiből. Háromszázezer haj­léktalan Budapesten. (Riport. Fővárosi munka­társunktól.) Beszédes György: Magyar bohémek Parisban. (Cikk.) Színésznők otthon. (Riport.) Szegedi vállalatok. (Riport.) Szegedi kisipar. (Riport.) Ipolyi Tamás: Else Jeruzsálem regénye. (Cikk.) Az Uránia. (Cikk.) Reóz Pál: Karácsony a barakkban. (Elbeszélés.) Gallovich Jenő: Ke­nyér. (Elbeszélés.) A Délinagyarország legközelebbi száma a kettős ünnep miatt szerdán, a szokott időben jelenik meg. — Karácsony ünnepén. A szeretet ünnepe elérkezett. Fekete karácsony köszöntött reánk, de a gyereksereg fehér lelke gondtalan, nem keresi a zúzmarát, csak a karácsonyi ajándé­kokat. Kijut ezekből most gazdagnak-szegóny­nek egyaránt. A szegedi karácsonyi ünnepek sorrendje a következő: Az Arpád-Otthon gyermekjavitó intézete nö­vendékeinek hétfőn délután négy órakor gyer­mek-szinielőadást rendez. — A katotikus nővédő­egyesület patrouázsai karácsonyi ünnepséget rendeznek vasárnap délután négy órakor az állami gimnázium tornatermében, hétfőn dél­után fólnégy órakor pedig a rókusi iskolában. — Karácsony két napján az összes keresztény templomokban fényes ünnepi istentiszteleteket tartanak. A katolikus templomok közül a bel­városi szent Demeter-templomban a karácsonyi ünnepségek szombaton éjfélkor vették kezde­tüket. Jászai Géza apát tartja az éjféli misét, a hat órai pásztormisét s a tíz órai ünnepélyes nagymisót is ő tartja, amelyen az egyházi ének­kar és a 46-ik gyalogezred zenekara szerepel. Délután három órakor veesernye lesz. Hétfőn, áz ühfiep másnapján ugyanezen sorrendben folyik le az istentisztelet. Mátyás Béla segéd­lelkész kilenc órakor szent beszédet tart. — A rókusi templomban az istentiszteletek sorrendje ez: éjféli mise szombaton éjjel tizenkét órakor asszisztenciával, tartotta Várhelyi József ka­nonok; reggel hat órakor mise asszisztenciával, misézik a kanonok, a szentbeszédet Stiebel Lőrinc segédlelkész mondja, aki liz órakor a katonák miséjén szintén tart szentbeszédet; kilenc órakor ünnepélyes nagymise lesz, ame­lyen Bálint Ferenc káplán mond beszédet, délután három órakor ünnepélyes veesernye, Ünnep másnapján reggel félbét órakor Vár­helyi József kanonok mond szentbeszédet, míg a kilenc órai misén Bálint Ferenc segédlelkész prédikál; délután három órakor veesernye, — A felsővárosi katolikus templomban szombaton éjfélkor az adminisztrátor tartotta az éjféli misét s ő szolgáltatja a reggol hét ós kilenc órai miséket, amelyeken szentbeszédet is mond; délután félhárom órakor veesernye lesz. Ünnep másnapján ugyané sorrendben lesz­nek az istentiszteletek, amelyeken a segódlel­lcészek mondanak szentbeszédeket. Ugyané sor­rendben lesznek az istentiszteletek az alsó» városi templomban is, ahol az ünnep első nap­ján Barmos György plébános«helynök szolgái, ünnep másnapján pedig a rendház tagjai. — A református templomiban a karácsonyi istentisz­teletek a következő sorrendben lesznek: vasár­nap délelőtt tiz órakor ünnepi istentisztelet urvacsora-osztással és prédikációval, amelyet Bereezk Sándor lelkész tart. Délután három óra­kor hálaadó istentisztelet, hétfőn délelőtt tiz órakor ünnepi istentisztelet. — Az ágostai evangélikus templombun karácsony első és má­sodik napján délelőtt tíz órakor lesz az ünnepi istentisztelet. Vasárnap az urvacsorát is ki­osztják. Itt Thomay József lelkész mondja a prédikációt, — A közös pénzügyminiszter Budapes­ten. Burián István báró közöspénzügyminiszter feleségével együtt Budapestre érkezett. A kö­zös pénzügyminiszter, ki a karácsonyi ünnepe­ket apósánál, Fejérváry Géza bárónál tölti, a delegációk üléseire is Budapesten marad. — Személyi liirek. Lázár György dr pol­gármester szomhaton este Budapestről vissza­érkezett Szegedre. — Ternovszky Alajos királyi tanácsos, debreceni királyi pénzügyigazgató a karácsonyi ünnepekre Szegedre érkezett, — Uj báró. Barsról jelentik : A király Kürthy Lajos Bars- ós Zólyommegye főispánjának ós törvényes utódainak a bárói méltóságot díj­mentesen adományozta. — Istentisztelet a zsinagogáíisini A Chanuka-ünnep beköszöntése alkalmából, va­sárnap délután négy órakor lesz az istentiszte­let a szsgedi zsinagógában. — Az ötszázhatvan millió kOlcsim ki­bocsátása. Az az osztrák-nómet pón2csos port, amely a pénzügyminiszterrel ötszáz­hatvan millió korona négy és fél százalékos járadék kibocsátására kötött szerződést, érte­sülésünk szerint január végén fogja piacra hozni az uj címleteket. A címletek Ausztriá­ban, Magyarországon és Németországban nyilvános aláírásra bocsáttatnak. — Ki lesz Zelenkapüspök utódja? Rima­szombatról jelentik: Az elhunyt Zelenka Pál püspök helyére öten pályáztak, Valamennyien nagytudásu és jeles tagjai a katolikus egyház­nak. Azt nem lehet tudni, ki lesz az első a választáson, de előreláthatólag egyik pályázó sem fog abszolút többséget kapni. — Az Osztrák-Magyar Bauk két uj fiókja. Temesvárról jelentik: Az Osztrák­Magyar Bank 1911 január másodikán két uj fiókbankot állit föl, még pedig az egyiket Galgócon, a másikat Dicsőszentmártonban, — A szegedi vasutas-palota. Még a nyár folyamán történt, hogy Lázár György dr polgármester avval a szenzációs hírrel lepte meg Szeged város hatóságát és kö­zönségét, hogy az államvasutak igazgató­sága az igazgatóság bevétel-ellenőrzési osz­tályát Szegedre helyezi s ezzel Szegeden kvázi egy fiók-igazgatóságot lótesit. Mivel pedig a bevétel-ellenőrzési osztály egyesül a szegedi központi vasúti leszámoló hivatallal: a két hivatal részére hatalmas palotára lesz szükség. Szegeden örömmel fogadták ezt a hírt és az ide telepítendő vasutasosaládok lakásairól kezdett gondoskodni a hatóság ós a város gazdásza most is szorgosan

Next

/
Thumbnails
Contents