Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-24 / 180. szám

1910 december 24 DEL MSG YA R 0 R Silk 6 faradtsagot igényel, hanem vállvetve készül a munkára, hogy a majdani szegedi kállitás fénye bevilágítsa Szeged és a Délvidék kereskedelmének és iparának magas nívóját. fi képviselőház ülése. — Újra a szerb szerződés. — (Saját luclósitónHól.) Pénteken újra a szerb kereskedelmi szerződésről volt szó a Haz ülésén. A munkapárti Sándor Pál nagy beszédet mondott. A kereskedők nevében beszélt. Erőteljes, érvekben gazdag, kitűnően megkonstruált fölszólalás volt és beszédében visszaverte Sándor Pál azokat a támadásokat, amelyeket egyes agrárszónokok a Kereskedők és iparosok ellen tettek. Több orán at beszélt Sándor Pál és ismételten, snrun szakították meg beszéde elmondásában heves, támadó közbekiáltásokkal. A közbekiáltók között ott volt Kossuth Ferenc is, akinek még a közbekiáltása se sikerült ma. A pénteki ülés laza érdeklődéssel kezdődött, Csak a Justh-párt tett ugy, mintha nagyon érdeklődne. De csak aziránt érdeklődött, hogy milyen kicsi az érdeklődés. Szónok ellenben nagyon sok akad. A mai ülés elején még a miniszterelnök sem tudta, hogy lesz-e szombaton ülés, mert ha, a szerb kereskedelmi szerződést ma a Haz elfogadja, akkor lett volna szombaton ules. A szerb kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz azonnali váratlanul sok szónok jelentkezett —'. még a munkapárt részéről is ketten — és igy a javaslatot nemcsak el nem fogadták, hanem még ünnep utánra is maradt több szónok. Ezt látva, a miniszterelnök is tanácsosabbnak látta, hogy szombaton ne legyen ülés A folyosón hosszasabban tárgyalt Justh Gyulaval és ezt közölte is vele. Hogy azonban a szünet meddig tart, arról a miniszterelnök nem nyilatkozott. A pénteki ülésen Berzeviczy Albert elnökölt. Jegyzők: Szojka Kálmán, Ny égre László, Hammersberg László voltak. Jankovics Béla (munkapárti) a szerb szerződés megkötésének szükségességét a drágaság kérdésének fejtegetésével bizonyítja, A szerb kereskedelmi szerződés benyújtásából azt következteti, hogy a liberális közgazdasági politika korszaka közeledik. Elfogadja a javaslatot. (Sándor Pál beszéde). Sándor Pál (munkapárti) nem a maga, hanem a kereskedelmi testületek nevében fog reflektálni azokra a támadásokra, melyek a kereskedelmet érték a vita során. Az OMGE. urai a Széchenyí-billil; ómmal a kezükben a legnagyobb magyar szellemére esküsznek. Epen azt akarja bizonyítani, hogy az OMGE. szelleme homlokegyenest ellenkezik Széchenyiével. Ha Széchenyi ma itt élne szétverne ezen a képviselőházon (Nagy /áj)"és megmutatná, hogy lehetne Magyarországból egy sokkal magyarabb országot csinálni mint mi itt csinálunk. Nézzünk Németországba: ott csaknem minden herceg, mágnás kereskedelemmel és iparral foglalkozik, aminek következménye a nagyarányú kivándorlás megszűnése volt' (Helyeslés ) A német arisztokraták egy csöppet sem veszítenek eleganciájukból, amiért iparral foglalkoznak. Itt van a francia hadügyminiszter, aki csak ugy vállalta el a miniszteri tárcát ha tőzsde-üzletét megtarthatta. De nálunk nemcsak az arisztokrácia, hanem a középosztály is idegenkedik az ipartól, kereskedelemtől, holott Széchenyi épon ezt az osztályt akarta megmenteni. Mi csak billikommal ünnepeljük Széchenyit de tettekkel nem. ' ' Tisza István gróf kiállította, egy cikkében a bizonyítványt a merkantilistáknak, hogy nem ők kezdték meg a támadást, Ez csakugyan ugy is van. A kereskedők csak akkor tömörültek, mikor már minden szakmának megvoltak a maguk egyesületei. A bortörvénynél az agrárius fölfogás diadalmaskodott, de tönkretette a magyar borkereskedelmet ós kiszolgáltatta Ausztriának. Most tiz lapban kell közölni a hamisítóknak az ítéletet és ellenségeink ezeket a közleményeket, külföldre viszik, hogy a magyar bort diszkreditálják. Németországban ilyesmire nem volt szükség . . , Huszár Károly: Ott nincsenek is borhamisítók ! Németországban nincs borhamisító ' Sándor Pál: Kívánom, igen tisztelt képviselő ur hogy minden borhamisítót fölakaszszanak azok mellé, akik a felekezeti gyűlölséget szítják. (Derültség.) Zokon veszik, hogy az agráriusok *s merkantilisták harcolnak. A harc helyes, de ne mérgezett fegyverekkel történjek. Hazafiatlanságiral vádolnak egy osztályt, amely ellenkező véleményen van. Pedig nincs hazafiasabb ember mint ő. Károlyi Mihály gróf: De kik beszélnek mindig fekete grófokról és bőrkabátosokról ? Sándor Pál: Kik mondják ezt? Károlyi Mihály gróf: Az összes újságok írják. Huszár Károly: Szende Pál mondia! (Zai Az elnök csendet kér.) Sándor Pál: Szende Pál soha ilyat nem mondott. A magyar kereskedelem érdekében nem szabad ezt szó nélkül hagynia. Ismerteti a Szende—Budapesti Hírlap-ügyet, mely Szende rehabiktalásával végződött, Olyan tanult emberről, mint Szende Pál, intelligens elmével nem is lehet föltenni, ho^y a neki imputált kijelentéseket tette volna. A titkos egyezmények ellenkeznek az alkotmány szellemével és liogy a koalíciós kormány, amely a negyvennyolcas eszmék őrzője, szintén' csinált ilyet, olyan törvénysértést követett el amelyért megérdemli, hogy vád alá helyeztessék. Darányi Ignác: Mindig voltak titkos egyezmények! Most is vannak! Sándor Pál: Bármikor voltak is, törvénytelennek tartom őket és azokat a kormányokat melyek kötik, vád alá helyezném. Darányi Ignác: Akkor az összes kormányokat vád alá kellene helyezni (Zaj.) Polónyi Géza: Mi már régen nem voltunk kormányon, mikor a titkos szerződés kipattant, Sándor Pál: Eddig azt hallottam, hogy önök csinálták. Most hallom, hogy netn önök, hanem a miniszterek csinálták. Ebben az esetben ón leszek az első, aki a vád alá helyezést ki vánorn. (Zaj. Az elnök csönget.) A koalíció törvényhozása az agráriusok szolgálatában történt. A minisztérium nem volt más, mint az OMGE. filíáléja. (Nagy zaj.) Darányi Ignác (föláll és izgatottan szólásra jelentkezik: majd Károlyi Mihály gróffal kimegy a teremből.) _Sándor Pál bemutatja Kossuthnak egy röpiratát, melyet a kiegyezésről irt és amelylyel szemben a kiegyezés nagy meghátrálást jelent. Kosstdh Ferenc: Nem hátráltunk meg! Ellenkezőleg ! Fölkiáltások a munkapárton: Gyönyörű kiegyezést csináltak ! (Nagy zaj.) Sándor Pál: Húszezer métermázsa lius nem olyan nagy mennyiség, hogy amiatt érdemes volna ilyen nagy zajt csinálni. Az ellenzék azt kívánja, hogy a miniszter olvassa föl a titkos egyezmény tartalmát. A szerződést ismeri az OMGE. is, hozzák ők ide a szerződést és akkor majd megtudják, mi van benne. (A papirayrárimok.) Mi nem Károlyi Mihály grófot támadjuk, hanem az úgynevezett papiragráriusokat. Békés egyetértésben dolgozunk a mezőgazdákkal, de a békés egyetértést megbontják az olyan papíragráriusok, mint Baross János, Rubinek Gyula és Bernáth István, akiknek soha egy darab földjük nem volt, de támadják a merkantilizmust. En nem tudom, hogy Rubinek az ö harminchatezer korona fizetésével, Baross János az ő parcellázási üzleteíve! olyan vérbeli agrárius volna. Ezek az üzletes agráriusok árkinak az országnak. Baross János lelirícskázza a kereskedelme't, mintha Hekuba volna, de más oldalról örömmel' fogad el igazgatósági állásokat, épít vicinálisokat ós Rosenberg Gyula is kiugrik egyszerre mint egy vas-agrárius. (Nagy derültség.) (Válaszok Sándor beszédére). Szünet utáu Darányi Ignác, Rosenberg Gyula majd Baross János reflektált Sándor támadására, Sose tette azt, mint Sándor, hogy személyében támadja meig politikus ellenfeleit, A csongrádi választás miatt nem szolgált rá jobban a szemrehányásokra, mint Sándor a hírhedt lipótvárosi választás miatt. A lipótvárosiak bizonyosan többet és jobbat ettek, ittak annak idején, mint a szegény csongrádiak. (Derültség.) Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter Darányi Ignáccal szemben kijelentette, hogy titkos szerződést soha se kötött s ilyeneknek most, is épen ugy, mint a múltban, elvi ellensége. Héde i *vary Károly gróf miniszterelnök indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését, az ünnepekre val< tekintettel, január 3-án tartsa s annak napirendjére a szerb szerződés folytatólagos tárgyalását tűzze ki. Polónyi Géza azt indítványozta, hogy a Ház már december 27-én tartson ülést s megkérdezte a miniszterelnököt, mi az oka annak, hogy a január 3-iki ülésre nem tűzték ki a bankprovizórium tárgyalását is, holott a provizórikus állapot a javaslat szerint január elsejétől kezdődnék. A miniszterelnök válasza után a Ház elfogadta a január 3-iki napirendet ós fölhatalmazást adott a Ház elnökének, hogy az újév alkalmából a Ház jókívánságait a király előtt tolmácsolhassa. Az ülés három órakor végződött. Orvosok ügyei. Az orvosszövetség és a hivatali orvosok. (Saját tudósítónktól.) Az országos orvosszövetség biztosítani akarja minden diplomás orvos anyagi ekszisztenciáját s ezért oda gravitál, hogy már közhivatalban levő orvosok ne foglalhassanak el más hivatalbeli orvosi állást. Az országos orvosszövetség a inunkásbetegsegélyző pénztári orvosi állásokra vonatkozólag legutóbb terjedelmes előterjesztést tett Lázár György dr szegedi polgármesternek, kérte őt, mondja ki, hogy a munkás-betegsegélyző pénztári orvosi állások a tiszti orvosi állásokkal összeférhetetlenek. Ami azt jelenti, hogy Szeged városának bármelyik kerületi tiszti orvosa nem vállalhat a szegedi kerületi munkás-betegsegélyző pénztárnál orvosi állást. A polgármester ezt a fontos elvi álláspontot magában foglaló előterjesztést véleményezésre kiadta Faragó Ödön dr városi tiszti főorvosnak. A főorvos még nem terjesztette be véleményét, de ebben a fontos kérdésben elfoglalt álláspontját szives volt körvonalazni a Délmagyarország munkatársa előtt a következőkben: — Álláspontom az, hogy mindaddig, amíg a tiszti orvosok a kerületi betegsegélyző pénztárnak nem tisztviselő orvosai s míg rájuknézve a betegsegélyző pénztár által kiadott szolgálati és feyyelmi szabályzat intézkedései nem kötelezők: addig ez a két állás nem összeférhetetlen és pedig annál kevésbbó, mert a tiszti orvosoknak a magángyakorlat folytatása törvényben gyökerező joguk. — Mihelyest azonban ez az állás a tisztiorvosok és a betegsegélyező pénztárak között nem szerződéses viszonyon alapszik, hanem a pénztári orvosok mint tisztviselők végleg alkalmaztatnak és a szolgálati és fegyelmi szabályok értelmében fölöttük oly egyének gyakorolnak fegyelmi jogokat, akik a tiszti orvosokkal mint. köztisztviselőkkel nem rendelkezhetnek: ebben az esetben a két állás kötelmei között nyilvánvaló összeütközések állanának elő s igy a két hivatali állás inkompatibilis. — Ezek szerint tehát az országos orvosszövetség, a magyarországi orvosok leghatalmasabb szervezetének fölfogását osztom ós ebben az értelemben teszem meg a polgármesterhez indokolt előterjesztésemet. Faragó Ödön dr tiszti főorvos véleményes előterjesztése bizonynyal mindenkit kielégít. Az orvosi kar, ez az intelligens társadalmi osztály, ne legyen egymás és a társadalom intrikáinak kitéve, hanem a hatóság intervenciójával történő kötelező munkamegosztás biztosítsa az orvosi kar foglalkoztatását és igy ekszisztenciáját. Kétségtelennek tartjuk, hogy ezen a helyes nyomon halad Lázár György dr polgármester is, amikor a hozzáintézett előterjesztést elintézi s kimondja, amit tőle az országos orvosszövetség kér, hogy tudniillik a tiszti orvosok nem lehetnek egyszersmind munkás-betegsegélyező pénztári orvosok is. Annál kevésbbó, mert a szegedi kerületi tiszti orvosok hatósága a polgármester, nem pedig a munkáspénztár igazgatósága. Valészinü, hogy a tiszti orvosok is ezen az állásponton vannak.