Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-21 / 177. szám

Í9Í0 december 18 DÉLMAGYARORSZÁG 5 svuug és minden ambició nélkül, egyedül tán esak azért, hogy rá lehessen mutatni: ime, a szegedi közönség nem néz meg drámát, pláne klasszikus darabot, unatkozik és ásítozik mel­lette, sőt még a végét sem várja be. Senki sem nyújthat segédkezet ahoz, hogy egy okkal töb­bet kovácsoljanak az operett kizárólagosságá­hoz a szegedi színpadon. Egy hamis, egy mes­terséges okkal többet. A szegedi közönség igen is akarja a drámát ós akarja a klasz­szikust is, — de inkább könyvet olvas, semminthogy tortura elé bocsássa az illúzióit, a szépérzéket, az idejét, türelmét és nyugalmát. Színházba az előadás kedvéért megy az ember, ha pedig az előadás már az előkészületeiben is veaebajban szenved, a nem hypochadernek is megbocsátható, ha távolmarad, vagy elmenekül előle. Nem akarunk általános színházi vitát csi­nálni ebből az alkalomból. Egyszerűen leszögez­zük azt, hogy as értelmetlen, végig megcsonki­tottan, botrányos dissletezéssel, helytelen szerep­osztásban, szerepnemtudásokkal és ugy került szinre ez a darab, hogy az ásítozó unalom és a bosszankodás váltakozhattak csak a néző­téren. Ami mégis vigasztaló volt a keddi elő­adásban és ami elismerést érdemel, ez Csiky László és Nyárai Antal nevéhez fűződik. Csiky, a rendezés kemény és kilátástalan munkájában is megállotta a helyét, amint ez egy-egy derű­sebb részletből kitűnt, ambícióval, tudással és elmélyedéssel játszotta Richárd grandi­ózus szerepét. Szép beszédje, erős intrikusi színei, amelyek nem a sablon palettáján hígultak föl, jellegzetes mozgása és illu­ziókeltő gesztusai teljes elismerést érdemel­nek. Edvárd király egyetlen jelenetében Nyárai Antal megmutatta, hogy körülbelül mint kel! drámát játszani, ő, a Szegeden énekes színész, az operettek és bohózatok klasszikus erőssége, akinek a puszta megjelenése elég a nevetés­vihar kiváltására, ma egy mélységes emberi módra megjátszott rövid jelenésben a leg­mélyebben megindította a hallgatóságot. Ugy­látazik, tetszett neki a tréfa, hogy leckét ad­hat diszes közönség előtt az egész hivatá­sos drámai együttesnek. Buchingham herceg csodás szerepével Oláh Ferenc nem birkózha­tott meg és a nevetség határán mozgott a szereposztás akkor, amikor a lordmayor sze­repét Pesti Kálmánra, erre a kiváló színészre juttatta, akinek talán a legkevésbbé volt való. A hölgyek közül Tóvölgyi Margit drámai erejével, a vészes hangulatok tragikus fölidé­zésével régi sikereire emlékeztető bensőséggel hatott, mig Fodor Ella jó, szép és illúzió keltő volt Anna szerepében. A walesi herceg pár­szavas szerepében, a ahakespearei epizódstilust jelesen eltalálta Várnai Janka megjelenésében ugy, mint kedves ós értelmes beszédjével. * Lehár Ferenc Aradon. Aradról jelentik: Közvetlen a karáesonyi ünnepek után lesz a bemutatója Lehár Ferenc nagysikerű operett­jének, a Cigányszerelemnek. Ezt a színházi eseményt különben ünneppé fogja avatni az, hogy a bemutatón a zeneszerző fogja vezé­nyelni a zenekart. Lehár Ferenc a napokban értesítette az aradi színház igazgatóságát, hogy darabjának premierjére minden valószínűség szerint le fog menni. • * Újházi jubileuma. Budapestről jelentik : Hiába, akárhogyan szabadkozik is ellene a mes­ter, a sorsát ő sem kerülheti el: megjubilálják. Huzta-halasztotta, amíg csak lehetett. Most már nem lehet tovább. Már egyszer hire járt, hogy bizonyos meghatározott napon a Nemzeti Színház megünnepli. És akkor az össes lapok méltatták érdemeit s fényes művészi síkereinek emlékeit fölelevenítették. Téves hir volt. A ju­biláris ünnepség elmaradt; elhalasztották. Most végérvényesen kitűzték a jubileum napját: ez a deeember 27-iki, keddi nap. A meghívókat már szétküldték. Az ünnepség a Nemzeti Szín­ház színpadán lesz, este tíz órakor pedig a Royal-szállóban közös vacsorára gyűlnek össze az ünneplők. * Kabaré-eatély az Urániában. Megemlí­tettük már, hogy a szegedi Uránia átengedte színházát a szegedi hírlapíróknak december 31-ikére, amikor is az újságírók szilveszteri vi­dám Kabaré-estélyt rendeznek. A diszes műsoron Felhő Rózsi, Fodor Ella, Lendvay Mici, Várnay Janka, Balassa Elza, Nyárai Antal, Sz. Szigethy Vilmos, Barabás Béla, Oláh Ferenc, Tóth Zoltán, Endrényi József, Cobor Péter — mint konféranszié — és mások neveivel találkozunk. Jegyeket már most lehet váltani vagy előjegyezni a Békey­féle hirlapirodábau és Pető Ernő doliánytőzsdé­jében. A helyárak végleg hat, öt, négy és két koronában lettek megállapítva. * Jézus élete és halála az Urániában. A mai előadást ismét elite-közönség nézte vé­gig fokozódott érdeklődés mellett. Ezen lélek­emelő jelenetekből és ritkaszépen színezett müfilmekből összeállított bibliai darab még ma, holnap és holnapután marad a műsoron. Ezen műsort a karácsonyi újdonságokkal telt pro­gram követi, amelyből kiemelendő a Lear király című, művészektől interpretált nagyhatású dráma. A főrendiház illése. Kedden illést tar­tott a főrendiház, amelyen a miniszterek megjelentek Hazai kivételével, de Khuen­Héderváry sem jelent meg' a mai ülésen. Tudomásul vették a delegációk összehívásáról szóló királyi kéziratokat és azt, hogy a király Ferenc Ferdinánd trónörököst bizta meg, hogy a delegációk megnyitásán a budai vár­ban őfelségét képviselje. Ez az első alkalom, hogy a király egy ilyen helyettesítéssel bizta meg a trónörököst, akinek igy al­kalma lesz arra, hogy a trónbeszédet magyar nyelven ¡olvassa föl a magyar delegáció előtt. Tárgyalta a főrendiház az igazságügyi miniszternek a képviselőházban általánossági ós részletes tárgyaláson átjutott törvényjavas­latát. Nagyobb vita csak a 306. szakasznál akadt, amely tudvalevőleg a tanuk vallá­sáról szól. Csernoch János, csanádi püspök is fölszólalt ennél a szakasznál és amellett a módosítás mellett beszélt, amely­ről vita volt a képviselőházi ülésen is a tárgyalás során és amelyet nem vettek figyelembe. Székely igazságiigyminiszter kérte a szakasznak változatlanul való elfogadását. Szavazás után megállapították, hogy ötvenen a módosítás mellett, ötvenhármán pedig ellene szavaztak, igy három szótöbbséggel változat­lanul fogadták el a szakaszt, majd a többi szakaszt is. Ferenc Ferdinánd december 29-én fogadja a budapesti királyi várpalotá­ban a delegációk tagjait. •3ZKZÖNL Akik a kenyérnek örülnek. Az idei szegedi téli szezon legkedvesebb je­lenetei közé tartozott az a kép, amely tegnap a városi árvaház udvarát változatossá tette. Szegény lerongyolódott emberek szorongtak ott egymás mellett, várták az áldott pillana­tot, amikor a jószívű emberek humánitása megkönyörül rajtuk ós kenyeret ad, érdes, barna kezeikbe. Friss, ropogós kenyeret, ami­lyet a gazdagok esznek, de hússal ós minden­féle pazar teríték mellett. Kenyeret kaptak, amely nekik most jobban esik, mint a legfino­mabb pecsenye — másnak. Szemeikből öröm ós hála sugárzott. Boldogan, félve szorították magukhoz a barna cipót, mintha félnének at­tól, hogy ez csak csalfa álom ós keserű csaló­dás lesz utána az ébredés. Már sötét volt, mikor szétoszlott a boldog tömeg. A töpörödött vén emberek megelégedet­ten igyekeztek haza. Es útközben az áldásos esetről beszélgettek. — Az isten is megáldja a nagyságos főkapi­tány urat! — Mondtam mindég, hogy jó ember lehet, eszem a szentjét — szólt erre egy ráncos arcú anyóka. — Olyan jóságos kék szemei vannak. — A Pálfy doktor ur is sokat tett értünk — magyarázza erre egy benfentes. — Honnan tudja? — Hát a komámtól hallottam. Aszonta, hogy ezer koronát adott az Árpádegyesűlettel. — Vissza is fizeti nekik az Ur százszorosan... — Vissza ám, mert jó emberek lehetnek. — Az. És már kigyúltak az utcalámpák ós a ke­nyérnek örülök a járó-kelők közzé vegyültek, eltűntek a szemeink elől. Vézna, tízévesnek látszó kis leány sietett el mellettünk — a hóna alá — szorította a meleg cipót. Megállítottuk: — Mért jöttél te a kenyérért ? — Beteg az anyám, azért nem jöhetett ő. — Hát az apád ? — Meghalt. — Régen? — Bizony, már két éve. — Testvéreid nincsenek? — Nincsenek. — Csak ketten vagytok? — Ketten. — Tudod, hogy ki adta nektek az ingyen­kenyeret ? — Nem tudom biz én. — Mégis?! — Hát, a jó isten, — felelt bizonytalan han­gon. — Az mindég segít a szegények nyo­morán. Megmagyaráztuk neki, hogy kik a jóltevöi. Elbucsuztunk tőle. Azok, akik felesleges filléreikkel hozzá­járultak ehez a jótéteményhez, talán nem is sejtik, hogy milyen boldogságot okoztak vele szegény beteg embertársaiknak. Azok, akik nap-nap után finom sültekkel élnek, nem is tudják, hogy milyen értéket képvisel az a falat kenyér, amit esetleg könnyelműen eldobnak maguktól, mert felesleges. Gondoljunk mindég arra, hogy vannak emberek, akik örülnek még a száraz kenyérnek. Hátha még nem is száraz az a kenyér . . . NAPI HÍREK — A honvédség főparancsnoka Sze­geden. Klobucsár Vilmos báró lovassági tábornok, hadseregfelügyelő, a magyar ki­rályi honvédség főparancsnoka, a mai na­pon szemlét tartott a szegedi honvédhuszár ezred fölött s nagy megelégedésének adott kifejezést a tapasztaltakon. Délben ebéd volt a főparancsnok tiszteletére a Tisza-szállóban, ahol megjelent a szegedi tábornoki és törzs­tiszti kar. Klobucsár Vilmos báró délután parancsőrtisztje kíséretében visszautazott Budapestre. — A fogadalmi templom telektömbje. Teljesen kialakult már a szegedi városi mér­nökség tervezetén a fogadalmi templom telek­tömbje. E szerint a Somogyi-utcától az Ipar­és a Sziv-utcáig terjedő hatalmas, szabályos négyszögterület létesül, melynek közepében nyer elhelyezést az impozáns fogadalmi tem­plom. A Róvay-utca teljesen eltűnik és a Tisza felé nagy, szabad terület létesül. A kisajátítás igen sok pénzbe kerül, viszont azonban haszna is lesz a városnak, mert temérdek épitésiíanyag birtokába jut. — József királyi herceg vadászata. Kis­jenó'rő'l jelentik: József királyi herceg ós Auguszta királyi hercegasszony vasárnap este a budapesti gyorsvonathoz Kétegyházán csatolt különvonat­tal három napi vadászatra Kisjenőre érkeztek. A királyi hercegi párral ide érkezett Frigyes főherceg, Fülöp szász herceg, Kóburg Ferdinánd herceg, Wenekheim László gróf országgyűlési képviselő, Révai Simon báró, Vécsey Miklós báró, Berchtold Kázmér gróf, Libits Adolf ud­vari tanácsos, Kosztka Emil főtörzsorvos és Majthényi Anna udvarhölgy. A főúri vadász­társaság nyúlra ós fácánra vadászik, még pedig hétfőn a feketegyarmati erdőben, kedden Bán­kuton ós szerdán Somkuton. József királyi herceg és vendégei ma a bánkuti erdőben va­dásztak, amely alkalommal teritékre került kilencszázötvenhót nyul, ezernégyszázhutfzon­egy fácán és huszonhét fogoly. — Deák Ferenc szegedi szobra. Megír­tuk, hogy az országos képzőművészeti tanács szoborbiráló bizottsága, Lázár György dr pol­gármester fölkérésére, tegnap megbirálta Buda­pesten, a Stefánia-uton levő Zala György-féle műteremben Deák Ferenc szegedi szobrának a művész által elkészített nagy mintáját. A bi­ráló-bizottBág tagjai voltak: Forster Gyula báró, a képzőművészeti tanács alelnöke, Stróbl Ala­jos, Róna József, Ligeti Miklós, Benczúr Gyula művészek, Kammerer Ernő, a szépművészeti

Next

/
Thumbnails
Contents