Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)
1910-12-20 / 176. szám
DELMAöYAftORSZAö 1910 december 20 Prohászka Krisztusról. — Elutazott a püspök Szegedről. — (Saját tudósítónktól.) Prohászka Ottokár dr vasárnap reggel öt órakor már talpon volt. Rendesen ilyenkor szokott fölkelni. Hót órakor már gyóntatott a szegedi belvárosi templomban, majd a gyóntatást szent áldozást követte, amely kilenc óráig tartott. Féltizenegy órakor délelőtt a püspök konferenciát tartott a hölgyek részére a Katolikus Körben. Tizenkét órakor a plébániára ment, ahol megebédelt, Délután fél négy órakor a Szegedi Katolikus Nővédö-Egyesület vezetése alatt álló patronázs testöletek tagjainak ünnepélyes fölvétele volt a belvárosi templomban. A fölavatást Prohászka püspök végezte, majd szentbeszédet tartott. A szertartás alatt a szegedi városi főgimnázium énekkara Mária-énekeket adott elő, amelyeket Prelogg József kegyesrendi tanár tanított be. A püspök dicséretét fejezte ki Prelogg kitűnő betanításáért. Öt órakor a mórai patronázs-testület ünnepélyt tartott a Móra-iskolában. Ugyanakkor a szent György-téri patronázs-testület is ünnepélyt tartott az állami főgimnázium tornatermében. A műsor a következő volt: 1. Oh, legszentebb sziv Asszonya. Éneklik a patronázs-leányok. 2. Patronánkhoz. Irta Sz. Szigethy Vilmos. Szavalta Csányi Etel patronázs-leány. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta Raskó Istvánné, a katolikus nővédő-egyesület elnöke. 3. Oh Mária, halld meg esdeklésem. Énekelték a patronázs-lányok. 5. A fölvétel napján. Szavalta Takács Erzsébet patronázs-leány. 6. Beszéd. Tartotta Gönczy Mária, a felsővárosi patronázs előljárónője. 7. Saulból szent Pál. Irta Vajda Mihály. Szavalta Walpek Róza patronázs-leány. 8. Fönt, a fenyves szirttetőn. Énekelték a patronázs-leányok. Nagyszámú és előkelő közönség érdeklődése kisérte az ünnepélyt, amelyen jelen volt Prohászka Ottokár is, továbbá Jászai Géza apátplébános, Várhelyi József apát, espereskanonok, a kegyesrendiek, a ferencrendiek ós mások. Az ünnepély kitűnően sikerült s a műsor minden egyes száma megnyerte a püspök tetszését, aki elismerését fejezte ki az előadóknak. * Este hat órakor Prohászka Ottokár visszatért a Katolikus Körbe, hogy az uraknak elmondja harmadik beszédét és ezzel befejezze szegedi programját. Óriási érdeklődós nyilvánult meg az utolsó előadás iránt. Az előadás magva Krisztus igéiben domborodott ki. Azokkal az áramlatokkal szemben, amelyek Krisztus isteni lényét kétségbe vonják, Prohászka rendkívül érdekesen bizonyította, hogy az emberiség eszménye, irányitója, istensége nem lehet más, mint az isten fia, Krisztus. Csak az lehet az egyén eszménye, akinek a lelke csupa szeretet. És jöhetnek próféták, magukat isteneknek kiáltók, géniuszok, de csak törpék maradnak, Krisztussal szemben. — Én vagyok a Krisztus — hangoztatta Prohászka, amiből oda konkludált, hogy az ember epigónja, követője legyen Krisztusnak a szeretetben és a jóságban. Beszédéből közöljük a következő részleteket: * — Ahogy kiemelkedünk az egész teremtésből a főlényességünkkel, ép ugy közvetlen viszonyba léphetünk a végtelenséghez. Ennek megint viszonya van hozzám. És az egész tartalmam át lesz itatva a végtelenségnek ezen behatásaitól, csakhogy nem jelekkel, csodákkal és mindenféle tüneményekkel iparkodom fölérteni az isteni akaratot, hanem a pszichológia utján, azaz, az istenségnek az utján, a pszichológia ösvényein. Azért a legkiválóbb, legmisztikusabb megnyilatkozása az isteni akaratnak, az isteni erőnek az öntudat. Minden géniusz, minden profán lélek médiuma a végtelenségnek, egy szenzórium, amely reagál a végtelenség ihletéseire. A szememben vibrálnak & tárgyak és a szememnek fénye van; a fülembe leghullámok torlódnak és hangokat hallok, amelyek énekké olvadnak össze. És amint a szemem fénye tárgyakat alakit ki, amint a hangokból ének lesz, ép ugy az emberi lélekben és a metafizikai érzések csodálatos kiadásában kinyilatkoztatja magát a végtelenség, az Isten. Ha az ember tényleg mindig egé»z fejjel niagaslik ki a Mindenségiből és eoipso az ő fölényességénéi fogva viszonyba lép mindennek az okával, az istenséggel, kérdés előttem, vájjon annak az istenségnek a nyomait csak a metafizikai szubsztra szubsztrátumokban szedjem-e össze és erre azt kell felelnem, hogy lehetetlenség, neki közvetlen köze van hozzám. Kellenek médiumok, kellenek szenzorkunok, amelyek egy sajátságos közlésre alkalmasak, de ezt a sajátságos közlést csak a legszentebb pillanataiban érzi meg az ember. A tények bemutatása pedig minden gondolatot betetőz, minden szituáációt kiegészít, — Az emberiség egy nagy gyerek, aki tanulni akar. Az emberiség azonban nem a filozófiából tanul tulajdonképen, hanem a valóságból, nem képekből, hanem tényekből. — A géniuszokat nem lehet megérteni ugy, hogy képleteket alkossunk róluk, — megérteni őket csak annyiban lehet, hogy ha felértem az irányt, amerre nekem is mennem kell. És hogyha ezt teszem és gyakorlom, akkor értem meg őket tulajdonkópen. „Ha hisztek, akkor tesztek." Ha tesztek, akkor hisztek igazán. — A gondolatomnak azonban testet kell adni. Az ösztön erejével, amelylyel gondolkozom, követelem, akarom, hogy tények álljanak elém és mondom, minden tények legnagyobb géniusza, minden miszticizmus legfelségesebb kiadása: Jézus Krisztus. És aki igazán vallásos akar lenni, annak e nagy, megmagyarázhatatlan, érthetetlen embernek a nyomában kell járnia, annak az isteni akarat e felséges kinyilatkoztatásának valamiképen utánzójává kell lenni. — Nekem közöm van ehez a végtelenséghez, nekem függőségem van hozzá. Nekem kell valami képzet, nekem kell valami testesítés és nézzék, milyen alakot ad ennek Krisztus, amikor azt mondja: Atyám! És ha taposnak rajta, ha legyűrik, ha keresztülgázolnak a testén, akkor is azt mondja: Atyám. 0 a határ elégiáján áttör és az örök élet felé megy. — 0 ezt a szót, hogy az emberiség fejlődése, evolúciója, azzal helyettesíti, hogy örök élet. És azt mondja: az én vallásom a véletlenség, az én Atyám az örök szeretet. — Az absztrakciónak testet kell adni, hogy az egész emberiség szemlélje, mik is azok az értékek. Krisztus a lélek, az érték. Micsoda ez az egész világ azzal az óriási sulylyal szemben, ami az emberi lélek értéke. — A modern ember kérdése, hogy Krisztus isten-e? Itt a legnagyobb baj az, hogy nem tudjuk a terminusokat meghatározni. Én, aki tudom, hogy az egész világ érthetetlen ós hogy az egész tudás csak háló, amelylyel halásznak, mint a halász, aki kenyeret akar magának szerezni, hogy megegye és erősödjék, — tudok még annyit, hogy van egy ember, olyan lélek mint én: Krisztus. És Krisztus lelke kapcsol útban van Rafaellel, Michel Angeloval, — de nemcsak ezekkel a géniuszokkal, hanem az istenséggel és ez az, hogy Krisztus isten. — Szívesen elfogadják, hogy egy Napoleon isten, hogy egy próféta isten és hogy ezekben a géniusz óceánja locscsan és hullámzik befelé, ópugy, fogadják el azt és el kell fogadni, hogy Krisztus jele a végtelenségnek, az istennek. Tényleg médium, hordozója a nekünk való istennek, kinyilatkoztatása az isteni akaratnak. Krisztus egy filozóf, Krisztus egy élő valaki, aki átélt örök igazságokat, örök fejlődést, örök életet. Szépség, amely minden kornak való. Nem ő-e a kultura napja, nem azé a kulturáé, amely épít palotákat és vasutakat, hanem azé a kulturáé, amely a mélység kulturája, a szeretet ihletése, az isten felséges prófétája. Aki benne hisz igazán, annak a lelkében fakadnak az élő vízforrások. — Van mindenféle kultura, vannak a bámulatos kultur zsákutcák, útvesztők, ott van az aranybarna, csodálatos India, a hellén kultura, do bizonyos, hogy ezt az egész világot az litereiben mozgatja ós hathatósan emeli valami, valami, aminek a pátense a kereszt. — Az igazi mély vallás az, amely a bűnnel számol. Az én vallásosságomban mindig egy borongós, de felséges elégia zug. Ez a megalázás és a megbocsátás. Kell balzsam, kell tapasz, amely a büuös emberiséget gyógyítja és közelebb viszi istenséghez. Mikor az ember a szentekhez járul, titkos vezetékeket kapcsol bele a lelkébe, amelyek közte és az isten között fönnállanak, * Az előadás után Prohászka Ottokár többekkel hosszabb-rövidebb ideig beszélgetett a Katolikus Körben. Bemutatták neki Bereczk Sándor szegedi református lelkészt, aki előtt Prohászka mosolyogva jegyezte me: — Mi, azt hiszem, megegyezünk . . . Azután sokáig vitatkozott BaloghGéza dr-ral, aki a szabadkőműves páholy tagja. A vitatkozás után Balogh elgondolkozva jegyezte meg a barátai előtt: — Brutális tudása van. Háttérbe szorultam a vita során, mert a püspök tudása egy valóságos arzenál az én maroknyi puskaporommal szemben . . . Este nyolc órakor Jászai Géza apátplébános vacsorát adott Prohászka tiszteletére. Szeged város részéről hivatalosak voltak Gaál Endre dr kulturszenátor, Somogyi Szilveszter dr főkapitány, a katolikus nővédő-egyesület részéről Raskó István és a felesége, Dobay Gyula dr, Kugler Albert, Simkó Elemér, a katolikus kör részéről Prokisch Ferenc, Lippay György dr, Várhelyi József kanonok és Barmos György plébános. Prohászka hétfőn délelőtt kilenc óra ötvenöt perckor utazott el Szegedről a budapesti gyorsvonattal. Az állomáshoz Jászai Géza kisérte a város kocsiján. A pályaudvaron nagyszámú közönség jelent meg Prohászka elutazása alkalmából. Ott volt dr Raskó Istvánné, aki a Nővédö-Egyesület nevében rövid beszéd kíséretében ibolyacsokrot nyújtott át a püspöknek. Prohászka püspök válaszában megígérte, hogy nemsokára ismét ellátogat Szegedre. A búcsúzásnál jelen voltak többek közt: Kray Istvánné, Aigner Nándorné, dr Nagy Aladárné, Gárgyán Imréné, Rohr Lakabné, Vészits Lajosné, Jászai Géza, Várhelyi József, Sarkadi Győző, Raskó István dr, Simkó Elemér dr ós a szegedi papság teljes számban. Amikor a vonat kirobogott, Prohászkát lelkesen megéljenezték. Nagy karácsonyi kiállítás és vásár megkezdődött, eladásra kerül: Gyönyörű karácsonyfa függők, remek disz dolgok. Csokoládé és marcipán alakok. — Mézes csillogó szalonbonbon 1 kg. 3 kor. Gyönyörű papirhéju dió 1 kg. 72 fillér, valamint az összes raktáron levő füszerés déli-gyümölcsöket dec. 24-ig bezárólag, mélyen leszállított árban — lesznek kiszolgálva. — Szives megbízást kér Szilágyi György fitszer- és csemege-nagyáruházában Szeged Kérem a kirakataim megtekintését. mi. Telefoni 380. sz&m ::: Ara 1 és 2 kor. HA ŐSZÜL A HAJA használja a FRANKL-féle HAJIFJITOT Ara 1 és 2 kor. a hajat nem festi, hanem annak eredeti íialal síinél adja vissia. gyógysieregyediil: FRANKL ANTAL Felsőváros, SZEGEDEN, Szt. Győrgy-tér.