Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-15 / 172. szám

1910 december 15 BÉLMAGYARORSZAG 9 Newyork-kávéház. Műsor: Sjombat&n és va3ármp kél clösdás. : Kitűnő — cigányzene. Lovassági gyakorlatok, természetes. — fiz életjáratíék, hu­mor. — Rlfile Bili, III. rész, dráma. — Pali adósságot 'Izet, humor. — fi niéregvirár, dráma. — fiz anyósörület, humor. — Machbett, nagyhatású történeti dráma. Minden második nap nj miisor! Hideg huffet. Sziv»s pártfogást kír Palkouiís Andor, Newyork-kávés. iiiilllliiliilHIi VISZONTELADÓKNAK :: és piaci árusoknak Mimi és újévi iépesiipi rendkívüli olcsón kaphatók s HenriH HiinyvheresHeiInn Kölcscy-utca á-ik süám. KÖZGAZDASÁG Az ujszegedi kendergyár kibővítése. (Saját tudósítónktól.) A magyar kender ós lenipar részvénytársaság néhány hónappal ez­előtt azzal a kéréssel fordult a városi tanács­hoz, hogy az ipartelepének kibővítésére a szövőgyár mellett elterülő bőrföldből négy-öt holdnyi területet méltányos vételár ellenében engedjen át. A tanács annak idején a kender­gyár kérelmét elutasította azzal az indokolás­sal, hogy a telek a létesítendő kenderakadémia céijaíra szükséges. Ez a határozat sérelmes volt az ujszegedi kendergyárra, mert az iparvállalat kibővítése egyszersmínclenkorra lehetetlen lett volna. Gerő Ármin, a magyar kender és lenipar rész­vénytársaság vezérigazgatója nem nyugodott bele a tanácsnak ebbe a sérelmes határoza­tába, hanem fölkereste Lázár György dr pol­gármestert s előadta, hogy abban az esetben, lia a tanács ragaszkodnék a határozatához, ugy az iparvállalat kibővítésének kérdése tárgy­talanná válna s kénytelenek lennének más vidéken keresni alkalmas teret és területet. Lázár György dr polgármnster kiváló érzé­kével azonnal átlátta, hogy tulajdonképen a város érdekében cselekszik akkor, amikor igyekszik módot nyújtani arra, hogy ez a te­kintélyes iparvállalat a fejlődésben megbénítva ne legyen s ezért pártolólag tett előterjesztés^, a minisztériumban, ahonnan már holnap csü_ törtökön érkezik le a miniszteri kiküldött, aki a város közbenjöttével helyszíni szemlét tart. A helyazini szemlón a minisztert Károly Rezső gazdasági akadémiai igazgató, Katona Béla műszaki tanácsos, az aradi kultúrmérnöki hivatal főnöke ós Jánosházy László miniszteri mérnök fogja képviselni. A bizottságban Szeged városa részéről Tóth Mihály főmérnök Gaál Endre dr tanácsos lesz jelen. Nagyon ajánlatos volna, hogy a helyszíni szemle ennek a fejlődő, igen nagyarányú ipar­vállalatnak kibővithetését eredményezné. Ezt annál is inkább fontosnak tartjuk, mert min­den városnak vitális érdeke, hogy iparának fejlődését a lehetőségig elősegítse, másrészt azért is, mert az iparvállalat kibővítése egy­szersmind igen tekintélyes számú dolgos kéz nek ad ismét kenyeret. Hisszük, hogy a város tanácsa is átlátja en­nek a kérdésnek valóban fontos liorderejét s akár áldozatok árán is lehetővé teszi, hogy az ujszegedi kendergyár terjeszkedhessék és a tervbe vett építkezéseket megkezdhesse. (—) A magyarországi városok és az ipar­fejlesztés. Az Országos Iparegyesület szak­osztályaínak legutóbb tartott ülésén Martos Viktor mérnök előadást tartott a városok ipari propagandája címmel. Előadásában kifejtette, hogy milyen nagy föladat vár a városokra az iparfejlesztés terén. A magyar városok jórészt csak erkölcsi támogatásban részesitik a lete­lepülni vágyó iparvállalatokat, holott a német városok ezen a téren nagy rendszeres propa­gandával dolgoznak. Harrer Ferenc dr fővárosi tanácsjegyző, a Magyar Y'árosok Országos Kongresszusának titkára kijelentette, hogy az előadó eszméit a kongresszus bizottságában szóvá fogja tenni. Gellért Mór igazgató indít­ványára pedig az Iparegyesület átiratban kéri föl a kongresszus állandó bizottságát, hogy vegye föl a városi iparfejlesztést programjába és minden város alaküson iparügyi bizottságot. A javaslatot elfogadták. (—) Szabad » szejjedi állatpiac. A föld­mivelésügyi miniszter Szeged város hatóságá­nak kérelmére megengedte, hogy Szeged város területéről azonnali levágásra a vágóhíd mel­letti állatvásártéren sertések, juhok, kecskék) borjukkal hetivásárt tarthasson. Csak kocsin szabad vinni az állatokat és ha el nem kel­nek, kocsin vissza is vihetők. Ez az első ilyen­nemű "hetivásár az országban, még sehol ilyen engedély nincs. E kérelem folytán, miután a száj- és körömfájás még az egész országban uralkodik, a szegedi hetipiac lesz az, aliol en­nek nz uj rendelkozésnek a hatását a minisz­ter tanulmányozni fogja. Természetes, hogy most már a többi városok is kérik a saját te­rületükön a heti állatvásár tarthatásának en­gedélyét. (—) Hir a malmokból. A malmok üzem­redukciója, mint néhány nappal ezelőtt megírtuk, befejezett ténynek tekinthető. Az üzemredukció nemsokára megkezdődik s ennek természetes következése az lesz, hogy a budapesti ós vidéki malmok könnyebben tudják majd kisebb búza­szükségletüket fedezni. Az üzemredukció okai­ról különböző verziók keringtek szakkörökben. Hir szerint a malmok nem bnzahiány miatt ha­tározták el üzemeik korlátozását, hanem azért, mert a gazdák újból a régi politikához folya­modtak és magas búzaárakra spekuláltak, Ez ellen nem tudtak más védekezési módot találni, mint hogy redukálják az üzemeket. Ilyen mó­don kevesebb lesz a napi búzaszükségletük és most ők spekulálhatnak — az olcsóbb búza­árakra. (—) A szegedi villamosvasút iparvájjá. üjjií. A szegedi villamosvasútinak legközelebb öt iparvágánya épül. A társaság az iránt folyamodott a városhoz, hogy az iparvágányok­nak a rendes vágányba való kapcsolásához engedje meg az ötvenezer korona tartaléktőke fölhasználását. A város jogügyi bizottsága ma tárgyalta a kórelmet 3 azt javasolja a tanács­nak, hogy azt utasítsa el, mert a tartaléktőke nem az iparvágány építésére való. (—) A iiynfaadé ellen. BerlihbŐl jelentik : A haladó néppárt teguap interpellációt jelen­tett be a birodalmi gyűlésben, melylyel a gyufaadó eltörlését kivánja. (—) A zárgyár részvényei. A szegedi zár­tyár, mely háromszázezer korona alaptőkéve' alakult s melynek egész részvénytőkéje be van fizetve, alaptőkéjét négyszázezer koronára emeli föl s aziránt folyamodott Szeged városhoz, hogy negyven-ötvenezer korona értékű részvényt je­gyezzen. A tanács a pénzügyi bizottsághoz for­dult véleményért. A pénzügyi bizottság ma össze 's ült és Balogh Károly előadó-tanácsos java­solta is a kérelem teljesítését, de a bizottság Kiss Arnold indítványára a kérelmet egy szak­bizottság elé utasította. A magunk részéről egyelőre csak azt jegyezzük meg, liogy amikor a helyi ipar pártolásáról és a város vagyonú­nak lehető legjobb gyiimölcsöztetéséről van szó, akkor egyes bizottsági tagok mindig talpra állanak, most azonban, amikor a zárgyár öl százalék kamatról biztosítja a várost, mellékes a helyi ipar pártolása ós a város pénzének a kamatoztatása. Azt hisszük, a kérdés kedve­zőbb elintézést is nyer még. (—) A tchéucsordák uj beosztása. A ki­rályi állategészségügyi felügyelő tegnap Szegőd város hatóságához ezt az érdekes iratot küldte: „A nyáron a város külterületi közlegelőjón tenyészett: tehéncsordákat hivatalból megszem­léltem és csapatonkint megszámláltam. Ugy találtam, hogy a közös csordákba járó tehe­neknek már csak ötvenkét százaléka magyar fajta, negyvennyolc százaléka pedig nyugati fajta. Az okszerű állattenyésztés szempontjából szükségesnek tartom és javaslom, hogy Szeged város állattenyésztési szabályrendeletét sürgő­sen revízió alá vegyék ós akként módosítsák, hogy már a jövő év tavaszán külön csordában járhasson a rohamossan előtérbe nyomuló nyu­gati fajta és külön csordában a magyarfajta tehénállomány, a megfelelő fajtájú bikákkal. Ez okból szükséges az uj tenyészirány megjelö­lése, a közlegelő termékek újonnan való beosz­tása, kijelölése és megfelelő fajtájú tenyész­bikáknak a kellő időre való beszerzése. (—) A piaci árak. A szegedi szerdai hetipiac a rossz időjárás miatt nem volt forgalmas. Az élelmiszerárakról a következő hivatalos kimu­tatást adták ki: tojás darabja 9 f, kacsa sovány ¡3 K, hízott kacsa egy pár 5 1\, sovány liba egy pár 11—13 K, csirke egy pár 1 K 80 f, 3 K 60 f, tyúk egy pár 4 K, 5 K 40 f, gyökér egy kiló 12 f, répa 12 f, vörös répa 8 f, foghagyma 46 f, torma 60 f, káposzta száz fej 10—12 K, marha­hús sütni való egy kiló 1 K 68 f, marhahús le­vesnek 1 K 60 f, marhahús paprikásnak 1 K 44 f, borjúhús egy kiló 2 K, 2 K 80 f, sertés­hús 1 K 80 f, 2 K, zsir 1 K 80 f, fejláb 1 K és 90 f, juhbus 1 K 20 f, pulyka egy pár 12—14 K, szalonna 2 K, kenyér fehér egy kiló 24 f barna 20 f, tej egy liter 16—20 fillér.' Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hirlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomda­vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Lyra «a Lyra Női szalon-zenekar hangversenyez mindennap a László-kávéházban. KERTÉSZ a YULA fiiszer- es csemegekereskedő Telefon 563. SZEGED Kelemen- ?'s Kölcaei-utca sarkán. «C » \ wmm szak-optikus Szeged, Széchenyi-tér! (a Szeged-Csongrádi Takarék­= pénztár épületében). = Ajánlom ditsau fölszerelt raktáramat látcsövekben, hőmérőkben és légsuly­ii!érőkben. — Nagy választékban állanak raktáramon szemüvegek, orrcsiptetők, lorguetták arany, doublé és békateknő keretekben. Nagyon jutányos árak ! Telefonszám : 3(i0. •

Next

/
Thumbnails
Contents